Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-17 / 217. szám
àBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP HÁLÓ 1993. szeptember 17., péntek Munkatár(s) Előzzük meg az ételmérgezéseket! Az alábbiakban közöljük a Békés Megyei Munkaügyi Központ állásajánlatait kirendeltségenként: Békéscsaba: gépjárműszerelő 4, elektronikai műszerész 1, lakatos (Mezőberény) 20, hegesztő 4, bádogos 2, telefonközpont-szerelő 1, kőműves (Békéscsaba, Szabadkígyós, Mezőberény) 17, épületasztalos 3, bútorasztalos 1, asztalos 2, kárpitos (Mezőberény) 4, molnár 1, pék (Békéscsaba, Köröstarcsa) 4, szakács (Békéscsaba, Kétsoprony) 4, felszolgáló (Békéscsaba, Két- s(fprony) 8, ruházati eladó, pénztáros 1, egyéb bolti eladó 4, virágkötő, díszcsomagoló 1, varrónő (betanított is — Békéscsaba, Szabadkígyós, Telekgerendás) 32, szűcs 1, segédápoló 2, főkönyvelő 1, mérlegképes könyvelő 2, ff. műszaki vezető (Telekgerendás) 1, építészmérnök 1, épületgépész (Mezőberény) 1, vasútgépész 1, villamosmérnök 2, mélyépítő technikus 1, gyengeáramú üzemmérnök 1, vegyésztechnikus 1, külkereskedő (ff. angol nyelvvizsga) 1, élelmiszer-ipari üzemmérnök 1, termeltetési szakelőadó 1, belkereskedő 1, nyelvtanár 5, matematika—kémia szakos tanár (Telekgerendás) 1, nevelőtanár 2, óvónő (Újkígyós) 1, üzletkötő 13. Békés: kosárfonó (bedolgozó is) 19, textilkonfekcionáló 10, kőműves 12, ács 2, épület- asztalos 2, bolti eladó 3, felszolgáló 2, szakács 2, pultos (nő) 1, ruhaipari technikus 1, áruforgalmi értékesítési fogl. 1, biztosítási ügynök 7, szeszfőzde-vezető 1, általános masszőr 1, raktárkezelő 1, műszaki rajzoló 1, műszaki ügyintéző (Bélme- gyer) 1, óvónő (T arhos) 2, védőnő (Tarhos) 1, képesítés nélküli pedagógus 1, körzeti orvos (Bélmegyer) 1. Gyula: láncoló-ketliző 3, gépi varró 2, varrónő (megváltozott munkaképességű) 6, nagyüzemi szabász 1, cukrász 1, általános asztalos (Elek) 1, épületasztalos 1, bútorasztalos 4, ács-állványozó (Elek) 2, felnőtt szakápoló 1, idegpszich. szakápoló 1, autóbusz-vezető 5. belsőellenőr csoportvezető (ff. KÁLÁSZ) 1, számviteli csoportvezető (ff. KÁLÁSZ) 1, számítógép-kezelő '(adóismeret) 1, védőnő (Sarkad) 1, konfekció üzemvezető (technikus) 1, jogász 1, vegyészmérnök 1, vízépítő mérnök 1, gyermekorvos (Sarkad) 1, nyilvánosságszervező 1. Orosháza: varrónő 29, varrónő (Tótkomlós) 21, varrónő (Csanádapáca) 25, pék (Kaszaper) 1, ofszetgépmester 1, nyomdai fotós 5, vasbeton- szerelő 8, autóbusz-vezető (Pusztaföldvár vagy Csanádapáca és Tótkomlós) 2, szakács 3, vámügyintéző (gyakorlott) 1, védőnő 1, dietetikus 1, fordító (középfokú angol nyelvvizsga) 1, ügynök (gépkocsival) 25, közegészségügyi felügyelő 1, adóügyi csoport- vezető (Tótkomlós) 1, bér- és létszámgazdálkodó (kf. munkaügyi tanf. — Kardoskút) 1, irodalmi muzeológus 1. Szarvas: gépkocsivezető (E kát.) 3, gépkocsivezető (ADR jog.) 1, takarítónő 1, mosónő 1, szarvasmarha-gondozó (Békésszentandrás) 1, gulyás segédmunkás (Békésszentandrás) 1, nehézgépkezelő (MTZ-árokásó gépkezelő, B-H gépkezelő) 1, autószerelő 3, ács 1, bolti eladó (egészségügyi végzettség) 1, felszolgáló 2, fodrász 10, kárpitos 1, lakatos—lánghegesztő 1, műszakicikk-el- adó 1, ügynök 10, üzletkötő 10, víz-, gázvezeték-, központifűtés-szerelő 1, üvegező 1, villanyszerelő 1. Mezőkovácsháza: varrónő, betanított varrónő (Kun- ágota, Mezőhegyes, Csanádapáca) 50, ruhaipari technikus (Kunágota) 1, pék (Kaszaper, Mezőhegyes) 3, felszolgáló (nő) 1, ügynök 30, óvónő (Nagykamarás, Magyarbán- hegyes) 1-1, tanító (Battonya, Kunágota, Mezőkovácsháza) 1-1, magyar—könyvtár szakos tanár (Dombiratos) 1, magyar—angol vagy német szakos tanár 1. kémia—bármely szakos tanár (Kunágota, Mezőkovácsháza) 1-1, német— ének vagy bármely szakos tanár 1, földrajz vagy biológia— testnevelés szakos tanár 1, történelem—bármely szakos tanár (Battonya) I, német— bármely szakos tanár (Battonya, Kunágota) 1-1, testnevelés—bármely szakos tanár Battonya) 1, matematika, testnevelés, rajz, angol szakos tanár (Dombegyház) 3, angol— bármely vagy német—bármely szakos tanár (Mezőhegyes) 1, földrajz—biológia szakos tanár (Nagykamarás) 1,.gyógypedagógus (Magyarbánhegyes, Mezőkovácsháza) 1-1, népművelő (Mezőhegyes) 1, könyvtáros (Mezőhegyes) 1, igazgatási főelőadó (jogi végzettség, Mezőhegyes) 1, pszichológus (Mezőhegyes) 1. Gyomaendrőd: vasaló (Kisújszállás) 4, szárítómunkás (Dévaványa) 7, ívhegesztő 5, varrónő (Kisújszállás) 80, varrónő (bedolgozásra) 30, varrónő, betanított varrónő 25, szabász (Kisújszállás) 4, üzletkötő 8, óvónő (Hunya) 1, matematika—fizika szakos tanár (Hu- nya) 1. Szeghalom: textilkonfekcionáló betanított munkás Bi- hamagybajomba 16, Körösújfaluba 1, Tátra darukezelő (81, Füzesgyarmat) 1, vendéglátóipari eladó (Füzesgyarmat) 1, takarítónő 2, portás 1, autóvillamossági szerelő 2, gépjárműszerelő 1, villanyszerelő 1, elektroműszerész 1, textilkonfekcionáló (Vésztő) 1, biztosítási üzletkötő 16, gépi könyvelő (Füzesgyarmat) 1, ápolónő (Vésztő) 1, vegyésztechnikus 1, védőnő (Füzesgyarmat) 1, óvónő 1, magasépítő mérnök, üzemmérnök 1, közgazdász (jogász) 1, számítógépháló- zat-szervező, karbantartó (Füzesgyarmat) 1. Érdeklődni személyesen a kirendeltségeken lehet. Az ember egészsége és munkaképessége több szempontból is függ a táplálkozástól. Döntó' jelentőségű, hogy milyen tápanyagokat tartalmazó ételeket, élelmiszereket fogyasztunk, mégis az elsődleges szempont az, hogy a fogyasztani kívánt étel, ital ne tartalmazzon egészségünket veszélyeztető anyagokat, mérgeket, méreganyagokat termelő vagy fertőző baktériumokat. Az élelmiszer fogyasztását követő vagy ezúton terjedő megbetegedések régóta ismertek. Az ételfertőzések, ételmérgezések különböző súlyosságé megbetegedésekkel veszélyeztetik a fogyasztók egészségét, anyagi kárt és presztízs- veszteséget jelentenek az élelmiszer-előállítónak. Ételfertőzésre, ételmérgezésre kell gondolni, ha az azonos ételt, italt fogyasztók közül többen hasonló tünetekkel, jellemző lappangási idő eltelte után nagyjából egy időben betegednek meg. Élelmiszer-mérgezés minden olyan heveny egészségkárosodás, amelyet élelmiszer, étel, ital, cukrászati készítmény elfogyasztását követően az ételben lévő szerves vagy szervetlen méreganyag okozott. Élelmiszer-fertőzés minden olyan heveny egészségkárosodás (fertőzés), amely kórokozóval fertőzött étel fogyasztása következtében keletkezett. Az ételmérgezés veszélye elhárítható, ha a méreganyagot tartalmazó étel, ital további fogyasztását beszüntetjük, mert a beteg az étel- mérgezést terjeszteni nem tudja. Ételfertőzés esetén a további nagyszámú megbetegedés megelőzése érdekében a gyanús étel további fogyasztását meg kell tiltani. A betegek az ételfertőzést okozó mikrobát üríthetik szervezetükből és további, most már nem étel útján, hanem közvetlenül terjedő megbetegedések okozói, járvány kiinduló forrásai lehetnek. Az egészség megtartására törekvés indokolja, hogy mindenki megismerkedjen az ételmérgezés megelőzésének tudományával és főleg annak gyakorlatával. Ha tisztában vagyunk azzal, hogy milyen étel vagy ital, milyen körülmények között idézhet elő megbetegedést, és elsajátítjuk azokat a tudnivalókat, amelyek betartása esetén az egészségkárosodás megelőzhető, bizonyára jobban ügyelünk az ételmérgezés elkerülésére. Ha észrevesszük, hogy a megbetegedés már bekövetkezett (vagy egyes, mérgezésre utaló jelek jelentkeznek), ismernünk kell, hogy mi a teendő annak érdekében, hogy egyrészt a betegség lefolyása könnyebb legyen, másrészt megelőzhessük az esetleges további megbetegedéseket. A megbetegedést terjesztő élelmiszerek között vezető helyen a gombák állnak. A legtöbb ételmérgezést a mérgező gombák okozzák, ezért nagyon fontos, hogy ne A mozgóárusoknak különösen ügyelniük kell a tisztaságra (archív felvétel) vásároljunk házalótól. A nem ellenőrzött gomba mérgező példányokat is tartalmazhat. A saját szedésű gombát is meg kell vizsgáltatni szakellenőrrel. Sok esetben okoznak betegséget a hentesáruk, elsősorban a házi készítésű disznósajt, hús és belsőségek is. Számottevő ételmérgezési, ételfertőzési esetek okozói a tej, a tejtermékek, a tojásételek, a főtt tészták, a hideg- konyhai termékek. Az ételmérgezések, ételfertőzések előidézői, tényezői közül az esetek nagy részét az elégtelen hőkezelés (főzés, sütés, pasztőrözés) és újrahőkezelés elégtelensége, valamint a hűtés hiánya okozza. A konyhatechnológia során fontos az étel hőkezelésének hőfoka és ideje, hűtésnél a lehűlés gyorsasága, hőfoka és folyamatossága. A helytelen, nem szakosított tárolás során szennyeződhet a nyersanyag, de veszélyesebb, ha a késztermék fertőződik. A szabálytalan tojásmosás, fertőtlenítés, tisztítás veszélyes. Fertőzött nyers élelmiszer, illetve élelmiszer nyersanyag fogyasztása, illetve használata, valamint mérgező nyersanyag, nem engedélyezett ártalmas anyag (adalék) felhasználása szerepel a megbetegedést előidéző tényezők között. (Folytatjuk) ÁNTSZ Az oldalpárt szerkesztette: Bede Zsóka Mit mond a jog? A rokkantsági nyugdíjról Munkaképességünk tartós csökkenése önmagában is elég súlyos csapás. Anyagilag pedig hasonlóképpen súlyos helyzetet teremthet, ha valaki arra kényszerül, hogy rokkantsági nyugdíjból éljen, mert — a köznyelven szólva — leszá- zalékoltatta magát. Mégis, sokak számára nincs más járható út legalább a létminimum biztosítására. Ezért foglaljuk össze — a Házi Jogtanácsadó segítségével — a rokkantsági nyugdíj feltételei közül a leginkább lényegeseket, hangsúlyozva, hogy a gyakran speciális szempontok figyelembevételének lehetőségeit pontosan a jogszabályok írják elő. A jogosultság feltételei A munkaképesség-csökkenés mértékének csak orvosi szempontból történő értékelése önmagában nem elegendő a jogosultság kérdésének eldöntéséhez, hiszen gyakori, hogy az orvosi szempontból rokkant személy továbbra is rendszeresen dolgozik, ez esetben pedig nem állapítható meg az ellátás. A rokkantsági nyugdíjra jogosultsághoz elegendő szolgálati idővel is rendelkeznie kell az igénylőnek. A vonatkozó társadalombiztosítási törvény a jogosultság kérdését orvosi és jogi feltételek együttes figyelembevételével határozza meg, mely szerint: Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét 67 százalékban elvesztette, és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható, a szükséges szolgálati időt megszerezte, és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél. Mivel a törvény a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges munkaképesség-csökkenés mértékét 67 százalékban határozza meg, az ezt el nem érő munkaképesség-változás (pl. 66 százalék) nem jogosít rokkantsági nyugdíjra. Életkor és munkakör szerint Annak meghatározása, hogy hány év legyen a nyugdíj megállapításához szükséges jogszerző idő, nyugdíjrendszerünk egyik jelentős problémája. Az azonban elfogadott nézet, hogy az életkornak a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges jogszerző idő meghatározásánál érvényesülnie kell, azaz minél fiatalabb korban rokkan meg valaki, annál kevesebb szolgálati idő szükséges a jogosultsághoz. Az előírt szolgálati idő tartamát nemcsak az életkor befolyásolja: egyáltalán nem közömbös ugyanis, hogy a dolgozó a munkáját milyen körülmények között végzi. A különösen nehéz, veszélyes vagy egészségre ártalmas munka- körülmények között dolgozók kedvezményben részesülnek a rokkantsági (és öregségi) nyugdíjak megállapításakor. A jogszabály a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt az életkor és a betöltött munkakör alapján 3—20 évi munkaviszonyban határozza meg. Ha dolgozik vagy munkaviszonyban áil Amennyiben a rokkantsági nyugdíjat igénylő az orvosi szakvélemény szérint rokkant ugyan, és a jogosultsághoz szükséges szolgálati időt is megszerezte, de—a jogszabály alkalmazása szempontjából — továbbra is rendszeresen dolgozik, rokkantsági nyugdíjat nem lehet megállapítani. Nincs azonban akadálya a rokkantságig nyugdíj megállapításának, ha az igénylő munkaviszonyban már nem áll, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül. Munkaviszony fennállása alatt rokkantsági nyugdíjat az kaphat, aki: — munkát rendszeresen nem végez, vagy — bár munkavégzése rendszeres, de keresete lényegesen kevesebb a nyugdíja alapját képező keresetnél. (Ezen kívül, néhány — a jogszabályban meghatározott esetben is). A munkaviszony fennállása alatt is megállapítható a rokkantsági nyugdíja annak, akinek a teljes munkaidőben való foglalkoztatását a munkáltató munkaszerződéssel részmunkaidős munkakörre módosította, illetőleg, ha a már eddig is részmunkaidősként dolgozott, munkaidejét tovább csökkentették. És a vállalkozó? Az egyéni és a társas vállalkozó rokkantsági nyugdíja (egyéb feltételek fennállása esetén) attól a naptól állapítható meg, amelytől azt az igénylő kéri. Megszűnt az a korábbi szabályozás, ami azt írta elő, hogy a keresőfoglalkozást meg kell szüntetni. Nincs akadálya tehát annak, hogy pl. az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező, rokkantsági nyugdíjassá vált személy vállalkozói tevékenységét nyugdíjasként tovább folytassa. Attól a naptól kezdődően, amelytől a rokkantsági nyugdíjat megállapítják, a vállalkozó a munkáját kiegészítő tevékenységben végzi, mivel elsődlegesen rokkantsági nyugdíjas. (Egészségbiztosítás és nyugdíjjárulék-kifizetés szempontjából ezen időponttól kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül!)
