Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-30 / 201. szám

Ma Gyomaendrődről és környékéről, holnap Mezőkovácsházáról tudósítunk a 7. oldalon Igazi ritkaságot láthatott a közönség a hétvégén a füzesgyarmati lovasnapokon. A mezőhegye- si Kiss Imre Tarapcsik László segédhajtó társaságában öt gyönyörű Nóniusz-lovat fogott a kocsijába, és tartott bemutatót a helybéliek és a vendégek eló'tt fotó: lehoczky péter Gyűlölet a családban „Ez egy mocskos banda” — mondja szüleiről a lány Fürge mozgású idős férfi lépett be a szerkesztőség kapuján. Viseltes szürke öltönyt és kalapot hor­dott. Az arca barnáspiros volt, a szemei élénkek. Újságírót keresett, akinek mindent elmondhatna... A szerkesztőségi büfében ültünk le beszélgetni. Felszántották az ősgyepet SP0R1 r melléklet 11-16. oldal Egységben a cigányság Szokatlanul hosszú zárt menet vonult végig szombat délelőtt Sarkad főutcáján. Elöl egy te­herautóban ültek a helyi ci­gánylakosok szabadidős klub­jának a sportolói. Utánuk a vá­rosi lovasklub hat hintója vo­nult, egy lovaskocsin a Szivár­vány együttes piros inges ze­nészei és énekesei cigánynótá­kat énekeltek... (8. oldal) Negyvenéves a Népstadion Gallov Rezső államtitkár ke­rékpárral ment fel Budapestre Szegedről 1953 nyarán a Nép­stadion megnyitójára. Ez az egyetlen mondat is igazolja, miért legendárium a stadion története. Összeállításunk a 11. oldalon Gázbekötés Szanazugban? A szanazugi üdülési bizottság szombaton délelőtt ülést tar­tott. A tanácskozáson ismét felvetődött, hogy az üdülő területére bevezetik a gázt. Ehhez természetesen az érin­tettek beleegyezése kell. Az önkormányzat rövidesen meg­hirdeti az elképzeléseket, s ha a tulajdonosok elfogadják azo­kat, és társulati alapon csatla­koznak a bevezetéshez, a jövő év tavaszán már gázzal főzhet­nek, fűthetnek Szanazugban. A 78 esztendős Bartalos Imre Sarkadkeresztűron lakik a fe­leségével és a lányuk családjá­val. Mint elmondta, 1946-ban vett portát a faluban, amire először egy 4 méteres belvilá- gú kis kunyhót épített, majd ahogy nőtt a család (három fi­uk és egy lányuk született), úgy bővítgette az építményt. Tizenkét évvel ezelőtt már ar­ra is futotta, hogy egy három szoba összkomfortos házat építsen a régi tákolmány he­lyére. Ezzel kezdődött számá­ra a tragédiák sora — így mondta. — A fiaink már kirepültek, máshol építkeztek, de a lá­nyom és a vöm hozzánk költö­zött — mesélte. — Hamarosan megszületett a második kisfi­úk is. Eleinte jól éltünk, de később tartási szerződést kö­töttünk, így a ház az övéké lett. Azóta én és a feleségem csak haszonélvezők vagyunk. Egy­két év múlva megromlott a vi­szonyunk a lányom családjá­val. Megtörtént az első össze- verekedés, ami mára már min­dennapossá vált. Hol a felesé­gemet, hol engem vernek meg vasrúddal, ököllel, mikor mi­vel. Az asszony már többször is volt emiatt kórházban. Három éve be sem engednek a fenti lakásba, csak hátul lehetünk egy kis ' mellék- helyiségben. A bíróság meg csak húzza-halassza a döntést az ügyben. Azt szeretnénk, ha a lányomék elmennének in­nen. Minket így nem kell eltar­tani! Tudják, ismerik az ügyet a faluban is, de a nevét senki sem meri vállalni. Talán érthető, hiszen „magánügyről” van szó, amibe nem szívesen „ke­verednek” az emberek. A leg­többen azt mondják, úgysem tudnák megítélni, ki a hibás. Hogy cirkuszok, verekedések vannak, az biztos, de ha a fiata­lokat hallgatják, nekik van igazuk, ha az időseket, akkor pedig úgy tűnik, az ő oldalu­kon áll az igazság. Néhányan azt igazolták, hogy a házat a fiatalok építették a saját, ko­rábban eladott házuk árából, mások úgy emlékeznek, hogy közösen építették az idősek­kel, az idősek által felvett OTP-hitelből. Szécsi István, az idős házas­pár új ügyvédje a következő­ket mondta: — A fiatalok és az idősek közötti tartási szerződést a bí­róság nem szüntette meg, ahogy a Bartalos házaspár kér­te, hanem életjáradéki szerző­désre módosította. Eszerint a fiataloknak havi 4000 forintot kellene fizetniük az idős há­zaspár részére. Erről jogerős (Folytatás a 3. oldalon) A biharugrai természetvédel­mi terület védősávjában fel­szántottak egy 1000 éves ős­gyepet — hallottuk a hírt Sze- lekovszky Lászlótól, a megyei környezet- és természetvédel­mi felügyelőtől. Mint mondta, lassan már ott tart, hogy nem hisz a természetvédelem ellen irányuló esetek véletlenszerű­ségében. A közelmúltban a bu­gaci ősborókás égése, most az ugrai ősgyepfelszántás... A találkozón több Békés me­gyeivel találkoztunk. Láttuk Markó István MDF-es és Var­ga Zoltán NDSZ-es ország­— Kovács László vagyok, a budapesti Green-Bullet Va- dásztató Kft. vezetője — mu­tatkozott be egy férfi tegnap délután a szerkesztőségünk­ben. — A biharugrai tájvédel­mi körzetben történt vöcsök kilövése ügyében keresem Önöket. Kovács László mindenek­előtt a cégük nevére hívta fel a figyelmünket, amelyet helyte­lenül Grembuletnek írtunk. Helyesen Green-Bulletnek ne­vezik, ami magyarul annyit je­lent, hogy „zöld gömb”. — A nevünk is mutatja, mi ' nem vagyunk ellenségei a ter­mészetnek — mondta Kovács László. — Sőt! Nemsokára létrehozunk egy Zöldgömb nevű alapítványt, amelyet az erdei állat- és növényállo­mány védelmére kívánunk fordítani. Nem azért béreljük a területet Biharugrán sem, Mintha valakik akarattal sze­retnék leértékelni a védetté nyilvánított területek eredeti értékét. — Többek között ezért is sürgetjük a három megyét érintő Körös—Maros Nemzeti Park megalakulását, amely­nek központja Békés megyé­ben lenne — tette hozzá. — Ekkor ugyanis sokkal hatéko­nyabban tudnánk ellenőrizni a megyei védett területeket. gyűlési képviselőt, dr. Varga István és Pleskó Pál orosházi MDF-es vezetőket, valamint (Folytatás a 3. oldalon) hogy ott pusztítást végezzünk a vízimadarak körében vagy bármilyen kárt okozzunk a ter­mészetben. Ellenkezőleg! Amikor bérbe vettük a terüle­tet a DAEG-től, az volt az első, hogy leültünk tárgyalni a helyi természetvédőkkel, és az együttműködésünkről biztosí­tottuk őket. A megbízottjaink­tól is azt kértük, úgy vezessék a vadászatokat, hogy az semmi­lyen szempontból se sértse a magyar törvényeket. A szom­bati lapszámukban szereplő „lövöldözők” közül egyéb­ként mi csak K. J.-t ismerjük, S. L.-t nem. K. J. magatartásá­tól természetesen maximáli­san elhatároljuk magunkat, de nem szeretnénk, ha emiatt a DÁEG felbontaná velünk a szerződést. K. J. valóban a mi megbízottunk volt, de ő nem azonos a kft. egészével.---RIA B ékés megyeiek a népi-nemzeti tanácskozásról Befejeződött a szárszói találkozó Zárónyilatkozat elfogadásával vasárnap véget ért a „Szárszói tábor a magyar megmaradásért” tanácskozás, amelyet a Püski Kiadó és Alapítvány, valamint a Szárszói Baráti Kör szervezett. Az egyhetes rendezvénysorozat keretében kétnapos ülésen fog­lalkoztak a nemzetpolitikával, ugyancsak két napon át hallgat­tak előadásokat a résztvevők a gazdaságpolitika és az érdekkép­viselet témakörében. A szombat és vasárnap a kultúra és a tudomány napja volt, valamint az összegzésé. A zöldgömbösök vöcsökbarátok Hétköznapi háborúk Ennyi idő után nehéz lenne kideríteni, ki adta az első pofont. Elmélyült a háború a sarkadkeresztúri családban. Válogatás nélkül szitkozódik, keményen hadakozik szülő gyermek, gyermek szülő ellen. Hétköznapi háborút vív­nak, szemükben, szavukban, minden mozdulatukban em­bertelen gyűlölettel. A történetet persze hozhattuk volna másik faluból, nagyvárosból, a szomszéd utcából vagy a lépcsőházból. Mindennapjaink részévé váltak az efféle perpatvarok, szinte oda sem figyelünk, ha egy részeges ember a hajánál fogva cibálja sorstársává alacsonyuk párját, miközben gyermekük éhezik, fázik, bukdácsol az iskolában. Igen, ilyenek vagyunk mi, az élővilág csúcsán a „tökéletes” homo sapiensek. Szörnyülködünk a háborún, a féktelen erőszakon, pedig azt is ember szítja, vívja. Panaszkodunk, mert rosszul megy az országnak, szidjuk szűkebb környe­zetünket, a munkahelyet, s az ellentétek végül a családi légkört is megmételyezik. Azt az apró közösséget, amely­től nyugalmat, boldogságot, erőt és feltöltődést várunk. Aki pedig idáig eljutott, féktelen mérgében talán nem látja, hogy ekkor már önmagát pusztítja... László Erzsébet Torgyán igazi rendszerváltásra vár Gyulay Endre az emlékműavatáson Vasárnap, szeptember 5-én 11 órai kezdettel tartják Battonyán a II. világháborús emlékmű avatóünnepségét. A több mint kétszáz helyi áldozat nevét ezentúl négy márvány tömb őr­zi, a tömbök által határolt területen Návay Sándor hódmezővásár­helyi szobrászművész alkotása látható. Az emlékműállítást két évvel ezelőtt a helyi környezet­védők és a városszépítő egyesü­let kezdeményezte. A 2 millió forintos költség jelentős részét az önkormányzat vállalta. A vasárnapi battonyai ünnep­ségen Gyulay Endre szeged- csanádi megyés püspök mond avatóbeszédet, a kormányt Lu­kács Miklós, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára képviseli. M.Gy. Szombaton délután egy pár percre megbénult Szabadkí­gyós forgalma. A megye min­den részéből érkező kisgazdák és szimpatizánsok várták gya­log, autóval, lovas kocsival az elnököt, Torgyán Józsefet. A Független Kisgazdapárt or­szágos elnökének a helyiek programot is szerveztek. Bé- nyei Ilona tanárnő mutatta be a Wenckheim-kastély épen ma­radt részeit. A rövid látogató után egy kis kocsmában kol­básszal, kenyérrel kínálták a vendégeket. A Torgyán-programra meg­érkezett a Hajdú megyei kis­gazda vezetés és a Csongrád megyeiek is képviseltették magukat. A háromórás elő­adás után sokan tettek fel kér­dést a pártelnöknek. Arról pél­dául, hogy hova fordulhatnak azok, akiknek a bíróságokkal, ügyészséggel és a rendőrség munkájával kapcsolatos pana­szuk van, vagy a kárpótlással van gondjuk. —LA—LI A Torgyán-programra Hajdú és Csongrád megyéből is érkeztek FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER

Next

/
Thumbnails
Contents