Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-15 / 215. szám
Vidám Művek Fesztiválja Az Országos Versmondó Egyesület és a Nemhivatásos Színházak Szövetsége — hagyományteremtő szándékkal — fesztivált szervez október 16—17-én Budapesten, a Vörösmarty Művelődési Házban színház- és előadóművészet kategóriákban. A vidámság fogalmába a klasszikus vígjátéktól az abszurdig mindent beletartozónak vélnek, ami hat a nevetőizmokra. A fellépő csoportok, előadók szállás- és étkezési hozzájárulásban részesülnek. Bővebb felvilágosítás az Országos Versmondó Egyesülettől kérhető: 1011 Budapest, Corvin tér 8., illetve telefonon napközben az (1)138-2264, este a (1)188-6387-es telefonszámon. Orvosi műszerekre A mezőkovácsházi önkormányzat a legutóbbi testületi ülésen úgy határozott, hogy a helyi tüdőgondozó intézet — amely a körzet 14 településének' lakosságát látja el — részére támogatást nyújt. E szerint az asztmás és allergiás betegségek kezeléséhez szükséges műszerek vásárlására 123 ezer forintot ad a költségvetés tartalékalapja terhére. Felhívás rajzpályázatra A Békés Megyei Könyvtár Békéscsaba város újratelepítésének 275. évfordulója tiszteletére rajzpályázatot hirdet általános iskolás felső tagozatos tanulók részére. A rajzpályázat témája tekintettel az évfordulóra: a város, Békéscsaba, a közvetlen lakókörnyezet. A rajzokat „Rajzpályázat” megjelöléssel a megyei könyvtár címére: 5600 Békéscsaba, Derkovits sor 1. kérjük beküldeni vagy személyesen bevinni. A pályamunkák beérkezési határideje: 1993. szeptember 20. A pályázók rajzaiknak adjanak címet, jelöljék meg, mit ábrázol, s a hátlapjukon ne felejtsék el feltüntetni a készítője nevét, iskolája címét és azt, hogy hányadik osztályba jár. A zsűrizés korosztályonként történik. A díjazottak számát nem határozzák meg előre. A létszámtól függetlenül a jó rajzok készítői elismerésben részesülnek. A pályadíjak tartalmas szép könyvek lesznek oklevél kíséretében. A szervezők felhívják a pályázók figyelmét, hogy a rajzokat nem adják vissza, azok a könyvtár archívumába kerülnek. A legjobb rajzokat a könyvtár földszinti csarnokában kiállításon mutatják be. A pályázat eredményhirdetése és díjkiosztó ünnepsége a kiállítás megnyitóján: 1993. október 20-án 15 órakor lesz, melyre a díjazottak névre szóló meghívót kapnak. Akik nem kerülnek a díjazottak közé, azokat is értesítik a pályázat eredményéről, s természetesen őket is szívesen látják az eredményhirdetésen, amely illeszkedik a 275. évforduló városi ünnepségsorozatába. szerda I ' "----------------------------------------------------------- MEGYEI KORKÉP S arkad város kitüntetettjei „Csak azt sajnálom, hogy egyre kevesebben vannak olyanok, akik a hagyományok megőrzéséért tevékenykednek...” A sarkadi képviselő- testület úgy határozott, hogy azt a két személyt (vagy csoportot), akik Sarkad hírnevét öregbítik, minden esztendőben egy városi kitüntetéssel ismerik el. A „Sarkadért” oklevelet és az azzal járó pénzjutalmat az idén Vass Gábor nyugalmazott tanító és Illyés Imre általános iskolai tanár kapták. Interjúink az ünnepeitekkel készültek. „Nagyon sokat köszönhetek a feleségemnek, akinek türelme volt elviselni a »galériaszervezési időszakaimat«...” FOTÓ: FAZEKAS FERENC A summások nyomában A Juliska nénikért is Kettőjük közül a 70 esztendős Vass Gábor elemi népiskolai tanító a „rangidős”. Pajkos humorával, fürgeségével azonban még ma is jól leplezi a korát. A kitüntetés okozta meglepetését azonban már kevésbé tudta „véka alá rejteni”. — Épp a kertemben tettem-vettem, mikor az utcáról bekiáltott az egyik városatya: „Gratulálok!” Ugyan mihez? — kérdem tőle, mire ő: „Hogy díszpolgár lesz” — válaszolta. No hát innen tudtam meg, micsoda meglepetés vár rám a közeljövőben — emlékezett vissza Vass Gábor, aki 20 éven át vezette a sarkadi pávakört. Mint mondta, Sarkadnak gazdag kulturális múltja volt, hiszen falusi dalárda már az 1800-as évek végén is működött a községben. A szép hagyományt egészen 1948-ig őrizték, ám ekkor hirtelen elhallgattak az emberek. A népdaloknak majd csak a ’70-es években lett ismét értékük. Az országos kulturális mozgás hatására a sarkadi párttitkár is elhatározta, feléleszti az egykori dalárda-mozgalmat. Ez ügyben több énekes ajkú férfit, asszonyt behívatott magához. Köztük volt Vass Gábor is, aki később megalapította a városi vegyeskart, majd abból a pávakört. — Hajdanában az uradalmi birtokon nagyon sok summás dolgozott. Munka közben nótáz- gattak, s ezek a dalok mind ránk maradtak —- mesélte beszélgetőpartnerem. — Ez a vidék aranybánya volt népdalokban! Nem véletlen, hogy Bartók is gyűjtött ezen a helyen. A pávakör legfontosabb feladata az lett, hogy felkutassa ezeket a dalokat. Sokat közülük színpadra is feldolgoztunk, citeraegyüttesünk és tánccsoportunk alakult. Hamarosan miniszteri dicséretet kaptunk, televízióban szerepeltünk, és szinte valamennyi országos minősítésen ezüst vagy arany okleveles minősítést szereztünk. Vass Gábor két éve mondott le a pávakör vezetéséről, de távolról ma is figyelemmel kíséri az énekesek munkáját, eredményeit. A Röpülj Páva Kör az idén lett 25 éves, s néhány héttel ezelőtt a legutolsó országos minősítésen ismét arany oklevelet kapott. Nem kell tehát Vass Gábornak szégyenkeznie, a pávakör állja a helyét. De nemcsak a pávakör állja a helyét, hanem az egykori tanítványok is! Illyés Imre, aki szintén az idén kapta meg a „Sarkadért” kitüntetést, Vass Gábor tanítványa volt. A rajz—földrajz szakos pedagógus 38 esztendeje tanít a Sarkadi 1 -es Számú Általános Iskolában. A tanítás mellett olyasmit alapított, ami nemcsak a városban, de a megyében, s talán azon túl is elismerést vált ki az emberekből. Létrehozott egy olyan iskolagalériát, ami 10 éve „üzemel” szakadatlanul. — A gondolat már több mint 10 éve érlelődött bennem, de megvalósítani csak akkor tudtam, amikor az új iskola felépült, és abban kellő tere lehetett az időszaki kiállításoknak — emlékezett vissza a kezdetekre a tanár úr. — Az volt a célom, hogy ezeken az iskolafalakon elhelyezett képeken keresztül a gyerekek megismerkedjenek a kortárs képzőművészekkel. Ismerjék a neveket, a stílusokat, gazdagodjék az általános műveltségük. A 10 év alatt eddig 20 kiállítást láthattak a tanulók. Mivel a tárlatok végén minden festőtől kértem egy-egy képet, most 20 festményünk őrzi' az eddigi neveket. Áz itthagyott képekből szeretnék egy állandó kiállítást nyitni... Illyés Imre ezután az idei jubileumi kiállításról beszélt, amelyet szeptember 24-én este 18 órakor nyitnak meg az iskolában: — Erre meghívtam minden festőt, aki eddig szerepelt a galériánkban. Jelenleg az előkészületek folynak. Ebben a városi önkormányzat is támogatott bennünket. Több mint 50 kép kerül falra, paravánra ezúttal. A megnyitót egy kis kerti partival szeretném összekapcsolni, ahol a művészek egymással is találkozhatnának. Szeretném, ha sohasem felejtenék el Sarkadot. Az interjú végén Illyés Imre azt is elárulta, hogy ennél már csak azt szeretné jobban, ha a sarkadiak sem felejtenék el a galériában szereplő művészeket. Mint mondta, minden erejével azon lesz, hogy a gyerekeken keresztül tovább hirdesse: a sarkadi iskolagaléria Jani bácsiért, Juliska néniért, és mindazokért van, akik ezen a településen élnek. Az iskola(galéria) kapuja tehát nemcsak a tanulók előtt áll nyitva, hanem a város előtt is. Magyar Mária Rekviem és reménység egy üzletsorért A csabai öregek még emlékeznek: a Fiume-saroktól a Nagyszikig üzletsor húzódott a mostani Andrássy úton. A Gyóni Géza és a Jókai utca közötti tömb hajdani iparos polgárházaiban régen is, most is üzletek sorakoztak. Mára mind megadta magát a sorsnak — kivéve egy-két portált, amely dacol az elmúlással. Jelképesen akár meg is maradhat, hiszen a város eladja ezt a területet, ahol az elképzelések szerint „Csabacenter” néven kereskedelmi központ épül FOTÓ: FAZEKAS FERENC tÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Olvasóink írják . 1 — Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztő- ségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Cserkészavatás Magyarbánhegyesen Szűk egyéves cserkészmunka ésfelkészülés után a Magyarbánhe- gyesi 1527. Számú Szent István Cserkészcsapat 1993. augusztus 20-án zászlót bontott. Az ünnepélyt Szeblák Tamás békéscsabai cserkésztiszt vezette. A csapatzászlót Kovács Mihály szegedi kanonok úr szentelte meg. A cserkészavatáson 24 cserkész izgalomtól, boldogságtól át hat ottan fogadalmat tett a 10 törvény betartására és a cserkészszellemben való életre. A nyakkendőket a gyulai és a békéscsabai vendégcserkészek kötötték fel a most felavatott cserkészeknek. Szeblák Tamás köszöntőszavait követték Réthy István apát úr szeretetteljes szavai. A bánhegyesi emberek meghatottan hallgatták a verseket, az orgona kíséretében felcsendülő Himnuszt, Szózatot. Pozsár Mátyásáé (SZM-elnök) a,,Cserkész lett a fiam” című vers elszavalá- sával a jelenlévők szívébe hosszú időre belopta magát. Az ünnepély után a cserkészinduló hangjaira vonultunk a művelődési házba, ahol a faluszépítő egyesület vendégelte meg a helybeli és vendég cserkészeket. Hálás köszönetünket fejezzük ki azon szerveknek, akik anyagiakkal is hozzájárultak a cserkészcsapat létrejöttéhez, működéséhez és ez ünnep sikeréhez. Torzsa Sándorné, tanítónő, magyarbánhegyesi csapatvezető Tanulságok Akik ismerik a hazárd kártyajátékokat, például a ferblit, azok tudják, milyen nagy szerepe van a partnerek megtévesztésében, félrevezetésében alkalmazott blöfföknek. A politikusok számára, akik hasonló módon igyekeznek tekintélyt, rangot és persze „bankot” is nyerni, különösen fontos, hogy blöjfjeik le ne leple- ződjenek, minden alkalommal új blöjfökkel tudják megtéveszteni partnereiket. Nehéz dolguk van a képviselő-politikusoknak. Igazi partnereik a választópolgárok. Ha lebecsülik ítélőképességüket és elbizako- dottá válnak, előbb-utóbb azt hiszik, hogy nekik minden sikerül. Nem veszik észre, hogy egyre többen felismerik: ekkor is, meg akkor is „átejtették” őket, hogy a tekintélyük fogyni kezd. Három évvel a választások után A-tól Zs-ig számos képviselő példája ennek a bizonyítéka. Napjaink történései mutatják, hogy ütnek vissza a korábbi blöjfök és milyen nehéz azokat újakkal feledtetni, indokolni. Két megyénkbeli képviselőnk ennek a megmondhatója. Az egyikről kiderült, hogy az általa három éven át szidott „patkányoknál” ő sem volt különb. Ezt feledtetni nehéz most azzal, hogy őa legmagyarabb magyarok között a legesleg- magyarabb. A másik képviselőnk — sok sikeres blöff je után — most küzd egyik sikertelennek a következményeivel. „Nem véletlenül pályáztam és vettem át a gabçmaipari vállalat irányítását” — nyilatkozott másfél évvel ezelőtt. „Hatvanezer családnak szeretnék biztonságot és előrelépést nyújtó szerződést ajánlani, a terményt pedig elhelyezni a hazai és külföldi piacon... A nyugati vevőkkel a szerződés megköttetett, a búzánál a haszon 70 százaléka, kukoricánál 50 százaléka jut vissza a termelőkhöz.” Kedvező jövőképet tárt a vállalat dolgozói elé is: kilendíti a csődtömegből az üzemet, s kenyeret ad mindegyiküknek. A két „Nyílt levél" bizonyítja: mindez óriási blöff volt. A hatvanezer család hiába várta a „biztonságot és előrelépést nyújtó szerződést". A vállalat dolgozói kenyér helyett felmondást kaptak. Ez a blöff lesz a végső, képviselő úr? —kérdezhetik ( vagy állíthatják) legalább ők, hatvan- és egyezren. (Név és cím a szerkesztőségben) Kerékpáros gondok Régi gondjuk Békéscsaba VI. kerületében a lakóknak, főleg a kerékpáron közlekedőknek, hogy a központ és a kerület között minden forgalom egyetlen szűk, egyirányú utcára korlátozódik, mégpedig a József Attila utcára. Ugyanis a Széchenyi utcából ki vannak tiltva a kerékpárosok, a Bánszki—Bajza utcai kamionos forgalommal terhelt útra nem bátorságos kerékpárosoknak .kihajtani. A József Attila utca mindkét oldala autóparkoló, ráadásul úgy, hogy a déli oldalon a fél gyalogjárót is elfoglalják a gépkocsik. Ha becsületes a kerékpáros (és ha van elég ideje hozzá), leszáll a kerékpárról és tolja maga mellett — két helyet foglalva el a gyalogjárón! így még egy szembejövő gyalogos kikerülése is gond, nem beszélve arról, ha mondjuk gyerekkocsival közlekedik valaki. Ha pedig kerékpáron halad a forgalommal szemben, veszélynek teszi ki magát. A nyugati országokban a legforgalmasabb városokban is biztosítják, támogatják a kerékpáros közlekedést, mert már régen rájöttek, hogy egészséges, olcsó, környezetet kímélő módja ez a közlekedésnek. A tévé jóvoltából tudjuk, hogy még az egyirányú utcákban is kijelölnek egy keskeny sávot a kerékpárosoknak, hogy szembe is haladhassanak, ha másként nem oldható meg a közlekedésük. Itt, a József Attila utcában is volna erre lehetőség, ha illetékesek maguk is belátnák, hogy így tarthatatlan a helyzet. Csakhogy ehhez ki kellene tiltani 1(J—15 gépkocsit az utcából és másutt jelölni ki számukra parkolóhelyet. Az így felszabaduló keskeny sáv éppen elegendő lenne a kerékpárosoknak. Ezzel az egyszerű megoldással egy városrész lakói végre a büntetés és a balesetveszély kockázata nélkül közlekedhetnének otthonuk és a városközpont között. KoP
