Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-29 / 227. szám
Ms megyei hírlap KÖRKÉP 1993. szeptember 29., szerda Szárítótűz Gyomán A közelmúltban Gyomán a Győzelem Termelőszövetkezet szárítójában kigyulladt az ott lévő napraforgó. A kár nem túl jelentős, mert a szarvasi tűzoltók gyors közreműködése következtében mindössze 50 mázsa napraforgó égett el. Az oltást nehezítette, hogy a szárítótoronyból mintegy 30 vagon napraforgót ki kellett engedni. Egy razzia mérlege Az elmúlt hétvégén ismét razzi- áztak a rendőrök megyénkben. A közlekedési akción 211 rendőr, 23 polgárőr, közlekedési ellenőr és határőr vett részt. Az ellenőrzéseken 526 szabálytalankodóval szemben, összesen 461 ezer 200 forint helyszíni bírságot szabtak ki, és 109 szabálysértési feljelentést tettek. Dolgoztak a szondák is; 566 eset közül 17 volt pozitív. Egy vezetői engedélyt és 17 hatósági jelzést vettek el a helyszínen. A traffipax 113 felvételt készített. Hirdessen a templomért! Közeleg a Békéscsabán, Er- zsébethelyen (Jaminában) épülő római katolikus templom felszentelése. Az építkezés utolsó fázisához érkezett, most készül a 450 négyzetméter felületű secco Patay László festőművész irányításával. Lapunk — olvasóink támogatását élvezve — kezdettől fogva figyelemmel kíséri és segíti az építkezést. Olvasóink adományai megközelítik a két és fél millió forintot. Most, a végső munkálatok megsegítéséhez újabb összefogásra hívjuk mindazokat, akik szívükön viselik a templomépítés sorsát. Lapunk október 1-jei számában hirdetési mellékletet jelentetünk meg a templomépítés támogatására. Ebbe a lapszámba a hirdetési tarifa 30 százalékáért veszünk fel hirdetéseket, a fennmaradó 70 százalékot pedig az ECCLÉSIA Templomépítő Alapítványra kéijük befizetni. Elsősorban közületi hirdetéseket kérünk és várunk. Lapunkban külön közöljük azok névsorát, akik ilyen formán is segítik a-szétbombázott , erzsébethelyi templom újjáépítését. Nincs magyarázat?) (Folytatás az 1. oldalról) Nem hiszi azonban, hogy akkor valaki egyik helyiségből a másikba sétálna. Márpedig a talpon lévő hamu alapján többször át kellett azon gyalogolnia az asszonynak. A kérdésre, hogy parancsnoksága alatt fordult-e elő hasonló eset, nemmel válaszolt. Minden emberélettel összefüggő tűzre magyarázatot tudtak adni. Az orosházi rendőrségen a következőkről tájékoztatták lapunkat. A tűzoltók bejelentése alapján ment ki a helyszínre a bűnügyi osztály ügyeletes tisztje és helyszínelője. Az elsődleges megállapítás szerint a tűzoltók közölték, a tűz keletkezése és helyzete alapján gyújtogatás nem állapítható meg. A helyszínen a rendőrség tovább folytatta a vizsgálatot: államigazgatási eljárás keretében végezte a halottszemlét, mivel megelőzően az idegenkezűség (bűncselekmény) kizárásra került. Ezt később a vizsgálat során a beszerzett tanúvallomások és az orvosszakértői vélemény is alátámasztotta. Egyértelműen vélelmezhető, hogy az elhunyt életviteléből adódó gondatlanság okozta a tüzet és halálát. Kérdések azért még maradtak. Hogyan keletkezett a tűz? A konyhasarki kis tűztől (a kár 2 ezer forint) hogyan éghetett így össze valaki? És mi lehetett a történések sorrendje? Minderre csak az elég különös eset elszenvedője tudhatná pontosan a választ. De ő halott... Szőke Margit Példaértékű összefogás a gyermekekért (Folytatásai 1. oldalról) A januárban induló képzésre 29 békéscsabai pedagógus jelentkezett, akik tegnap délután vehették át sajátos fel- készültségüket igazoló tanúsítványukat dr. Köteles Lajos főigazgatótól. Az önkormányzat által finanszírozott oktatásról szólva Köteles Lajos többek között azt is kiemelte, hogy „az ilyen képzésekkel válik a főiskola azzá, amiért értelme van létének: más intézményekkel, szervezetekkel összefogva segíti a térség fejlődését”. Durai Miklósáé, a Jókai Utcai Általános Iskola igazgató- helyettese a frissen végzett szakemberek munkáját segítendő azt javasolta, hogy a speciális iskola és a nevelési taA speciális felkészültségüket igazoló tanúsítványt tegnap átvevő pedagógusok szinte a város minden iskolájában és több óvodájában hasznosítják tudásukat fotó: lehoczky péter nácsadó szakmai irányításával gyerekek minél hatékonyabb hozzanak létre egy városi segítése érdekében, szakmai munkaközösséget a Lenthár Márta Nem reménytelen a „közös nyelv” (Folytatás az 1. oldalról) Mint Nadabán János, a környezetvédelmi felügyelőség igazgatója a tegnapi sajtótájékoztatón elmondta, a tanácskozásnak elsősorban az volt a célja, hogy lendületet adjon az előkészületben lévő magyar— román környezetvédelmi egyezmény megszületésének. E „keret” nélkül ugyanis nagyon nehéz konkrét lépéseket tenni, márpedig a magyar— román határ mentén (éppen a leírtak miatt) egyre időszerűbbé válik a környezetvédelmi együttműködés. A tanácskozáson részt-vevő magyar és román szakemberek egyetértettek abban is, hogy az együttműködés érdekében egy regionális környezetvédelmi bizottságot kellene létrehozniuk. A kormányok közötti együttműködési megállapodás nélkül azonban egyelőre csak ennek a szándéknak a bejelentése történhetett meg ezen a kétnapos szakmai konferencián. A gyulai találkozón mind a magyar, mind a román fél elismerően nyilatkozott az 1951 óta működő magyar—román vízügyi bizottság működéséről, amely reményt mutat arra, hogy a. környezetvédelem egyéb területein is lehetséges a „közös nyelv” használata. Vízügyi kérdésekben — mint mondták — példaértékű az információáramlás a határ mindkét oldalán. Hiányosságok inkább a veszélyes hulladékok tárolása, megsemmisítése körül adódnak. A román szakembereknek kifejezett kérésük volt az ilyen jellegű tapasztalatcsere, hiszen minderről valószínűleg hasznos ismereteket gyűjthetnének Magyarországon. Dr. Juhász Tibor, a Tiszántúli Környezet- védelmi Felügyelőség munkatársa fel is aljánlotta, hogy az érdeklődőknek bármikor bemutatja az általuk használt legmodernebb technológiákat. M.M. Lesz-e választójoga a külföldi magyaroknak? ti arányt igényel, ami az feltett kérdés tulajdonképpen SZDSZ, az MSZP és a Fidesz eldőlt, nélkül nincs meg, a címben Simonffy Ágnes (Folytatás az 1. oldalról) zettsége nincs e hazában, ne szóljon bele a belpolitikába az, aki nem viseli később döntése következményeit, a külföldi szavazás lebonyolítása megdrágítja, egyes adatok szerint duplájára emeli a választások költségeit, nem garantálható a választás tisztasága, az eredmény megállapítását hetekre kitolja. Vastagh szerint valóban meg kell tenni mindent azért, hogy a magyar emigráció meg tudja őrizni nemzeti identitását, de ennek eszköze ne a közjogi kapcsolat legyen. A szocialisták abban sem biztosak, hogy a szavazati jog lenne a döntő motivációs tényező az emigráció gazdasági tevékenységében. Mivel a választásról szóló törvény kétharmados szavazaHogyan állunk az igazgatótanácsi tagságokkal? Hétfőn megkezdte a parlament Katona Béla (MSZP) törvénymódosító javaslatának tárgyalását, amelynek az a lényege, hogy kapjanak teljes nyilvánosságot az országgyűlési képviselők különféle gazdasági érdekeltségei. A vitában felszólaló Sarkadiné Luko- vics Éva (SZDSZ) fontosnak és szükségesnek tartotta a javaslat elfogadását. Felidézte, hogy rajta és képviselőtársain gyakran számon kérik: aztán hogyan állunk az igazgatótanácsi, felügyelőbizottsági tagságokkal és a havi két-háromszázezerrel? Ilyenkor mentegetőzni kényszerülnek és bizonygatják, hogy vannak azért sokan, akik nem váltják át a köz bizalmából elnyert megbízatást egyéb, a képviselő saját anyagi hasznát előmozdító tevékenységre is, mivel ezt nem tartják elfogadhatónak. A jelenlegi jogi szabályozás — Lukovics Éva szerint helytelenül — lehetővé teszi a képviselők számára ilyenfajta tisztségek betöltését, így minden képviselőnek lelke rajta, ha elvállalja. De mindenképpen indokolt, vélte a képviselőnő, hogy ezt csak a lehető legszélesebb nyilvánosság mellett tehesse. A minősítést majd az állam polgárai a következő választások alkalmával minden bizonnyal meg fogják tenni. A képviselők parlamenten kívüli tevékenységének átláthatósága egyúttal a honatyák és honanyák iránt megrendült bizalom helyreállítását is szolgálná. Változatlan mutatókkal Elfogadta a T. Ház a területfejlesztési támogatás irányelveiről és a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszerérői szóló ország- gyűlési határozatot. Az elmaradottság meghatározásához javasolt mutatók köre változatlan maradt, egyetlen módosítással (ez egyben a Békés megyei képviselők által beterjesztett módosító javaslatok közül az egyetlen elfogadott): a tartós munkanélküliek arányát nem 1992-es, hanem 1993. júniusi adatokkal veszik figyelembe. 200 ezer könyvre Gyomaendrőd képviselőtestülete 200 ezer forintot biztosított a városi könyvtár részére, hogy az éves könyvbeszerzést elősegítse. Ugyancsak a városi könyvtár számára 70 ezer forintot juttattak a képviselők, hogy a korábban eltulajdonított számítógépet újjal pótolják. Ülésezett a kamarák kamarája A Magyar Gazdasági Kamara szeptember 25-én tartotta időközi közgyűlését, melyen 372 szavazati joggal meghívott vett részt. Gyulát — az Idegen- forgalmi és Vendéglátó Kamara tagjaként — a Gyulai Idegenforgalmi Kamara képviselte, melynek küldötte Simon János titkár volt. — Titkár úr! Miért volt szükség erre az időközi közgyűlésre ? — A kormány a közeljövőben terjeszti a parlament elé a közjogi kamarai törvénytervezetet és az MGK-nak fel kell készülnie az ennek elfogadása utáni feladatokra. —Mi volt a közgyűlés témája? — Az MGK érdekképviseleti tevékenységének értékelése és hatékonyságának javítása, valamint az alapszabály módosítása. — Mi történt a közgyűlésen? — A kamarai törvény létrejötte létérdeke mindenkinek. A kormányzatnak és az önkormányzatoknak is. Az MGK- nak a gazdaságban a kezdeményező, ötletadó, fejlesztő és kritikusi feladatokat kell ellátnia. Ma sem a parlament gazdasági, sem önkormányzati bizottságában nincs képviselőjük. Ezért az érdekképviseletet markánsabban kell érvényesíteni szakmailag és a munkaadói oldalról is, hiszen a magyar gazdaságban a kamara tagjainak szerepe meghatározó, nélkülük ma összeomlana a gazdaság. A gazdasági szakemberekkel szembeni bizalmatlanságot meg kell szüntetni, az állami és az ön- kormányzati tulajdonban lévő veszteséges vállalatok további értékvesztése érdekében az alkalmatlan vezetőket szakmailag alkalmas gazdasági menedzserekkel kell felváltani. A politika ne avatkozzon a gazdaságba, azt bízza az abban szereplőkre! Sajnos a törvény- tervezet hiányossága, hogy ezt nem biztosítja és ezért kellett az alapszabályt módosítani, hogy a majdani köztestületi önkormányzati szervezetek mellett, az önállóan és függetlenül működő érdekképviseletek a fejlett piaci viszonyok irányába mutató markáns és hiteles gazdasági érdekképviseletet lássanak el. A közgyűlés ezt és a szakmák szövetségét megerősítette. A közjogi kamarai törvény- tervezet elfogadása és hatályba lépése után a kamarai elnevezést meg kell szüntetni és ezért az MGK megnevezése ezután Magyar Gazdasági és Munkaadói Szövetségre változik. — Miben foglalható össze a kamarai ülésről alkotott véleménye? — A közgyűlésen először jelenlévő parlamenti pártok egyik képviselője úgy vélekedett, hogy a Magyar Gazdasági Kamara sikerre van ítéltetve. Nos a véleményen az, hogy a sikert nem ítélni, hanem biztosítani kell...----MON „ ...IRIGYSÉG AZ, HA VALAKINEK BOSSZÚSÁGOT OKOZ MÉG ANNAK A JÓ SORSA IS, AKI MEGÉRDEMLI.” (Arisztotelész) Mától: Automobil ’93 A mai szakmai napot követően holnaptól vasárnap estig a fővárosban, a BNV területén a nagy- közönség előtt is kitárja kapuit az Automobil ’93 autókiállítás. A Hungexpo és a Haris Kereskedőház együttes szervezésében és rendezésében a 6. Budapesti Autószalonra közel háromszázan jöttek el kiállítani, ennyi cégnek van mondanivalója és üzenete a magyar piacnak. A néhány héttel ezelőtti frankfurti autószalon után fővárosunkban is megcsodálhatjuk a legújabb autócsodákat, felsorakoznak a vezér- és márkaképviseletek, a dealerek, a szolgáltatók és a háttéripar gyártói. A szervezők annyi érdeklődőre számítanak, mint amennyi a legutóbbi őszi BNV látogatója volt. Egy biztos: a rendezvény valamennyi réteget célba vett, így az álmodozó nagyközönséget, a potenciális vásárlóközönséget és a műszaki értelmiséget. A közönségnapra a belépő személyenként 250 forint, a családi jegy — két felnőtt és két gyermek — 500 forintba kerül. A famíliajeggyel érkezők között egy Opel Astra Caravánt sorsolnak ki, a normál jeggyel érkezők pedig versenghetnek egy kétszemélyes Las Vegas-i utazásért. Sarakba szárítva Civil a pályán? Megint vajúdtak a hegyek, s egeret szültek. Ráadásul igen rusnyát. Hosszú ideje rendezendő dolga lenne a parlamentnek, hogy megalkossa a kamarai törvényt. Azt már évtizedek óta látjuk, hogy üres a kamara, egyre üresebb, az államé is, a mienk is. Újabb és még újabb hangszerelésben, nagyjából azonos hangzású ,,kamarazenét” is hallhattunk az okokról, melyek természetesen mindig függetlenek az éppen hatalmat gyakorlóktól. De itt nem erről van szó. A kamara egyes foglalkozási ágak nagyfokú autonómiával rendelkező, többnyire érdekképviseletet is ellátó szervezete. Velük szemben az állam és a területi önkormányzatok—saját elhatározásuknál és a törvény erejénélfogva—nagy türelmet tanúsítanak és jelentős önkorlátozást valósítanak meg. Nálunk most közhatalmi kamarák létrehozását tervezik. Felülről. Nem nagyon figyelnek sem az alulról építkezés jelentőségére, de az utóbbi években kialakult helyzetre sem. Egyetlen kiragadott példa: a társadalom civil törekvéseiből létrejött, megerősödött és tekintélyt szerzett idegenforgalmi kamara a jövőben egyesületként működhetne. A gazdaság igen eredményes és jól fejleszthető, az emberek tömegeinek megélhetést biztosító ágazata nem válhat felnőtt módjára a maga urává. Pedig az engedélyek kiadásakor, a működés ellenőrzése során, a színvonal- talanság, a visszaélések felszámolásában semminek nincs nagyobb ereje, mint az adott szakma belső követelményrendszerének. Ausztriában, mely gazdagságát mindenekelőtt ragyogó idegenforgalmának köszönheti, a szigorú idegenforgalmi kamara a társadalom, az állam érdekeinek elismert megvalósítója. Persze lehetséges, hogy a sógoroknak nincs elegendő történész politikusuk, akik megmagyaráznák, hogy tévúton járnak... Kiss A. János