Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-06 / 155. szám
àBÉKÉS MEGYEI HlRLAPKÖRKÉP 1993. július 6., kedd o „Fékút” alapítvány Békés megye baleseti helyzetének javítására nemrégiben hozták létre a „Fékút” a gyermekekért, a közlekedők biztonságáért alapítványt. A nyitott alapítvány a közrend, a közbiztonság, a tudományos, oktatási, környezetvédelmi célokra átadott pénzösszeg befizetéséről, az adóalap-csökkentő kedvezmény igénybevételéhez, levonásra jogosító igazolást ad. Az alapítvány számlaszáma: 619-006882-2. Romafórum Sarkadon Július 9-én, pénteken 16 órakor a sarkadi önkormányzat népjóléti és műszaki osztálya, valamint a város rendőrkapitánya fórumot tart a sarkadi cigányklubban. A találkozón Sarkad vezetői és az etnikai bizottság tagjai is részt vesznek. Dévaványán nincs igazgatócsere Ismét Barabás Józsefnét bízták meg a dévaványai Nevelő- otthon és Szakiskola igazgatói munkakörének ellátásával, aki legfontosabb feladatának a gyermekek gondozásán túl a gazdasszonyképzés folytatását és a tárgyi feltételek javítását tartja. Kerékpártúra Póstelekre A szünidőben minden pénteken kerékpártúrát szervez Póstelekre Békéscsabáról a Lencsé- si Közösségi Ház. Indulás reggel kilenc órakor, visszaérkezés délután háromkor, az ebédet közös főzéssel biztosítják. A kirándulásokra előző nap lehet jelentkezni a szervezőnél. Hol a táblák helye? Orosházán már döntött a képviselő-testület arról, hogy az utcanév-és házszámtáblák milyen forrmátumúak, színűek és méretűek legyenek. Az viszont még kérdéses, hogy hol helyezzék el azokat. Eddig ugyanis—sokan nem is tudják ezt — a ház-és kerítéstulajdonosok megtűrték a táblákat. Előfordult olyan eset, amikor a sarki ház gazdája nem járult az utcanévtábla kiszögeléséhez. Hogy a jövőben egységes állásfoglalás szülessen, ezért a testület szükségesnek tartja a táblák kihelyezésének kérdéskörét helyi rendeletben szabályozni. Égó búzatábla, kidőlt fák Tegnap Csorvás külterületén másfél hektár területen égett a búzatábla. Mivel a kigyulladt táblát körbeszántották, a tűz — melyet a békéscsabai és orosházi tűzoltók oltottak el — nem okozott jelentősébb kárt. Becsült értéke 32 ezer forint. A gyulladás okát vizsgálják. A délutáni vihar Békéscsabán a Ligeti soron és az Alsó-Körös soron, illetve Gyulán, a vár környékén fákat döntött ki. Az úttestekre zuhant fákat a tűzoltók szállították el. lúdtuk, hogy jönnek a törökök, mégis... Nem szült török nő a gyulai kórházban (Folytatás azl. oldalról) napot. Már beállítottunk egy lajtos kocsit, a gyulai sütőipari vállalat kenyeret-árul, a tejporgyár is segít, kértük a magánkereskedőket is, hogy szendvicsekkel lássák el a várakozókat. A higiéniával baj van, szükség lenne konténer illemhelyekre. A gyulai alpolgármesterrel besztéltünk arról vasárnap, hogy öt ilyen WC-re lenne szükség, ami persze nem olcsó, és a lakosság egy része tiltakozik is az elhelyezése ellen. Pedig szükség van rá, néhány nap alatt 15 ezernél több átutazót érintett ez a helyzet. A gyulai polgár- mesteri hivatal erre nem különített el pénzt, és csak a szemét eltakarítása eddig 400 ezret emésztett fel, de az egy hónapos invázió feltehetően kétmillió forintjába kerül a gyulai önkormányzatnak. Az előrejelzések szerint ez a hullám három német tartomány szabadságolt vendégmunkásait érinti, ugyanez július 15—16-án pedig öt tartományból várható. A tapasztaltak ellenére azt mondom, nincs katasztrófahelyzet, de bármikor az lehet. Kérdésem, mondta a parancsnok, ha az átutazók hoznak az országnak pénzt, az most hol van? Még szerencse, hogy segített a megyei önkormányzat településfejlesztési osztálya, hogy biztosította az anyagiakat a zacskós vízre. A megyei Vöröskereszt megbízott vezetője, Őz Ferenc arról tájékoztatta lapunkat, hogy ma reggel ülésezik a válságstáb, amit a megyei önkormányzat vezetője, dr. Simon Imre hívott össze. —És mit tett a Vöröskereszt? — Akinek ez állami feladata volt, mivel a németek ezt jó előre jelezték, nem tették meg a kötelességüket. A Vöröskereszt Gyulán segít az aktivistái révén, de erre pénze nincs. A tábori WC-k felállítása nem a Vörös- kereszt dolga, az a járványügyi szolgálaté. Minden eszközünkkel támogatjuk, hogy fóliazsákok kerüljenek ki a szemét gyűjtésére. Az aktivistáink ott vannak, de nekünk más eszközünk erre nincs. B.S.E. Gyulán tegnap széles körben elterjedt, hogy három török asszony megszülte gyermekét a gyulai kórházban. A hír valótlannak bizonyult, információink szerint egyetlen török nő sem szült a gyulai kórházban. A kastélynak új gazdája van A hajdani vadászkastély szebb napokat is megélt. Jövőre megkezdik a felújítást, eredeti állapotába szeretnék visszaállítani Kiscsákó nevezetességét (Folytatás az 1. oldalról) S hogy mi lesz a lepusztult kastély sorsa az ezredforduló táján? Ismét vadászkastély, illetve panzió. Egy német úr vásárolta meg az orosházi Új Elet Mezőgazdasági Szövetkezet tulajdonában lévő ingatlant, hogy eredeti állapotába helyreállítsa. Lesz itt szalon, vadászterem, étkezőszoba, könyvtár, ahogy hajdanán! Augusztusig a halaszthatatlan állagmegóvó munkákat végzik el a mesterek, jövőre pedig kezdik a felújítást. A helybeliek vegyes érzelmekkel vették tudomásul, hogy vége a régi világnak! Mindenki a saját portáján kell, hogy állatot tartson, az „átjáróháznak” használt kastélyparkot is bekerítik, más útvonalat kell keresni az itt lakóknak. Mások örülnek, mert munkaalkalmat remélnek. Hiszik, hogy a helyreállítás után eredeti szépségében pompázó kastély majd nemcsak a tulajdonosnak, hanem a kiscsákói- ak „konyhájára” is hasznot hoz. Csete Ilona Szarvason, a Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola adott otthont a közelmúltban megrendezett fafaragó tábornak. Pécsi István táborvezető 20 pedagógiai főiskolás segítségével oktatta a fafaragás művészetét a fiataloknak. Közben maguk a főiskolások is tanultak a mestertől. A művész és barátai játszótéri játékokat faragnak, így facsigát, fateknőst, famalacot és szeretnék, ha a vasból készült mászókákat is környezet- barát fa váltaná fel. Képünkön talán a legsikerültebb alkotást mutatjuk be, Pécsi Sándor viking-hajóját fotó: benkő László „AZ IGAZSÁG NEM TESZ ANNYI JÓT A VILÁGGAL, AMENNYI BAJT OKOZ A LÁTSZATA.” (La Rochefoucauld) ' ....— .....................- 1 > F afaragó tábor Elítélt határőrök A Fővárosi Bíróság katonai tanácsa hétfőn kihirdetett ítéletében lopás és szolgálatban elkövetett kötelességszegés bűncselekményekben bűnösnek találta Tímár László határőrt és 13 társát. A katonai tanács a bűnügyben szereplő 16 vádlott közül nyolc határőrt négy és hét hónap közötti próbaidőre felfüggesztett fogházra, Gáspár Kálmán tartalékos határőrt nyolc hónapi felfüggesztett börtönre, Lesze- nyiczki Attila polgári személyt — orgazdaság vétsége miatt — 30 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, további öt vádlottat próbára bocsátott, egyet pedig felmentett. A katonai tanács a több napos tárgyaláson a vádlottak terhére rótt bűncselekményeket a vádiratnak megfelelően állapította meg. A vádlottak — a BM Határőrség Balassagyarmati Határőr Igazgatóság állományába tartozó határőr sorkatonák -— szolgálati és egyéb lehetőségeiket kihasználva katonai ruházati cikkeket tulajdonítottak el az igazgatóság raktárából. A határőrök az év első hónapjaiban több mint 250 ezer forint kárt okoztak. A szövetkezetek levele a miniszterelnöknek A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének képviselői hétfőn délután adták át azt az Antall József miniszterelnöknek címzett levelet, melyben az érdekképviselet felszólítja a kormányt, hogy a hónap közepéig adjon érdemi választ a szövetség követeléseire. Ellenkező esetben a mezőgazdasági szövetkezetek országos figyelmeztető demonstrációt szerveznek — tájékoztatta a MOSZ titkársága az MTI-t. A levél szerint: a MOSZ tagszervezetei május 25-én tartott közgyűlésük után felhívással fordultak az Országgyűléshez és a kormányhoz, amiben azonnali és hatékony kormányzati intézkedéseket sürgettek a mezőgazdasági termelés teljes összeomlásával fenyegető válság kezelésére. A felhívásra kormányzati válasz nem érkezett, a parlament azonban - a szövetkezetek tiltakozása ellenére — napirendre tűzte a szövetkezeti gazdaságok végleges tönkretételét jelentő, szövetkezeti törvénymódosítási javaslat tárgyalását. A mezőgazdasági szövetkezetek tagsága ezért a kormányhoz fordul, hogy a testület sürgősen tűzze napirendjére a közgyűlésen megfogalmazott igények tárgyalását, és adjon határozott választ arra, hogy az eddigi, a válság súlyához mérten jelentéktelen intézkedéseken túl, kész és képes-e lépéseket tenni a mezőgazdaság működőképességének helyreállítására, a százezernyi munkahely megőrzésére, és a szövetkezeti tagságot ért anyagi, valamint erkölcsi károk orvoslására. A szövetkezetek felkérik a kormányt, hogy egyértelműen határolja el magát a szövetkezetek szétrombolását célzó felelőtlen törvényjavaslattól, és tegyen határozott intézkedéseket a szövetkezetek törvényben biztosított jogai védelmére. Ellenkező esetben az országos figyelmeztető demonstráció minden gazdasági és egyéb kárért a kormányt és a mögötte álló politikai erőket tartják felelősnek. Az MSZP- nek csak a Lenin-képek maradtak A volt MSZMP által birtokolt, több mint 250 darab—összesen mintegy 17 millió forint értékű — műtárgy visszaadásáról kötött megállapodást hétfőn az MSZP, valamint a magyar államot képviselő kultuszminisztérium. À megállapodás aláírásával pontot tettek egy folyamat végére, hiszen a szocialista párt most már minden olyan műtárgyat visszaszolgáltatott, amelyet 1989. október 7-én az MSZMP-től leltárba vett — hangsúlyozta: az egyezmény aláírását követő sajtótájékoztatón Szekeres Imre az MSZP ügyvezető alelnöke. Első lépcsőben, 1990-től 1991 -ig 163 mű került vissza jogos tulajdonosához, a magyar államhoz, utolsóként pedig, éppen a megállapodás megkötésekor, július 5-én, még 18 alkotást adtak vissza. Megjegyezték: a tárca szakértője jól válogatott, mert „Lenin-képeken kívül nem sok mindent hagyott.” Nőtt a gyermekbalesetek száma A megyei közlekedéstudományi egyesület hagyományos hó eleji közlekedési sajtótájékoztatóját tegnap a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságon tartotta. Ezen Kárpáti Béla rendőr őrnagy a júniusi baleseti statisztikáról szólt. Eszerint az előző év hasonló időszakához képest összesen hárommal több személyi sérüléses baleset történt Békésben. Kettővel emelkedett a halálos balesetek száma, néggyel a súlyos baleseteké, és hárommal csökkent a könnyű sérüléssel járóké. Figyelemfelhívó, hogy júniusban 15 általános iskolás korú gyermek és három ennél fiatalabb volt szereplője balesetnek. A jellemző baleseti források közül az őrnagy megemlítette még a gyorshajtást és az elsőbbség meg nem adását. Négy balesetnél olyan személyt ütöttek el — főként időseket —, akik szemmel láthatóan nem tudtak saját biztonságukra ügyelni, a járművezetők mégsem fékeztek. Elkészült a hétvégi fokozott közúti ellenőrzés összesítése is. A megyében szombaton és vasárnap 262 ezer forint helyszíni bírságot róttak ki 347 személynek és 50 szabálysértési feljelentést tettek a rendőrök. Az akció ideje alatt csupán egy baleset történt a megyében, amely anyagi kárral járt. Ny. L. Sarakba gzarífafa Kiskapu-kereső kényszernyugtával A nyugtaadási kötelezettség bevezetése másnapján már minden kiskereskedő megtalálta (ha már rákényszerítet- ték) azt a kiskaput, amivel kijátszhatja az új rendeletet. Az eddigi láthatatlan jövedelem tehát továbbra is az marad, csupán körülményesebbé vált a bújtatása. Ennyi. A nagy felhajtás most sem más, mint „sok hűhó semmiért”. A semmi viszont csupán a bevételre vonatkozik, és nem azokra az indulatokra, amelyeket a rendelet kiváltott. Nagyon sok kiskereskedő megfogalmazta, miközben töltögette 10-20 forintokról a számlákat, hogy miért annak az egy-két milliárdnak akarnak utánajárni, amivel ők rövidítik meg az államkasszát, amikor az ország vezetőifolyama- tosan szemet hunynak százmilliárdok eltűnése fölött. Ezért szolidárisak a vásárlók is az eladókkal. Az APEH-ellenőrök helyzete sem irigylésre méltó, hiszen lincshangulatban kellene végezni munkájukat. A kormány úgynevezett vállalkozóbarát politikája ismét keményen megkérdőjeleződött, bár a legfrissebb hír szerint két hétre felfüggesztették a nyugtaadási kötelezettség ellenőrzését. De mi lesz utána. l M