Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-22 / 221. szám
.{EKÉS MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1993. szeptember 22., szerda Szabó János: „Nem akarom, hogy szétugorjanak a szövetkezetek...” Miniszter a kritikák pergőtüzében Szabó János: „Mindig nagy »fordulatszámmal« dolgoztam.” Hírek A hálózati áramszolgáltató társaságok jegyzett tőkéje 15 százalékát kitevő, mintegy 36 millió forint értékű részvénypakett értékesítésére kiírt tanácsadói pályázat eredményeként a szegedi DÉMÁSZ Rt. privatizációs tanácsadója a Gauff Budapest Kft. lett. Az ASCO európai szupermarketlánc négyhektáros területet vett Békéscsabán, ahol negyvenezer négyzetméter alap- területű bevásárlóközpontot épít 1996 után. Szeptember harmincadikén 15 órakor jár le a Békéscsabai Állami Gazdaság egyes eszközeinek és ingatlanainak megvásárlására kiírt pályázat benyújtási határideje. Â listán egyebek között ismét szerepel a gyulai Aranykereszt Étterem, Szálloda Kft. üzletrésszel 50 millió 860 ezer forint + áfa irányáron. >4/ iái. /fs rtp zyr Az ÁVÜ kinevezte a Szeghalmi Állami Gazdaság igazgatójává Kovács Gyulát. Az igazgatóság tagjai: Kovács Gyula, dr. Erdei Gyula jogtanácsos, ügyvéd, Péter István főiskolai adjunktus. A felügyelő bizottság tagjai: dr. Simon Mátyás munkaügyi és jogi vezető, dr. Baukó Márton ügyvéd, Mácsári József kirendeltségvezető. Könyvvizsgáló: Kazár János. Lehet, hogy újabb benzinkút épül a megyeszékhelyen. A Szarvasi úti és a Bartók Béla úti Áfor-kutak után az elmúlt években adták át a Berényi úti Shellkutat és a Volán-irodaház előtti ÖMV-kutat. Most a Q8 és a Dupont pályázik egy újabb csabai benzinkút építésére. A kárpótlási jegyek árfolyama a Budapesti Tőzsdén kívüli kereskedelemben 55-60 százalék között mozog. A legmagasabb áron, 59 százalékért a City Bróker Kft. és az Első Magyar— Angol Bróker vásárolja a kárpótlási jegyeket. A legkevesebbet, 54 százalékot a Co-Nexus fizet az F és G sorozatú jegyekért. A készülő földtörvény-tervezet a támadások és az indulatok kereszttüzébe került. Ennek kapcsán Szabó János földművelésügyi minisztertől kérdeztük: milyen a közérzete? — Mindig nagy „fordulatszám- mal” dolgoztam, számomra nem újság, hogy az élet sűrűjében kell lennem... — De most célpont lett... — Benne van a pakliban. A politika játékszabályai szerint megengedhető, hogy a minisztereket támadják. Az én esetemben is ez történt. T ámadtak — védekeztem. — Maradt-e feszültség a történtek után a miniszter és a politikai államtitkár viszonyában? — Kétségtelen, hogy a földtörvény vitatott részeiben homlokegyenest ellentétes a véleményünk. Koalíciós kormányzás esetén sokszor előfordul, hogy a koalícióban lévő politikusoknak egy-egy kérdés megközelítésénél nem egyezik a véleményük. Ennek hangot adnak, ügy lesz belőle, de a tolerancia, a demokrácia tisztelete átsegíti az embert a kritikus szakaszokon. — Az egyik ilyen neuralgikus pont volt a külföldiek föld- vásárlásának lehetővé tétele. Volt, aki összefüggést látott a földvásárlás engedélyezése és az EK-tagságunk között. Nevezetesen: némelyek úgy ítélték meg, hogy ezzel a koncepcióval On ,,jópontot” kívánt szerezni... — Az én javaslatom hosszú távra szóló, az EK-tagsággal összhangban álló megoldás. Őszintén szólva, nem vizsgáltam, hogy ezért kapok-e jópontokat vagy sem, de azt sem tartom valószínűnek, hogy ez a kérdés döntené el tagságunk sorsát. — A közelmúltban Gödöllőn tartott kelet-közép-euró- pai miniszteri értekezleten különös hangsúlyt kapott a föld, mint különleges nemzeti kincs, amelyet védeni kell. — Az én álláspontom az, hogy átmenetileg a földnek nincs piaci ára, ezért a javaslat szerint a kormányra bíznánk, hogy a külföldi tulajdonszerzésre vonatkozó passzust mikor lépteti életbe. — Osztja azt a nézetet, miszerint törpebirtokok millióin nem lehet gazdálkodni és engedni kel! a termelőtípusú szövetkezeteket, hadd járjanak a maguk utján? — Egyetértek ezzel a szemlélettel. A kárpótlás folyamatával egyidőben lehetetlen elérni, hogy ideális — 50-100 hektáros — gazdasági egységek alakuljanak ki. A piac- gazdaság velejárója, hogy meg fog indulni egyfajta koncentráció: akinek kis- birtoka van és azon nem tud eredményesen gazdálkodni, az eladja. Aki viszont gazdálkodni akar, az földet fog vásárolni. Az elaprózott földeken hosszú távon nem lehet eredményesen gazdálkodni. Az Alkotmányban biztosított esélyegyenlőség alapján az életképes termelőszövetkezeteknek is helyük van a palettán. A kérdés csupán az, hogy hosszú távon életképesek-e a termelőtípusú szövetkezetek? Én nem akarom ráerőltetni véleményemet a szövetkezetekre, nem akarom, hogy szétugorjanak, mondván a miniszter szerint nincs jövőjük. Dönt-sék el maguk és döntse el a piac. Újvári Gizella FEB Lottó, totó: a szelvényforgalom csökkent, a bevétel nőtt Szerencsejáték: vesztve is nyert Szelvényellenőrzés a szegedi területi igazgatóságon (archív felvétel) Néhány játékhét eltelt már azóta, hogy szeptember 1-jétől 100 százalékkal megemelték a lottó és 50-nel a totó árát. Tar- nay Tamást, a Szerencsejáték Rt. három megyét — Békést, Bács-Kiskunt és Csongrádot — összefogó szegedi területi igazgatóságának vezetőjét arról kérdeztük, mennyiben csökkent ezáltal a forgalmuk. — Az ötös lottó esetében a szelvényforgalom 60 százaléka a korábbinak, az árbevételnövekedés tehát mintegy 20 százalékos — kezdte. — A hatos lottónál a szelvényeladás a felére esett vissza. A totót illetően kétharmados a forgalmazás, az árbevétel nagyjából az áremelés előtti. — A szegedi igazgatóságra egy héten mennyi szelvény fut be? — Ötös lottóból 630—650 ezer, hatosból 130 ezer, totóból pedig — kéthasábosra átszámítva — 200 ezer. —A megnövekedett árbevételüket mire fordítják? — A részvételi díj változásával a nyeremények is nőttek. Ötös lottónál most már a kettes átlagban 200 forintot, a hármas 4—5 ezer forintot is fizet, és ugyanígy jelentősen emelkedtek a négyes, az ötös nyereményei is. Sokan felvetik, hogy miért volt akkor szükség egyáltalán a szelvényáremelésre? Főként az az ok, hogy nagyobbak a rezsiköltségeink, drágább a papír, a nyomda is. Ugyanakkor a beérkező kisebb szelvénydarabszám a fel- dolgozási költségeinket csökkenti, mondjuk hasonló, vagy nagyobb árbevétel mellett. Mindent összevetve olyan helyes arányt kellett találnunk, hogy a szelvényt a lakosság többsége továbbra is meg tudja vásárolni, cserébe pedig olyan nyeremények „várjanak rájuk”, amiért érdemes lehet többet áldozni a játékra. —A lottó- és totószelvények árának növekedése miért nem azonos mértékű? — Az összárbevételben a totó részaránya csökken, így reálisnak tűnt, hogy itt 50 százalékos legyen az emelés. Mindenesetre bízunk abban, hogy — főként a nagyobb nyeremények miatt — néhány hónapon belül a szelvényeladásban megközelítjük a korábbi forgalmat mindkét területen. Nyemcsok László Embargós károk enyhítése A kormány 1993. augusztus 26-ai ülésén határozatot hozott a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (Szerbia— Montenegró) elleni ENSZ embargó miatt önhibájukon kívül likviditási problémákkal küszködő vállalatok, vállalkozások gondjainak átmeneti enyhítésére. A kormányhatározat értelmében az érintett cégek részleges kamattámogatást igényelhetnek az embargós károk enyhítésére korábban felvett vagy ez évben felveendő hitelek 1993. december 31- éig esedékes kamataihoz. A támogatást igénylő cégeknek meg kell jelölniük a kár fajtáját és dokumentálni kell annak mértékét. Támogatást lehet kérni többek között a meghiúsult exportra, illetve az ebből származó termeléskiesésekre; a befagyott kintlévőségekre és ezek kamatterheire; az engedélyezési rendszerre, illetve annak lassúságára visszavezethető többletköltségekre; tranzitfuvardíj-bevéte- lek csökkenéséből eredő károkra; elmaradt fuvar miatt kiesett bevételekre. A támogatás iránti igényt formanyomtatványon az ágazati felügyeletet gyakorló minisztérium illetékes főosztályához kell benyújtani. A kérelmek beérkezési határideje: 1993. szeptember 30. A kérelmeket 1993. október 31-éig bírálják el. A Dél-magyarországi Kereskedelmi és Iparkamara vállalja mindazon gazdasági szervezetek érdek- védelmét, amelyek a dél-magyarországi régióban a Szerbia—Montenegró viszonylatban meghirdetett embargó miatt gazdasági kárt szenvedtek. Üzleti ajánlatok Német cég kereskedelmi képviselőt, elosztót keres festő-, tapétázó- és padlóburkoló szerszámok, eszközök forgalmazására. cs0806 Német cég hántolt napraforgót vásárolna. cs0807 Német fém-, fa- és textilipari szerszámokkal, gépalkatrészekkel kereskedő cég budapesti irodája megnyitásához mérnök vagy közgazdász végzettségű, angolul vagy németül tudó munkatársakat keres.cs0808 Belga cég fonott kosarat, fonott széket, gyékény lábtörlőt keres. cs0809 *** A partnerkereső cégek címei, prospektusai, díjtétel ellenében a kódszámra történő hivatkozással a Dél-magyarországi Kereskedelmi és Iparkamaránál beszerezhetők (5600 Békéscsaba, Szabadság tér 16— 18. Tel./fax: 66/324-976, tel.: 66/442-311). Nyolc-tíz év börtön is kiszabható Veszélyes a szőke! Talán senki sem gondolta a jövedéki törvény tavaszi bevezetésekor, hogy lavinát indít el. Azóta a határőrség, a rendőrség, a pénzügyőrség, az energiafelügyelet, a fogyasztóvédelem, az ipari, a belügyi, a pénzügyi, a közlekedési, sőt a külgazdasági tárca is jelentős erőket kénytelen mozgósítani a tüzelőolajjal történő visszaélések tisztázására, illetve megakadályozására. A bizonytalan eredetű, gyenge minőségű keleti üzemanyagoktól, valamint az úgynevezett „szőkített” HTO-tól leginkább a vétlen autósok szenvednek. (Ezen nem azok értendők, akiknek „nem tűnik fel”, ha valamelyik benzinkútnál 60 forint helyett harmincat fizetnek a gázolajért!) A kutakat országszerte folyamatosan ellenőrzik az erre a célra alakított akciócsoportok. Az elrejtett tárolókat pedig nem csak a szárazföldön, hanem még a vizen is keresik a hatóságok! Ettől azonban még bárkivel megeshet, hogy „rossz helyen” tankol. Ilyenkor — akár tudott a visszaélésről, akár nem — kellemetlen helyzetbe kerülhet a vevő is. Ha ellenőrzéskor színezett HTO-t találnak az üzemanyag tartályában, első alkalommal 50 ezer forint bírságot szabhatnak ki rá, második esetben azonban akár az autóját is elkobozhatják. Ennek elkerülésére a rendőrség azt tanácsolja, hogy a dízelautók tulajdonosai minden tankolásnál kérjenek számlát és őrizzék meg azt, hogy az esetleges ellenőrzéskor bemutathassák. Ez a megoldás védi az autóst és egyúttal segíti a hatóságokat a visszaélések felgöngyölítésében. A számlát azonban a rendőrök csak akkor fogadják el, ha — a pontos azonosítás végett — az adott gépkocsi rendszáma is szerepel rajta. Ennek feltüntetésére a benzinkút kezelőjét minden esetben figyelmeztetni kell. Mivel az egész kérdéskör sokkal bonyolultabb, mint amilyenre a hatóságok számítottak, a benzinkutak tulajdonosainak is megoldási lehetőséget kínálnak. Aki 'szabadulni szeretne „veszélyessé vált” gázolajától, leadhatja a Mol Rt-nek. A kormány utasította a Mol-t, hogy alapanyagáron vegye át a felkínált olajat. A tulajdonosnak a saját költségén kell beszállítania a rossz minőségű üzemanyagot és még a feldolgozás költségei is őt terhelik. Viszont — mivel a törvény szerint csak a forgalmazók és a felhasználók büntethetők, s aki leadja a „kezelt” anyagot, egyik kategóriába sem tartozik — nem kell szankcióktól tartania. Aki tehát jó útra akar térni, az országban hat helyen, a Mól bázistelepein kínálhatja fel olaját: Csepelen, Vépen, Székesfehérváron, Miskolcon, Pécsen és Szajolon. Á rendőrség szerint még legalább 6-8 hónap szükséges a HTO-botrány - megnyugtató rendezéséhez. A minőségrontás híre határainkon túlra is eljutott már. A kár becsült értéke eddig 5 milliárd forint. A HTO üzemanyagként történő eladásán literenként 30-40 forintot keresnek még ma is az ügyeskedők. A haszonnak megfelelően a kiszabható büntetés is magas: 5 millió forint kárérték felett — s az eddig feltárt esetek többnyire ebbe a kategóriába tartoznak — 8 év börtön jár. Ha vesztegetéssel párosult a tranzakció, 10 évi elzárás is kiszabható. Mellékbüntetésnek vagyonelkobzás, illetve milliós nagyságrendű kártérítés megfizettetése is elképzelhető. Domi Zsuzsa Ferenczy-Eurofress
