Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-02 / 178. szám
tofefS MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1993. augusztus 2., hétfő Hogyan privatizálnak a németek? 1. A túléléshez: csendes likviditás „Egyensúlyban” a Kecskemétvin Rt. Mezokovácsházán Sok konfliktus forrása hazánkban a privatizáció. Hogyan csinálják Németországban, ahol már a folyamat vége felé járnak? Az állami vállalatok magánkézbe adásának ottani tapasztalatairól lesz szó alább, és lapunk jövő heti számaiban. Legelőször az ottani vagyonügynökség egyik kommunikációs munkatársát, Irene Liebau-t szólaltatjuk meg. Az ottani vagyonügynökség — Treuhandstalt — nevében benne van: „hűséges kéz”, így adódott az első kérdés: — Kihez hűséges a Treuhand? — Nehéz ezt megmondani, hiszen mindenki nagy várakozással figyeli a munkánkat. Ennek aztán az a vége, hogy a lakosság minden rétegéből kritikus szemmel nézik a tevékenységünket, több a bírálat, mint a dicséret.-—Miféle kritikákkal illetik önöket? — Keleten azt kifogásolják, hogy megszüntetjük a munkahelyeket. Sajnos, sokan nem látják, hogy a történelemben egyszer lezajló gazdasági átalakító folyamatot próbáljuk levezényelni. Nyugatról pedig azért ér bennünket kritika, mert mindez nagyon sokba kerül. — Önöknél több pénz fordítható e folyamatra, mint nálunk, mégis vannak feszültségek. — A privatizáció előtti időszak a legbizonytalanabb fázis, amíg eldől: mi lesz a gyárral? Azonban nálunk kidolgoztak olyan technikákat, •amely kevésbé teszi fájdalmassá a folyamatot, mint másutt. — Melyek ezek? — Az úgynevezett csendes likvidálásra gondolok. Míg a régi tartományokban csődeljárások vannak, keleten egy hosszabb folyamat végén szüntetjük meg a gyárakat. Miután a tulajdonos, a vagyonügynökség határozatot hoz arról, hogy likvidálni kell a vállalatot, többlépcsős vizsgálatnak vetik azt alá, és ezután döntenek a csendes likvidálásról. Kirendelnek egy likvidátort — kizárólag az erre bejegyzett ügyvédek közül —, aki azt a feladatot kapja, hogy a gyár minél nagyobb részét mentse meg. Ez többnyire a munkahelyek harmadát jelenti. A folyamat két- három évig is eltart, pontosan azért, hogy a cég levegőhöz jusson, és bizonyíthassa, hogy életképes. Eközben a vagyonügynökség nemcsak szakmailag, anyagilag is támogatja. Úgy számolunk, hogy a privatizáció befejezéséig mintegy kétszázötven milliárd márkával támogatjuk a folyamatot. Az ilyen csendes likvidálásnál rengeteg fantáziára van szükség. Nem egyszer fantasztikus az eredmény: a hűtőszekrény-gyártásban például egy ilyen csendes likvidálás során kerül sor a környezetvédő gépek gyártásának beindítására. — A privatizáció során nagy pénzek forognak. A vagyonügynökség dolgozóit próbálják-e megkörnyékezni? — Valóban, ahol ilyen nagy összegekről van szó, ott a bűnözés is megjelenik és ezért sokfajta biztosítékot kellett beépíteni. Van egy jogi szakemberünk — korábban ügyészként dolgozott —, aki, ha felmerül a visszaélés gyanúja, vizsgálatot indít, és ha szükségesnek látja, átadja az anyagot az ügyészségnek. Sajnos, egy friss példával is szolgálhatok, az egyik munkatársunkról tudták, hogy nagyobb összeg átvételére készül, sikerült úgy rendezni a dolgot, hogy tetten érjék, amikor átvette a pénzt. Szerencsére ez a fajta visszaélés nagyon ritka. A kollégáink, igaz sokat is dolgoznak, de jól meg vannak fizetve. — Mint a médiákkal foglalkozó szakember, hogy látja: egy hivatal hogyan tud jó képet kialakítani magáról? —• Nem az a fontos, hogy tekintélyünk legyen, hanem hogy megértessük a folyamatot. Nagy az információéhség, a gazdaságpolitikai kérdéseket kevesen értik meg, nekünk kell segítenünk, hogy megmagyarázzuk az embereknek, miről is van szó. Szerintem a legfontosabb a nyitottság. Nem szabad ködösíteni, ugyanakkor figyelembe kell venni kinek-kinek a gazdasági érdekeit, illetve személyiségi jogait. —Hangyál— Vasárnaptól több termék és szolgáltatás ára emelkedett Az áfa-törvény módosításának hatására vasárnaptól több termék és szolgáltatás ára emelkedett, miután a jogszabály a 6 százalékos forgalmi adókulcsot tíz százalékra növelte. A változás a legtöbb élelmiszerféleséget érinti, bár néhány forgalmazó még a régi összegért árusítja a boltokban meglévő készleteit. Immár 10 százalékos forgalmi adó terheli az áram-, a gáz- és a vízellátást; növekszik a telefonelőfizetés, a helyi és távhívás díja is. A megemelt összegek egy része már az augusztusi számlákon, más részük a szeptemberi, illetve az októberi számlákon jelentkeznek először. A tömegközlekedés területén emeli a tarifákat a MÁV, és erre kényszerülnek a helyi és helyközi személyszállítást végző autóbusztársaságok is. Vasúton — teljes árú menetdíjak esetében — az áremelés mértéke átlagosan 3,9 százalék, míg a munkábajárásra szolgáló bérletek ára átlagosan 5, a tanulók havi bérlete pedig 5,3 százalékkal emelkedik. A menetrend szerinti autóbusz-közlekedés átlagosan 4 százalékkal drágul. Ezen belül a munkábajárásra szolgáló bérletek 4,3 százalékkal, a tanulóbérletek pedig 4,2 százalékkal kerülnek majd többe. A helyi közlekedés tarifáit egyébként az ön- kormányzatok határozhatják meg. Az autóbusz-közlekedésben augusztus 1-jétől, a vasúton egy hónappal később kell a felemelt összegeket fizetni. A Budapesti Közlekedési Vállalat a jegyek árát nem emeli, a bérleteket pedig szeptembertől árusítja drágábban. Mint ismeretes, a kormány ezen a héten döntött az áfakulcsok emelésével egyidő- ben életbe lépő lakossági kompenzálás módjáról és mértékéről. Az Országgyűlés határozatának megfelelően 1500 forint egyszeri kiegészítő támogatást kapnak a 10 000 forint havi bruttó munkabért el nem érő munka- vállalók és a 10 000 forintnál alacsonyabb nyugdíjjal, illetve nyugdíjszerű ellátással rendelkezők, továbbá a jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélküliek, és azok, akik rendszeres pénzbeli ellátást kapnak az önkormányzattól. A 15 000 forint havi bruttó munkabért el nem érők és a 10 000 — 11 300 forint közötti nyugdíjjal, illetve nyugdíjszerű ellátással rendelkezők 1000 forint egyszeri pótlékra jogosultak. A két gyermeket nevelő családok 1800, a három vagy több gyermekesek 4000 forint egyszeri támogatást kapnak. A kabinet a parlamenti határozatot kiterjesztve bevonta a kompenzálási körbe a szülési szabadságon levőket, a terhességi gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási segélyt és a gyermekgondozási díjat igénybe vevőket, továbbá a gyermeküket egyedül nevelő, illetve a beteg, fogyatékos gyermeket nevelő egygyermekes, családi pótlékra jogosult családokat. A gyesen lévő kismamák egységesen 1500 forintot kapnak, s ugyanennyi jár a gyedre jogosultaknak, ha az ellátásuk havi 10 000 forintnál nem nagyobb. Amennyiben járandóságuk 10 000 és 11 300 forint között van, akkor egyszeri alkalommal ezer forintot kapnak. A pótlólagosan bevont családoknak nyújtandó támogatást a költségvetés általános tartalékából fedezik. Az egyszeri pótlékot- minden jogosult szeptemberben kapja meg. A mezőkovácsházi Egyensúly kft. alkalmazottja, Csende János a First lé(dik) és Garden üdítők készletezése közben a Kecskemétvin Rt.-vel közösen üzemeltetett diszkontban A mezőkovácsházi Egyensúly Kft. telephelyén új diszkontbolt várja a vásárlókat. Bár „folyékony árut” forgalmazó üzletet ritkán mutatunk be, de e most nyitottnak többoldalú gazdasági háttere van. A több lábon álló kft. a Kecskemétvin Rt.-vel közös vállalkozásban alapította meg diszkont-árudáját. A gazdasági hátteret már bemutattuk. Most lássuk az üzletet! A nagykereskedelmi árukészletet egy eredetileg műhelynek, illetve raktárépületnek készült, 120 négyzetméteres csarnokban helyezték el. A választékból minta után lehet választani kis és nagy tételben a vásárlóknak. — A viszonteladók, vendéglátók máris felfedezték az olcsóbb termékeket, a lakosság még kevésbé ismeri — mondják Csende János és Molnár Zoltán eladók. Az árukészlet 80 százalékban a Kecskemétvin Rt. saját terméke, de választékbővítésre máshonnan is hoznak árut. Mint hallottuk, gyorsan közkedveltté váltak a „First” 2 literes szénsavas üdítők, valamint a „Garden” 1,5 literes szűrt gyümölcslevek. Emellett palackozott kecskeméti borok, vermutok, pálinkák és ásványvizek is kaphatók. Sőt a pezsgők között felfedeztük a gyerekzsúrokra alkalmas alkoholmentes itókát is. És ami említést érdemel: a bolti árnál jóval olcsóbb termékek adásvételét az alkalmazottak segítő szolgálatkészsége teszi még vonzóbbá. A menedzser személyisége Egyesek szerint a jó menedzser nem lesz, hanem születik. Mennyire igaz ez? Annyiban, amennyire tény, hogy vannak bizonyos munkakörök, pályák, amelyeknek sikeres műveléséhez bizonyos adottságok szükségeltetnek. Miután a menedzser, az üzletember feladatának jelentékeny része az emberi kapcsolatra épül, előfeltétel az emberismeret, a jó kapcsolatteremtő képesség és az emberekkel való bánni tudás. Következésképpen az számíthat sikerre, aki kicsit extrovertált, praktikus intelligenciájú, gyors szellemi energiákkal rendelkező, amihez jó, ha kedvező külső és előnyös megjelenés társul. Talán ennyi az, amit úgymond „hozni kell”, a többit viszont me g lehet tanulni menedzserképző iskolától is. — Milyen személyiségjegyeket tart a legfontosabbnak ? — Úgy hiszem, nehéz így rangsorolni, inkább fogalmazzunk úgy, mi az, amit nem nélkülözhet a menedzser. Mint említettem, az emberismeretet és az emberekkel való bánni tudás — nem túlzók, ha azt mondom—művészetét. A gyakorlati emberismeret alapfelté„Ellenzéki képviselők tették szóvá a parlament minapi ülésén, hogy a Répcelaki Szénsavtermelő Vállalatot, amely a szifonpatronokat gyártja, valósággal elkótyavetyélték, a 30 milliárdot érő vagyont 2,1 milliárdért játszották át egy külföldi cégnek” — írta a Békés Megyei Hírlap július 10-ei számában egy parlamenti felszólalásra utalva. Az Állami Vagyonügynökség illetékesei érthetően mélységesen felháborodtak a megjelent információkon, ugyanis azok nem a valóságot tükrözik. tele, hogy rendelkezzünk azzal a képességgel, ami oly sokakból hiányzik — figyeljünk másokra. Aki csak önmagára kíváncsi és nem tud másra figyelni, abból soha nem lesz jó menedzser. A kreativitás a képességeknek olyan sajátos együttese, ami által új produktumok jönnek létre. A kreatív emberre jellemző a széles körű érdeklődés, lényeglátás, kritikus gondolkodás, a sablonok kerülése és az eredeti megoldások előnyben részesítése. A kreatívok képesek szakítani a régi utakkal és módozatokkal, ha rájönnek, hogy azok hibásak, elavultak. Nem kötődnek a megszokottakhoz, távol áll tőlük a formalitás és túlzott hagyománytisztelet. Ám jó, ha különbséget teszünk kreatív emberek és az áltehetségek között. Ez utóbbiak arról ismerhetők fel, hogy addig alkotók, amíg a szavak terjednek, a cselekvésnél ezer kifogással állnak elő. A maguk gyengéit készek más hibáival magyarázni. A menedzser munkája a sikerekben mérhető. Nyugaton is előfordul, hogy sikeres menedzserek hirtelen összeomlanak. Csunderlik Ferenc, az ÁVÜ Ipar II. Igazgatóságának vezetője az üggyel kapcsolatban elmondta, hogy a Répcelaki Szénsavtermelő Vállalat 1992. április 1-jén alakult társasággá, 1,8 milliárd forint jegyzett tőkével. A német Linde AG 300 millió forintos tőkeemelést hajtott végre a cégnél, így a jegyzett tőke 2,1 milliárd forint lett. A német befektető a tőkeemelés időpontjában már előre jelezte vételi szándékát az állami tulajdonban lévő részvények 100 százalékára vonatkozóan. Nálunk a gazdasági életben még több az esetlegesség, még nagyobb a veszély, hogy a testilelki egészség elveszíthető. Mit lehet tenni? Aki jól érzi magát a munkájában, rendezettek az anyagi viszonyai, meghitt a családi élete és kellemesen tölti szabadidejét, jobban elkerülheti a stressz okozta bántalmakat, mintha nem lenne ilyen szerencsés. Ám ha egyre több lesz a feladata, növekszik a hajsza. Egyszer csak úgy érzi, nem bírja, összecsaptak felette a hullámok. Á megoldás kétféle: objektí- van csökkenti a stressz-szituáci- ókat vagy objektíve alkalmassá teszi önmagát a stressz leküzdésére, azaz a stessztűrő képességét növeli. Úgy látom, hogy ma már Magyarországon is túljutottak azon, hogy gyanús dolog, ha valaki menedzserképzésre jár. Ahogy természetes, hogy ha a kocsival baj van, szerelőhöz visszük és nem magunk kísérletezünk vele, ugyanúgy természetesnek kell tartani, hogy testi-lelki kiegyensúlyozottságunk érdekében elsajátítsuk a stresszkezelés korszerű technikáit. Czinkóczi Tibor 1992 végéig a kivásárlás meg is történt, a pénz befolyt az ÁVÜ számlájára. A Linde névértéken vásárolta meg a részvényeket. Egy vagyonfelmérés szerint a cég teljes vagyonértéke 2,039 milliárd forint. A vállalat 1991. évi törzstőkéhez viszonyított nyeresége 10 százalék körül alakult, míg 1992 első negyedévében ez az arány megközelítőleg 5 százalék volt. Ezen az alapon normális körülmények között semmiképpen sem feltételezhető, hogy a cég piaci értéke a törzstőke tizenötszöröse, azaz 30 milliárd forint lenne. ÁVÜ Sajtóirodája Alaptalan vádak
