Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-26 / 198. szám

gKÉS MEGYEI HÍRLAP KÖRKÉP 1993. augusztus 26., csütörtök Indul az üzemi próba a víztisztítónál Szeghalmon a közelmúltban megtörtént az érmelléki ivó- víztisztító műszaki átadása. A szeptember 13-án kezdődő üzemi próba során mintegy egyhónapos időtartamra víz­minőségromlás, részleges víz­hiány, netán vízkorlátozás várható. A kifogástalan ivóvíz biztosításához elengedhetet­lenül szükséges ugyanis 1600 köbméter nyersvíz, mely eset­leg a hálózatból hiányozhat. A tudás érték Sarkadkeresztúron A sarkadkeresztúri önkor­mányzat „távol-keleti politi­kát” folytat. A képviselő- testület azt vallja tudniillik, hogy a tudás a legnagyobb ér­ték, arra kell a legkevésbé saj­nálni a pénzt. Mindannyian bíznak benne, hogy ez a „be­fektetés” — ha nem is azonnal — de évek múlva sokat kama­tozik majd a községnek. Most- már lassan hagyomány, hogy tanévkezdések előtt pénzzel támogatják az óvodába és is­kolába induló fiatalokat. Az idén minden 14 éven aluli gyermek 1500 forintot kap (mellé az iskolások ingyen tankönyv- és füzetcsomagot is), míg a közép- és felsőisko­lába járók 3000 forintos támo­gatásban részesülnek. Tiltakozás után béke Mint arról hírt adtunk, Mező- kovácsházán két utca lakói til­takoztak az önkormányzatnál egy etnikumhoz tartozó család — akik önkényesen vettek bir­tokba egy épületrészt — felté­telezett elköltöztetése miatt. Az ügyet a legutóbbi ülésen tárgyalta a testület, amely köz- megelégedéssel zárult. A dön­tés alapján az önkormányzat helyreállítja a család eredeti, Reformátuskovácsházán levő lakását, majd pedig visszaköl­tözteti a bérlőket. A testület határozatba foglalt kikötése volt, hogy a már lakhatóvá vált lakás állagmegóvására külön felhívja a lakók figyelmét. Ez a megoldás végül mindenki elégedettségére szolgált. Idős asszony a kútban K. Györgyné 87 éves mezőbe - rényi lakos, aki súlyos érelme­szesedésben szenvedett, teg­nap a házának kertjében lévő kútba ugrott. Az eddigi vizsgá­latok alapján bűncselekmény­re utaló adatok nincsenek. „...A KÓKLEREK GYAKRAN MEG­GYŐZŐBBEK, MINT AZ IGAZI FILOZÓ­FUSOK.” (Lukianosz) ^ A BÉKÉS MEGYEI ^ IÓKAI SZÍNHÁZ éjszakai kisegítő portást keres. Jelentkezni személyesen a színházban (Andrássy út 1.) a műszaki vezetőnél S lehet- r (Olaj)cseppben a tenger (Folytatás az 1. oldalról) enged meg. 30 napja áll a gáz- olajeladásom, rengeteg a ki­esés, s hitelemet is rontották. — Mennyi olajat érintett az ügy? —A három kútban összesen 20 ezer liter volt. Literjét 53 forintért vettem, s 55-56-ért adtam tovább. —Kitől vette? — Nem tudnám megmon­dani fejből. — Hallottunk valami pécsi számláról. — Csak egy ilyen volt, amúgy szolnoki olajat árul­tam. —A pécsi számla kiállítójá­nak létezéséről viszont egyelő­re senki sem tud semmit. — Velem ezt hivatalosan nem közölték, a Fogyasztás­védelmi Felügyeletnél mond­ták, hogy keresnek, de nem találnak olyan nevűt, aki a számlán szerepel. — Valakinek a bankszámlá­jára csak átutalta a pénzt? — Készpénzzel fizettem. Idejött a tartálykocsi, s vitte a pénzt. A Mól Rt.-nek is kész­pénzt adtam. Három hétig áll az olajban a pénzem, mire el­adom. Sarkadkeresztúron a 98-as benzinből 30—40 litert, a 92-esből 6—700-at, keve­rékből 2—300-at visznek el naponta. Motorolajból 10—15 liter fogy. Ez a nyári forgalom, télen ennek a fele. Húszból 18 ember 3—400 forintért tankol. Mindent a Mol-tól vettem, csak a gázolajat nem. A Mól Rt. 55,10-ért adja a gázolaj literjét, s rátesz 25 fillér szállí­tási díjat. Én 56 forintért adom. A két összeg közötti 65 fillér­ből 15 fillért áfa-ként befize­tek. Miből rendezzem a hitelt, a kamatot, a rezsit, miből éljek meg? Rákényszerültem, hogy kóbor árusoktól vegyem az olajat a 2—3 forintos árrés mi­att. — Tegnap Szegeden járt. Azt mondják, arrafelé van az olajbiznisz egyik központja. — Bizonyítani tudom, hogy Szegeden a szervizben voltam a gépkocsimmal. Én Soltvad- kertől szállítom a gázolajat, az eladó hozzájárult, hogy akár a sajtóban is megjelenhet a ne­ve. 54,50-ért kapom tőle a gáz­olajat. Nem én akartam vállal­kozó lenni, azzá tettek. A téesz felbomlott, ahol főmérnök voltam. A családomért tet­tem. —Ön közéleti szereplő is. — Nem loptam, nem csal­tam, milliomos se vagyok. De nem kell egy év: belebukom a vállalkozásba. A keresztúri kúthoz 8,5 milliós Start-hitelt vettem fel 16,5 százalékos ka­mattal és 2 százalékos kezelési költséggel. Forgóalapra 7,5 milliót vettem fel 26,5 száza­lékos kamattal, s van 2,2 milli­ós mezőgazdasági hitelem. Augusztus elsejével három embert kellett elküldeném. Nem tudom, mi lesz a többi­vel, 1,5 milliós hitelem van a munkaügyi központtól is. A kocsimat meg lízingelem. — Az ügy nem érinti képvi­selőségét? — Nem mondok le, tisztá­nak, becsületesnek érzem ma­gam. Tegyék elém, hol csal­tam, raboltam. A kisgazdapárt kormánynak nem tetsző vona­lát képviselem — Gyulán egyedül —, bár személy sze­rint Torgyán mellett nem ál­lok. —Említette, hogy kedd este rálőttek a kocsijára. — Korábban szétlőtték már menet közben a visszapillantó tükrömet. Kedd este fél 8-kor, szürkület után Békésről jövet kilőtték a kocsim bal hátsó ke­rekét. A golyó átütötte a kerék­tárcsát is. Máskor egyedül já­rok, most a fiam vezetett, a kutak bevétele — több száz­ezer forint — volt nálunk. A defekt miatt le kellett állnunk. Szerencsére jöttek más jármű­vek, megálltak, s mi rövid ke­rékcsere után továbbhajtot­tunk. Kiss A. János A Renault, melynek a csomagtartójába tett pótkerekén (a gumin és a keréktárcsán egyaránt) alsó, hátsó szögből hatolt át a lövedék fotó: lehoczky péter Dagadó (Folytatás az 1. oldalról) időszakon belül volt hét, az ártámogatás megszűnését kö­vetően, amikor 68 forintért vettük a nagyüzemi és 62-ért a kistermelői sertést, 1993 má­sodik hetében viszont 99-ért, illetve 92-ért. —Jelenleg van-e mit feldol­goznia és vásárolnia a kombi­nátnak? — Eddig még volt annyi, ami feltétlenül szükséges. A készleteket még nem éltük fel, de a következő hetektől nehe­zebb lesz az alapanyag-ellá­tás, az árharc a felvásárlási pi­acon megkezdődött. Most vannak bőven felvásárlók, úgy 40—45 szervezet mozgolódik Békés megyében, és kezdenek fölénk kínálni, lévén sokkal jobb anyagi helyzetben ná­lunk, hiszen nem vettek kész­Háromnapos a A Megyei Alkotókat Segítő Egyesület (MASE) immár harmadik alkalommal szerve­zi meg a Csalánleves Feszti­vált Békéscsaba és Gyula kö­zött, a pósteleki kastély park­jában azzal a céllal, hogy fel­hívja a fogyasztói társadalom figyelmét az ökológiai törvé­nyekre. A ma délelőtt kezdődő húsárak letre, a pénzüket nem kötötték le. — Szerződésekkel mennyi alapanyagot biztosítottak? — Úgy istenigazából nin­csenek szerződéseink, elenyé­sző, amit kötöttünk. Ezt egy­részt mi sem szorgalmaztuk az ismert okok miatt, másrészt nem tudunk árat garantálni, anélkül pedig nem szerződés a szerződés. Ha szeptemberben meghirdetnék a garantált árat, utána talán tudnánk szerződés­sel értékesítési garanciát nyúj­tani a termelőknek. — Végül az olvasók számá­ra a legfontosabb kérdés: emel-e fogyasztói húsárat a kombinát? — A közeljövőben nem emeljük a hús- és húskészít­ményeink fogyasztói árát. T. I. „Csalánleves ’3” programra minden nap külön- buszok (csalánbuszok) indul­nak 10 és 18 órakor a békés­csabai autóbusz-pályaudvar­ról. A gazdag koncertprogram mellett láthatnak a résztvevők kiállítást, performance-t, kas­télybalettet s több kísérletet a technika, a természet és a mű­vészet összeegyeztetésére. Holnap: pusztaottlakai, eleki, mezőhegyesi, szeghalmi és szarvasi szupemagyik Közel kétszáz jelölt Lezárultak a nevezések a „Szupernagyi” pályázatunk­ra. Közel kétszáz nagymamát ajánlottak figyelmünkbe. A fényképeket folyamatosan kö­zöljük és alkalmanként idézünk a kísérősorokból is. A győztesek kiválasztásához önök is hozzájárulhatnak. A megjelent képekkel szavaz­hatnak a következő módon: a lapunkból kivágott fotót az alatta szereplő névvel boríték­ban küldjék be címünkre: Bé­kés Megyei Hírlap, 5601 Bé­késcsaba. Pf. 111. A borítékra feltétlenül írják rá: „Szupema- gyi”. Folyamatosan lehet sza­vazni, a végső határidő az utol­só fotók megjelenését követő egy hét. Holnap újabb szuper- nagyijelöltek: pusztaottlakai, eleki, mezőhegyesi, szeghal­mi és szarvasi nagymamák fényképét jelentetjük meg. A beküldött szavazatok alapján díjazzuk értékes juta­lommal az első tíz pályázót, s hozzá tízet kisorsolunk azok közül, akikre beérkezik akár egyetlen szavazat is. Reflektorfényben a településszépítés Békéscsabán találkoznak az ország város- és faluvédői A megyeszékhely nem tarto­zik hazánk műemlékekben gazdag, természeti különle­gességekben bővelkedő ide­genforgalmi központjai közé, az 1985-ben létrejött Békés­csabai Városvédő és Vá­rosszépítő Egyesület éppen ezért különösen fontosnak tartja a meglévő hagyomá­nyok őrzését, s a város arcula­tának gondos alakítását. —Miért tartották fontosnak a Város- és Faluvédők Orszá­gos Szövetsége XII. Országos Találkozójának Békéscsabán való megrendezését? — kér­deztük dr. Cserei Páltól, az egyesület titkárától. — Városunk már két éve kérte, hogy a szövetség évente megrendezésre kerülő köz­gyűlésének, országos találko­zójának 1993-ban Békéscsaba legyen a helyszíne, hiszen most ünnepeljük a város újra­telepítésének 275. évforduló­ját. Ilyenkor könnyebben a fi­gyelem középpontjába kerül­het a városvédelem, s az orszá­gos találkozó résztvevőivel ki­cserélhetjük tapasztalatain­kat, javaslatokat kaphatunk problémáink megoldására. Az évforduló adta a találkozó alapgondolatát is: a nemzeti­ségi építészet hagyományai­nak őrzése, továbbvitele a te­lepüléseken. —Kiket várnak a találkozó­ra és mivel foglalkoznak az elkövetkező három napon? — Meghívtuk az ország min­den városszépítő egyesületét, az országos választmány tiszt­ségviselőit, tagjait, a város ve­zetőit, de olyan neves nemzet­közi szaktekintélyek részvéte­lére is számítunk, mint Maria Meier Gressoff, a Falusi és Ta­nyai Vendégfogadók Európai Szövetségének elnöke, Csortán Ferenc, a román művelődési minisztérium osztályvezetője és Viliam Roth Szlovákiából. A találkozó első napján éves köz­gyűlésünkre kerül sor. Pénteki programjaink minden érdeklő­dő számára nyitottak: a Ruha­ipari Szakközépiskolában dél­előtt 9 órától előadások lesznek, ahol hallhatjuk például Ráday Mihályt, foglalkozunk nemzeti­ségi építészetünk továbbvitelé­nek kérdésével, a természetvé­delemmel, a lakóhely környe­zetvédelmére neveléssel. Ugyanott egész nap két kiállítás is megtekinthető: Békefalvi András anyaga a nemzetiségi építészetről, valamint a te­lepülések helyi értékeit bemu­tató országos pályázat díjnyer­tes munkái. A harmadik napon szeretnénk vendégeinknek megmutatni városunkat és a megye minél több települését, hogy tanulva észrevételeikből színvonalasabbá tehessük munkánkat. Lenthár Márta Púja Frigyes visszavonul (Folytatás az 1. oldalról) Ez sajnos még nem megy — állapította meg, majd sorolni kezdte a közismert tényeket: nem minden esetben volt sze­rencsés a vezetők és az anyák kiválasztása, nincs'megoldva az anyák továbbképzése, több fi­gyelmet kellene fordítani a pá­lyaválasztás előtt álló gyerme­kekre, a középiskolába járókra és a már felnőtt korúakra. „Raj­tunk múlik, hogy ember lesz-e az S. O. S.-gyermekekből vagy félresiklanak, mint az állami gondozottak jelentős része” — mondotta. Púja Frigyes beszámolójá­ban arról is szólott, hogy az idén ünnepük az egyesület megala­kulásának 10. évordulóját. Eb­ből az alkalomból a battonyai faluban leleplezik Gmeiner professzor mellszobrát, egy há­zat pedig Vámos Imréről fog­nak elnevezni. Az immár 7 éve Battonyán dolgozó S. O. S.- anyák megkapják a nemzeti szervezet emlékgyűrűjét. A beszámolót élénk, kritikus hangvételű vita követte, mely­ből egyértelműen kiderült: a közvélemény lényegesen ked­vezőbb képet alkotott a batto­nyai gyermekfaluról (és jog­gal!), mint magáról az egyesületről. A felszólalók (Mádi István, Darák Veronika, dr. Takács Lászlóné) reagáltak az úgynevezett Hrabacsik-ügy- re is. Bár az elnöki beszámoló szerint a kecskeméti faluvezető nem követte el a megrontás bűntettét, többeknek az volt a véleménye, hogy az is jóvátehe­tetlen hiba, ha egy pedagógus vezető ilyen gyanús szituációba kerül. Ménesi György Sarokba szorítva Nyári tantárgyak Ahány diák, annyi formája a nyári szünet eltöltésének. A sporttal, zenével, idegen nyelvvel vagy más nemes hobbival foglalkozók ilyenkor több időt szánnak kedvenc időtöltésük­re; edzéssel, gyakorlással töltik a nyár jelentős részét, versenyre, nyelvvizsgára vagy éppen fellépésre készülve. Mások az iskolai lemaradásukat próbálják behozni, s az előrelátók már elolvasták a következő tanév kötelező olvas­mányait, hogy viseIhetöbb legyen a tanév tempója. Mindez nem olyan sok, hogy ne jusson idő meglátogatni a nagyma­mát vagy a szülőkkel egy-két hetet nyaralással tölteni. Az említett formák sokkal kevésbé látványosak az idejüket utcán, bandákba verődve, még késő éjszaka is hangoskodva, környezetüket jobbik esetben csak szennyezve, rosszabbik- ban pusztítva vakációzókénál. Természetesen ők is tanulnak, csak az iskolai tantárgyakat felváltották az alvilági élethez szoktatás ismereteivel. Mert mit tanulhatnak a késő éjszaka, lakótelepi lépcsőházak lépcsőin cigarettázó, szotyolázó 15— 16 éves srácok ölében heverésző 12—13 éves kislányok, akiknek két sikongatás között legfeljebb egy b... meg vagy k... anyád hagyja el bimbózó ajkukat? Manapság egy börtönlakó eltartása közel félmillió forint­jába kerül évente az államnak. Ennél kevesebből is tenni lehetne ezeknek a gyerekeknek a megmentéséért valamit, ha már szüleik nem tudnak vagy nem akarnak foglalkozni jelenükkel és várható jövőjükkel. L. M.

Next

/
Thumbnails
Contents