Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-28 / 226. szám

A bankok kintlevőségei A pénzintézetek kintlevősége az 1992. december 31-ei mér­legek szerint 1610 milliárd 768 millió forint volt. A ban­kok és szakosított pénzintéze­tek kintlévőségeik csaknem 90 százalékát — a hitelkonszoli­dációt követően — probléma- mentesnek, 2,3 sz ázalékát át­lag alattinak, 3,7 százalékát kétes és 4,8 százalékát rossz hitelnek minősítették. Ezek az arányok lényegében megfelel­tek az egy évvel korábbi, 1991. évi adatoknak. Mindezt az Ál­lami Bankfelügyelet a pénzin­tézetek tavalyi teljesítményé­ről szóló jelentése állítja. A hitelkonszolidáció az adatok tükrében jelentősen segített a hazai bankrendszeren. A több mint 100 milliárd forintnyi rossz hitel megvásárlása nélkül ezen hitelek a teljes hi­telállomány több mint 11 szá­zalékát képviselték volna. A hitelkonszolidáció felét a rossz kintlévőségek megvá­sárlásával semlegesítette a romlást, s a hitelek állományát szinten tartotta. Vállalkozásfejlesztési akcióterv Három hónappal ezelőtt hagy­ták jóvá Zala megye 3 éves vállalkozásfejlesztési tervét. Egy nemzetközi szakértői cso­port készítette, el a holland kormány pénzügyi támogatá­sával. Erre alapozva most egy 6 hónapra szóló akciótervet fo­gadott el a Zala Megyei Vállal­kozásfejlesztési Alapítvány kuratóriuma. A célja az 1994- es üzleti év megalapozása. A terv szerint az alapítvány 1997-ig 121,5 millió forint Phare-mikrohitelt biztosít a végrehajtásért felelős megyei, illetve helyi vállalkozásfej­lesztési központok működte­tésére. Kialakítják a megyei szaktanácsadói hálózatot, azt követően pedig megkezdik a zalai vállalkozói oktatást. Mindezzel párhuzamosan a vállalkozásokat támogató mikrohitelekre az országos és a megyei fejlesztési alapít­vány szerződést köt, s fogadja a beérkező hitelpályázatokat. Szeminárium az üzleti kapcsolatokról Az Európai Közösség 12 ta­gországa kis- és középüzemei­nek szövetségeit tömörítő Kis- és Középvállalkozások Euró­pai Szövetsége az „Üzleti kap­csolatok építése Közép- és Ke­let-Európábán” címmel sze­mináriumot tart a hét végén Budapesten, a Kongresszusi Központban. A két napra ter­vezett tanácskozáson azt vizs­gálják meg, hogy milyen lépé­seket kell tenni ahhoz, hogy fokozni lehessen az EK 12 or­szága és Közép-Kelet (első­sorban Magyarország), vala­mint Kelet-Európa kis- és kö­zepes vállalkozásai között az együttműködést. Pályázni csak kárpótlási jeggyel A Gyulai Húskombinát Rt. jegyzett tőkéjének 4,64 száza­lékára, a Kecskemétvin Rt. jegyzett tőkéjének 6,25 száza­lékára, a Pannonvin Rt. jegy­zett tőkéjének 9,33 százaléká­ra az Állami Vagyonügynök- » ség nyilvános, egyfordulós pá­lyázatot ír ki. A részvényeket kizárólag kárpótlási jegyért adják. A pályázatot október 21 -éig lehet beadni. GAZDASÁG 1993. szeptember 28., kedd Igyekezni kell, vár a piac Olasz és magyar szakemberek szerelik a Kner Nyomdában az 13 méter széles olasz kasírozógépet FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Német szabvány az építőiparban (Folytatás az 1. oldalról) —Mit jelentett ez a változás a nyomda életében? — Először is azonnali tőke­emelést tett lehetővé, mintegy 200 millió forint értékben. Ez­zel elkezdhettük a fejlesztést, konkrétan minden nyomdai művelet lelkét, a formakészítés korszerűsítését. Beállítottunk egy kép-szöveg integrációs be­rendezést, amit összekapcsol­tunk a korábban meglévőkkel, így egységes számítógépes rendszerrel áttekinthető, irá­nyítható és ellenőrizhető a for­makészítés teljes menete. Nem­csak felgyorsult az előkészítés, hanem jelentős minőségi válto­zás is történt. Ugyancsak ezt szolgálja az a svájci henger­megmunkáló, amely ezredmil- liméter pontossággal dolgozik. — Úgy tűnik, a nyugati tulaj­donos nyugati minőséget is kö­vetel. — Nemcsak a nyugati tulaj­donos, mi is. Mivel a világban egységes minőségi szabályozás alakul ki, célul tűztük a minősí­tés megszerzését — szakmai je­le egyébként ISO 9001 —- amellyel a világ minden tájára szállíthatjuk termékeinket anélkül, hogy az adott ország­ban helyi vizsgálatokra lenne szükség. —Elegendó'-e az említett két­százmillió a tervezett fejleszté­sekhez? — Természetesen nem. Az Európai Fejlesztési Bank két módon vesz részt a programban, a már említett alaptőkeemeléssel, továbbá hitellel. Ez a kettő együtt 18 millió német márkát, vagyis egymilliárd forintot tesz ki, minden korábbinál tekinté­lyesebb fejlesztést biztosítva. Áz elmondottak mellett a legna­gyobb jelentőségű az úgyneve­zett rugalmas falú vagy flexibi­lis csomagolóanyag-gyártás bővítése. (Ilyenek például a po­lietilén—papír, az alufólia— papír kombinációjú, főleg élel­miszeripari termékek, élvezeti cikkek, Nestlé, Stollwerck stb. csomagolóanyagai — szerk.) A régi óhaj megvalósul tehát, a jó árut szép csomagolásban elad­ni. A jó árut garantálják a nagy­részt nyugati tőkéből privatizált üzemek termékei, a megfelelő „ruhát” pedig nekünk kell hoz­zá adni. Vagyis: az egyik ágazat húzza a másikat, és ez végre jó irányú elmozdulást hozhat a magyar gazdaságban. — Hol tart most a program, mikor állnak termelésbe ezek a berendezések? — Szállításuk, szerelésük fo­lyamatban van. Az olasz Cerutti cég egyedileg, kifejezetten részünkre tervezett és gyártott gépeit 25 kamion hozza. Egy- részük, például az 1,3 méter szé­les kasírozógép már a helyén van. Az új színes nyomógépet most szállítják. Október—no­vemberben befejeződik a szere­lés, decemberben pedig kez­dődhet a próbaüzem. Igye­keznünk kell, vár a piac. — A nyomdáknak külföldön és itthon egy ránt sok bajuk volt a környezetszennyezés miatt, mi­vel a természetet károsító vegyi anyagokkal dolgoznak. Ebben lesz-e valami változás? — Igen, ez a fejlesztési prog­ramunk harmadik része. Áz el­párolgott oldószer eddig jórészt a levegőbe ment. Most egy ol­dószerégető berendezést állí­tunk be, amely kíméli a környe­zetet, ugyanakkor a keletkezett hőt visszakeringtetjük a kazán­ba és újra felhasználjuk. —A folyamatban lévő' beru­házások milyen belső' átrende­ződést tettek szükségessé? — A flexibilis csomagoló­anyag-gyártás a Tevan-üzembe került, innen áttelepítettük a címkegyártást a központi üzembe, a könyvgyártás pedig Gyulán folyik. Mindezt úgy kellett megoldanunk, hogy köz­ben ne legyen termeléskiesés. Nem volt könnyű feladat, de dolgozóink szakmai felkészült­sége, lelkiismeretes munkája révén ez sikerült. —A tulajdonosok tehát meg­felelő'figyelmet fordítanak a fej­lesztésre. Miként gondoskod­nak az emberekről? — Két dolgot vállaltak: egy évig a létszám megtartását és 40 százalékos béremelést. Ná­lunk gyakorlatilag 1989 óta létszámstop van, jelenleg öt­száz körüli a létszám és ez nem változik jelentősen. Termé­szetesen korábban volt csök­kentés, de melyik az a munka­hely ma, ahol nincs leépítés? Mindenesetre nem ez a cél, hanem a most már stabilizáló­dott gárda megtartása. A bér­ről annyit, hogy a fejlesztések eredményeként az éves átlag- kereset jelenleg 500 ezer forint körüli. Nem hiszem, hogy szé­gyenkezni kellene vele. Azt viszont hiszem, hogy az új be­ruházások révén ez még több lehet. S. F. Az Európába vezető úthoz töb­bek között ismerni kell az eu­rópai országok minőségi elő­írásait, amelyeknek meg is kell felelni az ottani szabvá­nyoknak. Aki már vett kézbe a volt Szovjetunióból származó elektromos berendezés duga-. szát, az tudja, micsoda különb­ségek létezhetnek dugaszok és szabványok között. Ha a ma­gyar áruknál szerencsére nem is igaz a hasonlat, de különb­ség, az bizony van és aki kinn akar eladni, annak a kinti szab­ványoknak eleget tevő áruról bizonyítványt, egységes mi­nőségről európai tanúsítványt kell kiállítani. Mielőtt tovább folytatódna az általánoskodó felsorolás: arról van szó, hogy most már Magyarországon is van lehe­tőség ilyen jel megszerzésére. A „bizonyítványosztók” neve sok mindent elárul: a TÜV Ba­yern és az ÉMI, vagyis az Épí­tésügyi Minőségellenőrző In­tézet. A bajor partner nevében, a TÜV rövidítés ma már foga­lom, a megvizsgált és jónak találtatott áru szinonimája. Az ÉMI sem most kezdett el dol­gozni a maga szakterületén. A két nagy múltú cég már egy ideje együttműködik: most jött el az ideje annak, hogy közösen lépjenek előre. Mit hozhat nekünk ez a kö­zös munka? Elsősorban azt, hogy áruinknak itthon lehet megszerezni a minőségi tanú­A szokásosnál két héttel koráb­ban, szeptember közepén kez­dődött meg idén a szüret. Az első becslések alapján a gazdák jó minőségű és átlagos mennyi­ségű szőlőtermésre számíthat­nak országszerte. A szőlőter­mesztéssel hasznosított terület nagysága idén az előző három év átlagának 96 százalékára, 106 ezer hektárra csökkent. Bár a csapadék mennyisége el­maradt a sokéves átlagtól, a A kárpótlási jegyek adásvéte­lét igen eltérő üzletmenet jel­lemezte az egyes napokon a szeptember 20-24-e közötti héten. A tőzsdei átlagár a múlt héten 600 forint körül alakult, a kárpótlási jegyek összforgal­ma árfolyamértéken közel 85,7 millió forint volt. A brókercégek a múlt hétfőn kötötték a legkevesebb üzletet és ekkor volt a napi tőzsdei for­sítványt, a piacra való belépést segítő „E” vagy más jelet. Ez mindjárt megfogható úgyis, hogy az export, a kivitel válik könnyebbé ezzel. A jó minősé­get viszont csak úgynevezett minőségbiztosító rendszerek­kel lehet megvalósítani, és ter­mészetesen ezek közreadása, elterjesztése sem áll távol az újonnan létrejött vállalkozás­tól. A társulok magyar tagja, az ÉMI a jövőben „európai” lehetőségeket kaphat, hiszen partnere már ott van Európá­ban, s a magyar szakemberek meg is tudnak felelni a szak­mai kihívásnak. A minőség tehát kulcskér­dés az Európa felé vezető gaz­dasági úton. így gondolták ezt azok a magas rangú bajor és magyar politikusok is, akik ünnepélyes keretek között út­jára indították a közös vállala­tot. Az ünnepélyes megnyitó alkalmával nyilatkozta a kö­vetkezőket prof. dr. ing. Eugen Becker, a TÜV Bayern vállal­kozási csoport vezető testüle­tének elnöke: Nyer mindenki ezen a „házasságon”. Bizony lanyha exportunkban „benne van” termékeink milyensége is. Bekapcsolódás Európa mindennapjaiba, ugyanis csak akkor lehetséges, ha nem annyira szép álmainkkal, mint inkább minősített áruinkkal is ott vagyunk. Ez lesz majd a „minőségi” változás. szőlőt nem károsította jelentő­sen az aszály. A termés- mennyiség 665 ezer tonna, a termésátlag hektáronként 5240 tonna, a bortermés pedig' várhatóan 4,2 millió hektoliter körül alakul majd. Az összter­mésből a kerti és lugasszőlő mennyisége megközelítően 77 ezer, a teljes termőrefordulás előtti ültetvényekről betakarí­tott termés mennyisége pedig 31 ezer tonna. galom is a legkisebb: 12 üzlet­kötésben 6,1 millió forintos for­galmat realizáltak. Ezzel szem­ben kedden, a második tőzsde­napon 45 üzletkötés történt, és a jegyek adásvétele rekordnagy­ságot, mintegy 42,6 millió fo­rintot ért el. Az átlagár is kedden volt a legmagasabb, 606 forinttal. A múlt hetet a brókercégek pénteken 588 forintos átlagár­ral zárták. — sz — Korábban kezdődött a szüret Kárpótlási jegyek a tőzsdén Földrendezők alapítványa A mezőkovácsházi földrende­ző bizottság olyan alapítvány létrehozását kezdeményezte, amely a város rendezési tervé­hez kapcsolódva kuratóriumi kezelésbe adná az egyik kár­pótlásra kijelölt földterületet. Bár a felhívást minden család­hoz eljuttatták, de sokan nem értették meg, ezért Bélák Lu­kácsot, a bizottság elnökét kér­deztük a részletekről: — Az alapítvány által meg­jelölt földterületet helyrajzi szám jelzi. Pontosan mit takar a számszaki megnevezés? — A Pannonlivertől Batto- nya felé, a műút bal oldalán a Nyomásig értendő a megjelölt földterület. Ebben a részben ta­lálható 26,9 hektár szántó, 925,99 aranykorona, 3,6 hektár gyep, 71,61 aranykorona és 15 hektár erdő 99,17 aranykorona értékben. Összesen 45,6 hektár föld kerül árverésre. Ez a föld­terület a városfejlesztés távlati céljai között szerepel szabad­időpark, valamint helyi iparfej­lesztés céljára, ezért a visszavá­sárlás nehézségei miatt nem lenne célszerű, ha egyéni ke­zekbe kerülne a kárpótlás során. — Mit lehet tenni, és mi az alapítvány célja? — Az alapítvány a kárpótlás után kuratórium kezelésébe adná a megjelölt területet. Az alapítók végső célja, hogy a városnak, amikor szüksége lesz rá, akkor ingyen az önkor­mányzat rendelkezésére tudja bocsátani. Ezért is kérünk minden városát szerető és féltő állampolgárt, hogy legalább 1 aranykoronával, vagy annak értékével, 1000 forinttal támo­gassa a közösségért vállalt cé­lunk elérését. Ezt megtehetik, ha kárpótlási jegyeikből 1 aranykoronát visszatartanak, illetve készpénzzel, amelyen a bizottság kárpótlási jegyet vá­sárol. Amennyiben a föld­terület megvételéhez szüksé­ges 555 ezer forint összejön, akkor a bizottság a kitűzött árverésen a megjelölt földet megvásárolja. —Es mi lesz a sikeres árve­rés után a tábla sorsa? — Az alapítvány tulajdona lesz, ő adja bérbe és a tervek szerint — végső felhasználásá­ig — a befolyt összeget fejlesz­tési célokra, illetve különböző támogatásokra fordítják. Ha mégsem sikerül, akkor hosszú távon gondot okoz e terület ki­sajátítása városrendezési célra, a lakosságot szolgáló fejlesztés helyett pedig kizárólag vala­mely egyéni tulajdonos(ok) ér­dekei érvényesülnek. H. M.

Next

/
Thumbnails
Contents