Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-16 / 216. szám

1993. szeptember 16., csütörtök HAZAI TÜKÖR/SOROZAT MES MEGYEI HÍRLAP A gyáriparosok közgyűlése Huszonegy pontos javaslat a magyar gazdaság fellendítésére * Oriáshologram­kiállítás Salgótarjánban Óriáshologram-kiállítás nyílt szerdán a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeumban. Gábor Dénes felfedezése nyomán a korábbi, hagyományosnak te­kinthető hologramoktól elté­rően már az eredeti árnyalato­kat mutató színeseket is készí­tenek, melyek szintén láthatók a különleges kiállításon. A tér­ben lebegő 1,5x1,5 méteres óriáshologramok ritka kultu­rális eseménnyé avatják a ma­gángyűjteményből rendezett kiállítást. Gyakorlóriadó a börtönben Az országos rendőrfőkapitány és a büntetésvégrehajtás or­szágos parancsnoka együttes intézkedésére szerdán reggel gyakorlóriadót rendeltek el a debreceni börtönben. A szakemberek megfelelő­nek minősítették a gyakorla­tot, ami különösen annak is­meretében figyelemre méltó, hogy egy évvel korábban si­kertelen volt a hasonló ellen­őrző gyakorló akció Hajdú-Bi- har megyében. Varázsfuvola - németül , Az Operait Alapítvány és a Ma­gyar Állami Operaház október 1-jén, 3-án és 5-én Magyaror­szágon először adja elő német nyelven Mozart Varázsfuvola című operáját. E három előadás további különlegessége, hogy a főbb szerepeket a májusban megrendezett I. Budapesti Nemzetközi Énekverseny győztesei éneklik. A darabot Peter Maag világhírű svájci kar­mester dirigálja. Az előadás színpadra állítőja Günter Roth neves német rendező. Ütő End­re, a Magyar Állami Operaház igazgatója elmondta: szeremé, ha ezt követően minden máso­dik évben megrendeznék az énekversenyt. A gazdasági szférát el kell ha­tárolni a pártharcoktól az előttünk álló választási kam­pányban. Bármiféle módon is, de határt kell szabni a napi politika és a gazdaság között, mert akár félév alatt is meg lehet Toppantani a gazdaságot — mondta Göncz Árpád köz- társasági elnök szerdán a Ma­gyar Gyáriparosok Országos Szövetségének harmadik köz­gyűlésén nagyvállalatok veze­tői előtt. A fórum a készülő kamarai törvény függvényé­ben kívánja a szövetség fel­adatait meghatározni. A köztársasági elnök úgy vélte: rendkívül fontos a mun­kaadói és munkavállalói érde­kek egyeztetése. Mindkét fél­nek tudomásul kellene venni a másik szorongató gondjait, különben a magyar társadalom két egymással kommunikálni nem tudó részre szakadhat szét. A párbeszédhez mindkét részről önkorlátozásra van szükség. Az állam feladata a magyar ipar piacrajutási esé­lyének biztosítása. Ehhez ru­galmas kezdeményezésekre van szükség. Elsősorban az elvesztett keleti piacok visszaszerzésére kell törekedni, annál is inkább, mert a modernizálás előtt álló magyar ipar termékei még e pia­cokon értékesíthetők. A köztár­sasági elnök hangsúlyozta: a vállalati menedzsment pártkö­töttségek szerinti megválasztá­sa vagy kijelölése veszélyes, en­nek költségeit a vállalat és a társadalom fizeti meg. A következő kormány felte­hetőleg már komolyabb part­nerként kezeli az MGYOSZ-t — remélte Széles Gábor el­nök. Úgy vélte, az ország gaz­dasági helyzete várhatóan to­vább romlik, és bárki kormá­nyozzon is, nem nélkülözheti majd a szakértelmet. A mai helyzetet jellemezve elmond­ta: egységnyi nemzeti vagyon­hoz két egységnyi hitelállo­mány tartozik. Ebben a szituá­cióban csak a szakértelem se­gíthet. A közgyűlésen a gazdasági folyamatokat értékelve Med- gyessy Péter, a szövetség pénzügyi tagozatának elnöke elmondta, hogy Magyaror­szágnak az EK-val és az EF- TA-val a kapcsolata hosszú tá­von pozitívan értékelendő. Sajnálatos viszont, hogy eköz­ben a második világháború előtti szintre süllyedt a környező országokkal a ke­reskedelem. A magyar gazda­ság legfőbb gyengéjének a gazdasági növekedés hiányát jelölte meg. Elmondta: bár a becslések szerint az idén vagy jövőre megállhat a GDP csök­kenése, ám számos gazdasági mutató riasztó képet mutat. Az export csökkenésében szere­pet játszik, hogy alacsony szintű a termelés az országban és a magánvállalkozások közül is sok megy tönkre. A behozatal elsősorban a kieső vagy nem létező termelést pó­tolja. Kádár Béla külgazdasági miniszter a hallottakra reagál­va úgy vélte: a kelet-európai piacvesztés kapcsán nem sza­bad elfelejteni, hogy az ottani importőrök jelentős része még ma is fizetésképtelen. A kép azonban árnyalt. Nem az im­port mennyiségével van a gond, sokkal inkább a gazda­ság versenyképességének a visszaesésével. Ezért a ma­gyar gazdaságpolitika első rangú célja a versenyképesség erősítése. Az ország folyama­tos működőképessége érdeké­ben akcióprogramot kell ki­dolgozni a versenyképességre összpontosítva. Csökkenteni kell a magyar vállalkozások finanszírozási hátrányait je­lentő akadályokat. A garancia­nyújtási rendszerről szóló tör­vényjavaslat és végrehajtási utasítás a közeljövőben készül el. Kádár Béla szerint nem az az igazi baj, hogy az egyes bankok gyanús vagy gondat­lan hitelezésbe bonyolódtak. A bankrendszer még mindig nem bővítette az ipari banki szolgáltatásokat. Nem segítik kellően a vállalkozókat és gyakran keverednek össze a kereskedelmi hitelnyújtás és a kockázati hitelnyújtás köve­telményei. Olyan helyzetet kell teremteni, hogy a vállalkozó fejlesztéseihez pénzt kaphasson főként, ha terméke exportké­pes. Jelentős hibának minősí­tette a jegybank kivonulását az exportelőfinanszírozásból. A magyar külgazdaság ver­senyképességének többek kö­zött egy Eximbank-szerű intéz­ménnyel is segíteni lehetne. A jövedelmezőség azonban árfo­lyam- és adópolitika kérdése is. Mint mondta, egy olyan világ- gazdasági recesszióban, ahol egy vagy két százaléknyi árkülönbség versenyképessé­get minősít, a reál felértékelő politika nem szerencsés. Az MGYOSZ közgyűlése nyilvánosságra hozta azt a 21 pontból álló javaslatát, ame­lyet a munkaadó és a munka- vállaló szervezetekkel közö­sen képviselnek. Ebben azokat a gazdaságpolitikai elváráso­kat fogalmazzák meg, ame­lyek nélkül Magyarországon —- véleményük szerint — nem képzelhető el a fellendülés. Randé Jenő: Nagykövet voltam Egyiptomban Időtlen háború 31. Napfelkeltekor megindultak az első izraeli páncélosokat szállí­tó tutajok. Hamarosan harminc páncélos támogatta a nyugati parton hídfőállást elfoglaló ej­tőernyősöket. Állandó ágyútűz- ben kezdtek hozzá a hidászok a pontonhíd veréséhez, amely el­készült addigra, amikor Gold Meir a Knesszetben bejelentet­te, hogy csapataik a Szuezi-csa- tomától keletre és nyugatra har­colnak. Este tíz órakor megin­dultak a hídon az izraeli páncé­losok, s partra érve egy oszlop nyugati irányban, egy másik a csatornával párhuzamosan dél felé nyomult előre. A háború tizedik napján az izraeliek ma­gukhoz ragadták a kezdemé­nyezést. Az izraeli átkelést a Keserű­tavaknál katonai baklövés tette lehetővé, mérgelődött a külügy­minisztérium egyik vezetője. Az egyiptomi hadvezetés biz­tosra vette, hogy ezen a szaka­szon nem kell átkelési kísérlet­tel számolni, ezért azt csak járő­rök ellenőrizték, s az első páncé­losok megjelenését komman­dóakciónak tekintették. A hadihelyzet egyre jobban bonyolódott. A csatorna keleti partján lévő egyiptomi erőket az izraeliek nem tudták a túlsó partra visszavetni, a nyugati partra átkelt izraeli páncélo­soknak az egyiptomi tartalék nem tudta útjukat állni. Beke­rítés fenyegette a Szuezi-csa- tomán átkelt Harmadik Had­sereget, s most már nem lehe­tett titkolni, hogy az izraeliek a Kairó—Szuez utat fenyegetik. A diplomáciai testület tag­jai a máskor szokásos fogadá­sok, coctailpartyk helyett hi­vatali helyiségeikbe szorulva egymást látogatták, s ha nem is egészen komolyan azt fontol­gatták, mi történne azoknak az országoknak a képviselőivel,' akiknek nincs diplomáciai kapcsolatuk Izraellel, ha neta- lántán az izraeli csapatok el­jutnának Kairóig. Október 17- étől azonban a diplomaták be­szélgetéseinek fő témája egy magas rangú szovjet politikus állítólagos kairói látogatása volt. Nem maradt sokáig titok­ban, hogy 16-án Kairóba érke­zett Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök, s azonnal megkezdte Szadattal tárgyalá­sait, amelyekről ugyan sem egyiptomi forrásból, sem a szovjet nagykövettől nem kap­tunk tájékoztatást, annyi azon­ban végül is kiszivárgott, hogy három napon keresztül „nyílt hangnemben” folytak a meg­beszélések. Az egyiptomi el­nök kiindulópontja az volt, hogy a hadműveletekkel si­került a világ érdeklődésének középpontjába állítani a kö­zel-keleti kérdést, most tehát a nagyhatalmakon a sör, hogy az enyhülés légkörében politikai megoldást találjanak. Úgy tűnt, Szadat még min­dig nem vette komolyan az izraeli betörést, ami nem sze­repelt előre kidolgozott had­műveleti terveikben. Október 19-én azonban, amikor Koszi­gin elutazott Kairóból, már késznek mutatkozott arra, hogy azonnal tárgyalásokat kezdjen a közel-keleti békeér­tekezlet összehívásáról, egy­ben hajlandónak mutatkozott megvitatni a tűzszünet feltéte­leit. Egy nappal azután, hogy Koszigin elutazott Kairóból, amerikai hírügynökségek je­lentették, hogy Kissinger, aki két hét óta már nemcsak nem­zetbiztonsági tanácsadó, ha­nem egyben külügyminiszter is volt, útban van Moszkva fe­lé. S ha esetleg azzal indult el, hogy igyekszik időt nyerni, s ezzel lehetővé tenni a Szuezi- csatoma nyugati partján előre­nyomuló izraeli egységeknek katonai helyzetük további ja­vítását, az a hír, amit a repülő­gépen kapott, meggondolásra késztethette. Ugyanis vala­mennyi arab ország, beleértve Szaúd-Arábiát, úgy döntött, hogy tiltakozásul az Izraelnek biztosított korlátlan amerikai hadianyag-utánpótlás miatt, teljesen megszünteti az olaj- szállítást az Egyesült Álla­mokba. Ilyen előzmények után a szovjet és az amerikai külügy­miniszter Moszkvában várat­lanul gyorsan, négy óra alatt megegyezett a határozati ja­vaslat szövegében, s ezt köve- tőleg a két nagyhatalom úgy kezdeményezte a biztonsági tanács összehívását, hogy Egyiptomnak és Izraelnek ide­je legyen a közös javaslat meg­emésztésére. A Biztonsági Ta­nács washingtoni idő szerint október 22-én elfogadta a ha­tározati javaslatot, amely 12 óra múlva, egyiptomi és izrae­li idő szerint 18 óra 50 perckor életbe lépett. S akkor már sötét volt a harctéren. Ez meg­könnyítette a tűzszünet meg­sértését. (Folytatjuk) Komolyzenei kilátások ’94 A Nyugdíjasok Pártja indul a parlamenti választásokon A Nyugdíjasok Pártja indul a jövő évi parlamenti választá­sokon. A párt nem kötődik egyik izmushoz sem, ám haj­landó a korrekt együttműkö­désre minden olyan szervező­déssel, amely a nyugdíjasok érdekében hajlandó cseleked­ni — hangzott el bevezetőként azon a szerdai pártközi gazda­sági szakértői megbeszélésen, amelyet a Nyugdíjasok Pártja szervezett. A tanácskozásra meghívták a parlamenti pár­tok, néhány parlamenten kívüli politikai tömörülés több szakminisztérium, az ÁVÜ, az Állami Számvevőszék, a Nyugdíj- és az Egészségügyi Önkormányzat képviselőit is. Michaletzky Vilmos elnök a párt szakértőinek vélemé­nyét ismertetve rámutatott: el­sősorban a gyógyszergyárak a gyógyszerek nagy- és kiske­reskedelmét, valamint a gyó­gyászati segédeszközöket, műszereket és berendezéseket gyártó és forgalmazó vállala­tok, illetve a gyógyszállók, gyógyfürdők tulajdonjogát kellene átadni a társadalom- biztosításnak. Meggyőző­désük szerint így elkerülhető­vé válna, hogy növekedjenek a gyógyszerárak és a kórházi költségek. A Nyugdíjasok Pártja aggódik amiatt is, hogy azok a részvénytársaságok, amelyeket az ÁVÜ idén akar átadni a társadalombiztosítás­nak, nem hoznak számottevő jövedelmet, sőt, egyes vállala­tok, üzemek még ráfizetésesek is lesznek. Úgy vélik, olcsóbbá lehetne tenni a gyógyszereket azzal is, ha csupán a hatóanya­got hoznák be külföldről, és itthon csomagolnák a készít­ményeket. $ SUZUKI már 30% befizetésével akár 48 háVÍ törlesztésre vásárolhat nálunk bármilyen típusú SUZUKI gépkocsit. Típus Minimális 48 havi előleg törlesztés (Ft) Maruti 800 DX 632 000 250 000 12 389 Swift 1,0 GA 775 000 250 000 17 116 Swift 1,0 GC 805 000 250 000 18 094 Swift 1,3 GA 846 000 254 000 19 235 Swift 1,3 GC 880 000 264 000 20 213 Swift 1,3 GL 902 000 271 000 20 540 Swift 1,3 GL Sedan 1 098 000 330 000 25 103 AZ ARAK AFAVAL EGYÜTT ÉRTENDŐK. Ha nálunk vásárol, metállfényezésű Suzuki Swift Sedant nyerhet! Cím: Ankers Kft., BÉKÉSCSABA, Szarvasi út 44. sz. Telefon: (66) 446-752. Szerviz: Szarvasi út 79/1. Telefon: (66) 442-711/19.

Next

/
Thumbnails
Contents