Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-19-20 / 193. szám

1993. AUGUSZTUS 19-20., CSÜTÖRTÖK-PÉNTEK ÁRA: 13,80 FORINT XLVIII. ÉVFOLYAM 193. SZÁM Békésből a Médiahajóra Eddig két alkalommal tette meg nagy érdeklődés közepette útját a Médiahajó. Az idei rendez­vényre is meghívást kapott szer­kesztőségünk azzal, hogy tizen­egy fős csapatot is nevezhet. Közülük ketten kapnak majd meghívást, ők a Békés Megyei Hírlap vendégeiként lesznek ott a hajón. A közéleti tizenegy ki­választása szerkesztőségünk feladata volt. (5. oldal) A Szent Jobb története Augusztus 20-án az idén is lesz Szent Jobb-körmenet. Hogyan maradhatott meg első uralko­dónk jobb keze? — kérdeztük Szabó Géza kanonokot, a nemzeti ereklye őrét, a Bazili­ka plébánosát. (Szent István- napi ünnepi összeállításunk: 8—9. oldal) Nem véletlenül választotta a Megyék Országos Gyűlése helyszínéül az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpar­kot. Hiszen a legenda szerint itt fejeződött be a honfoglalás, ahol a magyar nép vezérei „szerét ejtették az ország egész dolgának”, s itt kezdő­dött meg 1945 után a földosz­tás. A tizenkilenc megyéből és a fővárosból több mint 1400 közgyűlési tag vett részt az első országos gyűlésen — kö­zöttük hatvanan Békésből —, amelyen a házigazda Csong- rád megye közgyűlésének el­nöke, Lehmann István kö­szöntötte a vendégeket. (Elöl­járóban elmondta, hogy nem csak emlékezni akar az orszá­gos megyegyűlés, de tanácsot is adni a döntéshozóknak, mi­lyen megye tud jobban hasz­nálni a hazának.) Az országos megyegyűlés 1996-ban az ál­lamalapítás 1100 éves évfor­dulóján újra összeül Opuszta- szeren. Göncz Árpád köztársasági elnök avatta fel azt az emlékoszlo­pot, amelyet a 19 megye címere díszít, s emlékeztet az első országos megyegyűlésre fotó: lehoczky péter „Szerét ejtették az ország dolgának” Székelyföldi gyülekezet Gyulán A gyulai református gyüleke­zet meghívására, az immár ha­gyományos testvérgyülekeze­ti kapcsolat ápolásának kere­tében kedden Gyulára érkezett a sepsiszentgyörgyszemerjai református gyülekezet kül­döttsége. Tegnap (szerdán) este hat órakor a gyulai református templomban Incze Sándor sepsiszentgyögyszemerjai es­peres, lelkipásztor hirdette az igét, majd a vendéggyülekezet énekkara énekelt. Ezt követő­en a házigazdák invitálására a sepsiszentgyörgyszemerjaiak átvonultak a tószínpadhoz, ahol megtekintették a Ven­dégségben otthon című II. Minden Magyarok Táncfesz­tiváljának megnyitóját. Kőtörő Miklós, a Megyei Ön- kormányzatok Országos Szö­vetsége soros elnöke többek között így fogalmazott: — A megyék ezeréves múltjával hi­valkodni nem akarunk. A múlt lehet példa, kiindulópont, amelyet értékeit elismerve tisztelnünk kell, de amelyet meghaladni feladat és köteles­ség. Elfordulunk attól a vár­megyeképtől, amely a moder­nizáció kerékkötője volt. A mai megye az országgal akar haladni. Ezt fejezte ki az a nyilatko­zat is, amelyet a közgyűlések elnökei a helyszínen írtak alá ünnepélyesen, s amelyet a je­lenlévő képviselők közfelki­áltással szavaztak meg. Né­hány gondolat a Megyék Or­szágos Gyűlésének nyilatko­zatából. „Együttlétünkkel és összefogásunkkal hitet teszünk a nemzetével azonos érdekeket hordozó, országal­kotó vidék mellett, amely 19 önkormányzó, a fővárossal és egymással együttműködő egységet alkot... Össznemzeti érdek a szilárd és tartós önkor­mányzati rendszer. Haté­konyságának nélkülözhetet­len feltétele a szabad társulás ösztönzése, a település-, me­gye- és az államhatárokon átí­velő együttműködés. A törté­nelmi hagyományok és az eu­rópai törekvések ismeretében hisszük, hogy területi és tér­ségfejlesztő szerepet csak vá­lasztott középszintű testület tölthet be.” Göncz Árpád köztársasági elnök beszédében utalt arra, hogy a megyerendszer sajáto­san kétarcú. Egyrészt szárma­zásában a központosításra haj­ló mindenkori hatalom lefelé nyúló, gyakran fojtogató csáp­ja, fejlődésében viszont civil szerveződés, a mindenkori ön- kormányzatok védőpajzsa. A magyar történelem, a közel­múlt számtalanszor bizonyí­totta a mindentudó, csalhatat­lan központi állami akarat ve­szélyeit. Ezért sem jó kétségbe vonni a megyei közgyűlések államigazgatási jogkörét és kor­látozni cselekvési lehetőségeit. (Folytatás a 3. oldalon) Ugye, értenénk egymást? István, a király 1083-ban, VII. Gergely pápa bölcs elhatáro­zásából lett a római katolikus egyház szentje. S ha ebbéli tisztelete az évszázadok hömpölygése során világi érdemei elismerésének jelzőjévé is erősödött a magyarok emlékeze­tében, csak nagyságát igazolja. Néki adatott meg, hogy befejezze elődei évszázados államépítő munkálkodását. Olyan időket élünk, amikor nem árt (inkább használ) Szent István stratégiai elhatározásait összevetni korunk különféle törekvéseivel. (Már csak azért is, mert személye aligha kisajátítható.) A magyarok — olykor és ma sanya­rúnak tetsző — fennmaradását Szent István valóban csal­hatatlan felismerései alapozták meg. (Vajon a magyarok vagy a magyarkodók ellen lépett-e fel?) Modernizált, s ehhez kénytelen volt a társadalmi, technikai, tudományos, kulturális, katonai szempontból fejlettebb — akkoriban tőlünk nyugatra keresendő — világ értékeit (tűzzel-vas- sal) elfogadtatni derék eleinkkel. S ehhez keresett ideoló­giát, hitet, reményt adó meggyőződést. Nem vitatom, a tulipános láda is miniatürizálható, de mostanában a mikroelektronikai termékeknek nagyobb ke­letje vagyon. (Nyugaton is.) A modernizáció — a túlélés — járulékos hatásait ma könnyebb összeegyeztetni hagyomá­nyainkkal, mint ezer tájékán lehetett. Persze az értéket illene megkülönböztetni a kacattól: helyre kellene állítani valame­lyest a közigazgatás Szent Istvántól származtatható megye- rendszerét, melyet főként negyven év külső (nem nyugati) hatása miatt roncsolt szét az elvakultság. Békésebb időkben szívesen írnék más, csodálni való magyarokról, például — Veszprém szerelmeseként — Szent István feleségéről, a bajoroktól érkezett Gizelláról. Ugye, értenénk egymást, magyarok? Kiss A Jánqs Álomból valóság (Sz)épül a méhkeréki határátkelő A sarkadi önkormányzat képvi­seletében Tóth Imre polgármes­ter és dr. Sipos Lajos jegyző fogadta a napokban Nemes La­jost, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának beruházási osztályvezetőjét, akivel később az épülő méhke­réki határhoz látogattak. A be­ruházó vám- és pénzügyőrség a közelmúltban pályázatot írt ki a határépítési munkák elvégzésé­re, amelyet a G YULAB AU Kft. nyert el. Az osztályvezető a ha­táron találkozott a pályázatot elnyert cég vezetőjével és a cég által felkért alvállalkozókkal. (Folytatás a 3. oldalon) Tóth Imre sarkadi polgármester, Nemes Lajos, a vám- és pénzügyőrség osztályvezetője (mindketten a bal szélen), s mellettük a kivitelező cégek képviselői a határátkelő kiviteli tervét tanulmányozzák a helyszínen fotó: lehoczky péter Több katonafiút neveltek Augusztus 20-a alkalmából a Magyar Honvédség parancs­noka és a Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere juta­lomban részesített három, me­gyénkben élő, több katonafiút nevelt édesanyát. Az ünnep­ségre tegnap a Békés Megyei Hadkiegészítő Parancsnoksá­gon került sor, ahol Csepregi Péter alezredes, hadkiegészítő parancsnok adta át a szarvasi Vamyú Sándornénak és Hül­lender Györgynének, vala­mint a szeghalmi Papp Gyulá- nénak az érdemi elismerést. Utazhatunk vonaton Romániába Mára várhatóan helyreáll a Ro­mánia és Magyarország közötti vasúti teher- és személyforga­lom, miután véget ért a románi­ai mozdonyvezetők egy hete tartó sztrájkja — mondta el Sipos István, a MÁV Rt. vezérigazga­tó-helyettese. A személyszállí­tó nemzetközi vonatok a menet­rendnek megfelelően indulnak Magyarországról. A Romániá­ból érkező szerelvények azon­ban még több órát késnek, ugyanis a munkabeszüntetés miatt Romá­niában többezer veszteglő vo­nat indítását kell összehangolni. Ki vagy kik fenyegették meg Habsburg Ottót? Kedden délután éppen becsuk­tam volna magam mögött az irodám ajtaját, amikor meg­szólalt asztalomon a telefon. — Ide figyeljen! — szólt a kagylóba egy kellemetlen hangú férfi. — Maga szereti a szenzációt... —Kivel beszélek? — Hallgasson! — paran­csolt rám durván. Le akartam csapni a telefont. A férfi azon­ban „támadott”: — Megírhatja, hogy Dr. Habsburg Ottó nem hagyja el élve Békéscsabát! —Ne szórakozzon velem— vettem át a stílusát, de már nem volt kinek folytatnom, mert lecsapta a készüléket. Azonnal tárcsáztam a városi rendőrkapitányság ügyeletét és bejelentettem a durva tele­fonhívást. Kérdeztem, ki ga­rantálja Habsburg Ottó bizton­ságát? Megtudtam, hogy a vá­ros rendőrkapitánya, dr. Ábra­hám Béla. Épp az ügyeletén tartózkodott, amikor a kérdést nekiszegeztem: — Elmondaná hogyan, mi­lyen módon biztosítják vendé­geink nyugalmát? Éreztem a hangján, hogy a pokolba kíván. — A rendőrség minden olyan intézkedést megtett, ami garantálja dr. Habsburg Ottó­nak és családjának a biztonsá­gát. — Kapitány úr! Túl általá­nos az, amit most mondott. Önnek tudomása van arról, hogy szerkesztőségünket fel­hívták, remélem, csak heccből. De azt hiszem, ezt a bejelentést nem szabad elbagatellizálni... (Folytatás a 3. oldalon) Jó közepes a gabonatermés Néhány nappal az aratás befe­jezését követően, az előzetes adatok ismeretében közepes vagy annál valamivel jobb ga­bonatermés valószínűsíthető — nyilatkozta Szabó János földművelésügyi miniszter szerdán az MTI munkatársá­nak. A tárca vezetője utalt ar­ra, hogy kedvezőbb időjárás mellett ez a betakarítási ered­mény jobb is lehetett volna. Kenyérnek való, takarmány, vetőmag, valamint az ipari fel­dolgozáshoz szükséges alapa­nyag azonban az aszály ellené­re is elegendő lesz, sőt még kivitelre is jut a termésből. NYÁRI VÁSÁR AZ ELEKTROHAZBAN! Minden héten újabb és újabb termékeket vonunk be akciónkba. Különböző engedménnyel vásárolhatók meg: televíziók — videók — hűtőgépek — mosógépek — szárítógép — mosogatógépek — légkondicionáló és egyéb termékek. Rendkívüli ajánlatunk, amig a készlet tart: — férfi 28-as kerékpár világítással, tartozékokkal + 1 db ajándék utánfutóval. Kpklámárwn: »»90 Ft. A kerékpár-utánfutó külön is megvásárolható (tömlős kerekekkel) 4990 Ft-ért. Nyereményakciónk múlt heti nyertese: a 3226-os számú ajándéksorsjegy tulajdonosa. Nyereménye: I db színes tv. ELEKTROH AZ Békéscsaba, Baross út 10. sz. Telefon: 325-588.

Next

/
Thumbnails
Contents