Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-22 / 221. szám
àRÉKÉS MEGYEI HÍRLAPAz oldalt írta és szerkesztette: Papp János. Telefon: (66) 450-450 és 458-016. A fotókat Lehoczky Péter készítette Földlicit Hunya. — Az árverés második ütemére kerül sor a településen, s ennek keretén belül október 5., 6. és 7-én a Hunyadi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet használatában lévő termőföldekre lehet licitálni, mintegy 22 ezer aranykorona értékű föld vár ez alkalommal gazdára. Tanfolyam Gyomaendrőd. — A Katona József Művelődési Központban szeptember 25-étől személyi számítógép-kezelői tanfolyam indul. Ennek részleteiről a művelődési központ munkatársai részletes felvilágosítással szolgálnak. Sárkány Hunya. — A múlt héten pénteken megnyílt a Sárkány söröző a Petőfi utcában. Két szarvasi vállalkozó, Melis Gábor és Trabach Zoltán üzemelteti a vendéglátó egységet. Tankönyvekre Gyomaendrőd. — Tavaly az iskolakötelesek tankönyveinek költségét teljes egészében magára vállalta a városi ön- kormányzat. Az idén már csak az 50 százalékát tudja fizetni. Ezt azonban a középiskolások is megkapják. Pénzt kapott Gyomaendrőd. — A „Holtágak élni akarnak” Alapítvány részére a képviselő- testület 80 ezer forintot utalt át. Ugyancsak a képviselő- testület támogatásával helyreállították a zsidó temetőben a II. világháborús emlékművet. Ismét a tornacsarnokról Gyomaendrőd. — Dr. Frankó Károly polgármestertől megtudtuk, hogy a sok gondot okozó tornacsarnok tetőszerkezetében lévő aminocellt eltávolították. Kitakarították a csarnokot és lemeszelték a falakat, valamint átszellőztették az egész épületet. Amennyiben az ANTSZ legutóbbi mérése azt mutatja ki, hogy a formaldehid mérgező anyag a levegőben nem haladja meg a megengedett mértékhatárt, akkor nincs annak akadálya, hogy az iskolások és a sportolók újra használatba vegyék a létesítményt. Az önkormányzat gondot fordít arra, hogy a tető- szerkezet hőszigetelését elfogadható módon megoldják. Sajnos azt még ma nem tudni, hogy ez a kiadás mennyire terheli meg a város költségvetését. A tervek szerint a tető belső felületét szigetelik valami másfajta anyaggal.---------------------------------------1 GYOMAENDRŐD ÉS KÖRNYÉKE \— Termá lenergia és biokertészet 1993. szeptember 22., szerda A nagylaposi növényházakban több tízezer tő gerberát is termesztenek. A képen éppen az éltető víz kipermetezését és a megdőlt szárak felkötözését végzik Elfogyott föld Telhetetlen a magyar—mondják rólunk az idegenek, és a kárpótlás végrehajtása során úgy tűnik, nem is sokat tévednek. Az csak az első körben mutatkozott meg, ki mennyi földterületet igényelt vissza, de még a mai napig sincs mérleg arról, hogy ezek közül mennyi a jogos igény és mennyi a vélt. A földkimérések során a licitálás kikiáltási ára, ami 1000 forint aranykoronánként, néhány dörzsöltebb aszfaltbetyár sugallatára vagy leendőföldbirtokos malmára hajtva a vizet, általában ennél jóval kevesebb volt. Így nem egyszer fordult elő, hogy kétszer akkora területet kapott vissza a károsult, mint amennyi megillette volna. De hát ez a piac, és a licitálás erre a technikára törvényes lehetőséget ad. A hozadéka azonban még nem mérhető le, mert a nagyüzemi táblák és állami tartalékföldek újra kijelölése válik szükségessé ahhoz, hogy a kielégítetlen kárigényeket teljesítsék. Ilyen helyzet Gyomaendrőd környékén—mint Békés megye más területén is — kialakult. Egyre inkább összeszűkül a mezőgazdasági nagyüzemi termelésre alkalmas terület, s egyre jobban elszaporodnak az úgynevezett nadrágszíjparcellák, amelyek megakadályozzák vagy korlátozzák a gépesítést és a táblák összevonását. Ebből még talán hatalmas katasztrófa nem történne, bár a szakértők szerint a károsultak nagy tömege nem kíván saját földjén gazdálkodni, inkább bérbe adná azt másnak. És sem a bérbeadó, sem a bérlő az esetek többségében nem rendelkezik megfelelő eszközháttérrel a földek művelésére. Nem lehetetlen, hogy ez jövőre újabb, a mezőgazdasági termékek áremelését vonja maga után. D ( \ 1 U / Átadták a piacot Nagylapos. — A Fortiko Mezőgazdasági Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója, Fodor István tapasztalt gazdasági szakember, s amit Nagylaposon „művel”, annak híre már meghaladta megyénk határait. A kft. fő tevékenységi köre a kertészet, ezen belül virág-, zöldség-, paprika-, paradicsom-, uborkatermesztés és palántanevelés. Olyan filclair (filkler) házakban állítják elő ezeket a növényeket, amelyek teherbíró képessége és kihasználtsági mutatója a csúcstechnológia sorába illik. — Ezeket a korszerű növényházakat termálenergiával fűtjük, s meggyőződésem, hogy ezen energia hasznosítása még sok gyümölcsöző vállalkozásnak ad majd alapot vagy szolgáltatást. A szigorodó környezetvédelmi előírások miatt igen nehéz bármit termelni vagy energiát fejleszteni, mi azonban a termál energiát, azaz a termálvizet víz- visszasajtolással egy körfolyamat részeként a talajba juttatjuk. Ez a fajta technológia hazánkban még nem ismert és úgy tervezzük, hogy nagylaposi területünk referenciaüzemként szerepelhet nemcsak a hazai, hanem a külföldi termálvíz-energia hasznosítása tekintetében is. Még a MÓL Rt. dolgozójaként ismerkedtem meg és kutattam a termál- kutak hőforrásainak hasznosítását. Egy olajat kutató és gázt termelő részvénytársaság munkájában a termálvíz megjelenése a lehető legrosszabb, hiszen innentől már apad a forrás és a víz lesz az úr. Most a szükséges rosszból szintén a MÓL Rt.-vei közösen megpróbálunk olyan termálenergiát hasznosítani a feltárt kutakból, amely egyelőre példa nélküli Magyarországon—tájékoztat Fodor István ügyvezető igazgató. A Fortiko Kft. és a MÓL Rt. a napokban közös vállalat létrehozásán fáradozik. A MÓL Rt. rendelkezik azzal az óriási tudással, amely a kútfúrások tekintetében egyedülálló. Szakembereik speciális elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek, amelyre lehet építeni. A létrehozandó referenciaüzem a termálvíz visszasajtolása megvalósításával és a víz hőenergiájának hasznosításával újszerű lehetőséget kínál az alapvetően mezőgazdasági térség életében. A kft. működési profiljában a biotermesztés is szerepelt, amelyről az ügyvezető igazgatónak az a véleménye, hogy valóságos piaci igény az ilyen termékek iránt jelenleg nincs. — Alapvető baj — folytatja Fodor István —, hogy a kártevők elleni védekezés nem kedvez a biotermesztésnek. Sem a hazai, sem a nyugati piacon igazán nem fizetik meg a bioárut. A másik gond, hogy a kártevők nem tudnak olvasni és nincs meg az a védősáv, amely körbevesz egy-egy biotermesztésre szánt területet. Ezért hiába tartja be a vállalkozó a bioszerekkel történő növényvédelmet, ha a szomszédja és annak a szomszédja magas vegyszertartalmú hatóanyagokkal irtja a kártevőket. Ma a biotermesztésre kockázatos rátérni, de ennek ellenére a folyamatot mérsékelve ugyan, de tovább folytatjuk. A mezőgazdasági vállalkozó megfelelő állami támogatás nélkül a biotermesztést nem tudja nyereséggel folytatni. Több év is kell ahhoz, hogy egy- egy térség lépcsőzetes biotermesztéssel vegyszermentes gyümölcsöt állítson elő. A Fortiko a környéken ismert paradicsom- és virágtermelő, s a nagy- és kiskereskedők biztos beszerzési forrása. A jövőben integrátor szerepet kívánnak betölteni, amely magában foglalja az alapanyagbeszerzést, palánta-előállítást, növénytermesztést, exportot és az ehhez szükséges szakmai tanácsadást. Termeltetési szerződést kötnek, de nem a hagyományos módon, a vállalkozónak módjában áll az itt kínált árért átadni a termékét, s ha ez nem felel meg neki, bárhol máshol értékesítheti paprikáját, paradicsomját, uborkáját és egyéb termékét. A fiatalok szolgálatában Hunya. — Kopecskó Gyula szervezésének köszönhetően a közelmúltban megalakult a Hu- nyai Szabadidő Ifjúsági Sportegyesület. Az alapító tagok — tizenketten — az általános és középiskolai tanulóknak, valamint a lakosságnak szeretnének rendszeres testedzési és sportolási lehetőséget biztosítani. Szorosan együtt kívánnak működni a helyi általános iskolával és a szövetkezettel, valamint az itt működő magánvállalkozókkal. A megválasztott vezetőség háromtagú, s alapvetően a labdarúgás szervezését szeretnék erősíteni, hiszen ennek a feltételei és hagyományai adottabbak, illetve a legrégebbiek. Gyomaendrőd. — Több ezer ember tisztelte meg jelenlétével azt a rögtönzött átadási rendezvényt, amelynek keretén belül átadták az új piacot. A tömeg némi kavarodást is okozott, hiszen csak a helyi rendőrök segítségével sikerült megoldani, hogy a főközlekedési utak járhatóak legyenek. A kerékpárok erdeje és a tilosban parkírozó gépkocsik sokasága akadályozta a piac megközelítését és az onnan történő távozást. Mindez jelzi, milyen jelentős eseményre került sor ekkor a városban. A beruházás 20 millió forintba került és a hozzá tartozó kiszolgáló egységek megfelelnek a környező kulturált piaci körülményeknek. Az is eseményszámba megy, hogy 276 év után került el a városháza előtti térről a piac a jelenlegi új helyére. A történelminek nevezhető döntést a képviselő- testület bátran vállalta, hiszen Gyomaendrőd. — Endrődön megszűnt a bölcsőde és helyén átalakítás után 50 kisdiák kaphat kollégiumi elhelyezést. Ugyancsak ide szeretnék behozni a külterületi iskolákat is, s ezzel egyidőben a régi iskolában a kollégium megszűnik. A két katolikus egyházközség, valamint az önkormányzat egyezsége révén új iskolát kap a város. A meglévő új ipari iskola mellett egy 6 vagy 8 tantermes (a végleges terv még nem készült el) iskola szolgálja majd az általános iskolai tanulók érdekeit. Az előzményhez hozzátartozik, hogy az egyházközösség az államtól kapott egyházi ingatlanokért 68 millió forintot, s ez már egy tervező csoport dolgozik azon, hogy a város központja kulturált, építészetileg megtervezett körülmények között fogadhassa az arra járó átutazót. A város főterének rendezésére három-négy kerttervező csoport is készít tanulmánytervet, amelyek közül a képviselő-testület választja ki a számára legtöbbet ígérőt. Mintegy 15 millió forintot szánnak a városatyák a főtér rendbetételére, amelynek hatása már 1995-ben érzékelhetővé válik. Jó hír a vállalkozóknak, hogy 18 pavilon építésére nyílik lehetőség az új piacon. A telkek mind közművesítettek és 3000 forint négyzetméterenkénti áron megvásárolhatók. Az a vállalkozó, aki igényli, az önkormányzattól erre a célra 100 ezer forint kamatmentes kölcsönt kaphat, amelyet egy éven belül kell visszafizetnie. adja a fedezetet az iskola megépítésére. A közművesített telket a két város között az önkormányzat adja. Lemondott az egyház többek között a Déryné Művelődési Központ, valamint több iskola tulajdonjogáról is. A fent jelzett pénzből jövőre 38 millió forintot használnak fel, 1995-ban pedig a megmaradó 30 millió forintot fordítják építésre. Az egyházi és a világi vezetők megegyeztek abban, hogy az iskola az egyház tulajdonában lesz, ám lehetőséget teremt világi oktatásra is. Megállapodás született abban is, előre el szeretnének kerülni mindenféle vitát az oktatás mikéntjével kapcsolatban. Vége a nyárnak A nyár befejeztével úgy tűnik, hogy a fagyizás ideje is lejárt, s a képen látható gyerekek a mozgóárustól már egyre kevesebbszer vásárolnak édességet. Az időjárás sem kedvez már az ilyen nyalánkságoknak Kompromisszum szüleménye Új igazgató lett a régiből Gyomaendrőd. — Az első kudarcba fulladt pályázat után újat hirdetett az önkormányzat a Katona József Művelődési Központ igazgatói állására. Ez alkalommal ketten startoltak a poszt elnyerésére, s bár a művelődési bizottság mindkét pályázatot értékelte, az egyik pályázó a kiírás feltételeinek nem felelt meg. A másik pályázó Megyeriné Csapó Ildikó volt, aki korábban irányította a művelődési központ életét. A bizottság véleménye szerint pályamunkája jól tagolt, világos szerkezetű, tanulmány értékű. Pontos feladatmeghatározással és tervvel rendelkezik, amely mögött kiviláglik, hogy a terület jó ismerője. Jól határozta meg a művelődési központ alap- és kiegészítő tevékenységét, s a pályázat kiemelten kezelte a ház nyitottságát, s azt, hogy működését a mindenkori lakossági elvárások szolgálatába kell állítani. A pályázó Megyeriné Csapó Ildikó ötéves kinevezést mondhat magáénak. A pályázat elbírálásával egyidőben a képviselő- testület határozatban rögzítette a Katona József Művelődési Központ alap- és kiegészítő tevékenységét. Az emlékezés fái Gyomaendrőd. — Védetté nyilvánították a Hősök úti hársfasort, amelynek hossza mintegy három kilométer. A helyiek tudják, hogy Kner Izidor 1933-ban 800 darab hársfát ültetett az út mellett az I. világháborúban elesett lakosok emlékére. Pontosan annyi fát telepített, mint amennyien elestek a faluból a világháborúban. Egy-egy fa egy-egy gyertyát szimbolizál. A képviselő-testület úgy döntött, hogy a kipusztult és a néhány helyen kivágott fákat, melynek száma közel 100, hasonló fákkal pótolja. Ki kell vágni azokat a gyümölcsfákat és más dísznövényeket, amelyeket a kiszáradtak helyébe az ittlakók ültettek. Egyrészt az egységes kép, másrészt az elhunytak tisztelete is megköveteli, hogy a hársfasort hasonló fajtával egészítsék ki.
