Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-28-29 / 200. szám

iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP KÖRKÉP 1993. augusztus 28-29., szombat-vasárnap Gyulai tanévnyitók Gyulán az 1-es, a 2-es, a hár­mas, a 4-es és az 5-ös számú általános iskolában, valamint az Erkel gimnáziumban au­gusztus 31-én, kedden 17 óra­kor rendezik a tanévnyitót. Az egyházi általános iskola és gimnáziumban ugyanezen a napon 16 órakor kezdenek. A román általános iskola és gim­náziumban szintén 31-én 14 órakor, a Bay gimnázium és szakközépiskolában 9.30-kor „csengetnek be”. A szakmun­kásképző és szakközépiskolá­ban ugyancsak 31-én 11 óra­kor, a kertészeti szakközépis­kolában 15 órakor veszi kez­detét az ünnepség. Az egész­ségügyi főiskola szeptember 3-án, pénteken 16 órakor, a népfőiskola augusztus 5-én, vasárnap 15 órakor rendezi tanévnyitóját. A többség nem gazdag Megyénkben összesen 120 ezer 954 nyugdíjas él. 1592 idős embernek 4 ezer 990 fo­rint alatti a nyugdíja. Mind­össze 19-en vannak azok, akiknek 30 ezer forintnál is több pénzt hoz a postás minden hónapban. A többség — 16 ezer 291 ember — 8 ezer forint körüli nyugdíjat kap. A szociális otthonokról Békés megyében 32 szociális otthon van, működő férőhe­lyeik száma 2153. A fenntar­tók közül az egyház ebből 193- at, a magánvállalkozások 58- at, az önkormányzatok 1902 helyet működtetnek. Me­gyénkben 2220 gondozottat tartanak nyilván. Földárverésről Kétsopronyban A kétsopronyi művelődési házban a szeptember 1-jén és 2-án sorra kerülő földárverés­ről tartanak megbeszélést au­gusztus 31-én 18.30-kor. Elismerés az MDF-nek! Az Európai Demokrata Unió a szervezet történetében első al­kalommal nem Nyugat-Euró- pában, hanem hazánkban tart­ja soros konferenciáját. Az MDF nagyjelentőségűnek íté­li a helyszín megválasztását, amelyben tükröződik, hogy magas rangú vendégeink — közöttük számos állam- és kormányfő — elismeréssel te­kintenek a Magyar Demokrata Fórum, illetve a Magyar Kor­mány elmúlt évekbeli erőfe­szítéseire, munkájára. A tanácskozás főbb tárgya­lási témái nem csupán tükrö­zik majd régiónk különböző problémáit, de hozzá is járul­nak azok megoldásához. Ép­pen ezért a konferencián nagy hangsúlyt szentelnek a gazda­sági kiútkeresés kérdésköré­nek. A tanácskozás másik fő témája: az európai biztonság kérdése alkalmat ad annak megvitatására, hogy a nyugati országok hogyan tudnak hoz­zájárulni társadalmi békénk megőrzéséhez. A harmadik a környezetvédelem. „A PONTOSSÁG A KI­RÁLYOK ERÉNYE.” (XVIII. Lajos király) Csalán igen, csalán nem... (Folytatás az 1. oldalról) asszonyt. — Ha nem tetszik a „ csalán-produkció”, miért vesz rajta részt minden évben? — Ne bosszantson a kérdé­sével —esett nekem —, mert a hülye 17 éves kölykömnek nem tudok parancsolni. Ezért nézem végig mit csinálnak, mert tehetetlenségemben nem tudok mást. Azt ígérte a fiam, ha cirkuszolok elköltözik. * írásomban igyekeztem párhu­zamba állítani a különböző vé­leményeket. Ezek azonban „amatőr” megnyilvánulások. Két festőművészt arról kér­deztem, mi a véleményük a „produkcióról”? — Ha valaki, én toleráns és nyitott vagyok az avantgarde iránt. De ez, ami a Csalánleves ürügyén történik, már átlépi a jó ízlés határát. Az a szomorú, hogy a megyei művészeknek kiállítások megrendezésére nem telik. Ide meg jónevű szponzorok adták a pénzt. Le­het persze, hogy nem tudták, mire adják.... — mondja egyikük kissé rezignáltan. — Természetesen nem tar­tozik a képzőművészet kate­góriájába az, amit a perfor- mance-sok csinálnak. Hogy rövid legyek, még gondolko­dásra sem késztetik az embe­reket — summázta vélemé­nyét a második, országhatáro­kon túl is jólismert művész. Béla Vali A megőrzés lehetetlen, de elengedhetetlen (Folytatás az 1. oldalról) azzal a javaslattal, hogy kör­nyezetkímélő turizmust kell kialakítani. Ráday Mihály, a Város- és Faluvédők Szövet­ségének alelnöke — műem­lékvédelmi törvény hiányában — helyi műemlékvédelmi rendeletek létrehozását java­solta annak érdekében, hogy az egyesületek el is érjék célja­ikat. Szinte minden szekcióülés megfogalmazott olyan javas­latot, amelynek megvalósítása jelentős változást eredmé­nyezhetne településeink hu­mán infrastruktúrájában. A zöldfelületek óvása érdekében indítványozták például, hogy állítsák vissza a falvakban és a városokban a főkertészi stá­tuszt. A találkozó jelentős esemé­nye volt a Podmaniczky Fri­gyes-díj átadása az ország nyolc legaktívabb városvédő­jének, valamint egy emlékfa elültetése a nemzetközi hírű Malonyai Arborétum létreho­zója, Ambrózy-Migazzy István halálának 60. évfordulóján a tanácskozásnak helyet adó Ruhaipari Szakközépiskola melletti parkban. A találkozó résztvevői teg­nap városnézésen vettek részt Békéscsabán, ma pedig a me­gye természet- és műemlékvé­delmi szempontból kiemelt településeivel ismerkednek. L.M. Áldozatkész humanisták Évek óta hagyomány a Békés­csabai Városi Vöröskereszt­nél, hogy nyaranta egy héten át táboroztatja a családokban élő halmozottan hátrányos gyere­keket. — Az idén attól féltünk — mondta a kezdeti aggodal­makról Szabó Sándorné titkár —, hogy anyagiak hiányában nem tudjuk a gyerekeknek megadni a nyaralás, az otthon zártságából való kiszabadulás élményét. Szerencsére még mindig léteznek sérült ember­társainkon önzetlenül segíteni kész emberek, szervezetek, így például a nyári napközis tábor fenntartója, Vozár Már­ton térítésmentesen bocsátotta rendelkezésünkre a tábor területét, s szinte naponta ma­gánemberként is kedveskedik egy-egy meglepetéssel a gye­rekeknek. Hasonlóan csak em­berbarátságból segít egész hé­ten négy egészségügyi szak­középiskolás kislány, vörös­keresztes aktíváinkról már nem is beszélve. Mindezzel, valamint központi és helyi pénzforrásból tudtuk megte­remteni negyven gyermek szá­mára az ingyenes nyaralás fel­tételeit. Lenthár Márta A Garzon Szálló tulajdonosának péntek délutáni meglepeté­se egy háromemeletes torta volt, amely hatalmas sikert aratott a gyermekek körében fotó: lehoczky péter Nyugodj bekeben, vöcsök! (Folytatás az 1. oldalról) vadászat tilos. A rendőrség in­formációi szerint az elkövető nem vadászott, „csupán” pus­kát lőtt be. Nos ahogy az autó­vezetésnek is megvannak a szabályai, a fegyverek kipró­bálása sem végezhető akárhol és akárhogy. Aki pedig képte­len betartani a szabályokat, at­tól el kell venni a fegyvert. Az elmondottakat ezután így folytatta Szelekovszky László: — Sokak szemében ez csak egy vacak kis vöcsök ügy, amit nem szabadna ennyire felfúj­nunk. Ám ha ezt mindenki így gondolná, lassan elfogyna mellőlünk a természet. Már iß y is a 24. órában vagyunk. Ózonlyuk, kihalófélben lévő állatok, egyre csökkenő zöld­terület. Ezért mondjuk, hogy a védett területek, állatok sérel­mére elkövetett kártevés em­ber ellen való vétek, súlyos bűncselekmény. A biharugrai halastavakat és a környékét, a vonuló madarak telephelyét a Ramsari Nemzetközi Egyez­mény nyilvánította védetté, következésképpen minden be­tolakodó egyúttal a nemzetkö­zi egyezmény ellen is vét. Az ügyben nyomozást foly­tató sarkadi rendőrkapitány­ság részéről késő délután kap­tuk a hírt, hogy megkerültek a „lövöldözéssel” gyanúsított személyek. Közülük is legelő­ször K. J. lökösházi vadászt hallgatták meg a nyomozók, akit a Grembulet Kft. vadász­vendégek vezetésével bízott meg. K. J. „tarsolyában” több­féle magyarázat volt a történ­tekre. A hatodik-hetedik vari­áció után végül elhangzott az igazság is. Eszerint a lövéseket S. L. nevű budapesti társa adta le, akit a kft. vadászlesek épí­tésével bízott meg. A követke­ző feladat S. L. előkerítése volt, akiről K. J. azt állította: éppen Gyulán tartózkodik. A megadott címről azonban már öt éve elköltözött —derítették ki a nyomozók. Az igazság az volt, hogy egy rendőrséghez közel eső sarkon várakozott két másik társával együtt. Ké­sőbb megkerült a sebtében el­dugott kispuska, sőt a hozzá­való 50 lőszer is, amiből körül­belül 20-at már ellőttek. A tár­gyi bizonyítékok és a szemta­núk vallomása után nem volt értelme a tagadásnak. A rend­őrség természetkárosítás vét­sége és lőszerrel, lőfegyverrel való visszaélés bűntette miatt indított eljárást. A szóban for­gó fegyvert, amelyre S. L.-nek nem volt engedélye, a nyomo­zók lefoglalták. Időközben felkereste szer­kesztőségünket a Dél-magyar- országi Állami Erdőgazdaság körösvidéki erdészetének ve­zetője, Gál Imre is. Tőle a kö­vetkezőket tudhattuk meg: — A védett területek szom­szédságában van egy vadász- területünk, amelyet tőlünk bérel a Grembulet Kft. Mivel mi min­dig jó kapcsolatban voltunk a természetvédőkkel, a kft.-tői is azt kértük, tartsák tiszteletben a törvényeket. Ezt a velük kötött szerződésben le is fektettük. A vöcsök kilövést azonban súlyos cselekménynek tartjuk, amiért valószínűleg felbontjuk a szer­ződést a Grembulettel. —RIA Mennyi az annyi Gyulán? (Folytatás az 1. oldalról) Magánszámításaink sze­rint a pályázatok benyújtá­sának (elméletileg igazolha­tó) végső határideje augusz­tus 26-án 24 óra. Ha a pályá­zatot eddig á pillanatig a hi­vatal asztalára tették vagy postára adták, akkor eleget tettek a július 27-ei hivatalos lapban megjelölt 30 napos beküldési határidőnek. (A postabélyegző dátuma a dön­tő, annak nincs jelentősége, hogy mikor kézbesítik a leve­let a városháza számára.) Nem az első eset lenne — Gyulán se, máshol se —, hogy a testületek nem tartják tiszteletben a saját maguk ál­tal szabott feltételeket, pél­dául a pályázati határidőt. Kérdés (?), hogy nem sérti-e a pályázat feltételeit tiszte­letben tartók jogát és érde­két, s nem tépázza-e meg a testületek tekintélyét, ha ma­ga a játékvezető” nem tart­ja be a játékszabályokat? K. A.J. Hogy sérelmeiknek hangot adjanak Közelgő határidő Sarokba szorítva A nyugdíjasok lekapcsolják a villanyokat A megyei nyugdíjasok vezetői Orosházán az Új Élet Mező- gazdasági Szövetkezet nyug­díjasházában tanácskoztak pénteken délelőtt. Dr. Panko- tay István, a megyei szövetség elnöke elöljáróban az országos szövetség munkájáról számolt be. Elmondta, hogy a kor­mányzattól remélt 3 millió fo­rintos támogatást nem kapták meg. Pályázatuk „elveszett”, az illetékesek adminisztrációs hibára hivatkoztak. Kiderült, egészen más volt a dolog mö­gött... A nyugdíjasok képviselői azonban fáradhatatlanul dol­goznak, legutóbb Debrecen­ben jártak azon a nemzetközi konferencián, ahol a Szociális Munkások Nemzetközi Egyesülete mutatkozott be. Az érdekes és hasznos tapasztala­tokat így összegezte az elnök: — A nyugatiak elmondták, az annyit szidott volt szocialis­ta világ szociális rendszere és intézményei náluk felértéke­lődnek. Ázon gondolkodnak, hogyan lehetne ezekből átven­ni hasznos dolgokat. Dr. Pankotay István kitért a hétfői villanyoltási felhívásra is. — Langyos tiltakozásnak tartják sokan ezt a fajta meg­nyilatkozást. Mi azonban nem vonulunk ki az utcára, de meg­találjuk a módját, hogy sérel­meinknek hangot adjunk. Fel­hívásunkkal arra is szeretnénk rávilágítani, hogy az őszi 4 százalékos nyugdíjemelés mellett — az éves áremelések mértéke miatt — egy harma­dik emelésre is szükség lesz még az idén. Szeptemberben erről kezdünk tárgyalásokat. Csete I. A jövedéki termékek (például ital, kávé, dohány) kiskereskedelmi forgalmazását is szabályozó jöve­déki törvény 1993. július 1-jével lépett hatályba. Ennek értelmé­ben azok az üzletek, amelyek ezen idó'pont eló'tt is működtek, azok július 1-jét követő 60 napon belül kötelesek a jövedéki engedély iránti kérelmet az illetékes pol­gármesteri hivatalokhoz benyúj­tani. Mezőkovácsházán az önkor­mányzat igyekezett szakmai és technikai segítséget nyújtani az érdekelteknek, ennek ellenére az a tapasztalat, hogy a hivatalhoz a mai napig egyetlen kérelem se ér­kezett be. Az ok a kérelem mellék­leteinek beszerzési nehézségei, va­lamint az, hogy nem kezelik kellő komolysággal az ügyet. Ebből adódóan félő, hogy az érdekeltek kicsúsznak a határidőből, amely súlyos következményekkel is jár­hat. Mezőkovácsházán az érintett üzletek száma közel száz. A tör­vény értelmében pedig aki au­gusztus 31-éig nem adja be a ké­relmét, azok a felsorolt terméke­ket nem árusíthatják. A polgár- mesteri hivatal felhívja az érde­keltek figyelmét, hogy még a ha­táridő letelte előtt nyújtsák be a kérelmeket. Jupiter és az ökör Meglehetősen komoly gondokkal küszködik a magyar gazdaság, s ennek elsősorban a kisemberek isszák meg a levét, akiknek évről évre csökken a reáljövedelme. Pró­bálkoznak is elkeseredésükben mindenfélével, már a sztrájktól sem félnek. Kétségtelen, ha nincs pénz, nincs miből bért emelni. Az igazi ludas a dologban mégis az igazságtalanul magas járulék, amit képtelenek kigazdálkodni a munkáltatók. Egyedül a Parlamentben nincs gond. Ott előre több mint kétszáz milliót tartalékoltak az új választáskor kieső honatyák végkielégítésére. Egy-egy ilyen bánatos hon­atya vagy -anya, a közterhekkel együtt 300-350 ezerbe kerül majd nekünk. Pedig — tisztelet a kivételeknek, mert ilyenek is vannak—, finoman fogalmazva alaposan meg­szedhették magukat. Sokan állásban maradtak, sokan ilyen-olyan bizottságokban, igazgatótanácsokban kama­toztathatták sokrétű tudásukat, mégtöbben pedig vállal­kozásokba fogtak. Tehát szó sincs arról, hogy a munka- nélküliek táborát gyarapítanák. A békési malmosoknak meg bíróságra kell járni ennél csekélyebb végkielégí­tésükért. Bizony, illene újra gyakorolni a Jupiterről és az ökörről szóló mondást. Bár úgy néz ki, a jónép egyre kevésbé élvezi az ökör szerepét... B. Sajti Emese H.M.

Next

/
Thumbnails
Contents