Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-16 / 190. szám

1993. augusztus 16., hétfő HAZAI TÜKÖR/SOROZAT Debreceni virágkarnevál A 24. debreceni virágkamevál- ra 70 japán virágkötő érkezik. Az ikebana-show már augusz­tus 19-én megkezdődik. A ne­vezetes 11 virágkocsis felvonu­lás augusztus 20-án lesz. A ko­csikat kísérő művészeti együt­tesek bemutatót tartanak az ut­cán és a nagyerdei stadionban. Majorettek, néptáncosok, zász­ló- és kardforgatók valamint fú­vósok érkeznek a világ számos országából. A karneváli műsor­ban 13 magyar művészeti együttes is fellép. A virágkameválhoz kap­csolódva egyéb kulturális ren­dezvényeket is tartanak. A vi­rágkarneváli menet esti felvo­nulása tűzijátékkal ér véget. Csődbe jutottak Legutóbbi közlésünk óta újabb Békés megyei cégekről tudtuk meg, hogy csődeljárás, felszámolási vagy végelszá­molási eljárás folyik ellenük. Felszámolási eljárás ANSER Kereskedelmi és Ügynöki Kft., Békéscsaba. Végelszámolási eljárás Hőkezelő Társaság Gmk, Békéscsaba. II. Magyar Könyvvásár Idén is megrendezik a Magyar Könyvvásárt Pécsett: a köny­ves szakma hazai képviselői­nek második országos találko­zóját szeptember elseje és ne­gyediké között tartják a me- csekaljai városban. A négyna­pos Magyar Könyvvásárra ed­dig közel nyolcvan kiadó és ugyanennyi terjesztő cég je­lentkezett. Pécsett jelen lesz a könyv világának szinte vala­mennyi számottevő hazai kép­viselője. A könyvkiadók új­donságait felvonultató kiállí­tás mellett az idei könyvvásár másik jeles eseménye a ma­gyar könyvkereskedők orszá­gos konferenciája lesz. A mezőgazdasági kistermelők öntözési lehetőségei Nem a víz a drága Az évtizede tartó aszály okán már elgondolkozhatnának a termelőit, nem érné-e meg többet öntözni? FOTÓ: FAZEKAS FERENC Még mindig csapadék után só­hajtozik a föld és a növényzet. Ha az éghajlat fukar is a vízzel, pótolhatja azt a gazdálkodó. De vajon pótolja-e? Tavaly a Vízügyi Szolgálat kezelésé­ben lévő főművekről 325 mil­lió köbméter vizet használtak fel öntözésre. Az idén — az előzetes szerződések alapján -— az öntözővíz használata je­lentősen meg fogjac haladni a tavalyit. A mezőgazdasági kistermelők öntözési lehetősé­geiről kérdeztük Rémai Já­nost, a Közlekedési, Hírközlé­si és Vízügyi Minisztérium fő­osztályvezetőjét. — A gazdálkodók választ­hatnak: vagy a közüzemi ivó­hálózatról vételeznek vizet lo­csolásra, vagy saját vízforrás­ból öntöznek. De lehetőségük van az öntözővizet szolgáltató vállalattól is vásárolni. Ez azonban inkább a nagygazda­ságokra jellemző. A közüzemi ivóvízhálózat nem öntözésre létesült, ezért öntözésre, locsolásra nem is olcsó. A szolgáltatás díját eb­ben az esetben a vízmérőóra alapján fizeti a fogyasztó. A legtöbb kistermelő saját vízforrást — kutat — használ öntözésre. Ebben az esetben nem csupán az üzemeltetéssel kapcsolatos költségek terhe­lik, hanem az úgynevezett víz- készletj árulék is, amelyet minden vízjogi engedéllyel rendelkező vízhasználó köte­les megfizetni. A fizetés alól azok a magán­kutat használók mentesülnek, akiknek a vízfelhasználása vízjogi engedély szerint nem haladja meg az évi 500 köbmé­tert. A vízkészletjárulék alap­díja köbméterenként 50 fillér. Az öntözővizet szolgáltató társaságoktól a vásárolt és ön- tözőcsatomákon szállított fel­színi víz után kétféle díjat kell fizetni: az öntözővíz díját — ennek mértéke a szolgáltató és az igénybevevő közötti meg­állapodástól függ — és a víz­készletjárulékot. Ez utóbbit engedte el a KHVM az aszály­ra való tekintettel június 5-től várhatóan augusztus végéig. A kedvezmény kizárólag a víz után fizetendő járulékra vo­natkozik. A vízkészletjárulék alapdíja 50 fillér, amit a fel­használt víz fajtájától és a használat céljától függő minő­ségi szorzóval megállapított járulék növel. — Mennyire élnek a gazdák ma Magyarországon az öntö­zés adta lehetőségekkel? — Az öntözőkapacitások­nak legfeljebb 50-60 százalé­kát használjuk ki még a legszá­razabb időben is. Pedig az évti­zede tartó aszály okán már iga­zán elgondolkozhatnának a termelők, nem émé-e meg töb­bet öntözni? — Talán drága mulatság az öntözés... — Nem az öntözővíz drága, hanem az öntözés működési költsége. Úgy látszik, hogy ez a költség már nem fér bele a termelési kiadásokba, ezért is marad el. Tagadhatatlan azon­ban, hogy erősen befolyásoló tényezők a piaci viszonyok. A gazdálkodóknak részben nem térül meg az öntözésre befek­tetett költségük, részben nem tudják az öntözést finanszíroz­ni. Bíznak abban, hogy a csa­padék akkor jön, amikor a leg­nagyobb szükség van rá. — Milyen beruházást ösz­tönző támogatásra számíthat­nak a kistermelők? — Vízügyi beruházások — az öntözővíz-csatorna korsze­rűsítése, a takarékos megoldá­sok kialakítása — esetén a be­ruházás 20 százalékára igé­nyelhetnek a Vízügyi Alapból vissza nem térítendő támoga­tást. A pályázati kiírás szerint erre a célra az idén is 12 millió forint állt rendelkezésre. Egyébként az öntözésfejlesz­tési beruházásokat a Földmű­velésügyi Minisztérium hat­hatósan támogatja. Újvári Gizella Ferenczy Europress Randé Jenő: Nagykövet voltam Egyiptomban Időtlen háború 5. Két nap múlva újra a külügy­miniszternél vagyok. Rövid helyzetértékelése: a Rogers- terv elfogadása Izraelben za­vart keltett, az irakiak és má­sok is (félreérthetetlenül a pa­lesztinokra célzott) bírálják Egyiptomot, a hazai közvéle­ményben is mutatkozik bizo­nyos értetlenség. Ami Izraelt illeti, úgy értékelik, nem tehet mást, minthogy igent mond az amerikai javaslatra. „Meg­tettük az első lépést, most raj­tuk a sor. Mi várhatunk.” így is történt. Begin és né­hány miniszter kilépett a kor­mányból, mert az elfogadta a tűzszünetet, mely augusztus 8- án életbe lépett. Amikor az Elnöki Tanács elnökének kö­zelgő látogatásával kapcsolat­ban felkeresem Haszen el Tu- hamy államminisztert, az El­nöki Palota főtitkárát, megle­pően közlékenynek bizonyul. Szerinte a helyzet lélektanilag tarthatatlan mind Egyiptom, mind Izrael számára, s mind­két ország elviselhetetlen anyagi terheket is vállal. A közvélemény a katonai meg­oldás felé hajtja az egyiptomi vezetést, egy év azonban — úgy gondolja — elégséges le­hetne a békés rendezésre. Máshoz az izraeliek szerinte nem ragaszkodnak komolyan, őket csak a hajózás szabadsága és az Akabai-öböl sorsa érdek­li. Egyiptom számára életbe­vágóan fontos a Szuezi-csator- na megnyitása, ez is készteti őket a válság megoldására. A palesztinok most „támadást indítottak” Egyiptom ellen, mert szerintük Nasszer elfo­gadta a „biztonságos határok” izraeli követelését. Támadás Egyiptom ellen? Nehezen lehetett volna félre­érteni szavait. A látogatás Nem kedvem szerint folyik a látogatás előkészítése. Most már szorgalmazom megbízó- levelem átadását, mert külön­ben hogyan vehetnék részt az elnöki látogatás programjá­ban. A protokollfőnök igyek­szik megnyugtatni. Korábban már a szudáni és a szenegáli nagykövet is úgy vett részt ál­lamfője hivatalos látogatásán, hogy előzőleg nem adta át megbízólevelét. Amilyen ba­rátságosan csak tudom, köz­löm vele, egyáltalán nem vi­gasztal, hogy én is bevonulok mint negatív példa az egyipto­mi protokoll történetébe. De nincs mit tenni. A Raisz Ale­xandriában van. Hiába járok Szaed Szaleh főkamarásnál, az elnöki proto- kollszolgálat vezetőjénél is Faruk király valamikori sok palotájának egyikében, a Kub- beh-ben, mert hasztalan pró­bálom az egy hét múlva kezdő­dő látogatásra terelni a szót. A részletek nem érdeklik, arra való az apparátusa. Hosszan meséli, hogy neki van a vilá­gon a legnagyobb gyűjtemé­nye államfők dedikált fényké­peiből, mintegy 150 darab, egyre a magyar vendégtől is számít. Amikor Nasszer elnök hozzá jön teázni, ott ül Faruk király dedikált képe alatt, már Faruk idejében is ő, a főkama­rás volt felelős a legmagasabb szintű protokollért. Azt már egyik kamarása kö­ti a nagykövetség tanácsosa lelkére, nehogy a Kubbeh-pa- lotában (ahol Losonczi Pál és kísérete fog lakni) a melléjük rendelt személyzetnek adjuk a baksist (amit az alkoholmen­tes arab világban nem illene borravalónak nevezni). Ha­nem neki, személyesen, egy összegben. Majd gondoskodik az elosztásáról. (Ki hitte vol­na, hogy ennek következmé­nyei lesznek?) Mindennek ellenére a láto­gatáskor a protokoll olajozot­tan működött. A Raisz Ale- xandriából pontosan érkezett, ott állt a piros szőnyeg végén, amikor leszállt a repülőgép. Losonczi Pál kíséretének egyik tagja lesietett a lépcsőn, egyenesen hozzám. — Átadta a megbízóleve­lét? — Nem. — És most mi lesz? Mit volt mit tenni, tudomá­sul kellett venni, hogy tagja vagyok a kíséretnek, éppen úgy, mint a Budapestre kijelölt egyiptomi nagykövet. Üdvözlés, ellépés a díszszá­zad előtt, majd felharsan a ki­áltás, mely lakhelyéig kíséri az Elnöki Tanács elnökét: „Áse- ra Loscsi!”, vagyis „Éljen Lo­sonczi!” (Délelőtt felhívott az Elnöki Palota titkára, közölte, hogy ő szervezi a „forró fogad­tatást”, s megkért, diktáljam le, hogyan ejtik a magyar el­nök nevét. Többször megtet­tem. Hát így értette.) Másnap megkezdődnek a tárgyalások. Furcsa, hogy míg Losonczi beszél, Nasszer nem nyitja ki a szemét. Mintha le­hunyt szeme megerősítené azokat a híreket, hogy súlyos beteg, legutóbbi moszkvai lá­togatása után orvosi kivizsgá­lásra egy ideig még a Szovjet­unióban maradt. (Folytatjuk) A Nemzeti Bank sem mindenható Nemzetközi valutaválság, —Hogyan hat a Nemzeti Bank pénzügypolitikájára a nyugat­európai valutaválság? — kér­deztük dr. Hárshegyi Frigyest, a Magyar Nemzeti Bank alel- nökét. — Két évig a dollár és az ECU volt a magyar valutako­sár alapja. Tudatosan válasz­tottuk ezt a két valutát. De tavaly szeptember óta az ECU célszerűsége megkérdőjelező­dött, s már akkor elhatároztuk, hogy ha tovább rosszabbodik a helyzete, akkor a német már­kát tesszük helyette a kosárba. — Hogyan érinti ez a forint árfolyamát? — Ez a technikai változta­tás önmagában nem okoz je­lentős forintárfolyam-válto­zást. —A forint tehát felértékelő­dik a francia frankkal, a belga frankkal, az olasz lírával, a spanyol pezetával és néhány más ország pénzével szemben ? — Igen. Ha ezekben az or­szágokban erős a magyar ex­portőrök pozíciója, akkor ott potenciális árveszteség fenye­get. Világos tehát, hogy ezt tudomásul kell vennünk, vagy ha tudunk, árat kell emelnünk, esetleg más valutában kell szerződést kötnünk. —Végső soron a sok nyuga­ti valuta hektikus mozgása ho­gyan hat gazdaságunkra ? Külkereskedelmünk szerződéseit zömmel dollár­ban és német márkában kötöt­te. Miután a német márka át­lagban a dollár ellen mozog — vagyis ha a dollár emelkedik Helyreállították a Szombaton nyílt meg a helyre­állított Mithras szentély Fertő­rákoson a látogatók előtt. A Barlangszínháztól mintegy másfél kilométerre fekvő ré­gészeti emlék a Fertőmeggyes felé vezető kerékpárúton kö­zelíthető meg. A részben szik­lába vájt építmény közvet­lenül a magyar—osztrák hatá­ron áll, emiatt évtizedekig nem mehettek a közelébe még a szakemberek sem. Határ menti elhagyatottságában erő­sen megrongálódott, környe­zete elvadult. Felújítása, rend­magyar pénzügyi politika akkor a német márka értéke csökken, ez megfordítva is ér­vényes —, mozgásuk kiegyen­líti egymást. Mindent egybe­vetve, meggyőződésem, hogy ami most a nyugati valutákkal történik, nem hat ki a gazdaság egészére. — Gazdaságunk másik ké­nyes pontja a megtakarítások kérdése. íratlan szabály, hogy a költségvetési deficittel szem­ben, legalább annyi belső megtakarítás álljon. Köztu­dott, hogy csökkentek a megta­karítások. Mit tesznek ez el­len? — Először is reméljük, hogy a deficit növekedése le­lassul és megáll. Ami a kérdést illeti, valóban csökkentek a la­kossági megtakarítások, ami nem csoda, mert nagy kedvük nem igen lehet az embereknek mínusz 5-8 %-os negatív reál­kamattal megtakarítani. Ezt a kifejletlen pénzügyi rendszer eredményezte s az, hogy a ban­kok átestek a ló másik oldalá­ra. Lehetetlenül alacsony ka­matszintek alakultak ki. Meg­határozó fontosságú, hogy ezen változtassunk! A Nemze­ti Bank ez ügyben már megtet­te a magáét s a kamatot 3%-kal megemelte. Augusztus végén ismét lesz Bank Tanács ülés, és ha nem mozdulnak megfe­lelő irányba a banki kamatok, akkor megint nekünk kell lépnünk. Azért hozzá kell ten­nem: a Nemzeti Bank sem mindenható a pénzügyekben. KOÓS FEB Mithras szentélyt betétele hónapokig tartott. A szentély belső terében látható feliratok arra utalnak, hogy az építményt a római korban, a harmadik században emelték. A mítosz szerint a győzhetet­len napisten sziklából szüle­tett, s barlangban ölte meg el­lenfelét, a terméketlenséget jelképező bikát. A kutatók 1866-ban fedez­ték fel, akkoriban találták meg belsejében a bikaölési jelene­tet ábrázoló kultuszképet, amelyet a restauráció nyomán új köntösbe öltöztettek. / Élesednek a mezőgazdasági érdekegyeztető tárgyalások

Next

/
Thumbnails
Contents