Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-04 / 180. szám

Mai lapszámunk 7. oldalán a Békéscsabán és vidékén élők olvashatnak magukról 1993. AUGUSZTUS 4„ SZERDA ÁRA: 13,80 FORINT XLVIII. ÉVFOLYAM 180. SZÁM Fájó szívvel adják el ezt a részt is... fotó: lehoczky péter Nem a Fiúmét, a gyorsbüfét árulják Még a nyolcvanas évek végén vásárolta meg a Békéscsabai Állami Gazdaság a volt Csaba szállót és éttermet, amely a teljes átalakítást követően 1990 szilveszterében rajtolt. Ezt megelőzően svéd tőidével 1990 májusában a BAG mellett a Svedungs Hotels Ltd. és egy svéd állampolgár megalakította a Fiume Kft.-t, amely ’91 december 31-én részvénytársasággá alakult. Mindezt a Békéscsabai Állami Gazdaság vállalati biztosától, Blaskovits Pétertől tudtuk meg, akit a következő' kérdéssel kerestünk meg: igaz-e a hír, hogy tönkrement a Hotel Fiume, s a tulajdonosok ezért hirdették meg eladásra? LÉPTÉK 8-10. oldal Miért utazzunk Angliába? Örömmel adunk hírt olvasóink­nak arról, merre járnak munka­társaink a világban. Ezúttal több folytatásban olvashatnak arról, mit láttunk a manchesteri nyelv­iskola hallgatói között a ködös Albionban? (2. oldal) Űr, amit ki kell tölteni Először rendeztek a székely- földi Kirulyfürdőn a magyar nyelven tanítók számára olyan nagyszabású nyári akadémiát, amelyen a környező országok magyar anyanyelvű pedagó­gusai tanultak. A felkészítést és a programkidolgozást a bé­késcsabai Körösi Csorna Sán­dor Főiskola oktatói kara vál­lalta magára. (5. oldal) Kárpótlási földárverés Az elmúlt héten megtartott 191 kárpótlási földárverésen 371450 aranykorona értékű földhöz jutottak hozzá a kárpó­toltak, s ezzel már több mint 12 millió aranykorona értékű föld kelt el a kárpótlási árverések kezdete óta — tájékoztatta az Országos Kárrendezési és Kár­pótlási Hivatal illetékese ked­den az MTI-t. Az elmúlt hét árverései mér­sékelt ütemben folytak, ami nagyrészt annak a következmé­nye, hogy a kárpótlási hivatalok időt kívánnak biztosítani a föld­hivataloknak az őszi árverések­re való felkészülésekre. Az el­múlt hét legmagasabb licitárát Vas megyében jegyezték föl, ahol egy parcelláért aranykoro­nánként 23 600 forintot ígértek kárpótlási jegyben. A legtöbb föld ezúttal is Békés megyében talált gazdára, ahol az árverések révén összesen 340-en jutottak földhöz, itt egyébként 1700 Ft/aranykorona volt a legmaga­sabb licitár. — Mint ismeretes, a Békéscsa­bai Állami Gazdaság száz szá­zalékos privatizáció alá esik. így a teljes vagyona, az összes befektetése, többek között a Fi­ume részvényei is privatizálan- dók, ahogyan a gyulai Aranyke­reszt is. Ez utóbbinál ugyan bé­A népjóléti miniszter rendelete értelmében ez év elejétől már nem élveznek teljes körű térí­tésmentességet a gyógyfürdői szolgáltatások. Ez alól kivétel a 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás, valamint a rehabi­litációt szolgáló gyógyfürdő-el­látás. Annak érdekében, hogy a gyógyfürdő rendelésekor a Te­reljük az ingatlant, de a Fiumé- nél a társaság tulajdonát képezi az egész szállodakomplexum. — Ugyanakkor azt is el kell ismerni, meglehetősen kevés forgalma volt, van a Fiúmé­nak. A vezetőváltás is ennek habilitáció fogalmát az orvosok egységesen értelmezzék, a szakorvosi kollégiumok a kö­zelmúltban közös útmutatót ál­lítottak össze. A Népjóléti Közlöny 14. számában megjelent tájékoz­tató szerint térítésmentesen rendelhető gyógyfürdő a bal­eset, akut betegség, ortopédiai — Az életszínvonalban be­következett változások érez­hetők az alacsonyabb kihasz­náltságban. De hibaként érté­keltük, hogy a Fiume csak a külföldi vendégekre alapo­zott, hiszen itt mindössze a va­dászturizmusra lehet számíta­ni. Éppen ezért most igyekszünk a helybeli fo­gyasztók felé fordulni. Alap­elvünk a minimális nyereség, hogy oda szokjanak a helybeli­ek. De az igazsághoz tartozik, a szállodai rész 55-60 százalé­kos kihasználtságára nem pa­naszkodhatunk. vagy idegsebészeti műtét nyo­mán kialakult, illetve megma­radt funkciókárosodások gyó­gyítására. A páciensnek azon­ban akkor sem kell fizetnie, ha krónikus reumatológiai, orto­pédiai vagy neurológiai, illet­ve perifériás érbetegség miatt kénytelen gyógyfürdőt igény­be venni. köszönhető? (Folytatás a 3. oldalon) Rehabilitáció: ingyenes a gyógyfürdő Megette a fene helyettünk A gazda monológja: Az is marha, aki gazdálkodik Ma­gyarországon! A bankok szóba sem állnak velünk. Túl nagy nekik a rizikó. Miért, nekünk nem az? Megette a fene az egészet. Csak azt nem, aki így megcsinálta nekünk. A panaszokat lehetne folytatni. Tavaly a termelők nagy reménységgel hitelt vettek fel a föld megműveléséhez és a vetőmaghoz. Sokan az állattartásba ruháztak be. Aztán jött a sertéspestis, a nyomott tejár, a szarvasmarhák akciós kinyírása, no és a szárazság. Most elérkezett a törlesztés ideje, de nincs miből. Valóban, a bankok ódzkodnak a mezőgazdaságba beru­házni. A mezőgazdasági nagyüzemeket szétcincálták. Kívülről mindenütt, de van, ahol belülről is besegítettek. A kárpótlás felemásra sikerült, sokáig húzódik, s néhány pihent agyú politikus megint újabbakat akar rúgni a földön fekvő nagyüzemekbe. Az újabb mezőgazdasági monopó­liumok, mi több, maffiák kitűnően ki tudják használni ezt a zavaros, kiszolgáltatott helyzetet. Az egyéni gazda meg ott áll gép nélkül, tőke nélkül, piac nélkül hőn áhított földje sarkában, és nagyon nem élvezi a helyzetet. S ha ő nem élvezi, nekünk holnap nem lesz mit enni... B. Sajti Emese Nyitottabb határátkelőket! A török „invázión” ez nem segít Lapunkban is hírt adtunk arról, hogy július 31. és augusztus 2. között három napra megnyitot­ták a battonyai és a méhkeréki ideiglenes határátkelőhelyet. Az intézkedés célja Gyula és Nagylak tehermentesítése... lett volna. Szimcsák Demeter szá­zadostól, a lökösházi határfor­galmi kirendeltség parancsno­kától a battonyai átkelőhely for­galmáról érdeklődtünk. — A három nap alatt össze­sen 2402 fő lépte át a határt. A román ki- és belépők száma 1527 volt, a magyaroké 875. A határon 703 gépjármű (motor- kerékpár, személygépkocsi és mikrobusz) haladt át. Lényegé­ben mindkét oldalon a környék­beli települések lakói keltek út­ra, s mint az adatok mutatják, nem nagy számban. Ekkora vo­lumenű forgalmat egy jó fél nap alatt képesek lennénk lebonyo­lítani, feltéve, hogy változatla­nul csak a két ország állampol­gárai lépnék át a határt. — Zökkenőmentesen telt el ez a három nap? — Lényegében igen, bár a járművek rossz műszaki álla­pota vagy a biztosítási kártya hiánya miatt néhány román utast kénytelenek voltunk visszafordítani. Azok is erre a sorsra jutottak, akik kereske­delmi mennyiségben kívántak egy-egy áruféleséget behozni. (Folytatás a 3. oldalon) Gyilkossági kísérlet a kórházban — Hallottad mi történt? — hívnak izgatott hangon Gyulá­ról. — Vasárnap éjjel az ügyele­tes doktornőt szobájában meg akarták ölni... Békésen aludt, amikor valaki rátört és párná­val fojtogatni kezdte. —Ez agyrém! Miért bántot­ták volna, és a merénylő ho­gyan jutott be az intézmény területére, amelyet portás őriz? — Az a megdöbbentő, hogy nincs rá felelet. * Suttog a város, pletykálnak mindenfélét egy ilyen bűnügy­ben, mint amilyet a doktornő­nek kellett elszenvednie. Pletykákról pedig nem érde­mes írni. Ezért kerestük meg azt az orvost, akinek percekkel a merénylet után a sértett el­mondta, mi történt. Nehezen áll rá a nyilatkozatra, mert a doktornő családjának kifeje­zett kérése, hogy ne foglalkoz­zunk az üggyel. — De hiszen a családnak is jobb, ha nem a kósza híreket, hanem a tényeket közöljük — próbálok érvelni. Aztán kész helyzet elé állít a doktornő ro­kona és a kollegája: mondjam el mit tudok, majd válaszol­nak, hogy igaz-e? Mit tehetek? Kiterítem a kártyáimat. A kol­lega ránéz a doktornő rokoná­ra, kérdőn, hogy beszélhet-e? — Hajnal volt, amikor a zaj­ra felébredtem. A doktornő már a nővérekkel beszélgetett. Elmondta, hogy párnával foj­togatták, majd nagy erejű ütést kapott a fejére. Súlyos sérülé­sekkel szállították kórházba. Mindössze ennyit tudok. * A Gyulai Rendőrség bűnügyi osztályának vezetője a nyomo­zás érdekében az ügyben a nyi­latkozatot megtagadta. B. V. Kisgazdakesergő Á tehenet nem lehet utólag etetni! A pénzintézetek manapság na­gyon meggondolják a mező- gazdasági vállalkozóknak szóló hitelek folyósítását. — Havonta 20—30 adós­nak küldünk felszólítást, ugyanennyi esetben fordulunk bírósághoz — mondja az egyik kisváros OTP-fiókjának vezetője. — A tejtermelők például 2 hónap késéssel, utó­lag kapják meg a tejpénzt. Csak az a feneség, hogy a tehe­net nem lehet utólag etetni. De említhetném a baromfi- vagy a sertéstartók kálváriáját is. A vállalkozók rendre befuccsol­nak, mert nincsenek garantált felvásárlási árak, nincs nagyüzemi háttér. A battonyai Sebők Andrá- sék egyszer már megégették a szájukat: 300 ezer forint újra­kezdési kölcsönnel sertéstar­tásra rendezkedtek be. — Nemhogy hasznunk lett volna belőle, még a kínkeser­vesen leadott sertések árát CEMENT- ÉS SZÉNAKCIÓ! Hejőcsabai 350-es cement 630 Ft/q. A megyében 30 q felett díjtalan házhoz szállítás. — Fenyő fűrészáru 16 500—22 500 Ft/m3 — rúdfa 12 000 Ft/m3 — állványfa 12 500 Ft/m3. Faforgácslap natúr és laminált 10—19 mm-ig. A—AD jelű áthidalók és E jelű gerendák, olasz padlólap 15% engedménnyel. Orosz pala 290 Ft/db. Jamina téglagyár termékei megrendelhetők gyári áron. Nikecel és üveggyapot szigetelők kaphatók. Ajánlunk még oltott meszet, kisméretű téglát, pillértéglát. Tüzelőajánlatunk: — dorogi brikett 740 Ft/q — berentei mosott dió akciós áron (4000 kai) 599 Ft/q — JÁGER brikett 815 Ft/q (német brikett, Magyarországon gyártva) — tatai brikett 820 Ft/q — orosz dió 820 Ft/q (7200 kai) — fűrészelt tűzifa 440 Ft/q. 30 q felett a megyében díjtalan házhoz szállítás. Megrendelést telefonon is elfogadunk. Áraink az áfát is tartalmazzák. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 7—17 óráig, szombaton 7—13 óráig. Telefon: (66) 441-264, 453-687. Borbély Tüzép, Békéscsaba, Berényi út 140. meg kellett pótolnunk, hogy rendezni tudjuk az OTP-t — mondja a gazda. — Én egyéb­ként 26 évig traktoroskodtam a téeszben, 86-ban léptem ki. Három évig fuvaros voltam, majd elmentem dolgozni az építőipari szövetkezetbe. En­gem is utolért a munkanélküli­ség, hát mondja, mihez kezd­hettem volna? Gazdálkodom. —Földje van? — Öt-hat hektár saját, egyet bérelek az egyháztól, meg van néhány portám. így a takar­mány jó része megterem, bár az állatállományt nagyon le­csökkentettük. Korábban 7 te­henem volt, most csak 4 van, a 60—70 sertés helyett pedig mindössze 15—20 darabot tartunk. — Véleményük szerint kinek jó ez a mostani helyzet? — Sebők András keserűen fel­nevet, a kérdésre a felesége válaszol. (Folytatás a 3. oldalon) *

Next

/
Thumbnails
Contents