Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-13 / 213. szám

SpOKi 1993. szeptember 13., hétfő A (j^p) Békéscsabán Radnóti László főszerkesztő: Nem vagyunk „mindenevők”, de... Nekünk, itt Békésben egy kicsit tévés történelem volt: a nemzetközi női kézilabdatorna zárónapján első alkalommal volt jelent a Duna Tv sportstábja. Az alkalom kínálta magát, hogy beszélgessünk Radnóti Lászlóval, aki nemcsak a rádió ifjúsági műsorainak főosztályát vezeti, hanem a Duna Tv sportszerkesztőségének vezetője is (ezen kívül hír -, zenei, és a határon kívüli műsorok önálló szerkesztősége alkotja a teljes Duna Tv-t.) — Mikor jelentkezik a „Du- nasport”? — Remélem már sokan tud­ják, hogy hetente háromszor, kedden, csütörtökön és szom­baton negyedórában, bár ez most a Ki mit tud? idejére kissé felborult, de a végleges műsor­rács kialakulásával esetleg úgyis módosulnak majd adá­saink időpontjai — remélem előnyünkre. Vagyis többször lehetünk jelen az eseménye­ken. — Mint például? — Mint például most a Vác kupameccsén, vagy reménye­ink szerint a Fradi összes lab­darúgó bajnoki mérkőzésén, amin nem a teljes 90 perc köz­vetítését értem, hanem azt, hogy egy-egy meccs minden fontos mozzanatát láthassák a határokon túliak. Ezzel egy ki­csit arra is utaltam, hogy első­sorban — de nem mindenáron — azokat a rendezvényeket visszük képernyőre, amelyek leginkább érdeklődésre tart­hatnak számot a környező or­szágokban. — így illeszkedett a prog­ramba a békéscsabai, szlovák, román és ukrán válogatottat felvonultató nemzetközi tor­na. Bár minket nem kerestek, de ahogy hallottam, bizonyos tv-közvetítés esetén komoly támogató is jelentkezett volna az így anyagilag igencsak mí­nusszal zárult sorozatra —, vagyis az esemény rangja mi­att jöttünk. No és bevallom, egy kicsit az is szerepet ját­szott, hogy a kézilabda valahol kedvenc sportágam, de termé­szetesen fontosabb, hogy a lányok világbajnokságra ké­szülnek. — És ha a közvetítésre in­nen hívják a stábot? — Mindenesetre tágyaltunk volna a szponzorral, mert min­den ellenkező híreszteléssel szemben nem dúskálunk az anyagiakban. Persze, azért „mindenevők” sem va­gyunk... — Sokak szerint „a” televí­zió, mint intézmény Budapest- beállítottságú nálunk. — Ez így nem igaz, szerin­tem a történés fontossága le­gyen a mérce. Ám tudni kell, hogy nekünk például nincs sa­ját közvetítő mikroláncunk, bérelni pedig rendkívül drága. Olykor tudunk repülőt rendel­ni, Alagról viszonylag hamar beér a Róna utcába, de tapasz­talataink szerint legalább ilyen gyorsan felhozza egy motoros rendőr a kazettát vidékről, s itt ne feledjem el említeni: egyre inkább számítunk a vidéki té­véstúdiókra is. (Fábián) Fogatosok Mezógyánban A mezőgyáni önkor­mányzat és a művelő­dési ház, a helyi lö­vészklub és vadász- társaság, valamint a gyulai Köröskábel Kft. voltak a szponzorai annak a kettesfo­gathajtó versenynek, amelyet a közelmúltban tartottak a me­zőgyáni sporttelepen. A lovas- versenyt a sarkadi szabadidős lovasklub tagjai szervezték. Az akadályhajtásban Kemecsi István és Borsos Béla szere­peltek a legjobban (mindket­ten a sarkadi lovasklub tagjai). Őket követte az okányi Ko­vács László és a biharugrai Bu­ka Lajos. Ezt követően ifjú Kemecsi István tartott egyesfogathajtó bemutatót. A galoppverseny­ben a biharugrai Bereczki Zsolt, a sarkadi Szabó Sándor és a mezőgyáni Szabó László reme­keltek. A verseny érdekessége volt a vadászhajtó verseny, ahol Borsos Béla, Kemecsi István és az ifjú Kemecsi István érték el a legjobb eredményt. __ A Duna Tv sportstábja a békéscsabai sportcsarnokban. A rendezőpultnál — középen, kissé takarva — Edelényi Gábor, az egyik legtapasztaltabb hazai operatőr, a közvetítőállásban pedig Radnóti László fotó: fazekas ferenc Ki rúgja a labdát és ki a sporttársat? Ha ezt a feleségek, barátnők tudnák, bizonyára megértőbbek lennének férjeikkel, vőlegényeikkel szemben! Mert mi má­sért is morgolódik a fehérnép, ha nem a délutáni meccsek és az azt követő esti sörözgetések miatt. A legényeket azonban nem lehet „bekötni” a szobába, ha elkezdődik a városi kispályás labdarúgó-bajnokság, ahol... És erről a pont-pont-pontról tudunk mi, nők keveset. Itt ugyanis (már ahol!) vérre megy a játék. Van versenykiírás, nevezési lap, vannak igazolások (sokszor fontosabbak mint maguk ajátszani akarók!) és tán(torgó), részrehajló játékve­zetők, nem beszélve a lelkes családapákról, a „labdazsonglő- rökről”. Ami kell egy komoly bajnoksághoz, az mind adva van. Csakhogy! A játék hevében a felnőttférfiakból kibújik a gyermeki duzzogás, a csakazértis(se). A kivételezgetések, a kedvencek ,futtatása”, az „öri-hari” mind-mind megmér­gezi a valójában a társaságért, a barátok kedvéért, a játékért indított mérkőzéseket és — valljuk be őszintén — az egész bajnokságot. Az elégedetlenség haragot szül, a harag viszont — kígyót, békát kiabáló — ellenségeket. Rosszabb esetben mindennek nyoma marad (no nem a füvön), mert fegyelmi bizottság elé kerül az eset. És ettől a ponttól kezdve valami nagyon komoly(kodó) ügymenet veszi kezdetét a sportfegyelem „zászlaja”alatt. Fegyelmi eljárás, indoklás, határozat, utolsó figyelmeztetés, kizárás, a kizárás megfellebbezése, felülvizsgálati kérelem a fegyelmi határo­zat ellen... A vastag aktahalmaz mögött pedig sportszerető felnőtt emberek, akik csak úgy, a saját szórakozásukra rúgják a labdát és — a kulisszák mögött — egymást. Csete Ilona Világrekord-kísérlet az első magyar autóval László István és Újházi László, az Opel Astra szériakocsival, amellyel világrekordot szeretnének futni Szeptember 12-én, vasárnap két székesfehérvári sportem­ber, László István és Újházi László egyedülálló kísérletbe kezdett: váltott vezetéssel gyakorlatilag megállás nélkül akarják megtenni az egyenlítő távolságát. A két autóverseny­ző egy szentgotthárdi széria Opel Ástrával vág neki az út­nak, amelyet a Generál Motors Hungary bocsátott a rendelke­zésükre. Az autó motorja 1,6- os, hengerenkénti befecsken­dezésű, s maximális teljesít­ménye 100 LE. A kocsin csak biztonsági változtatásokat hajtottak végre, mint például bukócső beépítése, az autó sportülése is gyári tartozék, amely a Caravan Club modell­be rendelhető. A pálya, ahol fut majd a jármű, Győr közelében, Écsen található, egyébiránt ez a Rá- baring, vagyis a Rába próba­pályája. A világrekord-kísér­let alatt a két pilóta négyórán­ként váltja majd egymást, s az autó csak akkor áll majd meg, ha ezt valamilyen szervizmun­ka vagy más műszaki ok szük­ségessé teszi. A versenyzők szándéka, hogy szeptember 29-ig teljesítsék a 40 ezer 75 kilométert, így — 1991 után, amikor 22 nap alatt 20 ezer kilométert tettek meg — ismét bekerülhessenek a Guinness- rekordok sorába. —sz— Mennyit ér Balogh Tünde magyar bajnoki 6. helyezése? „A szakosztályon belül iránytűnek tekintem” Nemrégiben zajlott le Budapesten a felnőtt atlétikai országos bajnokság, amelyen néhány Békés megyei utánpótláskorú atléta is rajthoz állt, köztük a Colors SE Békés atlétikai szakosztályának kitűnősége, Balogh Tünde is. A 400 méteres gátfutásban elért 1:08,05 időeredménye a hatodik helyre volt elég, amely figyelemre méltó Békés megyei siker, azaz új megyei ifjúsági csúcs. Vele és edzőjével, Kovács Károllyal beszélgettünk a siker kapcsán, de érintettük természetesen a szakosztály mindennapjait és a gondokat is. A békési sporttelepen egy ma­roknyi atléta fut, gyalogol, ug­rál, egyszóval végzi az előírt edzésadagot a rekkenő hőség­ben. Beszélgetőpartnerem az ifjúsági korú sportoló, Balogh Tünde már túl van a „kötele­zőn”, így nem érzek lelkiisme- ret-furdalást, amiért megszakí­tom törzshaj lítások közepette. Különösebb terhelés nélkül — Lehetőségem nyílott arra, hogy az országos bajnokságon is induljak a 400 méteres aka­dályon, melyen jobb időt ér­tem el, mint az ezt megelőző országos ifjúsági bajnoksá­gon, ahol a 9. lettem — felel érdeklődésemre az apró ter­metű sportoló. — Miként értékeled az elért hatodik helyet, no és a nagyon jó időeredményedet? — Azért örülök nagyon en­nek az eredménynek, mert ta­valy részleges izomszakadá­som volt, amelyet nem tudnak kigyógyítani azóta sem, s csak pihennem és pihennem kellett. Ezért az alapozásom nem is sikerült igazán jól, hiszen nem erőltethettem meg a lábamat. Az edzőm szerint most még többre lehetnék képes, ha job­ban bírnám a terhelést. Tu­dom, akik előttem végeztek az országos bajnokságon, azok mind jobb futók nálam, de na­gyon jók a serdülő A korúak is, akik ugyan még mögöttem vannak, de már bizonyítottak. Úgy érzem, hogy javuló for­mában vagyok, s szeretném, ha egyszer istenigazából ki­jönne a lépés nekem is ezen a hosszú gáton. Nem is hogy fi­zikailag, hanem lelkileg nehéz ez a tíz gát, mert hosszú és nagyon kell figyelnem ala­csony termetem miatt. — Milyen megmérettetés előtt állsz, azaz milyen ver­senyre készülsz még az idén ? — Szeptember végén Szlo­véniában rendezik az ifjúsági bajnokcsapatok Európa-kupá­ját, amelyen előreláthatólag én is rajtolok ezen a távon. A magyar színeket Békés megye válogatottja képviseli, mégpe­dig békéscsabai, gyulai és bé­kési atléták. Most erre készülünk. // 0 emlékszik jobban... Kovács Károlyt, a békésiek edzőjét arra kérem, hogy jelle­mezze tanítványát, hogyan vé­lekedik róla? — Jómagam még aktívan gyalogoltam, amikor Tünde tízéves korában idekerült hoz­zánk. Nyilván ő jobban emlé­kezhet énrám, mint én őrá, hi­szen annyira pici volt. Akkor volt némi gondunk, amikor rö­vid távról hosszabbra kellett áttérnünk, mert az a tapaszta­latom, hogy akik született gyorsak, azok nem szeretnek sokat dolgozni. Csak a rövid távokat róják. Ha magasabb lenne, sokkal eredményesebb és törésmentesebb lenne sport- pályafutása. Szeretném, ha a 100 és 200 méteres síkfutás­ban is rajtolna a versenyeken, mert az alapgyorsasága meg­van. Sportemberi erényeiről szólva azt mondhatom, hogy a hozzáállása pozitív, amivel a többieknek is jó példát mutat. Szakosztályunknak ő a legso­koldalúbb sportolója, s a leg­több pontszerzője is. Én az edzésnaplómba azt írtam, hogy ha az elkövetkezendő versenyekre következetes szorgalommal készül, akkor az ob-n elért hatodik helyezése csak részsiker volt. Ót a szak­osztályon belül iránytűnek te­kintem. — A szakosztály számára mit jelent az ő eredményessé­ge? — Előbbre lépést jelenthet olyan szempontból is, leg­alábbis reméljük, hogy a szponzorok méltányolják ezt az eredményt. A Colors Coop Kft., a polgármesteri hivatal által nyújtott támogatásnak ez egy visszaigazolása, a szak­osztály részére pedig egy kis előbbre lépés, egy pozitív pél­da, s a többi fiatal is követheti őt. Rekortánhulladékból —Ehhez a feltételek adottak itt Békésen? Látom, magasugró edzéseket is végezhetnek im­már... — Tulajdonképpen edzőpá­lyának megfelelő körülmények vannak itt a sporttelepen. Az itt látható és most létesített magas­ugró pályának az a története, hogy pályázat útján nyertünk 50 ezer forintot. A helyi vállalko­zók segítsége, valamint a Co­lors Coop közreműködése ré­vén Tatáról szereztünk rekord- tánhulladékokat és Csepelről hoztunk bitumenragasztót. Ezek az anyagok sajnos a kör­nyékünkön sehol sem találha­tók. Amit itt összehoztunk, körülbelül 5—600 ezer forint értéket képvisel. Persze renge­teget dolgoztak rajta a gyerekek is társadalmi munkában. Saj­nos, mivel nem szabványos mé­retű, ezért rangosabb verseny rendezésére nem alkalmas, de edzés, felkészülés céljára vagy iskolai versenyek lebonyolítá­sára nagyon megfelel. Közeli tervünkben szerepel egy távol­ugró hely és egy gerelyhajító nekifutó kialakítása is. Eddig csak a gyaloglóknak és a futók­nak volt meg a lehetőségük edzeni, de szeretnénk a kineve­lődő tehetségeknek a szakáguk­nak megfelelő feltételeket meg­teremteni — mondotta vége­zetül Kovács Károly. Gyurkó Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents