Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-18-19 / 218. szám
àgÉKÉS MEGYEI HÍRLAP CSALÁD - OTTHON 1993. szeptember 18-19., szombat-vasárnap Gazdaképzés a IP-ban 39/b. Sorozatunk a T v2 vasárnapi gazdaképző műsorának anyaga (ismétlés szombat reggelenként), melynek szakmai felelőse és előadója dr. Böő István békéscsabai állatorvos. A háziméh III. A méh lakása (folytatás) A fészek átalában a kijáró közelében van. nagysága úgynevezett anyaráccsal szabályozható. A méhlakásban a hőmérséklet nem egyforma, legmelegebb mindig a fészekben van (34-35 C°). 25 C° alatt és 40 C° fölött a fiasítás elpusztulhat. A kifejlett, de különböző korú rovarok hőigénye nem azonos: a fiatal, belső munkát végző tagok melegebbet igényelnek, mint az idősebb, külső munkások. A méhcsalád a fészket képes fűteni (izommunkával, mézből) és hűteni is (a levegőmozgást szárnyaik rezeg- tetésével gyorsítják, vizet párologtatnak el légcsöveik segítségével). A kaptár legfontosabb eleme, a család létének alapja, a méhek bölcsője, élelemraktára a keretekbe foglalt lép. A szűz lép (amelyikben még nem volt fejlődés) színe fehér, sárgás-fehér vagy világossárga. Használat közben sötétedik. A lépeket a fiatal munkásméhek építik viaszmirigyeik által termelt viaszból. Hogy milyen iszonyú munka ez, annak érzékeltetésére csak egy adat: 1 dm2 lép építéséhez 5—10 ezer parányi viasztéglácskát használnak fel. A lépet a közös viaszlap mindkét oldalán hézagmentesen egymáshoz simuló, szinte mértanilag pontos, szabályos hatszögletű hasábok, az úgynevezett sejtek alkotják. A sejtek nagysága aszerint változik, hogy bennük munkásméhek vagy herék fejlődnek-e? A jóval nagyobb, nyílásukkal lefelé felerősített, gyűszűhöz hasonló sejtek az anyabölcsők. 1 dm2 lépben egyik oldalon körülbelül 400 sejt van. A lépeket időnként selejtezni kell. A kiselejtezett lépek viasztartalmát olvasztással, préseléssel választják el. A viasz műlép formájában vagy visszakerül a méhcsaládokhoz, vagy áruviaszként értékesítik. A méhviasz keresett exportcikk. A méhész a méhek építőmunkáját irányíthatja is a műlép segítségével, mely méhviaszból mesterségesen készített, sejtek alapjaival mintázott viaszlap. Ezekre csak munkássejtalapo- kat nyomnak, ezzel a méheket munkagépek építésére ösztönzik. A műlépek erősítésére a keretbe fűzött és a műlépbe olvasztott vékony fémhuzalok szolgálnak. Kertbarátok figyelmébe A hulladékégetés - elfüstölt tápérték A kertes házak körül ősz végére tekintélyes mennyiségű hulladék gyűlik össze: az utolsó fűnyírás kaszáléka, különféle elbomló növényi maradványok, nyesedékek, lehullott lombok és egyebek. S mivel elszálításuk kupacba gyűjtve sem igen oldható meg, eltakarításuknak mindmáig leggyakrabban alkalmazott módja az elégetés. Pedig nyomós érvek szólnak amellett, hogy szakítani kellene a kerti selejtezés e hagyományos formájával. Egyrészt: viszonylag ritkák már a napsütéses, szélcsendes hétvégi napok — borult, szeles időben az égetés füstje hosszú időn át megüli és szennyezi az egész környék levegőjét. Másrészt a hulladékégetéssel óhatatlanul a lángok martaléka lesz sok hasznos kerti élőlény, továbbá a talaj javítására hasznosítható értékes szerves anyag. Mindenképp azt ajánljuk tehát a kertészkedőknek, hogy a hulladékot—ha kártékony élő szervezetektől és gyommagvaktól mentes — az időszerű ásással egy menetben forgassák be a talajba. Méghozzá úgy, hogy egy-egy „adagot” húzzanak be az ásás során keletkező árok aljába, s erre kerüljön a következő ásó- nyomnyi föld. Az így nem túl mélyre kerülő hulladék hamarosan korhadásnak indul, s igen jól hasznosul a földben: a laza talajt kötöttebbé, a kötöttet lazábbá teszi, s eközben javítja a talaj víz- és tápanyaggazdálkodását. Ha nagyon sok a kerti hulladék, mélyítsük ki az árkokat, a behúzott maradványokat pedig taposással és öntözéssel tö- möríthetjük. Az erre a célra ásott gödör, továbbá a bokrok alja szintén jó hulladéktemető. Utóbbinál az sem baj, ha a maradványok egy része fedetlenül a talajfelszínen marad — a téli fagyok idején ugyanis így védőtakaróként is szolgálatot tesz. Dr. Komiszár Lajos, FEB A macska szeme többet lát A macska legfontosabb érzékelő szervei a szemek, a fülek és a bajusz. A híres macskaszem még az olyan fokú sötétségen is könnyedén áthatol, amelyben az emberi szem már régen semmit sem lát, ám tökéletes sötétben már a macska szeme sem képes az érzékelésre. Ennek magyarázata, hogy az állat szemfenekén egy olyan fényvisszaverő rendszer működik, amely a legparányibb fényforrást tükörként veri vissza, szinte természetes „lámpaként” szolgál éjszakai vadászunknak. Ez a fényvisszaverő réteg természetesen a legteljesebb sötétségben már nem alkalmazható, hiszen nincsen apró fényforrás, amit a csodálatos macskaszem felhasználhatna. A pupilla ellipszis formájú és másodpercek törtrésze alatt reagál a fényviszonyok változására. Nappali fényben, erős napsütésben keskeny csíkká húzódik össze, míg sötétben a fényképezőgép blendéjéhez hasonlóan kinyílik. A macska látótere, ezzel együtt látóképessége is jóval szélesebb, mint az emberé vagy akár a kutyáé. Ez érthetővé teszi azt a fantasztikus tehetséget, amely a távolságok szinte tökéletes felbecsülésénél nyilvánul meg. Ki ne látott volna magas fáról, háztetőről leugró macskát? A legritkább eseteket kivéve szinte mindig tökéletes a földre érkezés, ez más egyéb csodás képessége mellett a pontos távolságbecslés eredménye. Ismételten a cukorbetegségről Az utóbbi évtizedekben egyre több ember szenved cukorbajban. Leginkább azért, mert olyan betegségről van szó, ami jól kezelhető, megbízhatóan karbantartható, de meg nem gyógyítható. Hosszú éveken-évtizedeken át megőrzi munkaképességét, mozgásképességét, viszonylagos panaszmentességét az a cukorbeteg, aki jól ismeri a betegségét, betartja az előírásokat, főként az étrendi szabályokat és a gyógyszerek rendszeres, pontos idejű szedését, ha erre is szüksége van. Nem lehet elégszer hangsúlyozni az elmondottak fontosságát, mert a betegség szövődményei általában azoknál a pácienseknél lépnek fel idejekorán, akik mindezzel nem törődnek, akik bocsánatos dolognak tartják azt, hogy időnként cukortartalmú ételekkel-italokkal-csemegékkel jóllaknak, és ráadásul esetleg önkényesen változtatják az előírt gyógyszer-adagjukat. Úgy gondolják, ezzel félrevezetik a kezelőorvosukat, pedig leginkább önmagukat csapják be. A rosszul kezelt vagy félrekezelt cukorbajnak sokkal korábban kezdődnek a szövődményei! Ezek közül most csak azokkal foglalkozunk, amelyek a beteg mozgását, járását kedvezőtlenül befolyásolják. Elsőként a leggyakoribb szövődményt, az érrendszer elváltozását kell említeni: közönségesen az érszűkületet. Ez nem azonos az úgynevezett érelmeszesedéses vagy gyulladásos érszűkülettel, de következményeiben hasonló, s ha a lábon jelentkezik, a járást nehezíti, akadályozza, végső soron a láb elvesztésével is járhat. Elég gyakori, sántítást okozó szövődmény az elhanyagolt cukorbaj idegrendszeri kihatása. Az anyagcserezavar miatt károsodnak a végtagokat ellátó idegek. A következmény: a legkülönfélébb érzészavarok, zsibbadástól a fájdalomig: a mozgást szabályozó idegek elváltozása esetén pedig a gyengeségérzéstől a teljes bénulásig. Végül nem nagyon közismert, és szerencsére ritkábban is fordul elő, mint önálló kórkép, a csontok-porcok-ízületek megbetegedése az elhanyagolt cukorbaj miatt. Ennek kialakulását elősegítik a fent említett ér- és idegszövődmények. Ezek a röntgennel is kimutatható Ami nem tilos: spenótos szeletek súlyos csontelváltozások, mivel általában a lábon jelentkeznek, ágyhoz kötik a beteget. Természetesen a cukorbetegnek is lehet, alapbetegségétől függetlenül mozgásszervi betegsége. Az emberek nagy hányada idősebb korában az úgynevezett degeneratív, kopásos ízületi bajok miatt szenved és egyre nehezebben, egyre kevesebbet mozog, emiatt hízik, a megnövekedett testsúly fokozottan terheli az ízületeket, rontja az ízületi porcok állapotát. A cukorbetegek nagyobbik része idősebb korú és elhízott. íme: benne vagyunk az ördögi körben, de van egy keskeny kiút. A kövér cukorbeteg diétája nem sokban különbözik a fogyókúrás étrendtől. Pontosabban: a nem cukorbeteg kövér embernek sem árt, ha úgy étkezik, mintha cukorbaja lenne, ha megtanulja az egyszerű kalóriaszámításokat, amivel konkrétan mérhető, hogyan kell megváltoztatnia étkezési szokásait. Szeretném kiemelni a testmozgás, a fizikai igénybevétel fontosságát, ami azon kívül, hogy a fogyást segíti, egyúttal a cukorbeteg kezelésében is előnyös tényező. Kevesebb gyógyszerre van szüksége annak a cukorbetegnek, aki rendszeresen mozog. Igaz, ez néha kellemetlen fájdalmat okozhat, de okos ember megtalálja magának azt a mozgásformát, amitől nem a fájdalom fokozódik, hanem a közérzete javul. Dr. Martics Anna Beküldendő: a nyíllal jelölt sorok megfejtése. Beküldési határidő: 1993. szeptember 27. Cím: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5601 Békéscsaba, pf.: 111. A megfejtéseket csak postai levelezőlapon fogadjuk el. A helyes megfejtők között 5 darab 500 forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki, amit postán elküldünk. Az 1993. szeptember 4—5-ei rejtvény megfejtése: Ebben a házban lakik a környék leggazdagabb sajtgyárosa. Nyertesek: Farkas Visontai Bálint, Békéscsaba, dr. Kovács Lászlóné, Szarvas, Csonki Kitti, Békésszentandrás, Bognár Józsefné, Gyula, Győri Magdolna, Békés.
