Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-26 / 198. szám
gKÉS MEGYEI HÍRLAP KÖRKÉP 1993. augusztus 26., csütörtök Indul az üzemi próba a víztisztítónál Szeghalmon a közelmúltban megtörtént az érmelléki ivó- víztisztító műszaki átadása. A szeptember 13-án kezdődő üzemi próba során mintegy egyhónapos időtartamra vízminőségromlás, részleges vízhiány, netán vízkorlátozás várható. A kifogástalan ivóvíz biztosításához elengedhetetlenül szükséges ugyanis 1600 köbméter nyersvíz, mely esetleg a hálózatból hiányozhat. A tudás érték Sarkadkeresztúron A sarkadkeresztúri önkormányzat „távol-keleti politikát” folytat. A képviselő- testület azt vallja tudniillik, hogy a tudás a legnagyobb érték, arra kell a legkevésbé sajnálni a pénzt. Mindannyian bíznak benne, hogy ez a „befektetés” — ha nem is azonnal — de évek múlva sokat kamatozik majd a községnek. Most- már lassan hagyomány, hogy tanévkezdések előtt pénzzel támogatják az óvodába és iskolába induló fiatalokat. Az idén minden 14 éven aluli gyermek 1500 forintot kap (mellé az iskolások ingyen tankönyv- és füzetcsomagot is), míg a közép- és felsőiskolába járók 3000 forintos támogatásban részesülnek. Tiltakozás után béke Mint arról hírt adtunk, Mező- kovácsházán két utca lakói tiltakoztak az önkormányzatnál egy etnikumhoz tartozó család — akik önkényesen vettek birtokba egy épületrészt — feltételezett elköltöztetése miatt. Az ügyet a legutóbbi ülésen tárgyalta a testület, amely köz- megelégedéssel zárult. A döntés alapján az önkormányzat helyreállítja a család eredeti, Reformátuskovácsházán levő lakását, majd pedig visszaköltözteti a bérlőket. A testület határozatba foglalt kikötése volt, hogy a már lakhatóvá vált lakás állagmegóvására külön felhívja a lakók figyelmét. Ez a megoldás végül mindenki elégedettségére szolgált. Idős asszony a kútban K. Györgyné 87 éves mezőbe - rényi lakos, aki súlyos érelmeszesedésben szenvedett, tegnap a házának kertjében lévő kútba ugrott. Az eddigi vizsgálatok alapján bűncselekményre utaló adatok nincsenek. „...A KÓKLEREK GYAKRAN MEGGYŐZŐBBEK, MINT AZ IGAZI FILOZÓFUSOK.” (Lukianosz) ^ A BÉKÉS MEGYEI ^ IÓKAI SZÍNHÁZ éjszakai kisegítő portást keres. Jelentkezni személyesen a színházban (Andrássy út 1.) a műszaki vezetőnél S lehet- r (Olaj)cseppben a tenger (Folytatás az 1. oldalról) enged meg. 30 napja áll a gáz- olajeladásom, rengeteg a kiesés, s hitelemet is rontották. — Mennyi olajat érintett az ügy? —A három kútban összesen 20 ezer liter volt. Literjét 53 forintért vettem, s 55-56-ért adtam tovább. —Kitől vette? — Nem tudnám megmondani fejből. — Hallottunk valami pécsi számláról. — Csak egy ilyen volt, amúgy szolnoki olajat árultam. —A pécsi számla kiállítójának létezéséről viszont egyelőre senki sem tud semmit. — Velem ezt hivatalosan nem közölték, a Fogyasztásvédelmi Felügyeletnél mondták, hogy keresnek, de nem találnak olyan nevűt, aki a számlán szerepel. — Valakinek a bankszámlájára csak átutalta a pénzt? — Készpénzzel fizettem. Idejött a tartálykocsi, s vitte a pénzt. A Mól Rt.-nek is készpénzt adtam. Három hétig áll az olajban a pénzem, mire eladom. Sarkadkeresztúron a 98-as benzinből 30—40 litert, a 92-esből 6—700-at, keverékből 2—300-at visznek el naponta. Motorolajból 10—15 liter fogy. Ez a nyári forgalom, télen ennek a fele. Húszból 18 ember 3—400 forintért tankol. Mindent a Mol-tól vettem, csak a gázolajat nem. A Mól Rt. 55,10-ért adja a gázolaj literjét, s rátesz 25 fillér szállítási díjat. Én 56 forintért adom. A két összeg közötti 65 fillérből 15 fillért áfa-ként befizetek. Miből rendezzem a hitelt, a kamatot, a rezsit, miből éljek meg? Rákényszerültem, hogy kóbor árusoktól vegyem az olajat a 2—3 forintos árrés miatt. — Tegnap Szegeden járt. Azt mondják, arrafelé van az olajbiznisz egyik központja. — Bizonyítani tudom, hogy Szegeden a szervizben voltam a gépkocsimmal. Én Soltvad- kertől szállítom a gázolajat, az eladó hozzájárult, hogy akár a sajtóban is megjelenhet a neve. 54,50-ért kapom tőle a gázolajat. Nem én akartam vállalkozó lenni, azzá tettek. A téesz felbomlott, ahol főmérnök voltam. A családomért tettem. —Ön közéleti szereplő is. — Nem loptam, nem csaltam, milliomos se vagyok. De nem kell egy év: belebukom a vállalkozásba. A keresztúri kúthoz 8,5 milliós Start-hitelt vettem fel 16,5 százalékos kamattal és 2 százalékos kezelési költséggel. Forgóalapra 7,5 milliót vettem fel 26,5 százalékos kamattal, s van 2,2 milliós mezőgazdasági hitelem. Augusztus elsejével három embert kellett elküldeném. Nem tudom, mi lesz a többivel, 1,5 milliós hitelem van a munkaügyi központtól is. A kocsimat meg lízingelem. — Az ügy nem érinti képviselőségét? — Nem mondok le, tisztának, becsületesnek érzem magam. Tegyék elém, hol csaltam, raboltam. A kisgazdapárt kormánynak nem tetsző vonalát képviselem — Gyulán egyedül —, bár személy szerint Torgyán mellett nem állok. —Említette, hogy kedd este rálőttek a kocsijára. — Korábban szétlőtték már menet közben a visszapillantó tükrömet. Kedd este fél 8-kor, szürkület után Békésről jövet kilőtték a kocsim bal hátsó kerekét. A golyó átütötte a keréktárcsát is. Máskor egyedül járok, most a fiam vezetett, a kutak bevétele — több százezer forint — volt nálunk. A defekt miatt le kellett állnunk. Szerencsére jöttek más járművek, megálltak, s mi rövid kerékcsere után továbbhajtottunk. Kiss A. János A Renault, melynek a csomagtartójába tett pótkerekén (a gumin és a keréktárcsán egyaránt) alsó, hátsó szögből hatolt át a lövedék fotó: lehoczky péter Dagadó (Folytatás az 1. oldalról) időszakon belül volt hét, az ártámogatás megszűnését követően, amikor 68 forintért vettük a nagyüzemi és 62-ért a kistermelői sertést, 1993 második hetében viszont 99-ért, illetve 92-ért. —Jelenleg van-e mit feldolgoznia és vásárolnia a kombinátnak? — Eddig még volt annyi, ami feltétlenül szükséges. A készleteket még nem éltük fel, de a következő hetektől nehezebb lesz az alapanyag-ellátás, az árharc a felvásárlási piacon megkezdődött. Most vannak bőven felvásárlók, úgy 40—45 szervezet mozgolódik Békés megyében, és kezdenek fölénk kínálni, lévén sokkal jobb anyagi helyzetben nálunk, hiszen nem vettek készHáromnapos a A Megyei Alkotókat Segítő Egyesület (MASE) immár harmadik alkalommal szervezi meg a Csalánleves Fesztivált Békéscsaba és Gyula között, a pósteleki kastély parkjában azzal a céllal, hogy felhívja a fogyasztói társadalom figyelmét az ökológiai törvényekre. A ma délelőtt kezdődő húsárak letre, a pénzüket nem kötötték le. — Szerződésekkel mennyi alapanyagot biztosítottak? — Úgy istenigazából nincsenek szerződéseink, elenyésző, amit kötöttünk. Ezt egyrészt mi sem szorgalmaztuk az ismert okok miatt, másrészt nem tudunk árat garantálni, anélkül pedig nem szerződés a szerződés. Ha szeptemberben meghirdetnék a garantált árat, utána talán tudnánk szerződéssel értékesítési garanciát nyújtani a termelőknek. — Végül az olvasók számára a legfontosabb kérdés: emel-e fogyasztói húsárat a kombinát? — A közeljövőben nem emeljük a hús- és húskészítményeink fogyasztói árát. T. I. „Csalánleves ’3” programra minden nap külön- buszok (csalánbuszok) indulnak 10 és 18 órakor a békéscsabai autóbusz-pályaudvarról. A gazdag koncertprogram mellett láthatnak a résztvevők kiállítást, performance-t, kastélybalettet s több kísérletet a technika, a természet és a művészet összeegyeztetésére. Holnap: pusztaottlakai, eleki, mezőhegyesi, szeghalmi és szarvasi szupemagyik Közel kétszáz jelölt Lezárultak a nevezések a „Szupernagyi” pályázatunkra. Közel kétszáz nagymamát ajánlottak figyelmünkbe. A fényképeket folyamatosan közöljük és alkalmanként idézünk a kísérősorokból is. A győztesek kiválasztásához önök is hozzájárulhatnak. A megjelent képekkel szavazhatnak a következő módon: a lapunkból kivágott fotót az alatta szereplő névvel borítékban küldjék be címünkre: Békés Megyei Hírlap, 5601 Békéscsaba. Pf. 111. A borítékra feltétlenül írják rá: „Szupema- gyi”. Folyamatosan lehet szavazni, a végső határidő az utolsó fotók megjelenését követő egy hét. Holnap újabb szuper- nagyijelöltek: pusztaottlakai, eleki, mezőhegyesi, szeghalmi és szarvasi nagymamák fényképét jelentetjük meg. A beküldött szavazatok alapján díjazzuk értékes jutalommal az első tíz pályázót, s hozzá tízet kisorsolunk azok közül, akikre beérkezik akár egyetlen szavazat is. Reflektorfényben a településszépítés Békéscsabán találkoznak az ország város- és faluvédői A megyeszékhely nem tartozik hazánk műemlékekben gazdag, természeti különlegességekben bővelkedő idegenforgalmi központjai közé, az 1985-ben létrejött Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület éppen ezért különösen fontosnak tartja a meglévő hagyományok őrzését, s a város arculatának gondos alakítását. —Miért tartották fontosnak a Város- és Faluvédők Országos Szövetsége XII. Országos Találkozójának Békéscsabán való megrendezését? — kérdeztük dr. Cserei Páltól, az egyesület titkárától. — Városunk már két éve kérte, hogy a szövetség évente megrendezésre kerülő közgyűlésének, országos találkozójának 1993-ban Békéscsaba legyen a helyszíne, hiszen most ünnepeljük a város újratelepítésének 275. évfordulóját. Ilyenkor könnyebben a figyelem középpontjába kerülhet a városvédelem, s az országos találkozó résztvevőivel kicserélhetjük tapasztalatainkat, javaslatokat kaphatunk problémáink megoldására. Az évforduló adta a találkozó alapgondolatát is: a nemzetiségi építészet hagyományainak őrzése, továbbvitele a településeken. —Kiket várnak a találkozóra és mivel foglalkoznak az elkövetkező három napon? — Meghívtuk az ország minden városszépítő egyesületét, az országos választmány tisztségviselőit, tagjait, a város vezetőit, de olyan neves nemzetközi szaktekintélyek részvételére is számítunk, mint Maria Meier Gressoff, a Falusi és Tanyai Vendégfogadók Európai Szövetségének elnöke, Csortán Ferenc, a román művelődési minisztérium osztályvezetője és Viliam Roth Szlovákiából. A találkozó első napján éves közgyűlésünkre kerül sor. Pénteki programjaink minden érdeklődő számára nyitottak: a Ruhaipari Szakközépiskolában délelőtt 9 órától előadások lesznek, ahol hallhatjuk például Ráday Mihályt, foglalkozunk nemzetiségi építészetünk továbbvitelének kérdésével, a természetvédelemmel, a lakóhely környezetvédelmére neveléssel. Ugyanott egész nap két kiállítás is megtekinthető: Békefalvi András anyaga a nemzetiségi építészetről, valamint a települések helyi értékeit bemutató országos pályázat díjnyertes munkái. A harmadik napon szeretnénk vendégeinknek megmutatni városunkat és a megye minél több települését, hogy tanulva észrevételeikből színvonalasabbá tehessük munkánkat. Lenthár Márta Púja Frigyes visszavonul (Folytatás az 1. oldalról) Ez sajnos még nem megy — állapította meg, majd sorolni kezdte a közismert tényeket: nem minden esetben volt szerencsés a vezetők és az anyák kiválasztása, nincs'megoldva az anyák továbbképzése, több figyelmet kellene fordítani a pályaválasztás előtt álló gyermekekre, a középiskolába járókra és a már felnőtt korúakra. „Rajtunk múlik, hogy ember lesz-e az S. O. S.-gyermekekből vagy félresiklanak, mint az állami gondozottak jelentős része” — mondotta. Púja Frigyes beszámolójában arról is szólott, hogy az idén ünnepük az egyesület megalakulásának 10. évordulóját. Ebből az alkalomból a battonyai faluban leleplezik Gmeiner professzor mellszobrát, egy házat pedig Vámos Imréről fognak elnevezni. Az immár 7 éve Battonyán dolgozó S. O. S.- anyák megkapják a nemzeti szervezet emlékgyűrűjét. A beszámolót élénk, kritikus hangvételű vita követte, melyből egyértelműen kiderült: a közvélemény lényegesen kedvezőbb képet alkotott a battonyai gyermekfaluról (és joggal!), mint magáról az egyesületről. A felszólalók (Mádi István, Darák Veronika, dr. Takács Lászlóné) reagáltak az úgynevezett Hrabacsik-ügy- re is. Bár az elnöki beszámoló szerint a kecskeméti faluvezető nem követte el a megrontás bűntettét, többeknek az volt a véleménye, hogy az is jóvátehetetlen hiba, ha egy pedagógus vezető ilyen gyanús szituációba kerül. Ménesi György Sarokba szorítva Nyári tantárgyak Ahány diák, annyi formája a nyári szünet eltöltésének. A sporttal, zenével, idegen nyelvvel vagy más nemes hobbival foglalkozók ilyenkor több időt szánnak kedvenc időtöltésükre; edzéssel, gyakorlással töltik a nyár jelentős részét, versenyre, nyelvvizsgára vagy éppen fellépésre készülve. Mások az iskolai lemaradásukat próbálják behozni, s az előrelátók már elolvasták a következő tanév kötelező olvasmányait, hogy viseIhetöbb legyen a tanév tempója. Mindez nem olyan sok, hogy ne jusson idő meglátogatni a nagymamát vagy a szülőkkel egy-két hetet nyaralással tölteni. Az említett formák sokkal kevésbé látványosak az idejüket utcán, bandákba verődve, még késő éjszaka is hangoskodva, környezetüket jobbik esetben csak szennyezve, rosszabbik- ban pusztítva vakációzókénál. Természetesen ők is tanulnak, csak az iskolai tantárgyakat felváltották az alvilági élethez szoktatás ismereteivel. Mert mit tanulhatnak a késő éjszaka, lakótelepi lépcsőházak lépcsőin cigarettázó, szotyolázó 15— 16 éves srácok ölében heverésző 12—13 éves kislányok, akiknek két sikongatás között legfeljebb egy b... meg vagy k... anyád hagyja el bimbózó ajkukat? Manapság egy börtönlakó eltartása közel félmillió forintjába kerül évente az államnak. Ennél kevesebből is tenni lehetne ezeknek a gyerekeknek a megmentéséért valamit, ha már szüleik nem tudnak vagy nem akarnak foglalkozni jelenükkel és várható jövőjükkel. L. M.
