Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-19-20 / 193. szám
m SZENT ISTVÁN NAPJA 1993. augusztus 19-20., csütörtök-péntek Trónbeszéd háromkilós koronával Londoni séta - fenséges fejékek körül Az esseni székesegyház Madonnájának fejét díszítő korona eredetileg III. Ottó gyermekkori fejéke lehetett la, kizárólag ceremóniákon viselte a kilenc belga tartományt szimbolizáló diadémot. Spanyolországban sokáig az alkotmányra tettek esküt az uralkodók, az 1975-ben trónra került királyi párt sem koronázták meg. A Bourbon családból származó uralkodó, János Károly és felesége Zsófia — az utolsó német császár unokája — életéből azonban nem maradt ki a koronázási ceremónia. 1962-ben Athénban tartott esküvőjükön Pál, az akkori görög kriály két koronával írt három-három kört a jegyespár feje fölé. Az utolsó osztrák császári pár az első világháború alatt 1916. december 30-án lépett a magyar trónra. Károly és Zita beiktatása a korabeli hírlapi tudósítások szerint meg sem közelítette II. Ferenc József és Erzsébet koronázásának pompáját. A kiegyezés évében, 1867-ben ugyanis soha nem látott pompával köszöntötte új uralkodóit az ország. A Mátyás-templomban tartott szertartáson Erzsébetet olyan megtiszteltetés érte, mint azelőtt egyetlen magyar királynét sem: nem a férje koronázását követő napokban, hanem Ferenc József királlyá avatásával egyidőben tartották az ő válla fölé is Szent István koronáját. Azt az ereklyét, amely a legújabb kutatások szerint aligha lehetett az államalapítóé, hiszen annak halála után 1074 körül készült valamelyik bizánci műhelyben. A magyarok legbecsesebb ereklyéje a hosszú évszázadok során olyan megpróbáltatásokon ment át, amelyekhez hasonlót talán a világ egyetlen koronája sem. Ellopták, elrejtették, elásták, külföldre vitték... Csak a múlt század óta a Budai Várpalotán kívül „őrizték” Munkácson (1805), Egerben (1809), Debrecenben, Szegeden, Nagyváradon, Aradon (1849). A szabadságharc leverése után Orsován ásták el, onnan 1853-ban került elő. Viszonylag békés korszak következett ezután, egészen 1944-ig hivatalos helyén, a budai királyi várban pihent. Ahogy azonban a front Németország felé vonult, a menekülő koronaőrök mind nyugatabbra vitték a koronát is. Először a veszprémi sziklabarlangban, majd Kőszegen, Velemben, később Mattsee mellett és Frankfurt am Mainban rejtegették. Ott került az amerikai hadsereghez. 1978 elején, több mint három évtized után érkezett haza magyar földre... —szabó— (FEB) A korona felső része az apostolokat és Krisztust ábrázoló rekeszzománc lemezekkel Beatrix holland királynő mesteri fejdísszel pótolja a koronát A hivatalos királyi fotón V. Harald norvég uralkodó „kalap nélkül”, feleségén viszont jelképes korona ban ugyanis nem koronázzák, hanem felszentelik a norvég uralkodót. A korona és a többi királyi jelkép az ünnepélyes ceremónia alatt az oltáron pihen, hétköznapokon pedig a Norvég Nemzeti Bankban őrzik. Dániában hat évszázad óta II. Margit az első nő a trónon. Bár diplomáciai fogadásokon, állami ünnepeken különböző fejékekkel látható, valójában nem „igazi” királynő, mert őt sem koronázták meg. Hollandiában több mint másfél évszázada, II. Vilmos beiktatási szertartásán vitték utoljára körbe a koronát. Bár a királyság és jelképe ma is a korona, a tulipánok földjén ez a hatalmi jelvény csupán gondosan őrzött ereklye. A holland trónon ebben az évszázadban csak a gyengébb nem képviselői ültek, azonban egyiküknek sem hiányzott a koronázási ceremónia. Beatrix, a jelenlegi uralkodónő ünnepélyes alkalmakkor mesteri hajdísszel pótolja a csillogó fejéket. Belgium címerében is látható korona, napjainkban azonban a most elhunyt Baudouin király felesége, Fabiomántkollekció — legértékesebbje. A Fekete herceg néven számon tartott rubin mellett még rengeteg zafir, smaragd és igazgyöngy ékesíti a birodalmi koronát. Ahány királyi ház — annyi szokás, módosíthatnánk a közmondást. Norvégiában utoljára 1906-ban, VII. Haakon trónra lépésekor használták az 1818-ban készült hivatalos koronát. A jelenlegi uralkodó, V. Harald is csak „kalapos” király. Az oslói Nidaros-dómKorona. „Az uralkodói méltóság és hatalom jelvénye, szimbóluma” — olvasható az Akadémiai Kislexikonban. Múltja az ókori Egyiptomba nyúlik vissza s vezet a római császárok fejékén keresztül napjainkba. Az európai nemzetek és népek méltó kegyelettel őrzik történelmük e becses ereklyéit. Hol található a legtöbb korona? Természetesen a királyságok királyságában — Angliában. Közelebbről Londonban. A Buckingham-palotá- ban és a Tower szigorúan őrzött páncéltermében? A válasz helyes is meg nem is. Valóban az angoloké a világ leggazdagabbnak tartott koronagyűjteménye, de még a királyi családnak sincs annyi koronája— szám szerint csaknem kétszáz —, mint a London központjában található McCullagh-féle múzeumnak. A néhai tulajdonos, Miss Eveline McCullagh a világon nagy valószínűséggel egyedülálló hobbinak hódolt: koronákat — pontosabban koronamásolatokat — gyűjtött. A különös szenvedélyt édesapjától örökölte. Az ír származású történész lánya a hozzáértésen kívül több koronát is kapott édesapjától, de valóban jelentős értékké az ő munkálkodása és sok-sok pénze árán vált a gyűjtemény. Egy londoni újságnak adott interjú szerint Miss McCullagh saját bevallása szerint több mint 3 millió dollárt költött nem mindennapos hobbijára. Évtizedeken keresztül utazott a világ minden tájára, levéltárakban kutatott, királyi udvarokban kért engedélyt a koronák tanulmányozására, hogy az eredetivel összetéveszthető, pontos másolatokat tudjon készíttetni. A londoni koronagyűjteményből természetesen nem hiányzik a magyar királyoké sem. Sir McCullagh annak idején az amerikai kormánytól kért és kapott engedélyt a tanulmáA szent korona mai alakjában, kiváló másolata a londoni múzeum egyik ékessége nyozására. így a családi ékszerésszel el tudta készíttetni a magyar nemzeti ereklye pontos mását is. A csillogó koronákon minden valódi, az arany és a rengeteg drágakő is. Európa történelmének több mint egy évezredét eleveníti meg a gyűjtemény. Legrégebbi az a koronamásolat, amelynek eredetijét Kr. után 800- ban arómai Szent Péter-bazili- kában III. Leó pápa tette Nagy Károly római császár fejére. Egy másik ,flagy” előnevet szerzett uralkodó, Katalin orosz cámő fejékének mását csaknem ötezer drágakő díszíti. A brit alattvalók kedvencei természetesen az angol királyok ékszerei. Az úgynevezett Szent Edward-korona 1660- ban készült. A korona csak egyetlen egyszer, a koronázáskor kerül a király vagy királynő fejére. Ünnepélyes alkalmakkor — például a parlament felsőházi ülésének megnyitásakor —, az 1838-ban Viktória királynőnek készült, úgynevezett birodalmi koronát viseli napjainkig a brit uralkodó. Nem lehet könnyű dolga//. Erzsébetnek a háromkilós fejdísszel elmondani a trónbeszédet! Legfőbb dísze az Afrika csillaga névre keresztelt 317 karátos gyémánt — a 2783 darabból álló gyéA koronán Krisztus lábánál Gizellát ábrázolja az ötvös A Szent István napja oldalakat Niedzielsky Katalin szerkesztette
