Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-29 / 227. szám
/ Uj húsmarha-fajta kistermelőknek Kistermelőknek, magángazdáknak mutatta be Szentesen az átalakult Pankotai Agrár Rt. az új Szentesi Vörös elnevezésű hűsmarha-fajtáját. Az rt. szakemberei elmondták: magyartarka és egy angol fajta keresztezésével sikerült kinemesíteni egy olyan típust, amely jól bírja a külterjes tartást, abrak etetése nélkül, melléktermékkel takarmányozva is jól tartja a kondícióját. Termelékenysége, borjúfelnevelő képessége kiváló. Pénztelen szövetkezetek Tavaly óta tovább romlott a Fejér megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetek pénzügyi helyzete: a hetven gazdaság együttes adósságállománya már megközelíti a 3 milliárd forintot. Gondjaikat tovább növeli a gyenge búza-, illetve a vártnál jóval alacsonyabbnak ígérkező kukorica- termés. A silány hozamok miatti összes árbevétel-kiesést— a kenyérgabonánál és az őszi betakarítású növényeknél együttesen — 2-2,2 milliárd forintra becsülik a szakemberek, s ez azzal a következménnyel járhat, hogy szinte valamennyi Fejér megyei nagyüzem veszteséggel zárja majd az idei esztendőt. Közgazdasági napok Békéscsabán A dél-alföldi közgazdasági napokat idén Békéscsabán, a Körösi Csorna Sándor Főiskolán tartják meg szeptember 30- án és október 1 -jé,n. A plenáris nyitóelőadások után a résztvevők két szekcióban folytatják a munkát. Az egyik a privatizációs technikákat és a finanszírozását tekinti át, a másikban pedig a privatizáció társadalmi hatásairól fejtik ki véleményüket a szakemberek, kutatók. Reynolds-eljárás A Reynolds Tobacco Rt. sátoraljaújhelyi gyárában kollektív szerződést előkészítő tárgyalások kezdődtek. Egyelőre azonban megállapodás nem várható, mert az amerikai érdekeltségű cég egy saját felfogásának megfelelő személyzeti és eljárási kézikönyvet készített, a szakszervezetnek pedig „felajánlotta”, hogy ezt fogadja el, és mint a levélben kinyilvánította: „nincs akadálya, hogy ezt kollektív szerződésnek nevezzük”. A Dohányipari Dolgozók Szakszervezete szerint a cég kézikönyve nem a magyar törvények szellemében készült, nem felel meg egy kollektív szerződéssel szemben támasztható követelményeknek és ragaszkodnak ahhoz, hogy a Reynolds tegyen eleget > a Munka Törvénykönyve előírásainak, a hazai gyakorlatnak. Egyébként tárgyalási pozíciónak az érvényben lévő kollektív szerződés eredményeit tekintik és minden hazai dohánygyárban a fennálló megáljapodások megvédésében érdekeltek. Hasonló munkáltatói kezdeményezésről más helyről nem érkezett hír, így nincs alapja annak a feltételezésnek, hogy a dohányiparban érdekelt multik összehangolt akciójának volna a része a sátoraljaújhelyi „eljárás”. «SMkés megyei hírlap GAZDASÁG 1993. szeptember 29„ szerda Négy év után végkielégítés A képviselők speciális jogviszonya Nagybánhegyesen maradt a sertés törzstenyészeti cím A tenyészállatok minőségétől függ, hogy egy-egy sertésben mennyi a hús és a zsír részaránya (archív fotó) A sertéságazatban az elmúlt időszakban tapasztalt visszásságok után Békés megyében egyetlen törzstenyészeti telep maradt, nevezetesen a nagy- bánhegyesi. A helyi termelő- szövetkezet telepe a Magyar lapály tenyészetével úgymond megelőzte korát, mert a feldolgozásban még nem alakultak ki azok a minőségi követelmények, amelyet ez a törzstenyészet produkálni képes. Az állomány — a szakemberek szerint — minőségben megfelel az európai elvárásoknak. Az ötvenhat anyakocát számláló telep — a szaporulat biztosítása mellett — elsősorban a lapály fajtajelleget jól példázó tenyészkanok előállítására specializálódott. A szigorú szabályok és követelmények betartására évente egy országos szakmai bizottság vizsgálja felül a tenyészeteket. Itt dől el, hogy az adott évben ki kapja meg a törzstenyészeti címet, illetve az országos listán hányadik helyen áll. A nagybán- hegÿesi Magyar lapály, amely svéd importra alapozott törzstenyészet a nagyüzemek rangsorában évek óta dobogós helyen volt. A már ismert okok miatt ez évben a tiszántúli részeken még szigorúbbak a feltételek. Valószínű, hogy ez a múlt héten megtartott nagy- bánhegyesi felülvizsgálatnál, valamint a szövetkezet gazdálkodásában bekövetkezett változások is befolyásolták az eredményeket. A helyszínen tartott szemle után a bizottság Az Ipartestületek Országos Szövetsége ismét elkészítette felmérését iparosai közérzetéről. Arra volt kíváncsi, válto- zott-e valamit — saját megítélésük szerint — gazdasági, társadalmi helyzetük. A kis- és középvállalkozók szinte vergődnek a jelenlegi gazdasági környezetben. Bizonytalannak érzik jövőbeni kilátásaikat, s a nemzetgazdaság egészét még sötétebbnek látják. Tartalékaik tavaly óta is folyamatosan csökkennek, életszínvonaluk gyors ütemben romlik. Termékeiket a hazai piacon már alig tudják eladni, s a külföldi értékesítésre kevesebben gondolnak, mint tavaly. A vállalkozások fejlődését akadályozó tényezők közül a megkérdezett 400 iparos első helyen említette a társadalom- biztosítási járulék mértékét. Egyszerűen vállalkozóellenesnek minősítették! Ráadásul a befizetett óriási összegekhez képest az ellenszolgáltatásokat alacsony színvonalúnak tart- ják.Ezért teljes körű tb-refor- mot sürgetnek, mielőtt még tevékenységük feladására kényszerülnek a súlyos terhek miatt. A. második helyen a magas piaci kamatokat említették, amelyek gyakran csődbe sodorják a vállalkozókat. A hitelekkel kapcsolatban nemcsak a kamatfizetés jelent problémát, hanem a fedezet, a jelzálog felmutatása, előteremtése is. Főleg a kisvállalkozók sérelmezik a másfél-kétszeres jelzálogalapot, amely nélkül a bankok szóba sem állnak a kérelmezőkkel. egyébként az 1994-es évre a törzstenyészeti cím kiadását javasolta. A nagybánhegyesi vizsgálaton szakmai részről jelen volt dr. Radnóczi László, a Mezőgazdasági Minősítő Intézet osztályvezetője, Csok- nyay Pál az intézet főtanácsosa, dr. Soós Gábor kerületi főállatorvos, Nyíri András, a Hungapig Kft. tenyésztési osztályvezetője, a szövetkezet részéről pedig Czibula János fő- agronómus, Szalai Pál főállattenyésztő, Czibula Jánosné telepvezető, valamint a helyi és környező telepek képviselői. Az értékelés során elhangzott, hogy az országban levő tenyészetek 20 százaléka pozitív irányba fejlődik, míg a többiek Ugyanakkor még mindig nagy gondot jelent a körbetartozás. Sokan azért nem tudnak eleget tenni fizetési kötelezettségeiknek, mert nekik is tartoznak, s ezeket a kintlevőségeket képtelenek behajtani adósaiktól. A hivatalos működési engedéllyel rendelkező vállalkozók hátrányos helyzetben vannak a feketepiaccal szemben is. Miközben ők belerokkannak a közterhek kifizetésébe, a zugkereskedők vígan élik világukat. Ez a tény — a felmérés szerint—sokakat arra kényszerít, hogy a terheket maguk is ellensúlyozzák némi fekete munkával. Az ellenőrzések szintén a bejegyzett vállalkozókat sújtják, a zugkereskedőket csak ritkán érik tetten a hatóságok, s akkor is „enyhébb” büntetéseket szabnak ki rájuk. Továbbra is komoly problémát jelent a szakmák felhígulása, amelyhez a túlzottan liberális vállalkozói törvény nyitott utat. Követelik, hogy az engedélyek kiadását pontosan meghatározott követelményekhez — szakvizsga, mestervizsga, szakirányú képesítés — kössék a hatóságok. A vállalkozók gazdasági helyzete — csakúgy, mint minden állampolgáré—visszahat a politikai közérzetükre. Ennek megfelelően legtöbbjük instabilnak jellemezte a Magyarországon kialakult viszonyokat. Csalódtak az 1990-es választási ígéretekben, s ebből okulva levonják következtetéseiket az 1994-es választásokra... D.Zs. az átalakulással küszködnek. Mivel külföldön jobban megfizetik a jó minőséget, így országunkban is komolyabbra kçll fordítani a vágóhídi minősítést. A feltételek adottak —- mondták —, és jó lenne minél hamarabb bevezetni a garantált ár melletti minősítést. Mivel a Földművelésügyi Minisztérium is ezt az álláspontot képviseli, január 1 -tői várható valamiféle változás ez ügyben. Végül a nagybánhegyesi tenyészet értékelésekor kiemelték, hogy a megyében tapasztalt nehéz körülmények ellenére a nagybánhegyesi sertésállomány megfelelt a szigorú törzstenyészeti követelményeknek. Halasi Mária Megint jőnek, kopogtatnak... Méghozzá elég sokan és több nyolcvanezer portára. Kik ők és mit akarnak? — kérdezte a Falutévé Németh Ferenctől, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetőjétől. — Ezek a KSH számlálóbiztosai. A gazdálkodókat keresik fel és arra vonatkozóan tesznek fel kérdéseket, hogy mekkora földterületet használnak, ezen a földterületen mit termelnek, mennyi szántóföldi növényt, mennyi zöldséget, gyümölcsöt, szőlőt és mennyi bort állítottak elő. Megkérdezik azt is, hogy ebből mennyit értékesítettek. — Összesen hány kisgazdálkodó van Magyarországon ? — 1,4-1,5 millió gazdaságot regisztráltunk az 1991. évi teljes körű összeíráskor. Ebből választottuk ki számítógép igény- bevételével azt a 80 ezer gazdálkodót, akihez október első heteiben számlálóbiztosaink elmennek és információkat gyűjtenek azokról a kérdésekről, amiket említettem. Ezzel az összeírással egyidejűleg a számlálóbiztosok a kistermelők állatállományát is felmérik, tehát ebben a mintában, amit említettem. —Nem tartanak majd attól az emberek, hogy azért írják össze, hogy megadóztassák őket? — Azt hiszem, hogy ez az aggodalmuk alaptalan volna, s erről könnyen megbizonyosodhatnak. Hiszen ennek az összeírásnak már hosszú gyakorlata van. Legutóbb 1991-ben, gyakorlatilag ugyanebben a körben tettünk fel kérdéseket, gyűjtöttünk össze információkat, és ezek a gazdák — remélem — tapasztalhatták, hogy az adatokat nem adta illetéktelen kézbe a statisztikai hivatal, kizárólag csak statisztikai célra hasznosította. Noha az 1994-es választásokig még kilenc hónap van hátra, már szóba került a visszavonuló, illetve az újra meg nem választott honatyák végkielégítésének ügye. A parlamentből kibukó képviselők hathavi végkielégítésének összege — óvatos becslések szerint is — mintegy 150-200 millió forintos tételként kerül majd be a jövő évi költség- vetésbe. Ez személyenként 300-350 ezer forintot jelent. Mint azt egy munkajogásztól megtudtuk, a végkielégítés az állását elvesztő munkavállalók „bánatpénze”. A munka világával foglalkozó törvények — a Munka Törvénykönyve, a köz- alkalmazottak és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvények — kizárólag a munkaviszony jellegű, hosszabb ideig tartó munkakapcsolat megszűnése esetében írják elő a végkielégítés fizetését, de csakis akkor, ha a munkavállaló mond fel. Ez az általános szabály. Nincs azonban törvényes akadálya annak, hogy a szerződő felek — a munkavállaló és a munkáltató — a munkaszerződésben megállapodjanak arról, hogy a munkavállalót akkor is megillesse a végkielégítés, amikor azt számára a törvény nem irja elő, vagy a törvényben előírtnál többet kapjon. De olyan megállapodás is létrejöhet, amely szerint a munkáltató a határozott idejű munkaviszony lejártakor — valamilyen indok alapján :— végkielégítést fizet. Ilyen több menedzseri—például kft. ügyvezető igazgatói — munkaszerződésben is felbukkan: ha lejár az illető alkalmazásának ideje, a munkáltató általában több havi végkielégítéssel “bocsátja” útjára. Az utóbbi időben elterjedt az a gyakorlat, miszerint ha a választott tisztségviselők párt, szakszervezeti, önkormányzati munkaviszony keretében látják el tisztségüket, a határozott időre kötött munkaszerződés vég- kielégítésre vonatkozó kitételt is tartalmaz. Eszerint komolyabb összegű juttatásra számíthat az, akinek pártállástól függő köztisztsége lejár, mondván hogy a korábbi munkakörébe, egyáltalán a polgári életbe való visszakerülés a több éves kihagyás után időt vesz igénybe. Ugyanez a gyakorlat az országgyűlési képviselők esetében is, akiknek mandátuma szintén meghatározott időre szól. Az 1990. évi, az országgyűlési képviselők javadalmazásáról és jutalmazásáról szóló törvény 9. paragrafusa rendelkezik a képviselő megbízatásáról. Eszerint „...ha a képviselő megbízása az Országgyűlés működésének befejezésével szűnik meg, a volt képviselő — újraválasztásának esetét kivéve — további hat hónapon keresztül az alap- és pótdíjának a megbízása megszűnését megelőző 6 havi átlagának megfelelő összegű ellátásra jogosult. A végkielégítés kérelemre egy összegben fizetendő.” Hogy végül is mekkora összeget kap egy-egy képviselő végkielégítésként? Függ attól, hogy az illető hány bizottságban tevékenykedik, milyen tisztséget tölt be. A képviselői fizetés a miniszteri illetmény 5o százaléka. (A miniszteri illetmény a köztisztviselői minimálbér -18 000 forint — 6.5- szerese, azaz 117 ezer forint.) Az 58 500 forintos képviselői fizetéshez járulnak a különböző pótlékok és a költségtérítés. Az állandó és külön bizottságok elnökei a képviselői alap- illetmény 100 százalékát kapják pótlékként, a frakcióvezetők 120, az országgyűlés alel- nöke 180, a jegyző 70, a bizottsági alelnökök 80, a bizottsági titkárok 60, a bizottsági tagok 40 százalékát vehetik fel havonta. A személyi jövedelemadó mentes költségátalány a budapesti képviselők esetében az alapdíj 35, a főváros 100 kilométeres körzetében lakó képviselő esetében 40,100-200 kilométeres körzetben élő képviselő esetében 50, 200 kilométernél nagyobb távolságban élő képviselő esetében pedig 60 százalék. Ez az összeg azonban nem számit a végkielégítés kalkulációjába. (újvári) Felszámolás miatt nagy árengedménnyel értékesítésre kerülnek a Gyoma Kötőipari Szövetkezet alábbi készletei: 1. Felső kötöttáruk — felnőtt méretben 180—300 Ft-os fogyasztói áron — 2 részes bébigarnitúra már 150 Ft-os fogyasztói áron Öltözékkiegészítők — gyermeksapka 38 Ft-os fogyasztói áron — bébikesztyű 19, 25 Ft-os fogyasztói áron Zoknik — gyermek- és női méretben 18—25 Ft-os fogyasztói áron. Az áruk megvásárolhatók munkanapokon 7—11 óráig. 2. Fonalak — színes pamutfonalak 150 Ft + áfa/kg — egyéb maradékfonalak 60 Ft + áfa/kg — kézimunkafonal 300 Ft + áfa/kg. Konfekcióipari segédanyagok — sertésvelúr 500 Ft + áfa/m2 — hasított bőrcsík 0,50 Ft + áfa/fm — húzózárak 7,12 és 37 Ft + áfa/db — különböző méretű gombok 0,50, 1 és 15 Ft + áfa/db — nagyságjelző szalag és KRESZ-címke 1 Ft + áfa/fm — fekete tüll 70 cm széles 8 Ft + áfa/fm. 3. Kötő- és konfekcióipari gépalkatrészek. 4. Villanymotorok 3000 Ft + áfa/db. A 2-es, 3-as és 4-es pontban felsorolt készletek megvásárolhatók munkanapokon 9—12 óráig és 13—15 óráig a szövetkezet központjában. Cím: Gyoma Kötőipari Szövetkezet, Gyomaendrőd, Hősök útja 52. sz. Érdeklődni lehet a (67) 386-344-es telefonon. Dunaholding Békéscsaba Kft., a Gyoma Kötőipari Szövetkezet felszámolója Az első számú közellenség: a társadalombiztosítás Hogyan érzik magukat az iparosok?
