Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-04-05 / 206. szám

EDU: Döntő az oroszországi fejlődés - munkatársunk tudósítása a 2. oldalon 1A HAZA MINDEN ELŐTT! MES MEGYEI HÍRLAP 1993. SZEPTEMBER 4-5., SZOMBAT-VASARNAP ARA: 13,80 FORINT XLVIIL ÉVFOLYAM 206. SZÁM Begyűjtik a téli takarmánynakvalót A jószágnak értékes takarmánya a lucerna — felvételünk a köröstarcsai határban készült az idei utolsó termés betakarításáról fotó: fazekas ferenc Sorsunk a kényszerű (nép)vándorlás? Országos történeti, művelődéstörténeti tanácskozás kezdődött tegnap Békéscsabán ®XtN-KÉP A BKiiíüffiMBUP hétvégi magazinja 5-12. oldal Versenyhelyzetben a csabai főiskola A korábban merev korlátok kö­zé szorított képzésnek, és ezen belül a csabai főiskolának mi­lyen kitörési lehetőségei van­nak ma? — kérdeztük a Körösi Csorna Sándor Főiskola főigazga­tóját, dr. Köteles Lajost (4. oldal) A Demokratikus Charta rendezvénye A folymatosan szakadó eső dacára is sokszáz ember gyűlt össze a Demokratikus Charta péntek esti rendezvényén a Vérmezőn. Az egybegyűltek - Horthy Miklós újratemetését megelőző napon - az egykori kormányzó nevével fémjelzett korszakot „búcsúztatták”. A rendezvényen egyetlen, ki­sebb incidens történt, amikor a műsort megzavarni akaró két- három bőrfejűt a rendezők és az érdeklődők „eltessékelték” á'színpad előteréből. Megidéztük a kort és búcsút mondtunk annak a rendszer­nek, amely egymillió embert segített át a halálba —jelentet­te ki Konrád György, a De­mokratikus Charta szóvivője. / Uj név és tartalom... Széchenyi István nevét vette fel az újkígyósi általános iskola. A névválasztás időszakában külön erre a célra létrehozott bizottság gyűjtötte össze a ja­vaslatokat és több ajánlatból szavazással történt a döntés. Széchenyi István személyében olyan történelmi személyiség lett az iskola névadója, aki poli­tikai, gazdasági, közgazdasági és egyéb területeken ma is pél­daképül szolgálhat bármely po­litikus előtt. Az iskola program­ja az év során több eseményt, rendezvényt tartalmaz, ame­lyek Széchenyi munkásságával és történelmi nagyságának megismerésével foglalkoznak. Békéscsaba újratelepítésének 275. évfordulóján kétnapos or­szágos történeti, művelődéstör­téneti tanácskozást rendez a Kö­rösi Csorna Sándor Főiskola. A tegnap délelőtt kezdődött kon­ferencia gondolatköre a migrá­cióhoz kapcsolódik, melyből Magyarországnak, a régiónak bőven jutott osztályrésze. Az elhurcolások, menekülések, ki- és betelepítések vonulatait, a természetesnek mondható fo­lyamatokat vizsgálja nyolc ku­tatóintézet, öt főiskola, egye­tem előadója a tanácskozás so­rán. A referátumokból könyv születik. Mint Farkas László ál­lamtitkár a tanácskozáshoz in­tézett levelében megfogalmaz­ta: a sokakat érintő, nemrég még tilalmas kategóriába tartozó té­nyek megismerése a délalföldi régió közgondolkodását viszi előbbre. A migráció, mint állandó kí­sérőjelenség az ország alapvető társadalmi, gazdasági, politikai konfliktusait tükrözte. A nyo­mor elől menekülők, a hatalmi intézkedések nyomán kitántor- gók még szabadabb prédává tet­ték az országot az önkény előtt. A történelmi Magyarország el­csatolt részeiről ideköltözés vagy az iparosítás ugyancsak a lakosság mozgását idézte elő— adta meg a konferencia alap­hangját bevezető előadásával Somlyai Magda történész. A nevezetes évfordulóját ünneplő megyeszékhely átalakulási fo­lyamatainak összegző előadását tartotta Köteles Lajos főiskolai fő­igazgató. A város története során a hagyományos paraszti érték­rend és életmód átörökítése so­káig negatívumokat is jelentett, szemben például a szomszédos Gyulával, melynek polgár­sága a kultúrát támogatta, (Folytatás a 3. oldalon) A vámosok szakszervezete tárgyalni akar A Vám- és Pénzügyőrség füg­getlen szakszervezete és a testület közalkalmazotti ta­nácsa pénteki eggyűttes ülésén tárgyalások kezdeményezésé­re hatalmazta fel a szakszerve- zet vezetőségét a dolgozók anyagi helyzetének javítására - tájékoztatta Beke Sámuel, a szakszervezet elnöke az MTI-t. A Vám- és Pénzügyőrség szakszervezete és a testület közalkalmazotti tanácsa együttes ülésén megállapítot­ta, hogy dolgozóinak mintegy 30 százaléka él már a létmini­mumon vagy annak közelé­ben, mivel a testület számára az elmúlt két évben nem bizto­sítottak központi béremelést. Az ülésen megfogalmazott sajtóközlemény szerint a dol­gozók, miközben ilyen élet- körülmények között végzik fe­lelősségteljes feladatukat, je­lentős bevételt biztosítanak az állami költségvetés számára. Véleményük szerint az indo­koltan megnövekedett szak­mai feladatok teljesítésére a kormányzat sajnálatos módon nem biztosította a megfelelő anyagi, pénzügyi feltételeket. Utcai gyorssegélyek Lejmolásnak hívta a tolvajnyelv a múltban és általában a következőképpen zajlott: csoportba verődött fiatalok megál­lítottak magányos járókelőket—főként sötétedés után —, és egy kettes, ötös, tízes vagy éppen cigaretta átadására kérték fel a kiválasztottat. A testi épség megóvása miatt ajánlatos volt zsebbe nyúlni, mert ellenkező esetben könnyen elcsat­tant egy-két pofon is. Akkoriban mélyen felháborodott a közvélemény az utcai kéregetésen, ma azonban már annyira általánossá vált és a módszerek olyan finomak, hogy sokszor szó nélkül elmegyünk mellette. All az ember a zöldségesstand előtt, hozzálép egy honfi­társa, illedelmesen bemutatkozik, hogy ő hajléktalan és 40 forintra lenne szüksége. Tej, kenyér a hivatakozási alap, miközben pálinkaszag árad belőle. Ha lassan megy a polgár autójával, még meg is állítják és ezt követi az igények benyújtása. Aki sokat sétál az utcán, egy nap akár három­négy esetben is kerülhet ilyen kellemetlen helyzetbe. És ha nem jut mindenkinek, a végén még neki lesz lelkiismeret- furdalása, hogy nem segített bajbajutott embertársain. A legszömyűbb az egészben persze az, hogy közben szem elől veszítjük azokat, akik valóban támogatásra szorulnának. Nyemcsok László Kikerülni a versenyeztetés buktatóit A békéscsabai önkormányzat többek között beruházásokra, felújításokra, közterülethasz­nosításokra ír ki pályázatokat, tendereket. Bár a versenyezte­tési gyakorlatban és az ehhez kapcsolódó döntési mechaniz­musban az önkormányzatokat tekintve az országban élen jár, a rendszert tovább akarják kor­szerűsíteni. Ebben partnerük két éve a budapesti Aramis In­formatikai Kutató, Fejlesztő és Tanácsadó Bt., amely szak­értőként a hulladékkezelő-mű és a Csaba-Center versenyez­tetésében is közreműködött. A csütörtöki és pénteki bé­késcsabai konzultáción, vala­mint bemutatón az önkor­mányzat tisztségviselői az Aramis munkatársaival érté­kelték az eddigi munkát, azt, hogy hol tartanak, illetve mi­képpen lehetne a folyamatot kiteljesíteni. Olyan átfogó, egységes versenyeztetési rend­szer kialakítása a céljuk, ahol az önkormányzat már majd önál­lóan, rutinosan, védhetően, a lakosság szempontjából ered­ményesen bonyolíthat le min­den versenyt és ez a hivatal működési rendjébe is beépül. így kikerülhetők lesznek azok a gondok, hogy a tender vagy pályázat lebonyolítása elhúzódott, hogy csalódást okozott, amiért nem a nyertes ajánlat volt a legjobb, illetve, hogy a verseny végén a ver­senyben lemaradók, a felügye­leti szervek vagy a lakosság részéről támadások érték a ki­írókat. Ny. L. Kedden döntenek az agrárdemonstrációról A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövet­ségének (MOSZ) vezető testületé kedden dönt arról, hogy a tervezett agrárdemonst­rációra szükség lesz-e — tájé­koztatta pénteken az MTI-t Fi- lipsz László, a MOSZ titkárság vezetője. Az érdekképviseleti vezető elmondta: az elnökség értékeli majd a kormány és az Agrár Érdekegyeztető Fórum tárgyalásainak legutóbbi fordu­lóját, és ennek nyomán hozza meg döntését a Kossuth térre tervezett nagygyűlésről. Csépi Lajos bizalmat kapott Csépi Lajos ügyvezető igazgató továbbra is élvezi az Állami Va­gyonügynökség Igazgatótaná­csának bizalmát. Az AVÜ IT örömmel veszi tudomásul, hogy Szabó Tamás tárca nélküli mi­niszter nem javasolja Csépi La­jos ügyvezető igazgató felmen­tését—-olvasható a közlemény­ben. „Úgy ítélem meg, hogy a miniszter bizalma megerősíti azt a gyakorlatot, amit eddig az Állami Vagyonügynökség folytatott, és a jövőben is ennek szellemében kívánok tevékeny­kedni —mondta Csépi Lajos. Üj pályán a békéscsabai baromfifeldolgozó Elsődleges cél a termelők biztonságának garantálása Több éves bizonytalanság után a közelmúltban megoldó­dott a Békéscsabai Baromfi- feldolgozó Rt. sorsa. Ez év jú­nius 30-ától ugyanis — az Ál­lami Vagyonügynökség pá­lyázata alapján — a Bábol­na Rt. nyerte el a cég va­gyonkezelését, ami. lényegé­ben tulajdonosi viszonyt je­lent. Mit hoz ez a nagy múltú és eddig is veszteségmentesen dolgozó csabai gyár számára, milyen változások várhatók a termeltetésben, feldolgozás­ban és értékesítésben? — erről beszélgettünk Ulbert István­nal, a Békéscsabai Baromfi- feldolgozó Rt. vezérigazgató­jával. — Elöljáróban annyit, hogy Bábolna neve ismerősen cseng azok fülében, akik jártasak e területen. E név mögött ugyan­is olyan nemzetközi színvona­lú szakmai munka áll, amit Európán túl is elismernek. Az utóbbi években ez tovább erő­södött, s ennél nagyobb garan­cia nem kell a jövőnket illető­en. Cégünk helyzete ezzel te­hát stabilizálódott és megerő­södött. (Folytatás a 3. oldalon) Az MSZOSZ a szociálpolitikáról Az MSZOSZ Szövetségi Ta­nácsa szerint legyen adómen­tes a minimálbér, a 44 százalé­kos kulcs nem kezdődhet 1 millió forint alatt, szükséges az alkalmazotti kedvezmény megtartása, mértékének eme­lése. A Szövetségi Tanács ál­láspontja, hogy az üzemi ét­keztetésnél legalább a jelenle­gi 1000 forintos adómentes szint kerüljön megőrzésre. Az adórendszert, a foglalkozta­táspolitikát, a szociális vívmá­nyok megőrzését tekintve a ta­nács érdekelt abban, hogy a tárgyalások sikeresek legye­nek. Ez igen, ez gazdagodás! Vajon mikor és ki vágja majd át azt a szalagot, melyet a gyulai főiskola építésének második üteme végén feszítenek ki? Ké­pünkön dr. Jávor András népjóléti minisztériumi államtitkár pillanatokkal azelőtt, hogy a diákok, a tanárok és a vendégek elözöniötték az oktatási épületet (Cikkünk a 3. oldalon) FOTÓ: FAZEKAS FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents