Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-27 / 225. szám

f'XÉL} mi BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­MEGYEIKORKEP/HIRDETES 1993. szeptember 27., hétfő Tanyaközpont a bekötőút végén Gidres-gödrös, tengelyt törő, kátyús bekötőút végén, Tarhos külterületeként tartják számon Vizesfást. A tanyaközpontban az út véget ér, de az élet nem: távol a városoktól huszonnyolc család — ebből húsz kisnyugdíjas, idős házaspár — lakik a majorságban, illetve annak szomszédságában. Az idevalósiak az élet árnyékos oldalára születtek. Ha esik, akkor errefelé igencsak vendégmarasztaló a fekete anyaföld, ha megszárad, akkor vi­szont szikrázik benne a kapa. A 2-3 kilométeres bekötőút egyik oldalán sarjad a jövő évi kenyérnek való, vele átellenben törésre érett a tengeri. Építési telkek Békéscsabán a városépítészeti iroda föltárta, hogy a körgát vo­nalán belül melyek azok a váro­si tulajdonban lévő területek, amelyek—a szükséges közmű­vekkel, valamint úttal ellátva— az elkövetkezendő három év­ben magánerős lakásépítés cél­jára megvásárolhatók és igény­be vehetők. Ezeket a lehetősé­geket az október 7-ei közgyűlés elé teijesztik majd. Fiatalok boltja Öt sárkány elnevezéssel új ru­házati üzlet nyílt Szarvason, amely elsősorban a fiatalok di­vatigényét próbálja kielégíteni. A tulajdonos, Molnár Lászlóné Lehel utcai üzletében úgyneve­zett alternatív ruhadarabokat kí­nál a különleges igényű fiúknak és lányoknak. Krompachyban táncoltak Békéscsaba és a szlovákiai Krompachy közötti kapcsola­tok révén vendégszerepeit kinn a békéscsabai Nemzetisé­gi Néptáncegyüttes. A Krom­pachy központjában rendezett szabadtéri vásáron szlovákiai együttesek léptek fel, a vendég békéscsabaiak nemzetiségi csokrot állítottak össze. Műso­rukat a Békés Banda kísérte. Néhány esztendeje Vizesfás még a Hidasháti Állami Gaz­daság egyik kerülete volt, ami napjainkra nyolc személy tu­lajdonába került, s most már kft.-ként működik. A minap részfalugyűléssel egybekapcsolt közmeghallga­tást tartott Vizesfáson a tarhosi önkormányzat. Az egykori kultúrházban minden család képviseltette magát. Nagy György Miklós polgármester nem mondhatta, hogy a kutyát sem érdekelte a dolog: két tacskóforma jószág is betévedt a terembe gazdija után, s mindvégig kitartottak. Az itt élők számára fontos kérdések kerültek napirendre. Elodázhatatlan az elektromos hálózat felújítása, üzemelte­tésre való átadása. Korábban ugyanis a külső vezetékek az állami gazdaság tulajdonában voltak, értelemszerűen az is üzemeltette, s természetesen a számlát is a gazdaság állta. A tulajdonváltással viszont vál­tozott a kép: a közvilágítás számlája most már az önkor­mányzatot terheli^ a yezeték pedig átkerül a DEMÁSZ Rt. kezelésébe. De az egyéb, az itt lakó nyolcvan ember ellátását szolgáló funkciók is az önkor­mányzat hatáskörébe kerül­tek, s kerülnek. A villanyveze­ték felújításával kapcsolatban elhangzott: a külső elektromos hálózat az évtizedek során el­avult, veszélyessé vált és túl­fogyaszt, s a rekonstrukcióval egyidőben szétválasztják a la­kossági és a kft. ellátását szol­gáló hálózatot, valamint a köz- világítást. Mindehhez csak ilyen formában kapnak állami támogatást. Izgalmas téma az itt élők számára a tanyavilágban léte­sítendő vízvezeték-hálózat fejlesztése is. A helyi 182 mé­teres kútból nyert ivóvíz nem felel meg az előírásoknak, tu­lajdonképpen emberi fogyasz­tásra alkalmatlan. A kft. 800 ezer forintot költött már a kút rendbetételére, a víz most már bakteriológiailag elfogadható, de még mindig magas a vas-, a mangán- és az arzéntartalma. Az önkormányzat komolyan vette s veszi azt a kormány- döntést, mely szerint a jövő év végére mindenütt az önkor­mányzatnak kell biztosítani a lakosság egészséges ivóvizét. Ezért a regionális rendszerhez kapcsolódóan elkészíttették a fejlesztési terveket, melyek megvalósításához az ezer lel­ket számláló települések 90 százalékos állami támogatást kapnak. Tarhost ebből nagyon prózai okok miatt „kigolyóz­ták”: a település lakóinak szá­ma 42-vel meghaladta az ez­ret. — Agyon kell csapni any- nyit... —jegyzi meg ingerül­ten a mellettem ülő. Pedig a vízvezetékkel kap­csolatos költségeket az önkor­mányzat állná, a lakosokra csu­pán a portájuk előtt elhaladó vezeték árkának ásása hárulna. A közérdekű kérdések sorá­ban került szóba a bekötőút és a belső utak rendbehozása, hogy sárban ne kelljen bokáig érő la­tyakban járniuk az itt élőknek. Az egyetlen, a Békés és Vidéke ÁFÉSZ által működtetett bolt sem maradt szó nélkül. Gond van az áruellátással, az árakkal, a nyitva-tartással. — A boltos üzenget, mint annak idején Kossuth Lajos, hogy mikor nyit ki — dohog egy fiatalember. — Gyakran egy liter tejért vagy egy pohár tejfölért Bé­késre kell bemennünk. Semmi más nem kellene, csak egy kis odafigyelés — magyarázza egy fiatalasszony. S folytatják mások: nem kapnak hentes­árut, péksütemény csak külön rendelésre érkezik. Aztán a buszközlekedés is szóba kerül, s hogy legyen egy fedett váró, ahová a szél, az eső vagy a hó elől behúzódhatnak mind a gyerekek, mind a felnőttek. Igencsak estére járt az idő, amikor befejeződött a fórum. A jelenlévők parolázva kö­szöntek el mindenkitől, s elin­dultak a szélrózsa minden irá­nyába, majd percek alatt el­nyelte őket a sötétség. A dis­kurzust még egy pohár sör mellett sem folytathatták, mert a legközelebbi kocsma is több kilométerre van... Szekeres András Szomszédok - közelről Az elmúlt évben az Arad és a Békés megyei népművelők elő­ször szerveztek közös tapaszta­latcserét. Akkor a 40 romániai és magyarországi szakember 3- 3 napot töltött a két ország kul­turális és közművelődési életé­nek elméleti, gyakorlati tanul­mányozásával. Arad megyei kezdeményezésre most a Békés Megyei Művelédési Központ szélesebb körű tapasztalatcse­rét szervez polgármesterek és művelődésiintézmény-vezetők számára. Az elképzelések sze­rint 8-9 Békés megyei és ugyan­ennyi Arad megyei település vezetője vesz részt a novemberi kurzuson. A tervezett témakör az önkormányzatiság, a kultúra finanszírozása, a települések közötti kapcsolatok kiépítése. A mindkét megyében tartandó 3-3 napos tapasztalatcserére el­sősorban most azokat a te­lepüléseket fogadják, melyek­nek még nincs együttműködő partnere, vagy mélyebb kapcso­latot szeretnének kialakítani. Nem utolsósorban az acél, hogy az önkormányzatok első számú vezetői megismerjék a népmű­velők, a civil szervezetek mun­káját, gondjait. A szakmai prog­ramot a Magyarországi Nem­zeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítvány támogatja. ^ Amatőr színházművészet A Békéscsabai Ifjúsági Ház felvételt hirdet az októberben induló Komplex Multimédia Művészeti Műhelybe (színház- és mozdulatművészet) 16-28 év közötti fiatalok számára. Az érdeklődők a 325-211-es telefonon kaphatnak részletes felvilágosítást a szervezőktől. Kukoricát termelők figyelem! A Tartalékgazdálkodási Igazgatóság (Budapest) megkezdi a takarmánykukorica felvásárlását a Békés megyében kialakult piaci áron telephelyre beszállítva, készpénzfizetéssel. FELVÁSÁRLÓ TELEPHELYEK: Nedves kukorica és szárított kukorica átvétele: — Vésztő, TAKELL szárítóüzem — Sarkad, KITE szárítóüzem — Békéscsaba, Csabatáj Szövetkezet szárítóüzem — Békéscsaba, Szabadság Szövetkezet szárítóüzem. Szárított kukorica átvétele: — GMV-tárház, Békés — GMV-raktár, — GMV-raktár, — GMV-tárház, — GMV-raktár, — GMV-tárház, Mezőberény Battonya Medgyesegyháza Magyarbánhegyes Gyomaendrőd. Minőségi követelmény: maximum 13%-os víztartalom. Egyéb paraméterek: Magyar Szabvány szerint. Felvásárlási idő: a telephelyeken előzetesen történt egyeztetés szerint. A felvásárolt kukorica állami tartalékot képez a Békés megyei raktárakban letárolva. A felvásárlás lebonyolításával a Tartalékgazdálkodási Igazgatóság a Békés Megyei Gabona forgalmi és Malomipari Vállalat (Békéscsaba, Deák Ferenc utca 11.) szakembereit bízta meg. A Tartalékgazdálkodási Igazgatóság állami garanciát vállal a kukorica megegyezés szerinti árának kifizetéséért. TÏË

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents