Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-19-20 / 193. szám
1993. augusztus 19-20., csütörtök-péntek HAZAI TÜKÖR /SOROZAT Átalakult az idegenforgalom szerkezete Féléves adóbevallás A Bazilika új harangjai Paskai László bíboros, hazánk prímása szenteli fel augusztus 20-án a budapesti Szent István Bazilika négy új harangját. A Szent Imre harcegről, Szent Erzsébetről, Szent Henrik császárról és Boldog Gizelláról elnevezett harangok augusztus 6-án érkeztek a németországi Passauból. A székesegyház eredeti harangjait 1944. május 20-án a német csapatok darabokra törve elszállították Budapestről. A harangokat német óhajra a magyar hadügyminisztérium kérte ki a bazilika plébánosától. Az új Szent István harangon magyar és német felirat is olvasható. A Magyar Rádió augusztus 20-án délben élőben közvetíti a Bazilika legnagyobb harangjának hangját. A szállodák vendéghiányról, a szobák alacsony kihasználtságáról panaszkodnak, az idegenforgalom szakemberei viszont állítják, hogy nem csökkent a külföldi vendégek száma. Ugyanis a 33 millió külföldi közül 20 millió a turista, 13 millió pedig azoknak a száma, akik a szomszéd országokból rokonokhoz vendégként érkeznek. De ide sorolják azokat a tranzitutasokat is, akik egy napon belül elhagyják az országot. < A nemzetközi szakiroda- lom kétféle vendégszámlálást ismer. Az egyik a határ átlépésekor regisztrál, a másik a szállodai bejelentéseket veszi alapul. Mi kénytelenek vagyunk az előzőhöz folyamodni, mert az ország szállodai kapacitása a beérkező vendégeknek csak 7 százalékát tudja fogadni. A turisták 80 százaléka magán- szállásokon vagy panziókban keres szobát. Országszerte gomba módra megszaporodtak a panziók, hangulatos környezetben, körültekintő kiszolgálást nyújtanak, s mindezt a szállodákénál olcsóbb áron. Fel kellene tehát ébredniük a szállodáknak: ma már kőkemény konkurenciaharcban , kell megszerezniük a vendégeket. Idegenforgalmunk régi gondja a Balaton partján, hogy ha az időjárás nem alkalmas fürdésre, a vendég nem tud mit kezdeni magával. A szállodák némi szórakozási lehetőséget már biztosítanak, igaz, méreg drágán. A kisebb panziók ezt is sokkal rugalmasabban és ötletesebben oldják meg. Van, ahol horgászatról, lovaglásról, ökörsütésről is gondoskodnak, csakhogy kellemesen teljék a vendégek ideje. Miután a gazdagabb turisták a drága hotelek árai ellenében sem kapnak olyan szolgáltatást, mint amilyet ugyanennyi pénzért más országokban megkaphatnak, lassan elpártolnak Magyarországtól. Tudomásul kell venni: mára már csak a kispénzű, de igényes vendég találja meg nálunk a számítását. Nem a vendégeknek, nekünk kell az igényekhez igazodnunk, s akkor talán az idegenforgalom mérlege is újra jó irányba billen. (koós) Ferenczy Europress Tovább növekedett a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó súlya az állami adóbevételek között. Az év első felében a kiemelt adónemeket tekintve a nettó adóbefizetések értéke elérte a 347,4 milliárd forintot, ami 19,3 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakában befizetett összeget. A magánszemélyek jövedelemadó befizetései 26,3 milliárd forinttal haladták meg a tavalyi összeget, miközben az általános forgalmi adó befizetések 27,6 milliárd forinttal emelkedtek. E két adófajtából összesen 229,5 milliárd forint bevétele származott a költség- vetésnek. Társasági adó címén a gazdálkodó szervezetek 11,9 milliárd forintot fizettek az első félévben a visszaigénylések után, ami 5,1 milliárd forinttal marad el a tavalyi befizetésektől. A pénzintézetek továbbra is nettó visszaigénylő pozícióban vannak. A pénzintézetek a féléves adatok szerint csak fele annyi adót, mintegy 11,8 milliárd forintot igényeltek vissza a költségvetéstől, mint tavaly. így a befizetések figyelembevételével számított nettó visszaigénylésük is csupán a tavalyi fele, 4,3 milliárd forint volt. Az adóbevételek harmadik nagy tételét a fogyasztási adó jelenti, amelyből azonban az első félévben 15,2 milliárd forinttal kevesebb — összesen 64,9 milliárd forint—folyt be, mint az elmúlt év azonos időszakában. Randé Jenő: Nagykövet voltam Egyiptomban Időtlen Háború 8. Intermezzo I. A temetést követő napokban kavarognak a hírek és a rémhírek Szadat és Ali Szabri infarktusáról, a Forradálmi Katonai Tanácsból korábban kiszorult Zakharia Mohieddin és Abdel Latif bagdadi visszatérési kísérleteiről. Nem is egészen alaptalanul, hiszen az A1 Ah- ram szeptember 30-án közölte Zakharia Mohieddin nyilat- koztatát: „...Harminc éven át szoros kapcsolatban voltam Gamallai.” S tulajdonképpen némi jogcíme is lett volna, hiszen az 1967-ben elszenvedett megsemmisítő vereség után Nasszer az ő javára mondott le az elnökségről. S ha akkor nem lép közbe Szadat... Nasszer lemondásának háttértörténetét egy szovjet diplomatától hallottam, aki hét éven keresztül a kairói nagykövetségen a nagykövet tolmácsa volt, s így rendszeresen találkozott Nasszerral. S mivel a nagykövetek változtak — az ő idejében a legutóbbi amúgy sem karrierdiplomata volt, hanem pártmunkásból lett nagykövet —, bizalmas kapcsolatba került a Raisszal. Olyan bizalmas kapcsolatba, hogy megengedhette magának saját véleménye kimondását. O kísérte el a nagykövetet arra a találkozóra is, amelyen az elnök, mielőtt szándékát bejelentette volna a rádióban és a televízióban, közölte vele, hogy lemond, s átadja a helyét Zakharia Mohieddinnek. A tolmács, akit a közlés megdöbbentett, nem a nagykövet szavait tolmácsolta Nasszemek, vagyis hogy őszintén sajnálja, s jelenti a pártnak és a kormánynak, hanem kifakadt: — Gamál, ezt nem teheted. Ezt nem szabad megtenned! — Meg kell tennem — mondta Nasszer. — Meg kell tennem népem érdekében. — Komolyan mondta — tette hozzá a tanácsos —, de nem hittem neki. Nem hittem, mert ismerem az egyiptomiakat. Ahogy közben rámnézett, s megvillant a szeme, tudtam, hogy mást gondol, és mást mond. Tudtam, hogy lemondását csak felajánlja, azért, hogy a helyén maradjon. Hiába akarta a nagykövetségre visszatérve főnökét meggyőzni, az már fogalmazta a táviratot, amelyben hozzájárulást kért, ahogy azonnal felkereshesse Zakharia Mohieddint, s átadja neki a szovjet vezetés jókívánságait. A tolmácsnak nem maradt más hátra, minthogy követelje, hívják össze a tanácsosok értekezletét, amely ilyen renkívüli ügyekben véleményt mond, s azt a nagykövetnek figyelembe kell vennie. S a tizenkét tanácsos, akik között a tolmácsnak úgy látszik nagyobb volt a befolyása, mint a nagykövetnek, addig vitatkozott, míg meg nem érkezett a híre, hogy Szadat, akkor a Nemzetgyűlés elnöke, áttörte magát a Nasszer mellett tüntető tömegen, s felkérte a Nemzetgyűlés nevében, hogy vonja vissza lemondását. (Folytatjuk) Ki mondta, hogy befektetni bonyolult? MAGYAR AlXAM által az 1902. évi I.XXX. törvény alapján kibocsátott LAKOSSÁGI KINCSTÁRJEGY Sorszám: 2 630414 . pénzügyminiszter elismeri, hogy. ÍOOOO,- Ft, azaz tízezer forint névértékröl száló, a módosított 1987. óvl 23. számú törvényerejű rendelet szerint kibocsátott lakossági kincstárjegy az állami költségvctós rövid lejáratú hitelszükségletének fedezetére szolgál és az államadósság része. B lakossági kincstárjegy lejárata: l év. azaz 3«5 nap. A névénék után Járó bnmó kamat mértéke lejáratkor: évi 19*. azaz tizenkilenc százalék. Ezen lakossági kincstárjegyet legkorábban a vásárlástól számított 2 hónap elteltével a vásárlás naptárt napjával megegyező naptól lehet visszaváltani. A második hónap után történő visszaváltás cselén a kincstárjegy birtokosát az alábbi, az eladástól a visszaváltásig naponta kiszámított, alábbi ménékü kamat Illett meg. 2. hónaptól ott. napig évi 10». 91.naptól 1 w>. napig évi tik isi. naptól 270. napig évi 13*. 271. naptól .mm. napig évi 15*. 38S na|xin 19% Amennyiben a visszaváltás napja munkaszí)ix-il napra esik. úgy a visszaváltás a következő Ezen lakossági kincstárjegy által megtestesített államadósságot az állam a visszaváltás napján a fenti mértékű kamattal egyOtt az ország bármely, lakossági kincstárjegyet forgalmazó pénzintézete, énékpapir-foigalmazó társasága útján visszafizeti. Ezen kincstárjegy bemutatóra szóló, forgatható énékpapír. amelyet brllőkll magánszemélyek vásárolhatnak meg és egymás között Is átruházhatnak. Budapest. 199:1. A Lakossági Kincstárjegy ma az egyik legbiztonságosabb befektetés. Mivel állami értékpapír, a kamatfizetésre és a törlesztésre maga az állam vállal garanciát. Nemcsak biztonságos, de igen kedvező kamatozású értékpapír is. 1 éves, rövid távú futamideje könnyen belátható időtartam az Ön számára. Ha Ön egy évre leköti pénzét, akkor a futamidő lejártával 19% kamatot kap. Ha időközben mégis váratlanul pénzre lesz szüksége, a Lakossági Kincstárjegyet már 2 hónap elteltével is visszaválthatja. És ami a legfontosabb, akkor is kamatozik! A Lakossági Kincstárjegy 1993. augusztus 23-tól az országban közel 500 helyen kapható. Később pedig a forgalmazó hálózat bármely tagjánál visszaválthatja Lakossági Kincstárjegyét. Ha tehát egyszerű, rövidtávú és kedvező hozamú befektetést keres, fektesse pénzét Lakossági Kincstárjegybe! A Lakossági Kincstárjegy a legegyszerűbb befektetési megoldás és 1993. augusztus 23-tól már ön is megvásárolhatja. A Lakossági Kincstárjegy folyamatosan kapható az alábbi forgalmazóknál: Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. 1052 Budapest, Deák F. u. 5. • Budapest Bank Rt. valamennyi fiókja • OTP Bank Rt. kijelölt fiókjai • Budapest Bank Rt. Békéscsaba, Hunyadi tér 10. • OTP Bank Rt. Békéscsaba, Szent I. tér 3. • 1993. szeptember 1-jétöl Polgári Bank Rt. Békéscsaba, Mednyánszky u. 8.
