Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-17 / 217. szám

Telefonfejlesztés Muronyban Évtizedes gondok oldódnak meg Muronyban: önerős tele­fonfejlesztés során bővítik a hálózatot, mely Békés vonzás- körzetéhez tartozó települé­sekkel együtt, laza társasági formában valósul meg. Eddig 180-an fizették be a költségek­re a 45 ezer forintot, jelentke­zéseket az év végéig fogadnak el. A Matáv ígérete szerint az új előfizetőknél a jövő év vé­géig megszólal a készülék. Épül a Dánfokéri csatorna Békésen jó ütemben épül a Dán­fokéri csatorna, mely a városon keresztül folyó Élővíz-csator­nát látja el a Kettős-Körösből másodpercenként két köbmé­ternyi friss vízzel. A 8,8 millió forintos beruházás részeként épül egy 900 méter hosszú új csatorna, s a meglévőt bővítik. Földbérleti díjak Szarvas város önkormányzata legutóbbi ülésén megváltoztat­ta a tulajdonában lévő mező- gazdasági rendeltetésű földek bérleti díját. Az idei gazdasági évtől, pontosabban október 1- jétől a bérlők négyzetméteren­ként 50 fillért kell fizessenek. „Nincs (Folytatás az 1. oldalról) válaszol. Amikor ezt nehez­ményezem, nyeglén odaveti: — Én vagyok a törvényes kép­viselő, nem? — Zavarja az embereket, hogy a súlyos baleset után fagy- laltozni látták a városban... — fordulok a fiú felé. Bűn, hogy fagylaltot evett? A fiatalember apjára néz, az­tán elkezdi forgatni a karján lévő két vastag arany karkötőt. Nem is lenne ideje válaszolni, megteszi helyette az apja: — Már ne haragudjon, de nagyon nem szép az újságtól, hogy ezt megírta. —Miért, nem volt igaz? — Jöttünk hazafele a rend­őrségről, a gyerek kiszáradt, vettem neki egy fagylaltot. Bűn ez? —Azt is beszélik, hogy a pia­con olyasmit híresztel, hogy, jól átverte a rendőrséget. —Ugyan már! — szólal meg Szlancsikné —, amióta megtör­tént a baleset, egyfolytában velünk van. Nélkülünk ki sem lép az utcára... — Indulatos vagyok, nézzék el! Meg kell, hogy kérdezzem, muszáj egy 17 éves gyerek alá Volkswagen Golfot adni? Szinte mindkét szülő egy­szerre válaszol: — Már miért ne? Ha mi nem adunk neki, kölcsönkéri mástól. Én annak idején biciklivel jártam, válto­zik a világ, meg az igények... Miért ad a törvény rá lehetősé­get, hogy jogosítványa legyen? Levizsgázott rendesen — fejezi be az apa a kérdésre adott vá­laszt. MEGYEIKÖRKÉP 1993. szeptember 17., péntek Őszi erdőtelepítés a délvidéken Egy szép nyárfasor Dél-Békésben FOTÓ: FAZEKAS FERENC A megyei önkormányzat kör­nyezetvédelmi felügyelősége szerint ez évtől lehetőség lesz erdők, erdősávok és fasorok visszatelepítésére. Az ezzel kapcsolatos pályázatokat ok­tóber 1-jéig lehet beadni, így elérkezett az idő a szükséges gyakorlati teendőkre, így pél­dául talajmintavételre, szak­véleményezésre. Ennek érdekében a megyei környezetvédelmi hivatal az er­dőfelügyelőséggel karöltve a napokban felkereste azokat a településeket, ahol faültetést terveznek. Az őszi erdősítési programot többek között Kun- ágota és Nagykamarás is szeret­né megpályázni. Kunágotán a helyi önkormányzat hangolja össze a telepítést. Itt több mint 40 hektáron terveznek fát ültet­ni. Ennek jelentős részét várha­tóan fasorként és erdősávként telepítenék, amelyet a téesz, az önkormányzat, a földrendező bizottság mellett egyéni terme­lők is felvállaltak. Nagykama­ráson az egyéni gazdák a gyen­gébb minőségű földterületeken fasorokat, valamint kisebb er­dőrészeket terveztek. Ezen kívül október közepén a domb­egyházi, dombiratosi, kaszape­ri és kevermesi térség felméré­sét végzik el, ahol összesen 100 hektárnyi erdő telepítését terve­zik 1994-ben. Új tévéstúdió a megyében Az Alföldi Stúdió Bt. tulaj­donképpen nyelviskola, de két hónapja létrehozott egy rek­lám- és produkciós irodát is. Az Alföldi TV Stúdió 14 Bé­kés megyei településen jelent­kezik heti egyórás műsorral, általában hétfőn és kedden es­te hat órai kezdettel. Az MSTV békéscsabai stúdióját bérli a kezdő televíziós vállal­kozás, amely ingyen adja 28- 29 ezer lakásba eljutó műsora­it. Ajánlatukat eddig mind­össze két település, Szegha­lom és Újkígyós utasította el. A független, objektív televízi­ózást meghirdető kis csapat Körjárat rovatával a megyé­ben élő kisemberek hétközna­pi gondjait szeretné képernyő­re vinni, de műsorukban a já­tékos vetélkedők és egyéb közhasznú információk mel­lett tudósítások is szerepel­nek. B.S.E. Hatályba lépés előtt a kisebbségi törvény Nemzetiségek ismeretlen utakon Az új törvény egységes értelmezése, a végrehajtás segítése érdekében tanácskoztak tegnap Békéscsabán, a megyeházán a Belügyminisztérium, a Nemzetiségi és Etnikai Hivatal szakemberei, illetve a kisebbségek országos és helyi képvise­lői, valamint a témában érdekeltek. A nemzetiségi és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény paragrafusainak többsége ugyanis október 20-án hatályba lép. —A törvényben sok a bizonyta­lanság — mondotta általános bevezetőjében Báthori János, a Nemzetiségi és Etnikai Hivatal elnökhelyettese —, mert olyan jogi megoldások is helyet kap­tak, amelyek korábban a ma­gyar jogrendszerben nem, de a nemzetközi gyakorlatban is is­meretlenek. Báthori János rész­letesen beszélt a törvényalko­tásban jelentkező három hatás­ról, elsőként a nemzetközi jog­ról, a némileg gyengébb erővel bíró nemzetközi kötelezettség­vállalásokról. Fontosnak tartot­ták a kisebbségi vezetők elkép­zeléseit, amelyek véleménye szerint jórészt politikai követe­lések voltak, tehát jogi szem­pontból nehezen kezelhetőek. A harmadik kényszerítő erő a hazai jogrendszer volt. A jogá­szok többsége azt az álláspontot képviselte, hogy a törvényt be kell illeszteni a magyar jogrend­szer egészébe. Ám a politikai követelések és a nemzetközi kötelezettségvállalások egy ré­sze ebből a szempontból gondot okozott. A nemzetiségi hivatal úgy vélekedett, hogy olyan jog­szabály készüljön, amely nem lóg ki a magyar jogrendszerből, de egyedi megoldásokat is tar­talmaz. Ilyen egyedi megoldás például a kisebbségi helyi ön- kormányzatok intézménye, amely várhatóan a legbonyolul­tabb problémát okozza majd a végrehajtás során. Petrusán György, a román szövetség el­nöke kifogásolta, hogy az el­képzelések között nem szere­pel végrehajtási utasítás elké­szítése. Véleménye szerint egy keret jellegű, sok bizony­talanságot magában foglaló törvény esetében különösen szükség van a pontos végre­hajtási utasításra. „Fel kell ké­szíteni a magyarságot a tör­vényre” — hangoztatta, hi­szen attól függ a végrehajtása, hogy megértjük-e vagy sem. Lásztity Péter, a Magyarorszá­gi Szerbek Szövetségének al- elnöke hosszasan elemezte a törvény hibáit, hiányosságait, amely — mint mondta — nem konszenzus, hanem pártközi kompromisszumok eredmé­nye. Cáfolta Báthori János ál­lítását, mondván, a kisebbsé­gek nem politikai követelé­sekkel léptek fel, hanem konk­rét törvényszöveget, módosí­tási indítványokat állítottak össze. Hiányolta a különféle garanciákat, ugyanakkor ered­ményként említette a helyi önkormányzatokban érvénye­síthető egyetértési jogot. Vé­gezetül Mata Mihály, a szlo­vák szövetség ügyvezető elnö­ke hangsúlyozta: ha ez a tör­vény 50 éve jelenik meg, min­den betűjével élni lehetett vol­na, s a mai Magyarországnak sem lehet ennél kevesebb a feladata. T c mit eltemetni a lányomból” Éva arca olyan szomorú, mintha érezné tragikus sorsát —Mióta van jogosítványa? Erre már az ifjú felel: — Má­jus óta. — Miért kellett egy szórako­zóhelyre autóval indulni? — Azért, mert Köröstarcsán voltunk a diszkóban... —Mit ivott? — Egy rostos üdítőt... —Hogy emlékszik a baleset­re? — Utoljára a csattanásra em­lékszem —mondja még mindig lehajtott fejjel ifjú Szlancsik. — A kislány piroson ment át — veszi magához a szót ismét a papa. —Ha jól tudom, a belső sáv­ban haladt. Hogyan került át a külsőbe, ahol már a gyalogosok haladtak? —próbálom faggat­ni a fiatalembert. —Ki akartam kerülni a lányt, aki megállt a zebra közepén. — Miért menekült el a hely­színről? — Mert sokkot kapott — így az idős Szlancsik. — A kukoricásban ébredtem fel—fejezi be a fiatalember. —Elmentek a kislány szülei­hez részvétlátogatásra? — Még nem! Nem volt rá időnk, mert azóta is a rendőrsé­get járjuk meg az orvost. De úgy gondoltuk, korai még, hiszen mi is kikészültünk idegileg. —És a súlyosan sérült barát­hoz, aki a fia mellett ült a kocsi­ban? —A kórházba bementünk— állítja Szlancsikné —, de nem engedtek be hozzá. — Emlékszik-e, hogy milyen sebességgel ment? — Körülbelül 110 kilomé­terrel. — Ez a kérdés már az Öné, Szlancsik úr! Azt beszélik, mint szobafestő 22 alkalmazottal dol­gozik és többszörös milliomos. Szlancsik András egy má­sodpercig fontolgatja, mit is vá­laszoljon: — Ugyan már, nemhogy 22 alkalmazottam nincs, de egy sem. Munkanélküliek vagyunk, én is és a fiam is. Amit ebben a lakásban lát, azt mind OTP-re vettük. — Jó munkanélküli-segélyt kaphat, ha belőle három, nem is akármilyen kocsit tud fenntar­tani. Ha jól értesültem, van egy BMW-je és egy Volkswagen Golfja, a harmadikat most adta el. —Negyvenéves vagyok. So­kat dolgoztam. Földet béreltem, hagymát termeltem... Száguldás százötvennel? A két fiatalember, F. T. és V. T. szemtanúi voltak a balesetnek vasárnap hajnali fél kettőkor a Dózsa György út—Bartók Béla út kereszteződésében. — Évikét kísértük haza — kezdi az emlékezést F. T. — Alig pár száz méterre jártunk a lakástól. Már majdnem fel­léptünk a járdára, amikor ész­revettem, hogy jön egy kocsi. Meggyorsítottuk a lépteinket, s nekünk V. T.-vel sikerült is el­kerülni az ütközést. Szinte lelki- ismeret-furdalásom van, hogy nekem nem lett semmi bajom. Nem tudom miért, de az volt az érzésem, hogy meg akar ijeszte­ni, azért, mert a piroson mentünk át. Évinek is kellett látnia a kocsit. Nem tudom, mi történhetett vele. Aztán csak annyit vettem észre, hogy elsu­hant mögöttem az autó. A má­sodpercek töredéke alatt játszó­dott le minden. Ahogy hátra­néztem, tudtam, valami nagy baj van. V. T. futott Évihez, én meg a rendőrségre. Igaz, hogy piroson mentünk át, de az vesse ránk az első követ, aki hajnali fél kettőkor nem tett ilyet. Hi­szen amikor leléptünk a járdáról nem jött semmi. Viszont a Golf­ban ülőknek látniuk kellett, hogy mi a zebrán vagyunk. V. T. vékony, magas, hosszú szőke hajú fiatalember. Együtt jártak, barátok voltak Zsíros Évával. Négy nappal a szörnyű baleset után is alig tud megszó­lalni. — Majdnem súrolta a lába­mat a száguldó autó. Azt mond­ják, piroson mentünk át. Beval­lom, én nem figyeltem. Éva a hátam mögött jött. Pár lépés volt hátra és átértünk, amikor meg­történt a tragédia. Egy biztos, a kocsi vezetőjének már a bank­nál kellett észlelnie minket. A féket nem használta, ez tény. Szerintem legalább 150 kilo­méteres sebességgel szágul­dott... Önként feladta magát Az üggyel a megyei rendőr-fő­kapitányságon Batiz Gyula százados foglalkozik. — Százados úr! Fölöttébb felháborítónak tartják a város­ban, hogy ilyen súlyos bűncse­lekmény elkövetésénél hagyják, hogy szabadlábon védekezzék ifjú Szlancsik András... — Szlancsik András körözé­sét azonnal elrendeltük. Ha mi találjuk meg, természetesen őri­zetbe vesszük. Miután önként jelentkezett és bejött a szülei­vel, nem kellett attól tartani, hogy ismét megszökik. A jogo­sítványát, útlevelét bevontuk. Részletes vallomást tett, tehát nem volt indokolt az őrizetbe­vétele. — Azt beszélik, hogy ittas volt... — Egyetlen tanú, egyetlen adat nem bizonyítja ezt az állí­tást. Ha bárki látta Szlancsik Andrást inni, akár szeszes italt, akár üdítőt, jelentkezzen, hogy ezt elmondja! —Miért nem vettek tőle alko­holvizsgálatra vért? — Azért, mert ez szakmai badarság lett volna. Hiszen annyi idő után az alkohol a szer­vezetből kiürül. De ha ki is mu­tatna valamit a véralkohol-vizs- gálat, az már bizonyíthatatlan, hogy az elkövetéskor került a szervezetébe. Egyébként ritka az ilyen eset, ahol ennyi szakér­tőt kérünk fel. Műszaki, ideg— elme, pszichológus és forga­lomszervezési szakértő dolgo­zik az ügyben. * A város pedig suttog. Képtele­nebbnél képtelenebb telefonbe­jelentésekkel keresnek meg bennünket az ügyben. Mindnek utánajárunk, s mindről kiderül, hogy a fantázia szülte. * Zsíros Andor egy vastag fotó­albummal a kezében ül ismé­telten szemben velem. Éva lá­nya rövid életét kísérhetem pólyás korától végig. Ennyi adatott neki... Béla Vali

Next

/
Thumbnails
Contents