Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-03 / 179. szám

O GAZDASÁG 1993. augusztus 3., kedd Földrendezők — anyagi támogatás nélkül A parasztemberek szélmalomharcot vívnak A földrendező bizottságok fo­lyamatos és aktív tevékenysége lassan befejeződik Kamuton. Varga István, a kamuti földren­dező bizottság elnöke az eltelt időszakról nyilatkozott. — Egy éve alakult meg a bizottság. Figyelembe vettük azt a rendelkezést, amely fel­jogosította a kárpótoltakat ar­ra, hogy a gyorsított eljárás során kiadjuk földjeiket egy­éves ingyenes használatra. En­nek ellenére a helyi szövetke­zet még nem adta át a megyei kárpótlási hivatal által megha­tározott kárpótlási terület hat­van százalékát! A kárpótlási hivatal támogatta bizottságun­kat és januárban meghirdette az első árverést. Az év első félévében 12 árverés volt. — Mennyi, és milyen érték­ben keltek el a földek? — A bizottságunknál nyil­vántartott kárpótoltak száma 269 fő. Eddig 72 ezer aranyko­rona került magántulajdonba, aranykoronánként 500 forint értékben. Még két alkalommal 10 ezer aranykorona értékű földterületre licitálhatnak az érdekeltek. —A tulajdonosok mikor ve­hetik birtokukba területüket? — A kárpótlási törvényben foglaltak szerint október else­jén a tulajdonosoknak át kell adni a földet, hogy annak meg­műveléséről a továbbiakban ők gondoskodjanak. — Kaptak-e a földrendező bizottság tagjai a munkáért anyagi támogatást? , — Nem, és ezt sérelmezzük is. Egy éve végzünk közhasz­nú munkát. A bizottság tagjai közül többen személygépko­csival közlekedünk. En Bé­késről járok ki az emberek ér­dekeit képviselni saját pénze­men. Még egy ceruzát sem kaptunk. — Személy szerint az eltelt időszakról milyen konzekven­ciát vont le? — A törvény szerint alapo­san meg van terhelve minden aranykorona. A parasztember szélmalomharcot vív önmagá­val, amikor szeretné vissza­szerezni szülői örökségét. Idős kora ellenére nem számíthat a fiatalság támogatására. Kény­telenek tömegesen visszaadni tulajdon földjeiket, mert a raj­ta lévő teher összegét nem tud­ják kifizetni. Ez a törvény szembeállítja a kárpótoltat a részaránytulaj­donossal, valamint a magán­embert a volt gazdálkodó szer­vezet vezetőivel, akik a nagy­birtokot támogatják az állami­gazgatással együtt. B.I. Igaz történetek: — szerelemről — bánatról — boldogságról, valamint sok más érdekes olvasnivaló is található a Csók és Könny című most megjelent női lapban. Már kapható a Csók és Könny című női magazin! NŐK VALLANAK ÖNMAGUKRÓL... Vadhálókat az autópálya- programhoz A hálók az autóknak és a vadaknak egyaránt védelmet adnak FOTÓ: HÍRLAP ARCHÍV Vadvédelmi hálók gyártásá­val és komplett helyszíni sze­relésével kíván részt venni a hazai autópálya-építési prog­ramban a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek. A következő évek során — koncesszióban — várhatóan 600 kilométer­nyi autópálya készül el az or­szágban, azok mentén mind az autósok, mind a vadállomány védelmében kell kerítés. Az SKÜ az eredetileg a le­geltető állattartáshoz külföl­dön kifejlesztett hálórendszert alakította át erre a célra. Gene­rálkivitelezőként — tízéves garanciát vállalva — pályáz­nak a feladatra. Esélyeiket kedvezőnek ítélik, hiszen tu­domásuk szerint ők készültek föl az alapanyagszállítástól a készre szerelésig minden munkára. Az eddigi tárgyalá­sok során tapasztalt érdeklő­dés okán az SKÜ bemutatóud­vart rendezett be központi parkjában, ahol a. vadvédelmi hálók valamennyi változata megtekinthető. Zseni-e a menedzser? Hogyan indokolják sikereiket ismert menedzserek: ezzel foglalkozott Klaus P. Hansen kultúrtörténész. A passaui egyetem professzora amerikai gazdasági nagyságok önélet­rajzait vizsgálta. A kutatás fő eredménye, hogy „amikor a vállalati me­nedzserek önéletrajzukat ír­ják, nem az igazat teszik közzé az életükről és tevékenységük­ről”. A menedzserek életraj­zuk írásakor „már régen létező válaszok repertoárjához nyúl­nak vissza”, hogy „a rend­kívüliség bizonyos fajtájának a látszatát keltsék”. Hansen szerint négy alapve­tő ismérve van a menedzser­mentalitásnak: 1. A menedzserek a normá­lis földi halandók számára elérhetetlen képességek birto­kosaként szeretnék magukat feltüntetni. 2. A menedzserek leegysze­rűsített hasonlatokkal sulykol­ják belénk, hogy a vállalatokat csak egy ember kormányoz­hatja. 3. A menedzser a rendkívüli emberi tulajdonságok civili­záció előtti modelljéhez nyúl vissza, amelyben az energia, az erő és a hatalom állt előtér­ben. A politika az ilyen míto­szoktól már fokozatosan eltá­volodott, de a gazdaságban, ahol állítólag a realitásérzék uralkodik, ez még mindig él. 4. Ahelyett, hogy a mene­dzserben az éles eszű szakértőt keresnénk, a kiválasztódás in­kább ösztönös és irracionális tulajdonságokat díjaz, ame­lyek többnyire csak mitikus mélységekben találhatók, csu­pán néhány kiválasztott em­bernek adatnak meg. E legenda következménye Hansen szerint, hogy „a nagy­főnök a XX. század hőse”. Az amerikai topmenedzse­rek rendkívüliségétől hemzse­gő „romantikus zsenikultuszt” a professzor azzal magyarázza, hogy valahogy indokolniuk kell szuper fizetésük jogosságát. Jövedelmeiket, amelyek messze túlszárnyalják még az orvosokét, a csúcspolitikuso­két vagy sportcsillagokét is, csak szokatlan, minden mástól óriási távolságban álló teljesít­ménnyel lehet igazolni. Igen, lehet. CZINKÓCZI TIBOR Nemcsak pénz kell Hogyan privatizálnak a németek? (2) — Gazdasági szükségállapot van a keleti tartományokban — mondotta dr. Franz Wa- uschkuhn, a német va­gyonügynökség sajtószóvivő­je magyar újságíróknak, akik az Állami Vagyonügynökség, szervezésében szakmai úton vettek részt Németországban. Az egykori NDK területén lévő ipari üzemeket gyakran csak politikai okokból tartják meg, a pénzügyi unióval így is sok cég került a partvonalon kívülre. A privatizációtól Németor­szágban nem a költségvetés deficitjének csökkenését re­mélik — a folyamatot 250 mil­liárd márkával támogatják —, hanem azt, hogy az ország ke­leti felében is a világpiacon versenyképes árukkal tudnak megjelenni. Ez pedig áldozat­tal jár. A korábbi munkahe­lyeknek csak egy töredéke ma­rad meg. A privatizációs fo­lyamattal párhuzamosan zaj­lik a reprivatizáció is. Egy pél­da: egy félmilliárd márkát érő drezdai épületre 170 tulajdo­nos jelentette be igényét. Mire őket kifizetik, marad vagy 10 millió márka a kasszában, pe­dig ezen az épületen nem is volt adósság. A reprivatizáció során a régi tulajdonosnak ugyanúgy pá­lyáznia kell, ha vissza akarja kapni egykori tulajdonát, mint bárki másnak. Mégpedig ko­moly üzleti tervvel, munka­hely- és befektetési ígérettel. Ha nem ő a „befutó”, akkor gyakorlatilag azt a pénzt kapja meg, amelyet a nyertes pályá­zó befizet. A 12 ezer vállalat közül több, mint hétezret a régi tulajdonosa kapta vissza. Gyors privatizálás, határo­zott helyreállítás és óvatos fel­számolás. Ez a német va­gyonügynökség filozófiája — mondotta Wolfgang Bomius, a Treuhand vezérigazgatója. A legfontosabb szempont pedig az, hogy az új vállalat helyt tudjon állni a piacon. Még akkor is, ha ez fájdalmat okoz: a keleti tartományokban 90 százalékos volt a foglalkoztatottság. Ez a legérzékenyebb pontja az átala­kulásnak, ugyanis rengeteg em­bert kellett és kell még ezután elbocsátani. A tervek szerint Németor­szágban a jövő év végére zárul a privatizációs folyamat. Nem csupán a magánkézbe adott cé­geknél, hanem a vagyonügy­nökségnél is kevesebb munka­erőre lesz szükség. A mostani majd négyezer főből csupán 2500 dolgozik majd a Treu- handnál. A németek azonban időben észbekaptak, létrehoz­ták a vagyonügynökség Kelet- Európai Tanácsadó Társaságát (TOB), amely térségünkben azokat a tapasztalatokat kívánja átadni, amelyeket a német pri­vatizáció során felhalmoztak. Merthogy a tudásnak is ára van... Hangyál Változó idők AlüSZl 7SW fiíí&l fS9ö Konzervgyári főszezon ellentmondásokkal A sárgabarack-szezon végén már bizo­nyos, hogy a Kecskeméti Konzervgyár a tervezett 900 tonnának legfeljebb csak a felét „tehette” el. Holott Bács- Kiskun megye székhelyén és környé­kén az idén jóval több kajszi termett, mint más években. Az ok kézenfekvő: ismét megnőtt a kereslet mind a friss gyümölcs, mind a barackpálinka iránt. Az exportőrök és a szeszipar olyan árat kínált a termelőknek, amellyel a kon­zervipar nehezen tudott versenyezni az ivóié és a befőtt viszonylag alacsony, szerződésekben lekötött árai miatt. A konzervgyár hasonló ok miatt nem emelheti tovább az őszibarack árát sem. így az ebből a gyümölcsből most induló szezon igen ellentmondá­sosan alakul. A kánikulai melegben gyorsan érő, hűtés, tárolás nélkül jó minőségét vesztő gyümölcstől roska­doznak a piaci asztalok, bolti pultok. A termelők panaszkodnak a felhozatal­hoz képest szűkösebb keresletre, ugyanakkor a gyár felvásárló telepére alig érkezik feldolgozásra megfelelő őszibarack.

Next

/
Thumbnails
Contents