Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-04 / 180. szám

1 1 KÖRKÉP 1993. augusztus 4., szerda | O Támad az Androméda A Magyar Vírusirtó Csoport tájékoztatása szerint augusz­tus 5-én támad a számítógépek programjait romboló — ma­gyar eredetű — Androméda víruscsalád. Sándor Viktória, az 1989 óta működő vírusirtó csoport képviselője az MTI ér­deklődésére elmondta, hogy a vírus augusztus 5-éig csak ter­jed, megbújik a háttérben. Az említett napon azonban tönk­reteszi a számítógépek adatait, programjait, illetve azokban helyreállíthatatlan károkat okoz. Ezért a non-profit szer­vezet arra kéri a számítógép­felhasználókat, hogy ezen a napon ha lehet, ne kapcsolják be gépeiket, vagy éljenek a vírusirtó csoport Androméda vírussal kapcsolatos ingyenes szaktanácsadásával, illetve in­gyenes vírusfelismerő és -eltá­volító programjával. Lakásra várva A lehetőségekhez mérten sok­kal nagyobb a lakásigénylések száma, mint azt az előző évek­ben tapasztalni lehetett — hal­lottuk a mezőkovácsházi önkor­mányzati hivatalban. Jelenleg 17 lakásigénylést, valamint két csereigényt tartanak nyilván, amelyből új jelentkezés ez év­ben mindössze hat van. A ta­pasztalat szerint a volt tanácsi bérlakások visszaadási üteme nem azonos az igénylések növe­kedésével. Ebben az évben mindössze egy lakást tudott az önkormányzat kiutalni, így a sorban állás tovább nő. Mivel a közeljövőben lakásleadás nem várható, ezért csak szeptember­ben kerül sor az új névjegyzék összeállítására. Addig is a la­kásra várók megértő türelmét kérik. A tehenet nem lehet utólag etetni! Az igazi gazda sohasem adja fel. Sebőkék a háromhetes borjakat itatják FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER (Folytatás az 1. oldalról) — Most annak jó, aki meg tudta előzni magát, aki eddig is közel ült a tűzhöz. Én vissza­menőleg 15 évre megnézném, hogy ki és hogyan tette tönkre a mezőgazdaságot. Szerintem azok, akiknek régen is meg­volt a jó fizetésük, és most is megvan. Ráadásul most 5—- 100 hektárokon gazdálkod­nak. Az én uram ’86-ban, ami­kor kilépett, havonta 3700 fo­rintot keresett. Hát mi csórók maradtunk. — Sokan elirigyelnék önök­től ezt a „csóróságot”. Új ház, takaros porta, értékes mellék­épületek, tehenek, lovak, hí­zók, anyakoca malacokkal. És abban sem vagyok biztos, hogy éppen 15 éve kezdődött meg a mezőgazdaság tönkretétele. — Hogy mennyit dolgoz­tunk és dolgozunk azért, amink van — mutat körbe a gazda —, azt csak mi tudjuk. Nem arról van szó, hogy ne lenne mit ennünk. De rákény­szerülünk arra, hogy egyre jobban összehúzzuk magun­kat. Ennek ellenére bízom ab­ban, hogy egyszer talpra áll a mezőgazdaság. Csak azt ez a mostani kormány már nem fogja megérni... Iszonyatos, amit velünk művelnek. És tud­ja, az a legborzasztóbb, hogy nekünk semmiféle érdekkép­viseletünk nincs. Értünk nem emel szót senki... Hogy mi van a sertésfelvásárlásnál, és mi van a tejnél! Mi 15,50-et ka­punk literjéért, a boltban meg 36-nál is többe kerül. Sebők Andrásnéból meg­ered a szó. Könnyeivel küsz­ködve felidézi egész küzdel­mes életüket. O már túl van a „leszázalékoláson”, az ura ügyét most intézik: 6—6 ezer forint „nyugdíjra” számíthat­nak. Az asszonynak az idegei mentek tönkre, a férfinak a de­reka. Egy rossz mozdulat után a gazda hetekig nyomja az ágyat. — Későn jött a rendszervál­tás — mondja Sebők András. — Az én korosztályom meg a nálam öregebbek már nem bír­nak a földdel, se a jószággal. A fiatalok meg... — legyint. Majd hozzáteszi: — Egy ekko­ra gazdaság felszereléséhez milliók kellenének. A bank nem ad, de ha adna is, miből fizetnék vissza? Ugyan már... M.Gy. „KOVÁCSOLJUNK A KAR­DOKBÓL EKEVASAT!” (ÉZSAIÁS PRÓFÉTA KÖNYVE) Nem a Fiúmét, a gyorsbüfét árulják Fakitermelés Csorváson az önkormányzat legutóbbi ülésén megtárgyalta a környezetvédelem helyze­tét. Ezzel kapcsolatosan szóba került a fakitermelés is, ame­lyet úgy szabályozott a testület, hogy a védettség alatt nem álló, anyagáért termesz* tett fával a tulajdonos rendel­kezhet. Amennyiben a pótlási kötelezettségének eleget tesz és a jegyző erre engedélyt adott, akkor a fát kitermelheti, más esetben nem. Diáksziget és koncertbusz A Diáktanyán a Diáksziget és az EFOTT rendezvényeire be­lépők igényelhetők és váltha­tók, itt kaphatók a részletes programok is. Koncertbuszt indítanak a Jean Michelle Jare- és a Bon Jovi-koncertre, valamint az Attila című rockopera előadá­sára. Programszervezők és művelődési házak számára is tudnak jegyet biztosítani. A Golgota Debrecenbe érkezett Munkácsy Mihály Golgota cí­mű, 35 négyzetméteres festmé­nyét fegyveres kísérettel szállí­tották a Nemzeti Múzeumból Debrecenbe kedden. A trilógia első darabja, a Krisztus Pilátus előtt 1881-ben, a második, a Golgota 1884-ben, az Ecce ho­mo pedig 1896-ban készült el Párizsban. A debreceniek ez utóbbi képet a Déri múzeummal együtt kapták örökül az alapító Déri Frigyestől. A Golgotát Julian Beck ma­gyar származású üzletember vásárolta meg 47 ezer dollárért, majd tavaly tíz évre letétbe adta a magyar államnak. Szentkirá­lyi Miklós, Lente István, Men- náth Péter festőművész-restau­rátorok fél esztendő alatt újítot­ták fel a világhírű műalkotást, amelyet húsvét óta a Nemzeti Múzeumban láthattak az érdek­lődők. A képet a következő na­pokban állítják fel a Munkácsy- tererrtben az Ecce homo mellett a restaurátorok. A közönség a tervek szerint augusztus 19-étől tekintheti meg a művet. Vendéglátós vállalkozók figyelmébe! Ezúttal márjiarmadjára kerül megrendezésre a többezreket meg­mozgató SÁRRÉTI PIKNIK augusztus 20-án, a Vésztő mel­letti Csolt-monostomál. A korlátozott számú vendéglátóhelyre licitálni lehet. A nyilvános árverés a helyszínen történik, 1993. augusztus 10-én tíz órakor. Bővebb felvilágosítást lehet kérni a Sinka István Művelődési Házban Vésztőn vagy a 66-477-037-es telefonon. PIKNIK SZERVEZŐBIZOTTSÁG (Folytatás az 1. oldalról) A tervekről Sándor Bélával, a Hotel Fiume ügyvezető igaz­gatójával beszélgettünk, akit június végén nevezett ki öt év­re az rt. igazgatótanácsa. — Nem igaz, hogy áruljuk a Hotel Fiúmét—vág a közepé­be az ügyvezető — csak a gyorsbüfé tulajdonhányadát hirdették meg eladásra a tulaj­donosok. Ez a privatizációval nem függ össze, bár kétségte­lenül része. A privatizáció majd a BÁG részvényeladásá­ra lesz érvényes. Egyébként a gyorsbüfére augusztus 19-éig lehet pályázni, érdeklődő már van. — Most, kedd délelőtt túl nagy a csend. A cukrászdában senki, a sörözőben néhány vendég ül, az étterem úgy tű­nik, nem panaszkodhat. — A komplexum szlogenje: elegancia, kényelem, színvo­nal. De már a középréteg szá­mára elérhető árszínvonalon. A részletekről: a cukrászdát belvárosi találkozóhellyé sze­retnénk tennni, ennek megfe­lelően alakítottuk a kínála­tot. Az étterem üzleti megbe­szélésekre alkalmas, csendes, elegáns. A feltételek javítása érdekében faxszal, szöveg- szerkesztővel ellátott kis iro­dát kívánunk az étterem mel­lett berendezni. Ugyanakkor az igényesebb rendezvények­nek is színtere az étterem, esküvői rendezvényeink vi­szonylag olcsók. A söröző lesz a komplexum frontüzlete, amit a csabaiak kedvenc he­lyévé szeretnénk tenni. Az itt készített bajor királyi sörünk mellé sörkorcsolyát, zónaéte­leket kínálunk immár három hete. Remélem, az elmondottak­ból kitűnik, nem tönkremenés- ről van szó, mindössze a könnyen leválasztható gyors­büfé eladásáról. Amit én azért személy szerint fájó szívvel vettem tudomásul. r B.S.E. Nyitottabb határátkelőket! (Folytatás az 1. oldalról) Összesen 82 esetben tagadtuk meg a beléptetést. Hivatásos útlevélkezelőink, forgalom- irányító sorkatonáink és a vá­mos kollégák rendkívül nehéz körülmények között dolgoz­tak: reggel 7-től este 7-ig a tűző napon kellett ellátniuk a szolgálatot. Szimcsák százados — lé­vén katonaember — a szá­mok, a tények közlésére szo­rítkozik. A tudósításnak azon­ban legyen szabad két apró kérdést megfogalmaznia! Vajon az ilyen típusú határ­nyitások alkalmasak-e a „tö­rök invázió” elviselhetőbbé tételére? És ha. nem, akkor ez kin múlik? Biztos vagyok benne, hogy nem a magyar félen! Ménesi György Túlsúlyos sertések felvásárlása Jelenleg sem szünetel a túlsú­lyos sertések június közepén meghirdetett állami felvásár­lása. A termelők érdekeit védő akció várhatóan augusztus kö­zepén fejeződik be — közölte kedden az MTI-vel Rieger László, az Agrárrendtartási Hivatal vezetője. Elmondta azt is: eddig a fel­dolgozó vállalatok mintegy 125-130 ezer túlsúlyos sertést vágtak le, amelyből több mint 80 ezret már el is számoltak a termelőknek. A felvásárlást végző 54 cég az első osztályú disznóhúsért 78, a másodosz­tályúért kilogrammonként 68 forintot fizet. A szakemberek előzetesen úgy becsülték, hogy mintegy 260 ezer túlsú­lyos állat lehet az országban, ám a felvásárlás üteme arra enged következtetni, hogy en­nél valamivel kevesebb lesz. A felhalmozódott készleteket el­sősorban a FÁK és a Közös Piac országaiban szeretnék ér­tékesíteni, amire a szakember szerint reális lehetőség van. Az exportértékesítés további megkönnyítése érdekében a kivitelt többlet-exporttámo­gatással is igyekszik előmoz­dítani az állam. A tervek sze­rint mind a fél sertések, mind a vágósertések exportját több­lettámogatással kívánják ösz­tönözni. Erre a támogatási for­mára mintegy 200 millió forin­tos összeg áll rendelkezésre. Rieger László azonban fel­hívta a figyelmet arra, hogy a termelőknek és a feldolgozó vállalatoknak egyaránt szem előtt kell tartaniuk későbbi ér­dekeiket is, ezért óva inti a tenyésztőket attól, hogy pilla­natnyi likviditási gondjaik enyhítésére több sertést adja­nak el, mint amennyi célszerű. A szakember ugyanis úgy vé­lekedett, hogy a továbbiakban növekedni fog a sertések fel- vásárlási ára. A feldolgozó üzemeknek pedig elemi érde­ke, hogy saját biztonságos alapanyag-ellátottságuk érde­kében tartós kapcsolatokat építsenek ki a tenyésztőkkel. Szuper korai napraforgó A szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet hagyományos napraforgó-bemutatóján, ked­den, Kiszomborban több mint száz, államilag elismert vagy fajtakísérletben szereplő új napraforgó hibridet ismerhet­tek meg az érdeklődő szakem­berek. A kutatóintézet az or­szágos napraforgó-bemutató­ra az idén első alkalommal hívta meg a gépgyártó és vegy­ipari, valamint forgalmazó cé­geket, hogy közvetlen tájékoz­tatást adjon a termelőknek a növénykultúrához kapcsolódó eszközökről. Bemutattak egyebek között olyan gépeket is, amelyek a kisgazdaságok­ban használhatók. Piaci hiénák rendőrhálóban Az elmúlt héten — mint arról hírt is adtunk — több' román zsebtolvajt és gépkocsifeltörőt füleltek le a békéscsabai, Sallai utcai piacon a városi rendőrka­pitányság munkatársai. Az ak­ciósorozat ezen a héten is meg­hozta az eredményt. Három ro­mán gépkocsifeltörő akadt fenn a rejtett figyelőszolgálat háló­ján. A messzi, Kárpátokon túli román területről érkezett férfiak honfitársuktól kapták azt a cí­met, ahol a „főnök” ütötte fel tanyáját. O az, aki már széles körű hely- és személyismerettel rendelkezett Békéscsabán. A vonattal érkező románo­kat kitörő örömmel fogadta a főnök. Néhány cigaretta, reg­geli, kávé, és aztán kiadta a jelszót: munkára fel, irány a piac! A házigazda a „hessze- lő”, azaz a figyelő-fedező sze­repkört választotta, társai pe­dig fejenként egy-egy autót néztek ki, amiket fel is törtek, majd csomagolni kezdték a zsákmányt. A rendőrség azon­ban közbelépett, és a gépko- csifeltörők rövid időn belül a kapitányságon találták magu­kat, ahol már nem igazán kí­nálták meg őket cigarettával és kávéval. Hőseink egy darabig biztosan békén hagyják az au­tókat. Az akciósorozat eredménye, hogy két „pucolósra”, azaz szö­késben lévő fiatalkorúra is ráta­láltak, és elfogtak egy régóta körözött betörőt. Néhányan újra megpróbálkoztak az „itt a piros, hol a piros?” című népi játékkal, de erre igazán már nem vevők a csabaiak. Az akciósok szigorú felszólítására persze hamar összepakoltak az előadók, és el- viharzottak a barna bőrű játék­mesterrel az élen. Dr. Abrahám Béla békés­csabai rendőrkapitány el­mondta, hogy a piacon a rend­őri ellenőrzéseket a későbbi­ekben is nagy erőkkel végzik. Nyemcsok Sarokba szorítva Közéleti kultúra helyett indulat Nemcsak parlamenti üléseken tapasztalható, hanem a különböző pártok képviselőinek fórumain is, hogy egyes honatyáink megnyilvánulásában több az indulat, mint a józan érvelés. Bírálóik észrevételét elhárítandó az érintet­tek a nyugati demokráciákra szoktak hivatkozni, ahol ugyancsak találkozni hasonló jelenséggel. Nekem ilyen­kor mindig a lebukott pitiáner tolvaj jut eszembe, aki azzal menti tettét, hogy mások bezzeg milliókat lopnak. Ahogy utóbbi esetben a tolvajnak sem az jut eszébe, hogy nemcsak még nagyobb tolvaj, hanem becsületes ember is van a világon, ugyanúgy a honatyák sem gondolnak azokra a társaikra, akik sohasem ragadtatják el magukatfelszólalása- ik közben, holott ők is élesben vívják csatáikat. Van viszont egy óriási fórjuk szitkozódó társaikkal szemben: bíznak önmagukban, tudásukban, s így bármikor képesek színvona­lasan beszélni témájukról. Aki elragadtatja magát, az leg­többször felkészületlen, s látx’ányos indulatokkal igyekszik pótolni az alapos érvek hiányát. Megnyilvánulása azonban a tartalomra sokat adó emberekből viszolygást vált ki, csak azokra hat, akik nem látják a mutatós felszín mögött meghú­zódó tehetetlenséget. i

Next

/
Thumbnails
Contents