Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-16 / 190. szám

1993. augusztus 16., hétfő MEGYEIKÖRKÉP A békéscsabai leánykórus Angliában Valamennyien új barátságokkal, tapasztalatokkal gazdagodtak Gyermekfelügyelet Szarvason az 1. számú bölcső­dében szeptember 1-jétől na­ponta 8—17 óráig gyermek­felügyeletet biztosítanak. Vál­lalják hat hónaposnál nagyobb, de háromévesnél kisebb gyer­mekek szakszerű felügyeletét, foglalkoztatását. Az érdeklő­dők a bölcsőde Kossuth u. 19. szám alatti épületében kaphat­nak bővebb felvilágosítást. Késve adóznak Mezőhegyes város két megha­tározó adófizetője a ménesbir­tok és a cukorgyár. Eddig egyik vállalat sem tudott eleget tenni idei adófizetési kötelezettségé­nek. Az utólagos befizetésre várhatóan a második félévben kerül sor. Az önkormányzat ter­mészetesen nem tud eltekinteni a jelentős összegű adópótlékok felszámításától. Eszperantó találkozó Kondorosra nemrégiben több mint 12 országból érkeztek ven­dégek a nemzetközi szintű esz­perantó találkozóra. A tíz napig tartó eseménysorozaton megvi­tatták a szövetség helyzetét, megismerkedtek Békés megye nevezetességeivel, látványos­ságaival. A találkozó helyi sze- vezője Kozsuh Pál volt. Segélyezettek Battonyán 1990 óta folyamato­san emelkedik a rendkívüli szo­ciális segélyben részesülők szá­ma. 1990-ben450,1991-ben 632, 1992-ben pedig már 930 eset­ben folyósított segélyt az önkor­mányzat. Az idén június 30-áig 413 fő 619 esetben kapott rend­kívüli segélyt Battonyán. Ezen a nyáron ismét kéthetes angliai koncertkörúton vettek részt a Békéscsabai Zeneművé­szeti Szakközépiskola lányai. Az élményekben gazdag utazás központja Shrewsbury volt, mely Békéscsabához hasonló lélekszámú város, nem messze Wales határától. A rengeteg tör­ténelmi nevezetességgel és mű­emlékkel büszkélkedő várost Anglia legszebb Tudor városa­ként tartják számon. Itt született 1809. február 12-én Charles Dar­win, a nagy természettudós is. A kórust megérkezése után a 15. Shrewsbury Music Festivalt szervező Concertworld igazga­tónője, Nichola Stokes fogadta, majd helyi családok vették gondjaikba a megfáradt utazó­kat. Shrewsburyban egyébként nem ismeretlen a Bartók Béla Leánykórus; a korábbi fesztivá­lokon, 1985-ben és 1986-ban már sikert arattak itt a csabai lányok. Az első nap kirándulás­sal kezdődött: a közeli, festői szépségű Ludlow városkában jártuk be a történelmi hangula­tot árasztó utcácskákat és a vá­rat, majd visszatérve Shrews- burybe a napot diszkó, illetve polgármesteri fogadás zárta a Music Hallban. A fesztivál mű­vészeti vezetője, Jón de Revere régi barátként üdvözölte Rázga József karnagyot, hiszen nyolc év óta számos fesztiválon léptek fel közösen, illetve Revere pro­fesszor már többször segítette a Bartók Béla Leánykar külföldi utazásait. A magyar kórus közös kon­certeken fellépett más együtte­sekkel is, így a finom söröket gyártó Wem városkában a helyi középiskola ADJAZZ big- bandjével. A forró hangulatú koncerten a magyar lányok táncra perdültek a széksorok között, a helyi angol közönség őszinte meglepetésére. Július 4-én a kórus a St. John’s metodista templomban adott koncertet azoknak a csalá­doknak, akik 1985-ben látták vendégül az akkori kórust. Bár karmesterükön kívül csak Nátor Éva zongorakísérő volt jelen a nyolc évvel ezelőtti tagok közül, jó hangulatú találkozó sikeredett, melyet egy angol egyházi himnusz közös elének- lése zárt. Az egyik akkori házi­gazda, dr. Jeiikis, egy szép walesi nyelvű altatódalt írt a kórus számára, az újbóli talál­kozás alkalmából. A 15. Shrewsbury Nemzet­közi Ifjúsági Fesztivál szinte pezsgett az érdekes rendezvé­nyektől, még a barátkozásra is nyílt alkalom az ódon Butter­market diszkóiban, a közös kó­ruspróbákon vagy a város utcá­in, a barangolások közben. Szá­mos egyéni barátság mellett kölcsönös csoportos meghívá­sok is születtek, így például az ADJAZZ big-band részt vesz Békéscsabán, az 1994-es ZE­NIT-en. Gyorsan elrepült a két hét, és mire éppen kezdtük meg­szokni az angol konyha étkeit, már újra Ramsgate-ben vártuk a kompot, hogy a két és fél órás utazással átkeljünk öreg konti­nensünkre. Az átkelés során az Atlanti-óceán egy kis ízelítőt adott abból, milyen is az, ha egy kicsit nyugtalan. A hosszú úton a „légnemű” országhatárokon buszunknak csak lassítani kellett, a határőri- zők (ha előjöttek kuckójukból) csak barátságos „tovább”-ot in­tettek. A németországi Kastl magyar gimnáziumban megpi­hentünk egy éjszakára és sajnál­koztunk az oda járó magyar gyerekeken, akik számára júli­us végéig tart a tanév. A kéthetes angliai utazás során vala­mennyien gazdagabbak lettünk új barátságokkal, kisebb-na- gyobb tapasztalatokkal. Meg­csodáltuk a hidegvérűnek tar­tott angolok számunkra furcsa szokásait, a lányok a „terepen” gyakorolhatták az angol nyel­vet, ami bizony nem ugyanaz, mint az iskolában. A magyar, ezen belül a békéscsabai zene­tanítás sikerét a forró hangulatú koncertek és újabb meghívások nyugtázták. Következő hír­nökünk a Békéscsabai Ifjúsági Fúvósok lesznek, akik 1994- ben Harrogate városában vesz­nek részt a Concertworld követ­kező nemzetközi ifjúsági zenei fesztiválján. Pete István KOVIZIG-hírek Téglafalak a Kettős-Körös jobb oldali töltésében A Kettős-Körös jobb oldali töltését — Békés alatt Bodzás- zugnál — a folyómeder 2—6 m-re közelítette meg. Ezen a veszélyeket rejtő állapoton változtatni kellett, így került sor a töltés 18+200—18+700 km közti szakaszán a töltés áthelyezésére. Ennek eredményeképpen az új nyomvonalon épülő töl­tés vízoldali lába a medertől 25,0—30,0 m távolságra kerül. Július közepére az épülő töltés a II. fokú árvízszintnek megfelelő magasságot ért el, megkezdődhetett a régi töltés elbontása, és az új nyomvona­lon történő beépítése. A régi töltés elbontása köz­ben a KÖVIZIG földmunka- gépei téglafalra bukkantak. Az 1980. július 28-ai kettős­körösi töltésszakadás után e sorok írója kutatni kezdte ezen töl-tésszakasz történetét az árvizet megelőző 150 év alatt. Leltári és tervtári ada­tokból megállapítható, hogy a békési hídtól Hosszúfokig ter­jedő folyószakasz melletti töl­tés tervét Bodoki Károly ké­szítette. Építése 1861—1864. évek között történt a Hosszú­foki Armentesítő Társulat ál­tal. A töltésépítés során a hely­színen található iszapot, ho­mokot és azok átmeneti válto­zatait is beépítették. Az elhu- muszosodott rétegeket nem mindig távolították el az épülő töltésből. Ezen okok miatt az elkövetkező években a kiépí­tett töltések nem bírtak ellen­állni az évről évre fokozódó árvizeknek és ezért 1874, 1876, 1879 és 1880-ban töl­tésszakadások keletkíztek. Az árhullámok alkalmával a társulatnak állandó harcot kellett vívni ezen a folyósza­kaszon a víz átszivárgása el­len. A küzdelem arra a gondo­latra vezetett, hogy a töltés belsejébe vízzáró téglafalat lé­tesítsenek. Ilyen előzmények után a Kettős-Körös jobb oldali tölté­sének 18+352—18+812 km szelvénye között a víz felőli koronaél alatt 460 m hosszú­ságban elkészült az első tégla­fal. A téglafal építése érdeké­ben a töltést meg kellett bonta­ni. A kiásást 80—90 m hosszú szakaszokon végezték. A ki­ásott munkagödör 5,0 m körüli mélységű volt, s így dúcolást is kellett alkalmazni. Az elsőnek épített téglafal alapját 125 cm szélesre készí­tették, de a későbbi években épülteknek már csak 45 cm, sőt 30 cm széles lett az alapja. A téglafal 50 cm-rel ért a terep­szint alá, és magassága 50 cm- rel haladta meg az 1879. évi nagyvízszintet. A téglafal fa­lazása 150 cm magas rétegben készült. A fal fagyálló tégláit a me- zőberényi és a békési tégla­gyárakból szerezték be. A tég­lafalat és alapját 1:3 keverésű, portland cement habarcsba rakták. (A cementet a Fehér- Körös menti Honctőről, a ho­mokot a Kettős-Körös medré­ből termelték.) Ezek víz felőli oldalát 20 mm vtg, 1:3 keverésű ,atiaqua’ víz­hatlan cement vakolattal látták el. Erre 1 mm vastag, az előző műveletnél használt vakolatot húztak, amelyet tükörfényesre simítottak. A vakolat elkészülte után, 48 óra múlva lett a kiásott földanyag 15 cm-es rétegekben visszadöngölve, szükség esetén öntözve. A kiásott föld ugyan­abba a rétegbe került vissza, mint ahonnan a töltésből kiás­ták. A Kettős-Körös jobb oldali töltésében, a békési hídtól Hosszúfokig terjedő szaka­szán— 1885—1914. évek kö­zött — hat helyen több válto­zatban épült be a töltésbe víz­záró fal. Az árvízszintek növe­kedésével a töltéseket magasí­tották és ezen falakat is maga­sították. A szigetelőfalak he­lyei a töltésen korábban táb­lákkal voltak jelölve, a háború alatt eltűntek, s lassan a nyil­vántartásokból is kimaradtak ezek az adatok. A téglafalakkal kapcsolatos kutatásokat kétkedés is fogad­ta, de ennek ellenére megmoz­gatta az emberek fantáziáját és az igazgatóság bizonyságot akart szerezni. A Talajmechanikai Labora­tórium megbízást kapott a tég­lafalak feltárására, ez azonban nem vezetett eredményre, mert vízszintes fúrást nem tud­tak végezni. 1982-ben a VITUKI lett megbízva a téglafalak feltárá­sára, de a radaros mérések nem adtak használható eredményt. A Magyar Vízgazdálkodás 1983. évi 6. számában közlés­re került e témával foglalkozó leírás, majd a téglafalak ügyé­ben ezután csend következett, mely tíz évig tartott, addig amíg a gyulai igazgatóság földmunkagépei meg nem ta­lálták, a mai emberek által még sohasem látott— 108 éve — a töltésben lévő téglafal egy hosszabb szakaszát. Góg Imre Olvasóink írják — Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztő­ségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelen­tetjük meg. A Körös Volán válaszol A Békés Megyei Hírlap július I9-ei számában megjelent olvasói levélre az alábbi választ adjuk. Gyulán a 2-es járaton szolgálatot teljesítő ellenőrünket meg­hallgattuk. Elmondása szerint az orvosi rendelőnél, valamint a Várfürdőnél leszállás után azoknak az utasoknak hívta fel a figyelmét, akik korábban a felszálláskor szabálytalanul, a menet­jegyet váltó utas mögött menetjegyváltás vagy bérletfelmutatás nélkül haladtak az autóbusz belsejébe. Az ellenőrünk figyelmét felhívtuk, hogy a szabálytalanul felszálló utasokat is az autóbu­szon figyelmeztesse. Az ellenőrünk által okozott kellemetlensé­gért utasunktól elnézést kérünk. * * * A Hírlap augusztus 6-ai számában megjelent olvasói levélre az alábbiakat közöljük. Az első ajtón történőfelszállás bevezetése előtt a helyi autóbu­szok első ajtajánál a korlátok áthelyezésre kerültek oly módon, hogy ott gyermekkocsival is fel lehet szállni. Az utazás során azonban a gyermeket a kocsiból ki kell venni, mivel egy esetleges hirtelen fékezés következtében súlyos baleset történhet. A gye­rekkocsi kézipoggyászként díjtalanul szállítható, ha a többi utasnak nem okoz kényelmetlenséget. Visszhang A KGST-piacot be kell-e zárni? Tisztelt Falvi Józsefnél Olvastam írását és megértem önt, ám véleménye szubjektív. A KGST-piaccal kapcsolatos írásommal nem is a becsületes kereskedőkre, kisiparosokra kívántam utalni, hanem az erkölcstelen haszonkulccsal dolgozó kufárokra, akik rögtön megfognak jelenni, ha a KGST-piac megszűnik. Az önök tragédiáját az életszínvonal nullára esése fogja okozni, ami elkerülhetetlen. Amikor hazánkban a közelmúltban az életszín­vonal a legmagasabb szinten volt, akkor virágzott a kisipar, kiskereskedelem, megélt a maszek kútfúró, butikos, maszek sza­bó, kályhás, üveges, kőműves stb. Ahogy nő a szegénység, úgy az emberek egyre kevesebbet fognak ruhára költeni, s utolsó pénzük élelmiszerre, majd „úgyis mindegy” alapon kocsmára fog elmen­ni. A kisvállalkozások közül a gépjárműjavítók fognak csak talpon maradni. Az önöket sújtó terhekértfőképpen a kormányt kell vádolnia. A gazdasági összeomlás pedig először a kisembert fogja nullára tenni, majd önöket. Egyébként ha más szemszögből nézzük a KGST-piacot, akkor úgyis felfogható, mint az idegenforgalom része. Az itt árusító külföldieknek enniük kell, sőt strandon is találkoztam velük. Jugoszláviában például Montenegrót turiz­musa tette gazdaggá, igaz hogy ott módosabbakfordulnak meg és nagy pénzek forognak. A szubjektivitást egy számítógépes kimutatás tudná kizárni. A japánok már számítógépes jövőkutatást végeznek. Számadatok­kal ki lehetne mutatni, hogy az idegenek által mennyivel nő az élelmiszerboltok, vendéglők stb. bevétele. Mint ahogy azt is ki lehetne mutatni, hogy mennyivel több pénzt fordít élelmiszerre és minden másra a lakosság, ha olcsóbb ruhákhoz jut. Ifj. Salamon György írók közt a legjobb... Olvasom a Békés Megyei Hírlapban: írók közt a legjobb köztár­sasági elnök...főszerkesztők közt a legjobb énekes... stb. Hát ilyet én is tudnék mondani: nyelvészek és lovászok közt grafikus, grafikusok között nyelvész és lovász. De hogy a legjobb (vagyok), azt nem merném állítani. Vagy mikor gimibe adtak, testvéreim közt úrificsúr voltam, iskolatársaim között pedig tahó paraszt. (Einstein Alberttá! vettem a mintát: az angolok szemé­ben német tudós vagyok, a németek szemében svájci zsidó.) Kesjár András, Békéscsaba Az önkormányzat és a lakosság közötti viszony H azánkban az 1989-es esztendő szabad utat nyitott a demokrácia felé. A kommunizmust mélyen jellemző tanácsok szerepe tehát lejárt, s helyükbe a demokratikusan gondolkodó s cselekvő önkormányzatok léptek... Ebben a tudatban éltünk mi, állampol­gárok... Ma, csaknem négy év után felismertük, hogy az önkormányzat és a lakosság egymáshoz való viszonya országos átlagban sem kielégítő. Egy-egy helységben csak a név változott, s a testület tagjai a kommunizmus eszméivel csaknem ötven százalékban a felszínen maradtak. Egy-egy önkormányzati testület a rendszer- váltástól kapott tág ,,,kötőféket’’ még tágabbra nyújtotta — figyelmen kívül hagyva az alapvető demokratikus jogszabályo­kat is—, s kénye-kedve szerint ítélkezik a segélyek elosztásában, s egyéb dologban... Jövőre újra választás lesz hazánkban. Még komolyabban s elszántabban kell cselekednünk választópolgároknak a jövőnket illetően, hiszen az önkormányzati testületek tevékenysége is csak az igazi demokratikus cselekvésen alapulhat. Oláh Ferenc, AZ MDF OKÁNYI SZERVEZETÉNEK TAGJA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents