Békés Megyei Hírlap, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-08 / 209. szám

1993. szeptember 8., szerda BŰNBE(L)ESÉS Hullarablókat fogtak a gyulai rendőrök Kannibál a temetőben Agyonpolitizált világunkban hajlamosak vagyunk egy-egy valóban felháborító esetnek politikai, ideo­lógiai jelentőséget tulajdonítani. Pedig a dolog sok­szor egyszerűbb: hülyék és gazemberek úgy általá­ban voltak, vannak és lesznek. A Gyulai Rendőrka- pitányság egyik igen eredményes felderítéséről Galgóczi Ferenc rendőr őrnagy, bűnügyi osztályve­zető tájékoztatta a sajtót. Méltán közfelháborodást keltő bűncselekménysorozat végére tettek pontot, s amit mindenképpen előre kell bocsátanunk: sem antiszemita, sem más fajgyűlölő motívuma nincs az ügynek. A sírgyalázásokról — mi mást tehettünk volna? — szorgal­masan tájékoztattuk olvasóin­kat. A közelmúltig ismeretlen tettesek először a kegyeletsér­tés áttételesebb változatát vá­lasztották. Április negyedikén betörték Békéscsabán a Ligeti temető kápolnájának ajtaját, s a gyászzene-szolgáltatás ösz- szes kellékét—magnót, erősí­tőt, egyebeket — magukkal vitték. S ha már ott jártak, ron­gáltak is egy hangyányit. Min­dehhez az erőt és a bátorságot nem az anyatejjel szívták ma­gukba, hanem a közeli, K.O- nak becézett csehóban hörpin- tették fel. Mint minden más alkalommal. Az újabb alka­lomra nem kellett sokáig vár­ni. Május harmadikán éjjel, egy több részvevőből álló gyá­szos menet hullarészegen át­vonult az említett műintéz­ményből a Ligeti temetőbe. Éppenséggel a keresztény sí­rok közé. Elmondásuk szerint ki akarták szellőztetni a fejüket, azonban — úgy lát­szik — idő előtt elveszítették azt. Válogatás nélkül döntöt­ték le, zúzták szét a síremléke­ket. A vandál tett színhelyén több százezer forint kárt hagy­tak maguk után. Augusztus 17-én éjjel az előbbi sírhelyek tőszomszéd­ságában lévő izraelita temető­be „tévedtek”. Törtek, zúztak, s megint sok százezer forintos kár emlékeztetett szellemjárá­sukra. Augusztus 21-én éjsza­ka Kétegyházán bukkantak fel a temetők rémei. Részegen és megrészegülten tették a „dol­gukat”: síremlékeket gyaláz- tak, pusztítottak. Ám Fortuna elpártolt tőlük: pontosabban a Gyulai Rendőrkapitányság emberei szegődtek — a sze­rencse helyett — a nyomukba. A kétegyházi rendőrőrs kis csapata néhány napon belül behatárolta a számításba vehe­tő ifjak körét. Nyolc kétegyhá­zi és békéscsabai, 16-23 éves fiatal akadt fenn a rostán. A nyomozás pillanatok alatt tisz­tázta, hogy a kétegyházi siral­mas sírgyalázók alaposan gya­núsíthatok a korábbi békéscsa­bai temetői bűncselekmények elkövetésével is. A fiatalok többségét őrizet­be vételük mellett hallgatták ki. Az elhanyagolt, ápolatlan — egyébiránt jó családokból származó — ifjak alaposan próbára tették a rendőrök — szagérzékelő szervét. (Nem temetőszaguk volt..) Egyi­kükön délceg tetoválás virított: egy karddal átszúrt koponya, másikuk — stílsze­rűen — a Kannibál névre hall­gatott... K. A.J. A díszes társaság a májusi temetó'rongálás alkalmával a feltört kriptákból évtizedekkel ezelőtt elhelyezett koporsókat hurcolt ki, majd feltörte azokat Hol mér a traffipax? Az adott napon első helyen jelzett mérési helyen 6.00—14.00 óráig, a második hely­színen 14.00—22.00 óráig végeznek méré­seket. A helyszínek és az időpontok szolgá­latszervezési okokból kivételesen változhat­nak. Szeptember 9.: Békés belterülete; Mezőbe- rény belterülete. Szeptember 10.: Bé­késcsaba belterülete; Szarvas belterülete. Szeptember 11.: Sarkad belterülete; Orosháza belterülete. Szeptember 12.: Békéscsaba belterülete; Mezőberény belterülete. Szeptember 13.: Szarvas belterülete; Békés belterülete. Szeptember 14.: Gyula belterülete; Békéscsaba belterülete. Szeptember 15.: Mezőberény belterülete; Mezőkovácsháza bel­területe. Fakó, a „szerencsétlen” betörő... Avagy a három kirakatüveg rejtélye Fakónak mindig volt jó tippje arra, hogy melyik betörést ki követhette el Mezőgyánban. Olykor-olykor még a rendőr­ségnek is felajánlotta a segítsé­gét, hogy azok könnyebben utolérjék a tetteseket. Legutóbb a mezőgyáni Toldi presszó tu­lajdonosának „súgta meg”, hogy szerinte ki tört be augusz­tus 14-ére virradóra a Toldiba, így aztán igencsak elkerekedett a presszótulajdonos szeme, amikor a Sarkadi Rendőrkapi­tányság nyomozói szembesítet­ték a betörővel, aki nem volt más, mint maga Fakó. Mint ké­sőbb kiderült, egy sor más betö­rés mögött is Fakó, azaz K. L. 18 éves mezőgyáni fiatalember állt. Eleinte nem volt könnyű dolga a rendőrségnek, hiszen kinek lett volna gyanús egy „se­gítőkész” fiatalember. Ám az igazságra ezúttal is fény derült, ésK.L. már a nyomozás kezde­ti szakaszában elismerte bűnös­ségét. A fiatalember hét osztályt végzett, jelenleg munkanélküli. Ifjú kora ellenére már megis­merkedett a bírósági tárgyaló- termekkel, hiszen „apróbb” ügyeiben jelenleg is folynak tár­gyalások a szeghalmi és a gyulai bíróságokon. Ám később, mi­közben a bűnbánó elkövetőt „játszotta”, nagy titokban to­vább „csiszolgatta” betörési tu­dományát. Kerékpárlopásból már nyilván jelesre vizsgázott volna egy „rangos” szakmabe­linél, annyira sima ügynek szá­mított a dolog nála. De jaj volt annak is, akire megharagudott, mert bosszúja hamar lesújtott, így járt egy idős ember is, akitől „bosszúból” ellopta féltve őr­zött szerszámait. S hogy a kelle­mest összekösse a hasznossal, rövid időn belül értékesítette is azokat. Volt, akitől légpuskát tulajdonított el, máskor meg a mezőgyáni tüzéptelep benzin- kútját helyezte áram alá, hogy ingyen benzinhez jusson. A be­zárt ajtó sem jelentett neki aka­dályt, mert hát mire való az álkulcs, ha nem használják!? És hogy K. L.-t még a jóisten sem tudta megakadályozni a jogta­lan behatolásban, mi sem bizo­nyítja jobban, mint az. hogy a kulcsra zárt mezőgyáni imahá­zat sem hagyta ki szokásos éj­szakai kőrútjából. Innen jobb híján két flakon festéket hozott el „csak úgy”. Le is vonta a következtetést, legközelebb nem pazarolja az energiáját ilyen „szegény” helyekre. Mi­nimum egy ABC-vel fog kezde­ni ezután — gondolta. S hogy megintcsak összekösse a kelle­mest a hasznossal, barátnőjéhez menet, aki Komádiban lakott, betört a komádi ABC-be. Pénzt azonban itt sem talált, így „kénytelen volt” némi árukész­lettel távozni. Ez év augusztusá­ra kifundálta, hogy pénz csakis kocsmákban lehet, így célozta meg a már említett mezőgyáni Toldi presszót. Maga a lopáskár nem haladta meg a hétezer fo­rintot, ám a rongálási kár több mint 60 ezer forint. Hogy miért tört be három drága kirakatüve­get, rejtély. Talán bosszúból, mert itt sem lelt készpénzre? Ki tudja...!? ——ria 1995/H A Magyar Államkötvény ideális befektetés. A legkedvezőbb befektetési forma mindazoknak,- akik megtakarításaik értékét utánjárás nélkül akarják növelni;- akik rendszeres éves jövedelmet akarnak általa elérni;- akik tőkét gyűjtenek, például gyermekeik taníttatásához, ingatlan vásárlásához vagy vállalkozás beindításához. Az államkötvény feltételei Elnevezése: Államkötvény 1995/H. Kibocsátás dátuma: 1993. szeptember 10. Futamideje: 2 év - 1993. szeptem­ber 3.-1995. szeptember 3. Kamato­zása: évi bruttó 19,5%. Kamatfizetések: 1994. szeptember 10- én és 1995. szeptember 10-én. Tör­lesztés: 1995. szeptember 10-én. Az Államkötvény 1995/H, 10 000 Ft-os címletekben kerül kibocsátásra. Tőzsdei bevezetés: A kibocsátást követő két hé­ten belül. Az átlagáras értékesítés feltételei t Az átlagáras értékesítés kezdőnapja: 1993. szeptember 6. Az átlagáras ér­tékesítés zárónapja: 1993. szeptember 10. Kibocsátási árfolyam: 100%, azaz száz százalék. A Magyar Államkötvény 1995/H-t az átlagáras értékesítési időszakban ter­mészetes és jogi személyek, valamint jpgi személyiség nélküli gazdasági tár­saságok vásárolhatják meg. Az állam- kötvény bármely természetes és jogi személyre, valamint gazdasági társa­ságra bármilyen korlátozás néíkül átru­házható. Mit kell még tudni az Államkötvényről? Állami garancia van rá. Mind a kamat- fizetést, mind a törlesztést az állam sza­vatolja. A kibocsátást követően az MNB, a meghirdetett feltételek mellett, forgal­mazza, eladja és visszavásárolja az ál­lamkötvényt. Amennyiben a pénzre szükségünk lenne a futamidő lejárta előtt, az MNB igazgatóságai a tőzsdei árfolyamhoz közeli áron visszavásárol­ják, vagy amennyiben venni akarunk, akkor eladnak államkötvényt. A Magyar Államkötvény így rövid távú befektetésnek is jó. A Magyar Államkötvényt nem kell ha­zavinni. Ingyenes értékpapírszámlán tarthatjuk anélkül, hogy elvesztés, lopás vagy megsemmisülés veszélye fenye­getne. A későbbiek során, ha mégis ki­kérjük a papírt a címletváltásért és ki­szállításért a névérték 0,5%-át, valamint a forgalmazó ezzel kapcsolatos díjait kell megfizetnünk. A fő forgalmazó és kifizető helyek: • MNB Főpénztára 1051 Budapest, Hold u. 4. • MNB Baranya Megyei Igazgatóság 7621 Pécs, Apáca u. 6. • MNB Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1. • MNB Békés Megyei Igazgatóság 5600 Békéscsaba, Dózsa György u. 1. • MNB BAZ Megyei Igazgatóság 3525 Miskolc, Hősök tere 3. • MNB Csongrád Megyei Igazgatóság 6720 Szeged, Deák Ferenc u. 17. • MNB Fejér Megyei Igazgatóság 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. • MNB Győr-Moson-Sopron Megyei Igazg. 9022 Győr, Czuczor G. u. 26. • MNB Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság 4026 Debrecen, Hatvan u. 15. • MNB Heves Megyei Igazgatóság 3300 Eger, Barkóczy u. 3. • MNB Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság 5000 Szolnok, Magyar u. 8. • MNB Komárom Megyei Igazgatóság 2800 Tatabánya, Fő tér 32. • MNB Nógrád Megyei Igazgatóság 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 15. • MNB Somogy Megyei Igazgatóság 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 3-4. • MNB Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 3. • MNB Tolna Megyei Igazgatóság 7100 Szekszárd, Augusz Imre u. 7. • MNB Vas Megyei Igazgatóság 9700 Szombathely, Széli Kálmán u. 20. • MNB Veszprém Megyei Igazgatóság 8200 Veszprém, Budapest u. 4. • MNB Zala Megyei Igazgatóság 8900 Zalaegerszeg, Dísz tér 7. IV1 A Ci A A BIZTONSÁG

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents