Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-11 / 212. szám
iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP CSALÁD - OTTHON 1993. szeptember 11-12., szombat-vasárnap Gazdaképzés a ^.rékés megyei hírlap-ban 39/a. Sorozatunk a Tv2 vasárnapi gazdaképző műsorának anyaga (ismétlés szombat reggelenként), melynek szakmai felelőse és előadója dr. Böő István békéscsabai állatorvos. A háziméh III. A méh lakása „Az ember és a méh” című fejezetben már megismerkedtünk az ősi, kaptár előtti méhlakásokkal. Az első nagyobb beavatkozás a méhek életébe akkor történt, amikor az ember ezeken a méhlakáso- kon vízszintes irányban néhány vastagabb vesszőt, nyársat szúrt át azért, hogy a lépek — melyek közvetlenül a tetőhöz és oldafalakhoz épültek— le ne szakadjanak. Ezekből a mézzel telt lépeket nehéz volt kiszedni. A méhtartást a XIX. század közepén megjelenő mozgatható lépek, keretek „forradalmasították”. A kaptárak deszkából készülnek, hasáb alakú ládához hasonlítanak, fekvő vagy álló helyzetűek lehetnek. Nálunk a fekvő kaptárak különböző változatai terjedtek el, újabban a rakodókaptárak a legnépszerűbbek. A kaptár egyik oldalán a fenék fölött kijárónyílás (röpnyílás) van, melynek nagyságát szabályozni lehet, de el is zárható. A kijárónyílás előtti szélesebb deszka a szálló vagy röp- deszka: a kirepülő, gyűjtésre induló méhek innen szállnak fel, a nektárral, virágporral hazatérők ide szállnak le. A méh- lakás belsejének legnagyobb részét az odalfalakon függő, keretekbe foglalt lépek töltik ki. A keretek oldallécei és a kaptár fala között 1 cm körüli, a keretek alsó léce és a kaptárfenék között pedig ennél valamivel nagyobb hézag van, ezek a méhjáratok, mert itt közlekednek a méhek. Két egymás mellett függő keret között is ugyanígy hézag van, ez a léputca. A keretek fölötti rostaszövet a keretfedő. A korszerűbb kaptárakban a keretek alatt és fölött a szokásos méhjáratok- nál jóval tágabb tér van, ez a menekülőtér. (Szállításkor, növényvédelmi munkák miatti kaptárbezáráskor a belső levegő annyira felmelegedhet, hogy a méheknek a léputcák- ból ide kell húzódniuk.) A kaptárt a külső behatásoktól tető védi, melyen szabályozható szellőzőnyílások vannak. Minden kaptár belsejében két rész van: — fészek (itt petézik az anya, itt telel a család), — mézkamra (méz tárolása). (Folytatjuk) Hajspray a cipőbe, kölni a centrifugába Tipptarisznya - háziasszonyoknak A régi és — helyenként meghökkentő — új ötletek sokféle munkát megkönnyíthetnek a lakásban és a ház körül. íme egy csokorra való a háziasszonyi tipptarisznyából: A poros velúrfüggönyöket nemcsak úgy tisztíthatjuk ki, hogy kirázzuk vagy kiporszívózzuk; a textiliát — egy mellé tett, kölnivel átitatott kendő segítségével — a centrifugában is portalaníthatjuk. A zoknit, harisnyát gyakran elszínezi a cipő bélése. Megelőzhetjük a bosszantó folto- sodást, ha hajsprayt fújunk a lábbeli belsejébe, majd hagyjuk megszáradni és csak azután húzzuk fel. A kristálypoharat kétféleképpen tehetjük kristálytisztává. Vagy úgy, hogy citromolajos mosogatószerrel átöblítjük vagy úgy, hogy a meleg mosogatóvízhez ecetet teszünk. A tormát megtisztítva, alufóliába göngyölve hosszú ideig frissen tarthatjuk a hűtőben. Felhasználáskor könnyen kezelhető lesz, pillanatok alatt le lehet reszelni és a maradékot gond nélkül tovább tárolhatjuk. A petrezselyem és a snid- ling szintén sokáig megőrzi frissességét, ha nedves újságpapírba csavarva tesszük el a hűtőszekrénybe. A virágoknak is van „ízlésük”. A tulipánok például szeretik, ha vizükbe kockacukrot teszünk. Ha korábban már kissé meghajlott a száruk, az édes folyadék fölszívása után kiegyenesednek. A cserepes virágok általában kedvelik az asztalos-enyvet. A vízzel oldott ragasztóban ugyanis számos olyan tápanyag található, amely a növények fejlődése szempontjából fontos. A beteg kutyusok gyógyulását gyakran az késlelteti, hogy nem hajlandók bevenni a számukra fölírt orvosságot. Érzékeny orruk ugyanis megszimatolja a gyógyszer kellemetlen szagát. Ellenkezésüket legyőzhetjük, ha a szert jól beleágyazzuk egy darabka kolbászba vagy becsomagoljuk egy szelet párizsiba. A fa főzőkanalat megviseli, meggörbíti a sok használat — szódavízben áztatva azonban visszanyerik eredeti formájukat. A száradás miatt görbült, megvetemedett konyhai aprítódeszkát is „kisimíthatjuk”, ha egy napig neves kéztörlő rongyba tekerve tartjuk. Ferenczy Europress Mitói „ritkul” a csont? Az emberi test szilárd vázát alkotó csontozat életünk során állandó változáson, átépülé- sen megy át. Alkalmazkodik a szervezet fejlődéséhez, a terhelésekhez, függ a táplálkozástól, erősen befolyásolja a terhesség és sokféle betegség, végül pedig a korral járó leépülési folyamat is. Ebben a változásban fő szereplők a kalcium, a foszfor, néhány hormon és vitamin. Normális táplálkozás, egészséges életmód, mozgás, levegő, napfény segít előkészíteni és felhasználni ezeket az alapanyagokat. A kalciumnak legfontosabb szerepe a csontok és a fogak szervetlen vázának kialakításában van, de fontos a véralvadás, az ideg- izom-ingerlékenység, a sejthártyák átjárhatósága területén is. Elfogyasztott élelmiszereink általában fedezik a szervezet kalciumszükségletét, hacsak nincs olyan többletre igény, mint például a fejlődésben lévő szervezet, terhesség, szoptatás vagy csonttörés esetén. A kalcium hasznosítását az élelmiszerekből a mellékpajzsmirigy hormonja, nemi hormonok és a D-vitamin szabályozzák. Kiválasztása a vesén keresztül történik. A folyamat bonyolult, lényeges a szabályozók összehangolt működése, mert az egyensúly többféle módon is felborulhat. Kalcium-szükségle tünk nagy részét tejből, tejtermékekből, továbbá sovány húsokból, halakból, tojásból fedezzük. Fontos hangsúlyozni, hogy mindezekből a sovány változatok előnyösek, s azt is tudni kell, hogy a kalcium csak napfény segítségével, mozgás közben épül be a csontokba. A szobában üldögélő, tejet szür- csölő, sajtot rágcsáló és vajas kenyeret evő ember csak kövér lesz, de egészséges csontú, erős fogazató sohasem. A csontelváltozást leginkább a változás korába lépő nőknél, a nemi hormonok csökkenő termelése indítja el. Idősebb korban a kevesebb mozgás, emésztési és táplálék-felszívódási zavarok és néhány betegség már a másik nemet is érinti, nem csupán a nőket. Fő tünete a fájdalom, mely elsősorban a gerincből indul ki, leginkább a derék- és hátfájdalom. A csontok teherbírása csökken, elformátlanodnak, törékennyé válnak, a gerinccsigolyák összeroppanhatnak. Mivel a mozgásszervek csontok, inak, izmok, erek és idegek együtteséből állnak, ennek megfelelően, esetünkben csontból kiinduló elváltozásnak is sokféle megjelenési formája lehet. Legjobb útmutatónk a röntgenvizsgálat, mely kimutatja az üvegesen átlátszó, ténylegesen „ritka” csont képét. Az állandó fájdalom sok szenvedést okoz, mely korlátozza mozgásában, gátolja éjjeli pihenésében a beteget, és a külsőleg látható elváltozások esetén lelkileg is megviseli. Mi a teendő? Orvosi kezelés szükséges! Kalcium, hormonok, vitaminok és gyógyszerek sokat segíthetnek, de alapos vizsgálat és ellenőrzés nélkül minden gyógyszeres beavatkozás visszaüthet. Mást ne mondjak, még vesekőképződés formájában is, mert említettem, hogy a kalcium a vesén keresztül ürül ki a szervezetből. Hasznos a gyógyfürdő és fizioterápia is, de a mértékre itt is ügyelni kell. Ne végezzünk öngyógyítást, s ne hallgassunk a szomszédasszony tanácsára. Vigyázzunk magunkra, óvakodjunk a hirtelen mozdulatoktól, az eséstől, mert látszólag kis sérülés is csonttörést okozhat (csukló, combnyak, bordák). A gyógyszeres kezelés a klimax kor kezdetén, a vérzés kimaradása utáni években a leghatásosabb. A legfontosabb a megfelelő táplálkozás, az egészséges mozgás, a napfény és a szabad levegő. Kálmán doktor fel savanyú káposztára Római légiósok fedezték Változatok Állítólag a Dunántúl területére vezényelt római légiósoknak köszönhetjük a konyhaművészet egyik fontos alapanyagát, a savanyú káposztát. Mint sok nagy „felfedezésben”, ebben is jelentős szerepe volt a véletlennek. A Pannónia felé tartó sereg a hosszú menetelésre kellő mennyiségű élelmet, egyebek között jókora halom káposztát vitt magával. Az úton a nagy meleg és a zötykölődés nyomán a káposztafejek erjedésnek indultak és megsavanyodtak. Az éhes katonák mindezzel nem sokat törődtek — belekóstoltak a „romlott” káposztába, s fölöttébb ízletesnek találták. Az új étek híre hamarosan eljutott Rómába. A tehetősebb polgárok káposztával telt puttonyokat akasztottak rabszolgáig nyakába és addig járatták velük a hepehupás utcákat, míg rakományuk kellően megerjedt. A savanyú káposzta karrierje még gyorsabbá vált, amikor kiderült, hogy nemcsak pikáns, kellemes ízéért, hanem magas vitamintartalmáért is érdemes fogyasztani. James Cook kapitány a rettegett skorbuttól védte meg segítségével tengerészeit, de azóta tudjuk, hogy védelmet nyújt tucatnyi más kellemetlen, veszélyes kór ellen is. Azt talán sok tapasztalt háziasszony sem tudja, hogy viszonylag csekély fáradsággal házilag is készíthető savanyúkáposzta — méghozzá többféle változatban, attól függően, hogy ki milyen betegségre keres gyógyulást. Fölszerelés sem igen kell hozzá, csupán a boltokban manapság ismét kapható, kifejezetten savanyításra szolgáló néhány cserépedény. (Hiányában azonban megteszik széles szájú befőttesüvegek is.) Dr. Bukovinszky Julianna természetgyógyász receptje szerint a legyalult káposztát kell leg- alulra tenni, majd arra néhány szárított paprikát és így váltogatva töltsük meg az edényt vagy az üveget. Legfölülre tegyünk babérlevelet és egy tisztára mosott kőnehezékkel leszoríthatjuk az érlelődő káposztát. Egy liter vízhez egy evőkanál sót adva öntsük föl az edényt, végül attól függően, hogy milyen betegség ellen fogyasztjuk, tegyünk a káposztához gyógynövényeket, magokat. íme az alkalmazandó gyógy- fűszerek: torma (hörghurutra), babérlevél (makacs köhögésre), kapor (ideges feszültségre), kömény (bélgörcsre, étvágytalanságra), fehér mustármag (reumára, különféle fertőzésekre), borókabogyó (gyomor- és epe- bántalmakra), tárkony (magas vérnyomásra). Az otthon savanyított káposztát cukorbetegek is fogyaszthatják. A vérszegényeknek kivált fekete kenyérrel és dióval jó hatású, a renyhe bélműködésben szenvedők pedig káposztalével enyhíthetik panaszaikat. —eszem— Ferenczy Europress !ÄHff GÓLYA PÉNZT POSTÁN KÜLD VÍZIPOÉ mm V’ MUNKA 'híres m. LÓCSEMEGE DEUTÉ HIÚM. KÉN TELETŐhl NŐIBI Â5T HASZNÁLT GYÜMÖLCS NEDVE V hájat TŰZRE ImózM i KARÁCSONYI DICKEM sL aAtkvSÍSSn KÖZÉPEN HEVÍTI Vr tusAzó il^ÄSS NORVÉG AUTÓJEL V r WkROSAN CSAPI VOLT. BQV. —7" WOl HÉV SK“TURKU SVÉD NEVE KORSZAK ssrr sár FÉLSZ1 OLASZ TOTÓCSAPAT V™ RETTAMARKA a0" Lf __ C ÉLOZ RÉSZ NÉ RÉTÜL 3F HÓGÖROETCG MOM PALIT JUTTAT > v ÉSZAKI FÉRFI RÉMBEN > VAN1 AMA ■ SS :élRFA MOTORMÁRKA DÖNTÉST HOZ TÉTLEN ECETI KEVERVE LOPI —v FUTVA MAGA MÖGÖTT HEGY LEVE L ÜVEGE ZŐ IPAsár LEKVÁR Beküldendő: a nyíllal jelölt sorok megfejtése. Beküldési határidő: 1993. szeptember 20. Cím: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5601 Békéscsaba, pf.: 111. A megfejtéseket csak postai levelezőlapon fogadjuk el. Ä helyes megfejtők között 5 darab 500 forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki, amit postán elküldünk. Az 1993. augusztus 28—29-ei rejtvény megfejtése: „Szerencse, hogy csak ez az egy utas késte le a gépet.” Nyertesek: Benke Györgyné, Szarvas, dr. Fekete Lajosné, Okány, Hegedűs Józsefné, Újkígyós, Kerepesi Zoltán, Kétegyháza, Laszli Jánosné, Gádoros.
