Békés Megyei Hírlap, 1993. augusztus (48. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-10 / 185. szám

1993. augusztus 10.,' kedd HAZAI TÜKÖR/SOROZAT iRÉKES MEGYEI HÍRLAP Mit jelent a „vezetői kivásárlás”? 50 százalék + 1 szavazat elég a döntéshez Élelmiszer-minőség EK-ellenőrzése Tételesen ellenőrzik 1994. ja­nuár 1-jétől a friss gyümölcs- és zöldségszállítmányokat ha­zánkban annak érdekében, hogy az Európai Közösség or­szágai problémamentesen fo­gadhassák a magyar árukat. Az ellenőrzés megszigorításá­ra azért van szükség, mivel ez év elejétől új normarendszer lépett érvénybe az Európai Közösség országaiban. Ha­zánknak ehhez a szigorúbb kö­vetelményrendszerhez kell igazodnia, mivel a közösség csak úgy engedi be területére az árut, ha azt vagy a közösség, vagy az exportáló állam minő­ségi tanúsítással látja el. Alkalmazott informatika A biológiáé lesznek a követke­ző évtizedek a tudományban — hangsúlyozta Kecskés Mihály egyetemi tanár, az Alkalmazott informatika című nyári egye­tem megnyitóján hétfőn, Nyír­egyházán. Neves szakemberek tartanak előadásokat a számí­tástechnika és a humán tudomá­nyok kapcsolatáról, gyakorlati tapasztalatairól, a bioinformati­káról és számítástudományról. Az ország különböző részéből ötven hallgató érkezett, s 14-16 között van azon fiatal szakem­berek száma, akiket Kárpátaljá­ról, Erdélyből és a Felvidékről hívtak meg. Az átalakult állami tulajdonú vállalatokat a privatizáció során megvehetik külföldi tőkések, hazai befektetők, az MRP-szer- vezetekbe tömörült dolgozók, valamint maguk a vállalatok ve­zetői is. A vezetői kivásárlásnak nevezett eljárás azonban nem úgy történik, ahogy sokan gon­dolják, nevezetesen, hogy az igazgatók és helyettesei addigi keresetükből, felhalmozott tő­kéjükből vásárolnák meg a cé­geket. A folyamat sokkal inkább a dolgozói tulajdonszerzéshez hasonlít (ezt nevezik MRP- nek), bár annál jóval kevesebb kedvezményt tartalmaz. A ve­zetői kivásárlás „módszertaná­ról” kérdeztük Komlós Jánost, a Meritum Vagyonkezelő és Be­fektető Rt. vezérigazgatóját. — Két megoldás létezik: az egyik szerint az igazgató és 4-5 felső vezető vásárolja meg a társaságot, a másik szerint—és ez a gyakoribb — a középveze­tőkkel együtt egy 15-20 fős cso­port szerzi meg a tulajdonjogot. Természetesen ilyenkor a cso­porton belül újra kialakul egy szűk vezetői réteg, amelynek tagjai a többiek segítségével irá­nyítják a céget. —Mekkora részesedést érde­mes szerezni ezekben a társasá­gokban? — Akkorát, amekkora a va­lódi irányítást lehetővé teszi. 25 százalék plusz 1 szavazat a vétó­jog gyakorlásához már elég. 50- százalék plusz 1 szavazattal döntési helyzetbe kerülnek a ve­zetők, 75 százalék plusz 1 szava­zattal pedig abszolút tulajdono­si jogot szerez a csoport. 50 százaléknál több részvény meg­szerzésére azonban nem érde­mes törekedni, mert túl sok pénzt igényel. Mivel a vezetői csoport csupán az egyik résztu­lajdonosa a cégnek, a legcélsze­rűbb, ha „szövetségeseket” ke­res más tulajdonosok között. A tapasztalatok szerint az MRP- szervezetek, vagyis maguk a dolgozók lehetnek a vezetők el­ső számú partnerei. Ma már az AVÜ is támogatja azt a konst­rukciót, amelyben a vezetők és az MRP-szervezetek közös konzorciumként lépnek fel egy- egy vállalat megvásárlásakor. Az eddigi legnagyobb vezetői kivásárlásnál, a MASPED pri­vatizálásakor is így történt: a vezetők 30 százalékot, míg a dolgozók 51 százalékot szerez­tek meg. A fennmaradó részek tulajdonosai általában az önkor­mányzatok, illetve az ÁVÜ. — Milyen anyagi feltételei vannak a- vezetői kivásárlás­nak? —Valamennyi saját erő min­denképpen kell hozzá, de ezen felül felhasználható a kárpótlási jegy, igénybe vehető Egziszten­cia-hitel, privatizációs lízing, il­letve részletfizetési kedvez­mény. A saját erő mértéke a hitelkonstrukciótól függ. E-hi- telnél 5 millió forintos vásárlási árig 2 százalék, 5 millió felett 15 százalék készpénz szükséges. A vásárláskor azonban nem sza­bad igénybe venni a cég pénzét. Ez ugyanis hűtlen kezelésnek minősül a btk. szerint és bünte­tendő cselekmény. Mivel a hitelt a cég nyeresé­géből fizetik vissza a tulajdono­sok, csak azokat a társaságokat érdemes megvásárolni, ame­lyek működése jövedelmező és nem igényelnek nagyobb fej­lesztést. Ezek általában a kis tőkeigényű kereskedelmi válla­latok, amelyekben az élőmunka az elsődleges. —Hány vezetői kivásárlásra volt példa eddig? — Mivel csupán az elmúlt háromnegyed évben alakult ki a konstrukció feltételrendszere, csupán tízes nagyságrendben mérhető a privatizációnak ez a módja. Az elkövetkező évek­ben azonban várhatóan több száz vezető dönt úgy, hogy tu­lajdonjogot szerez saját vállala­tánál. Ferenczy-Europress Forró Pál: A tanár úr szerelmes 9. Védőén terjesztette karját Ke­lemen elé, aki eddig földbe­gyökerezett lábbal állt. De most egyszerre esztelen harag és kétségbeesés fogta el. Erez­te helyzetének nevetséges vol­tát. Nyáryné úgy bánik velem, mint egy gyámkodásra szoruló gyámoltalan kis gyerekkel. El­szánt mozdulattal Nyáryné elé ugrott. — Nem igaz... nem vagyok a rokona őnagyságának! És velem ne ordítson, kikérem magamnak! Nyáryné kétségbeesetten csapta össze kezét és most már Kelement ráncigálta visszafe­lé. — Professzor úr, az Isten szerelmére, csillapodjék, ne törődjön vele! Laczházi olyan gúnyos, em­berevő mosollyal nézett a cin- gár Kelemenre, mint akit most menten szét fog morzsolni, csak előbb éppen még egy ki­csit meg akarja kínozni. — No lám... lássuk csak... szóval doktor Kelemen úr? Szabad tudnom, hogy mit ke­res itt? — Semmi köze hozzá! — Vigyázzon... nem aján­lom, hogy közelebbi ismeret­ségbe kerüljön a tenyerem­mel! Ekkor szörnyű dolog tör­tént. Kelemen villámgyors mozdulattal felkapta az aszta­lon fekvő egyik porcelántá­nyért és Laczházi fejéhez vág­ta. Laczházi elszömyedt a düh­től és meglepetéstől, amikor Kelemen hozzávágta a tá­nyért. Az első pillanatban va­lósággal megzavarodott, olyan képtelenségnek tűnt fel előtte, hogy ez az emberva­karcs, ez a hitvány kis féreg, akit egyetlen ökölcsapással ki­végezhet, megütötte. A másik pillanatban Kele­men felé ugrott, de csak az özvegyet tudta megragadni, aki halálsápadtan, az ijedtség­től holtra váltan kapaszkodót belé. — Géza... az Isten szerel­méért... megőrült?... Értse meg végre... ne bántsa sze­génykét! Olyan furcsa, váratlan volt ez a jelző, hogy Laczházi ön­kéntelenül megállt és megle­petten bámult az özvegyre, aki kezét tördelve, kétségbeeset­ten magyarázkodott. — A tanár úr semmiről sem tehet... Telefonon kérettem ide... Maga vadember, miért nem gondolkozik?... Elfelejti, hogy mennyire feldühített ma délután azzal, hogy várakozta­tott? És hogy bejelentette, azért mégis el fog jönni... Az Isten szerelmére, ne legyen olyan ostoba. Hiszen tudtam, minden pillanatban vártam, hogy jönni fog! Csak nem hisz olyan osotobának, hogy éppen akkor kezdek" szerelmi idillt, amikor magát várom? Ez az érv meghökkentette Laczházit. Be kellett látnia, hogy nagyon valószínűen hangzik. — De hát akkor mit jelentett ez a jelenet... a csók... — Fájdalmat akartam okoz­ni magának! Féltékennyé akartam tenni. Meg akartam tudni, hogy szeret-e?... Meg­érdemelte ezt a büntetést! Laczházi a győztes gúnyos és vérlázító fölényével neve­tett föl. — Ah, úgy? Szóval a tanár úr csak szívességből segédke­zett? Kár volt Edit... enélkül is tudhatná, hogy szeretem ma­gát! Kelemen tanár úr arca ha­muszínt váltott. A szeme ijesz­tően lángolt. — Ezt tette? Ezt merte ve­lem tenni? — hördült fel. Edit ijedten kulcsolta össze a kezét. — Könyörgök, nagyon szé­pen kérem, ne haragudjék... Igazán nem hittem, nem akar­tam... — Mit nem hitt? — ordítot­ta magán kívül Kelemen. — Maga gonosz, lelketlen terem­tés... Szégyeljék magukat! — De most már elég! — harsogta Laczházi és fenyege­tően húzta ki magát. — Téved! Ezt nem lehet ordítással elintézni! Ami ve­lem történt, olyan felháborító, annyira vérlázító és ocs- mány... — Kérem... kérem... bo­csásson meg! — könyörgött Nyáryné és hangjában őszinte sajnálkozás volt. — Nagyon restellem... Mindent megten­nék, hogy kiengeszteljem... De olyan kétségbeesett álla­potban voltam... Már nem is tudtam, hogy mit teszek! — O, én csak hálás vagyok asszonyom... legalább egy életre kiábrándított a szere­lemből. Megtudtam, hogy aki mélyen érez, aki egész életét, lelkét viszi a harcba, azt kine­vetik és csak az ilyen cinikus, durva fráterek kellenek ma­guknak! 4 — De most azonnal kotród- jon! — villámlott Laczházi és Nyárynét egy erélyes mozdu­lattal félretolva, galléron ra­gadta Kelement és mint egy kölyökkutyát, a levegőbe emelte. De arra már nem volt ideje, hogy kidobja az ajtón. Mert ebben a pillanatban mint egy fenevad, ugrott valaki a nyaká­ba. Ez izmos, ruganyos emberi test, egy megvadult rém, aki rúgott, harapott, öklözött ve­szett nekiszilajodással. Laczházi felordított, elbo­csátotta Kelement, aki hörög­ve, bukdácsolva tántorodott vissza. Nyáryné hisztériásán sikoltozott. Idegtépő pillanatok voltak. Zoltán őrjöngve marcangolta, verte Laczházit, aki a megle­petés első másodpercében vé­dekezni sem tudott. De azután bősz ordítással és káromko­dással kezdte gyűrni, öklözni a dühöngő fiatalembert. Mind a ketten véreztek. A kertész, a sofőr és a szo­balány rémülten rohantak be a nagy ordítozásra. Már akkor Laczházi inge darabokra volt hasogatva, az orra vérzett, az arca megdagadt a pofonoktól. Végre is a sofőrnek sikerült átkarolnia Zolit és leráncigálta Laczháziról. Éppen idejében pöndörítette ki a szobából a kertész segítségével, mert a felbőszült Laczházi egy felka­pott bronzvázával akarta szét­hasítani a koponyáját. Kelemen már akkor kint volt a teraszon. Zoli egyenesen a karjába zuhant. Az arca vér­től volt maszatos, de boldo­gan, édes felszabadultsággal mosolygott. Szó nélkül Kele­men tanár úr nyakába borult és összecsókolta. És Kelemen Athanáz úgy szorította mellé­hez, mint a fiát. — Győztünk, tanár úr! — lihegte Zoltán. — Látta, hogy elláttam a dolgát? Ezt nem fogja az a csirkefogó elfelejte­ni. Csendesen mentek egymás mellett. Kelemen nehezen lé­legzett, a szíve tele volt ronggyá tépett vágyakkal, ál­mokkal. Zoli érezte, hogy va­lami szépet, vigasztalót kell neki mondani. — Tanár úr kérem — mon­dotta halkan—, ne tessék rám haragudni. Én mától kezdve nagyon szorgalmasan fogok tanulni... Kelemen tanár úr szeme könnyes lett. — Igen, Zolikám — mon­dotta és hangjában egészen furcsa, bársonyos fájdalom re­megett —, én is folytatni fo­gom homéroszi tanulmányai­mat. Mert ha mindenbe csaló­dunk is, egy valami hű marad hozzánk: a költészet halhatat­lan és örök szépsége! (Vége) Egyenként 150 forintos támogatás Drágábbak lesznek a tankönyvek Ki korán kel, aranyat lel — a közmondás igazsága ismét be­bizonyosodott. Azok az isko­lák, amelyek még a múlt tanév végén megrendelték és le is szállíttatták az addig már el­készült könyveket, még csak a 6 százalékos áfát fizettek. A szeptemberben átvett tan­könyvekre viszont már 10 szá­zalékos forgalmi adót számí­tanak fel. Amint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főtanácsosa, Durst Győző el­mondta: valószínű lesznek olyan kiadók, amelyek ma­gukra vállaják az áfa kulcs emelkedése miatti árkülön­böztet. Áfával vagy nélküle — a tavalyinál biztosan drágábbak lesznek a tankönyvek. Áz álta­lános iskola 1.osztályának leg­olcsóbb tankönyvcsomagja 644, míg a legdrágább 1702 forintba kerül. Az 5. osztályo­sok legkevesebb 729, legfel­jebb 2046 forintot fizetnek majd, a gimnáziumok első év­folyamán a két szélső érték 1812 illetve 4435 forint, az átlagos könyvcsomag ára 2647 forint. A kormány ebben az évben 850 millió forinttal járult hoz­zá a tankönyvek gyártásához. Ennek megfelelően minden könyvet az előállítási árnál 40 százalékkal olcsóbban vehet­nek meg a diákok, de a dara­bonkénti támogatás összege nem lehet magasabb 150 fo­rintnál. A különösen nehéz szociális helyzetben lévők in­gyenes könyvhöz juttatását to­vábbi 80 millió forinttal segíti a központi költségvetés. A ké­relmeket a Regionális Oktatá­si Központok gyűjtötték össze. Már amennyiben sikerül megoldani az idei tanévkezdés egyik legégetőbb gondját: a könyvek szétosztását. Az isko­lák —kevés kivétellel—meg­rendelték ugyan a tankönyve­ket, de eladásukra nem min­denütt találtak vállalkozót. Nehezíti az ellátást, hogy megszűnt a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat, így gyakorlatilag egyetlen olyan cég sincs, amelyik vállalkozna a tankönyvek országos terjesz­tésére. Az ilyenkor szokásos (örök­zöld) kérdésre: elkészülnek-e idejében a tankönyvek, most még nem tudott pontos választ adni a szaktárca illetékese. A tankönyv- és taneszköziroda több mint negyven kiadóval kötött szerződést: a szállítási határidőkről körülbelül két hét múlva lesz megbízható infor­mációjuk. Az eredeti szerző­dés szerint legkésőbb szep­tember 10-ig kell elkészülniük a megrendelt tankönyveknek. Szabó Margit Ferenczy Europress Üjabb ősleletfeltárás Az ipolytarnóci ősleletek területén a Magyar Állami Földtani Intézet Múzeumának szakemberei megkezdték az őslábnyomok óvatos letiszto- gatását. Csaknem 100 négy­zetméteres területet tártak fel, ahol újabb orrszarvú, valamint madarak és páros ujjú patás állatok lábnyomai kerültek elő. A Bükki Nemzeti Park leletfeltárásra az Országos Természetvédelmi Hivatal jó­váhagyásával a Környezetvé­delmi és Területfejlesztési Mi­nisztériumtól kapott pénzt, ha­sonló módon teremtik elő a leletek védő és bemutató léte­sítményeinek költségeit. A 20 millió évvel ezelőtti élet nyo­mait megőrző ipolytarnóci ős­leletek ezzel a feltárással az eddig bemutatott résznél terje­delmesebb területtel bővültek. Növekedett e ritka termé­szeti érték esélye arra, hogy felkerülhessen a Világörökség B-kategóriás listájára. Noha hasonló ősi nyomok a világ más táján is előkerültek, az ipolytarnóci őslelet azon kevesek közé tartozik, mely az állati lábnyomok mellett a megkövült növényi nyo­mok gazdag választékát is mu­tatja. Sajátos Ki mit tud? kategóriák 4.

Next

/
Thumbnails
Contents