Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-13 / 213. szám

O J 1993. szeptember 13., hétfő MEGYEI KÖRKÉP «tS MEGYEI HÍRLAP Ki nyer majd Szeghalmon? Szeptember közepétől a „Szé­chenyi Ödön Tűzoltó SE” és a „Royal Club” közös szervezé­sében Szeghalmon a hétvége­ken pénzdíjas sportversenyek­re kerül sor. A kínálat a kispá­lyás focitól a segédmotorke­rékpár ügyességi versenyen át a biliárdig terjed. // Ősz a Diáktanyán A békéscsabai Diáktanya gyé- kényező, csuhézó, szalmázó, csipkeverő, szövő, foltmozaik- készítő tanfolyamokat szervez. Az 5-6 éveseknek az aprók tán­cait tanítják meg. Koncertbuszt indítanak szeptember 23-án, 15 órakor a budapesti Scorpions koncertre a Diáktanya elől. Megjelent a Madaras címlappal jelentkezik a szeptemberi Kincskereső. Fecskecsapat készülődik a repülés nagy kalandjára, mely kalandról sok érdekeset meg­tudhat az olvasó, ha föllapozza a repülő emberekről szóló össze­állítást. Sőt, a szórakoztató és izgalmas történetek után maga is kalandba bocsátkozhat, amennyiben részt vesz a szár­nyaló fantáziát kívánó repülős pályázaton. (A főnyeremény — mi más lehetne! —repülés Sze­ged fölött.) Magasröptű fantáziáról tesz tanúbizonyságot az új, folytatá­sos regény is. A Nevető irodalomórát Karinthy tanár úr vezényli vidám közmondás­magyarázataival. Nagy költők kitűnően előad­ható versei ( Aprily Lajos, Kosz­tolányi Dezső, Juhász Gyula, Nadányi Zoltán, Tamkó Sirató Károly, Tóth Árpád) kínálják ma­gukat a versmondóknak. Sütő András vall az anyanyelvről az Édes anyanyelvűnk rovatban. TÉT—diplomácia A tudományos és technológiai attasék szakmai konferenciáját holnap rendezik meg Budapes­ten. A tudományos és technoló­giai diplomácia a magyar kül­kapcsolati és külpolitikai tevé­kenység fontos és szerves része. Jelenleg a világ kilenc pontján (Bécs, Bonn, Brüsszel, Helsin­ki, London, Párizs, Tel-Aviv, Tokió, Új-Delhi, Washington) dolgozik TÉT attasé. Szakmai munkájukat, a Külügyminiszté­riummal együttműködve, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság felügyeli. A mostani tanácskozás célja, hogy a hazai tudományos, kutatói szféra meg­ismerje a TÉT diplomácia által kínált lehetőségeket. (MTI) Lezárul a kunágotai ópiumháború? Korábban már hírt adtunk a kunágotai „ópiumháború­ról”, amely a tiszavasvári Al­kaloida gyár, a kunágotai té- esz és a kistermelőit között zajlott az A—1-es jelű mor­fin tartalmú mák termeszté­se és beszolgáltatása körül. Mivel a termelők a szerző­déssel ellentétben külső csa­tornákon értékesítették a máktermést, az Alkaloida feljelentést tett a Békés Me­gyei Állami Népegészséügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál. A vizsgálat eredményéről dr. Andrásy Gyula közegész­ségügyi osztályvezető főor­vos adott tájékoztatást. Mint a főorvostól megtudtuk, a tiszavasvári gyár 1988—89- ben kísérletezte ki az A—1-es típusú mákfajtát. Ennek gubó- ja 50-szer több morfint tartal­maz, mint az étkezési mák. Ezt a nyilvánvalóan gyógyszer- alapanyagnak szánt terméket az akkor még jól működő tée­szekkel termeltették. A terme­lők 80 százaléka Békés me­gyében volt. A tisztítását kézi erővel végezték, úgymond „kiverték” a mákot. Ekkor szerződést is kötött a gyár az ÁNTSZ-szel a vizsgálatok el­végzésére. 1991-től azonban kapott a cég egy új amerikai gépet, és ettől kezdve egész­ben vásárolta fel a termést. Közben a belföldi kereslet és a megkötött szerződések száma is csökkent. Tavaly az ÁNTSZ nem is végzett vizsgálatot, hisz a mákot egy az egyben kiszállították a megyéből. De mi is történt Kunágotán? — kérdeztük dr. Andrásy Gyu­lát. — Az idén jött egy levél Tiszavasvárról, ami arra utalt, hogy bár ez évtől megszigorí­tották a mákfelvásárlást, Kun­ágotán ekkor kezdődött a baj. Először megijedtünk, hogy „nagy turpisság” történt, hátha valaki kábítószer-alapanyag­nak akarja felhasználni — mondja, majd felsorolja a tett intézkedéseket, dokumentu­mokkal is alátámasztva. A helyszínen járva elkérték a termelők listáját, majd a me­zőkovácsházi szervezeten ke­resztül előírták a három napon belüli beszolgáltatást. Mivel az ÁNTSZ nem végezhet ház­kutatást, így feljegyzést küld­tek a megyei rendőr-főkapi­tányságra kábítószer-alap­anyaggal történő visszaélés alapos gyanúja miatt. A vizs­gálat során kiderült, hogy a mákot egy idős magyarbánhe- gyesi lakos vette meg, aki gya­nútlanul a nagybani piacon to­vábbadta a budapesti Délker Rt.-nek. A szerződött 66 forin­tos ár ellenében azonban ő 120—220 forintot fizetett ki­lónként. így a magas ár szinte csábított a szabálytalanságra. Időközben a termelők a gu- bót beszállították, ezért az ÁNTSZ és a rendőrség abban maradt, hogy csak annak róják ki a végrehajtási bírságot, aki nem adta le a gubót. A mák most már az Alkaloida dolga, intézze peres úton a téesszel vagy a termelőkkel — gondol­ták. — A dolognak azonban több érdekessége is van — mondja a főorvos. — A téesz értesítése szerint ugyanis egyetlen terme­lő volt, akit meg kellett bírsá­golni. A napokban pedig jött egy új levél egy másik termelő­től, hogy „nem ad be semmit”. Most kinek higgyünk? A gyár is jelezte, hogy mégsem vizsgálja a mákot, visszaküldi. Máig se kaptunk semmit. Lehet, hogy közben mégis eladták? Úgy gondolom, a téesz is követett el szabálytalanságot, valamint a szerződött ár is nagyon ala­csony volt. Végül a szakvéleményt úgy összegezhetnénk: jelenleg a megyében közegészségügyi veszély nincs, a rendőrség sze­rint bűncselekmény nem tör­tént, végül is a tényállás „kis turpisságra” utal, mert a ter­melők egyszerűen csak a há­romszorosát akarták kapni az eredetileg felkínált árnak. — Reméljük, az Alkaloida és a téesz is tanulni fog az esetből, hisz az ügy lezárása vagy to­vábbvitele most már rajtuk múlik — fejezte be végül dr. Andrásy Gyula. Halasi Mária Jubiláltak a sarkadi jogvédők Az állampolgári jogvédő liga szervezeteiről nem minden ön- kormányzat hajlandó tudomást venni—derült ki a jogvédő liga sarkadi szervezetének egyéves jubileumi ülésén. Erről szólt többek között Boda Tibomé, a nemrégen megalakult miskolci szervezet vezetője. Mint Szín Miklós, a sarkadi jogvédők ügy­vezetője elmondta, náluk ez szerencsére másképp van. Ülé­seiken most már rendszeresen megjelennek a város vezetői, képviselői, ugyanakkor a jog­védő liga is képviselteti magát az önkormányzati üléseken és az egyéb városi megmozdulá­sokon. Az önkormányzat nem­régen még pénzbeli támogatást is nyújtott a ligának. Á sarkadi jogvédők ülésén Szín Miklós beszámolt a meg­alakulásuk óta eltelt időszakról, az eddig végzett munkáról. Mint mondta, eddig csupán két dologban nem tudtak előrelép­ni. Az egyik, hogy nem sikerült egy szociálisan érzékeny ügy­védet találniuk, aki adott eset­ben felvállalná a tagság képvi­seletét. A másik, hogy a szerve­zetük részére nem tudtak egy állandó irodahelyiséget szerezni. Az állampolgári jogvédők száma mára 122-re nőtt Sarka­don. Ok azok, akik még mindig nem adták fel a harcot a lakáshi­tel-kamatok megemeléséért. Mint az ügyvezetőjük elmond­ta, emellett azonban számos más dologban képviseli a liga a tagság érdekeit. Odafigyelnek a kamatadó, valamint az első la­káshoz jutók támogatására, a lakásfelújítási kölcsönök oda­ítélésére, a szociálisan rászoru­ló családok kérelmeire és egyéb szociális problémákra, ame­lyekben valamilyen módon a rászorultak segítségére lehet­nek. Többen azt kérdezték, hogy a lakáshitel-kamatok ügyében konkrétan mit lépjenek, mi a liga állaspontja, hiszen az OTP folyamatosn küldi a felszólító és a felmondó leveleket. A sar­kadi ülésen vendégként megje­lent Bögözi Győző, az Országos Jogvédő Liga elnökhelyettese erre a következőket mondta: —Amennyiben a helyi OTP- vezetőkkel nem tudnak meg­egyezni, úgy az összes érdekelt aláírásával kérelmet kell be­nyújtani a megyei OTP-hez.---RIA T emplomfelújítás Kisdombegyházon A közelmúltban fejezték be a kisdombegyházi katolikus templom felújítását. A részle­tekről Kopasz István plébános­tól érdeklődtünk. — A polgármesteri hivatal és az egyház közös pályázatot nyújtott be a megyei önkor­mányzathoz, ahonnan végül is 100 ezer forintot kaptunk. A kisdombegyházi képviselő- testület 50 ezer forint értékű munka elvégzésére közhasznú munkásokat bocsátott a ren­delkezésünkre. A szakmunkák jelentős részét Papp István helybeli kisiparos vállalkozó végezte, a festést pedig Barla- bás Géza, az Accra Kft. alkal­mazottja. — Összesen mennyibe került a felújítás? — Anyagköltséggel együtt megközelítően 350 ezer fo­rintba. A különbözeiét saját forrásból, illetve híveink ado­mányából fedeztük. M.Gy. Olvasóink írják .............-i_; .; . — A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztő­ségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelen­tetjük meg. Rossz a hangulatom... Erősödik a politikai mozgás. Az átmenet történelmileg egyedi útján egyformán levizsgázott a konzervatív és a liberális irányzat. Az MDF darabjaira hullott, népszerűtlen párt. Ezért az MDF-ből „taktikailag” kivált népi-nemzeti szárny „nemzetiszocializmussal” szociális demagógiával spekulál, és hullámvlovasként a nemzeti színű zászlót és a kettős keresztet emeli magasra, továbbra is az MDF-et segítve. Az SZDSZ a liberális és szociálliberális (?) alternatívában vergődik, bomlik, késznek mutatkozik minden koalíciós együttműkö­désre. Az MSZP jelszavain túl kifejezetten liberális színezetű gazda­ságpolitikát folytat, ígért kompromisszumokkal sejtet koalíciós pers­pektívát, természetesen hagyományosan taktikai alapon. A KDNP továbbra is szürke kis vazallusa az MDF-nek, bár mostanság van egy­két szárnycsapása más irányba is. Az FKGP mivel választási ígéreteit nem tudta a parasztság érdekében megvalósítani, végleg „elvarázsol­ta magát”, önmaga csapdájába esett. A parlamenti pártok közül egyedül a Fidesz maradt következetesen hű a liberalizmus zászlaja alatt folytatott pragmatizmusához, amelynek kedzettől fogva egyedüli célja a hatalom teljes vagy részleges megszerzése volt. Ez a pragmatiz­mus — egyesek szerint elvtelenség — eddig sikeresnek bizonyult. A parlamenten kívüli új pártok (Pozsgay, Palotás) optimista sajtó- nyilatkozatokkal hirdetik gyarapodásukat, a Köztársaság Párt válasz­tási eredményét, a vállalkozók pénze és az agrárszövetség szakmai presztízse együttesen biztosítaná. A többi parlamenten kívüli pártról, az MSZDP-n és a Munkáspárton kívül alig hallani valamit, valószínű pénz és népszerűség híján megrekedtek. A Munkáspárt kezdettől fogva állandó mozgásban van, az átmenet sikertelenségei az őmalmukra hajtják a vizet. Hazug nosztalgiázással, demagóg jelszavakkal nagymértékben növelte táborát, és esélyesnek tűnik a parlamenti helyezésre. Úgy gondoljuk, hogy jelenleg nincs más, mint a szociáldemokrata gazdaságpolitika, miután a konzervatív és a liberális politika látvá­nyosan megbukott. Botyánszki György, az MSZDP-MSZDKSZ főtitkára Kiszolgált árvízvédelmi téglafal A Kettős-Körös jobb oldali első tervszerű töltését, a Békéstől Hosszúfokig terjedő szakaszon a Hosszúfoki Ármentesítő Tár­sulat építette az 1861—1864. évek között. Az épülő töltésbe beépítették a helyszínen találha­tó földanyagokat, így iszapot, homokot, ezek átmeneti változa­tát, és szikes anyagokat. A minő­ségileg nem megfelelő föld­anyagok beépítése nem hanyag­ságból történt. A közelben fellel­hető földanyagok beépítésére volt ekkor lehetőség. Az árhullámok vizei folya­matosan behatoltak az elkészült töltésbe és azon keresztül a vé­dett területekre. Az átszivárgá- sok miatt nagyobb mértékű át­ázások, majd töltésmegcsúszá­sok is keletkeztek. 1874., 1876., 1879. és 1880-ban pedig az árvíz került ki győztesen. A vizek töltésen való átszivár- gásai, majd átázásai arra késztet­ték az akkori vízügyi szerveze­tet, hogy megoldja a problémát. Lehetett volna gondosan suly­kolt agyagéket (agyag sem volt a közelben) vagy mésztejjel lo­csolt, homokos agyagékelést be­építeni a töltésbe. Végül téglafal építéséről határoztak. Ennek építése abból állt, hogy a töltés hosszában, a víz felőli töltésko- ronaélt megbontották, leástak a terepszint alá 50 centiméter mé­lyen, és innen építették fel a kö­zel három méter magas téglafa­lat. (Később az árvízszintek ma­gasságának növekedésével a töl­tést is és a téglafalat is magasítot­ták.) Az első mészhabarcsba ra­kott, szigetelő téglafal építésére 1885-ben került sor. Ekkor 460 méter hosszúságban építettek támfalszerű téglafalat, melynek egy része most napvilágra került. A száznyolcvan évvel ez­előtt épült téglafal azért került most a felszínre, mert Békés alatt Bodzás-zugnál a Kettős-Körös jobb oldali töltése mellett a me­der 2—6 méterre közel ítette meg a töltést. Ezen a nem megnyugta­tó állapoton a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság úgy változ­tatott, hogy 500 méter hosszú­ságban új töltést épített, 25—30 méterrel távolabb a folyótól. A régi töltés anyagának egy része beépült az új töltésbe, és ennek bontása közben került a felszínre a téglafalnak egy hosszabb sza­kasza, mely most már elvesztette jelentőségét. Ahogy a töltésszakasz elbon­tásra került, a száznyolc éves tég­lafal is erre a sorsra juthatott vol­na. Fejér László, a Magyar Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Mú­zeum és Goda Péter, a Kö­rös-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetői helyszíni szemléjükön úgy döntöttek, hogy a hullámtér­be került téglafalat konzerválni kell, és meg kell hagyni bemu­tatásra, mint szakmai érdekes­séget. GógImre Békés: téglafal a gáton fotó: fazekas ferenc Gubanc a gubók körül — a felvétel nem a helyszínen készült

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents