Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-05 / 154. szám
feRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP KÖRKÉP 1993. július 5., hétfő Gondozóház átadása Ma délelőtt 10 órakor lesz Sarkadon az idősek gondozóházának műszaki átadása. A tervek szerint néhány hét múlva (július 23-án) a lakók is beköltözhetnek régóta várt új otthonukba. A hó végi ünnepélyes átadásra Lakner Zoltán népjóléti államtitkárt is meghívta a város önkormányzata, hiszen személyes közbenjárásának, segítségének nem kis szerepe volt a sarkadi otthon létrejöttében. Az államtitkár mellett dr. Surján László népjóléti miniszter is ígéretet tett egy tisztelgő látogatásra augusztus végén, szeptember elején a már működő gondozóházba. Felújítás egymillióért Harminc éve, mióta felépült, nem folyt felújítás a mezőmegyeri Arany János Művelődési Házban, kivéve a tavalyi fűtéskorszerűsítést. Idén a békéscsabai önkormányzat egymillió forintot fordít a veszélyessé vált tetőszerkezet, a lefolyók cseréjére, javítására, sőt, az életveszélyes színpadot is rendbe hozzák. Ugyanakkor a belső tér is rászolgált egy alapos vakolásra, festésre, mázolásra, de arra már nem futja az egymillióból. VII. Képzőművészeti Triennálé Az alkotóművészet nagy seregszemléje, a VII. Szolnoki Képzőművészeti Triennálé vasárnap nyílt meg a Tisza- parti Galériában. A tárlaton Szolnok nagy múltú művésztelepének lakóin kívül az ország minden részéből, félszáznál több művész mutatja be alkotásait; olajfestmények, grafikák, akvarellek, szobrok, kisplasztikák reprezentálják a mai képzőművészetünket. Közigazgatás olaszoktól és spanyoloktól A közigazgatás fejlesztése céljából a megyei önkormányzat pályázatot nyújtott be az Európa Közösség kiírására, melynek eredményeként tíz Békés megyei szakember vehet részt olasz-, illetve spanyolországi tanfolyamokon. Színiiskolák találkozója Tegnap éjjel megnyílt Gyulán a Színiiskolák találkozója. Ezen a héten minden este 18 órakor és éjfélkor láthatnak bemutatkozó előadásokat az érdeklődők a gyulai 48-as klubban. 1-------------A U 5 Tria | Z OJ 70 A Lbtto Unió Kft. tájékoztatása szerint a 26/93. játékhéten az Ausztria lottó nyerőszámai a következők: 1, 6,12, 33, 40, 45. Pótszám: 13. Joker nyerőszám: 334330. „MINDEN NÉP AZZÁ VÁLIK, AMIVÉ BÖLCS TÖRVÉNYÉI TESZIK.” (HELVETIUS) Tíz kilométeres kocsisor! Célegyenesben — a határátkelőhelytől száz méterre FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER (Folytatás az 1. oldalról) Beszélgetésünk itt abbamaradt, mert mindenki nyomta az autódudát, bízva abban, hogy az segít az előrejutásban. Kicsi gyerekek sírtak anyjuk karjában, idős férfiak és nők ültek összezuhanva a fáradtságtól, a hőségtől, izzadtan, koszosán. Egy román férfi, aki Németországban, Stuttgartban dolgozik, a következőket mondta: — Németországból rövidebb idő alatt ideértem Gyulára, mint amióta itt várakoztatnak. A román politikusok saját honfitársaikat is nevetségessé teszik. Ennek némileg ellentmondott, hogy dél körül a románokat kivették a sorból és a Magyarországra bejövő sávon — ahol szinte senki sem volt — a román határőrök beengedték hazájukba őket, mert náluk különösebb ellenőrzés nem szükségeltetett, és így kicsit gyorsíthatták is az átléptetést. Visszafelé jövet Békéscsabára, a Veszély csárdánál lévő mellékúton mintegy 170 kamiont láttunk. A gépkocsivezetők irigykedtek személyautós társaikra. Bárcsak nekik is 18 órát kellene várakozniok. Az ő „penzumuk” ugyanis 50 óra, és jelentősebb csökkenésre a közeljövőben sem igen számíthatnak. Nyemcsok László Gazdanap Muronyban A hagyományoknak megfelelően a művelődési házban rendezték meg a hét végén Muronyban a kisgazdák találkozóját. A mintegy 200 résztvevő figyelemmel kísérhette a szakmai programokat, valamint számos cég termékbemutatóját is. — Az átalakulás következtében a mezőgazdaság helyzete folyamatosan romlott. Ezzel párhuzamosan az aszálykár sújtotta területek gabona- növényei után járó jövedelem mértéke is csökkent — mondta bevezetőjében Pásztor Gyula országgyűlési képviselő. — A gondok enyhítése érdekében a Földművelésügyi Minisztérium öntözési költségtámogatást adott, de ennek ellenére adódtak minőségi problémák. Vitatott a szövetkezeti törvény módosításával kapcsolatos intézkedések meghozatala és hatályba lépése. A továbbiakban dr. Papp Tibor, a Békéscsabai Kereskedőház igazgatója kifejtette: a feszültség a tőke és az anyagiak hiányából adódik. Továbbra sem rendeződik a gabona értékesítésével kapcsolatos aggasztó körülmény. A gazdanap a Hidasháti Állami Gazdaság Bakuci telephelyén az öntözőberendezések, valamint a mező- gazdasági gépek megtekintésével zárult. Bróda Ibolya A gazdanapon legnagyobb sikere a mezőgazdasági gépek, valamint az öntözőberendezések bemutatójának volt FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Sarkad hidat épít . (Folytatás az L oldalról) A továbbiakban a fórum jelentőségéről szólt a polgár- mester: — Ahhoz, hogy az agrárágazat elmozdulhasson végre a holtpontról, világra kell segíteni a termelők, a kereskedők, az értékesítők és a pénzintézetek közötti kapcsolatokat. Egyrészt megyén és kistérségen belül, másrészt a két ország szomszédos megyéi között. Ahhoz, hogy a termelést serkentő vegyes vállalatok, vegyes bankok jöjjenek létre, először meg kell ismerkedni egymással. Erre jó alkalom lesz a sarkadi augusztus 21-e. Távlatokban gondolkodva pedig — amennyiben kiépülnének a román—magyar kapcsolatok — ez a határrész akár egy szerény híd szerepét is betölt- hetné Nyugat- és Kelet-Euró- pa egyes régiói között. Úgy gondolom, a települési önkormányzatoknak önként vállalt feladatként segíteni kell a helyi gazdaság, valamint a határmenti diplomácia fejlődését. M.M. Határnyitás Dombegyházon? Miközben Battonyán és Szalon- tánál készülnek az állandó határátkelőhelyek kialakítására, a románok szeretnék a nagylaki határállomást korszerűsíteni. Ezért azt kérték a magyar féltől, hogy ideiglenesen nyissák meg a szóban forgó két határátkelőt. A forgalomirányítás viszont fennakadást idézhetne elő az állandó határátkelők megépítésében, ezért foglalkoznak Dombegyházánál egy ideiglenes határállomás kialakításának a gondolatával. / Csurka a Magyar Ut Körök elnöke Az országos gyűlés résztvevői a zárt ülés után Csurka Istvánt választották meg a mozgalom elnökévé. A politikus — aki előzőleg elhatárolódott mind a kommunizmustól, mind a fasizmustól — záróbeszédében kijelentette: a mozgalom tagjai szembenéztek önmagukkal és azzal, hogy meglehetősen egyedül vannak a mai magyar társadalomban. „Bizonyos vagyok abban, hogy ez az állapot nem tart sokáig, és a társadalom megérti a mozgalom hívó szavát” — tette hozzá a szónok. „Tudom, milyen elemi erejű megrendülést okoztam barátaimnak önmagam „átvilágításával”. Ezt meg kellett tennem, ilyen vagyok, így érkeztem az elmúlt rendszer poklából” — kezdte politikai helyzetértékelését Csurka István. A ország- gyűlési képviselő kijelentette: ma egy szűk réteg dönti el Magyarországon, hogy ki ademok- rácia barátja és ki az ellensége. Csurka István a sajtó képviselőinek elmondta: a mozgalomnak a Magyar Demokrata Fórum tagságával semmi problémája nincsen, hosszú távon remélhető, hogy az MDF egészével sem lesznek különösebb gondjaik. Az viszont biztos, hogy a mozgalom és a Magyar Igazság Párt sohasem lesz a liberálisok és a baloldal szövetségese. Fórum a munkanélküliségről A társadalom az utóbbi egy évben felismerte: tenni kell azért, hogy a munkanélküliek számát visszaszorítsa. A folyamatban előrelépés volt a Békésen tartott munkanélküli fórum. — A munkanélküliséget nem a nyugdíjkorhatár emelésével kell ellensúlyozni — mondta bevezetőjében dr. Pusztai Erzsébet, a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára. — Az egészségügy átalakításának célja, hogy a beteg érdekeit maradéktalanul képviselje. Az alapellátás igen nehéz helyzetben van, melynek oka, hogy az orvosi körzetek száma növekedett, az egy körzetre jutó pénz pedig csökkent. Dr. Tóth Tihamér, a Munkaügyi Minisztérium államtitkára kifejtette: — A robbanásszerű munkanélküliség kezelésére nem készültek fel. A félév végére az adatok szerint 10 ezerrel csökkent a regisztrált munkanélküliek száma. Ennek az a magyarázata, hogy változatlanul növekszik azok száma, akiknek megszűnt a járadéka vagy pályakezdők munkanélküli-segélyre szóló jogosultsága. B.I. Mérlegen a pedagógiai szakértői rendszer Az 1990-ben felbomlott szak- tanácsadói rendszer helyett Békés megye —: az elsők között az országban — megkezdte a szakértői hálózat kiépítését, melynek feladata a szaktárgyak tanításának szakmai irányítása. E tanévi munkájukat tekintette át és értékelte dr. Kincses László igazgató. A hálózat bővítésének anyagi akadálya van. A szakértők tevékenységét 1992/93- ban öt település önkormányzata rendelte meg. Az egyes szakértőket közel 80 esetben hívták az iskolák. — Szükség van a szakértőkre, igénylik a munkájukat. A továbbiakban is jelentős szerepük lesz, ha alapos, tényekkel bizonyított szakmai anyagot tesznek a megrendelők asztalára. Arra kell törekedniük, hogy megőrizzék hitelüket — mondta az igazgató. Megjelölte munkájuk továbbfejlesztésének területeit: el kell sajátítaniuk az elemzés modern módszereit, járatosnak kell lenniük az iskolaszervezésben, javítani kell a pedagógus továbbképző munkát. Üj feladat az önmenedzselés képességének megszerzése. Szilágyi Menyhért, a megyei képviselő-testület alelnöke elmondta, hogy a testület továbbra is biztosítja működésük anyagi hátterét. Â pedagógiai intézetek létével ezután is számolnak, hisz a készülő oktatási törvényben is szerepelnek.-FSaroklm szorítva Kivel szemben? Örvendetes számomra, hogy egyre több szakmai csoport és közösség próbál valamilyen érdekvédelmi szervezetbe tömörülni. Úgy tűnik, felismerik, hogy a közös összefogásban nagyobb az erő, mintha egyénenként próbálják előrevinni ügyeiket. Elgondolkodtam azonban a tényen, miszerint megalakult a Békés Megyei Kistelepülések Szövetsége. Ebbe a szervezetbe— a nevéből adódóan—több Békés megyei, ezer lélekszám körüli vagy alatti település sorakozott fel. Nem kétséges előttem, hogy mennyire kell ezeknek a kis falvacskáknak a pénz, és milyen nagy hátrány számukra a sáros út, a gáz- vagy az ivóvízrendszer hiánya. Egyet nem értek csak: kivel szemben kívánja a szervezet az érdekeit képviselni? Nem lehet más partner a tárgyalásokban, mint a parlament által elfogadott költségvetés és az a finanszírozási rendszer, melyet szintén a T. Házban szavaznak meg. Sőt, ha továbbmegyek, az adott kistelepüléseken az önkormányzat maga az állam. Azt még könnyebben felfogom, hogy jól működik a jegyzők klubja, mert itt szakemberek egyeztetik egy-egy törvény végrehajtásának módját és az ebből adódó helyi rendeletalkotási folyamatokat. Sok szakmai kérdést megvitatnak, és több szem többet lát, több ember okosabb mint egy elv alapján hasznosan töltik a jegyzők idejüket. De ez nem is érdekvédelmi szervezet. Lehet, hogy akik a kistelepülések szövetségébe járnak, más ■ véleményen vannak. Én magam azonban nem hiszek abban, hogy ez a szövetség bármit is ki tudjon harcolni a falunak. De ne legyen igazam... P. J.
