Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-05 / 154. szám

1993. JÚLIUS 5., HÉTFŐ ÁRA: 13,80 FORINT XLVIII. ÉVFOLYAM 154. SZÁM Gazdanap Muronyban A hagyományoknak megfele­lően a művelődési házban ren­dezték meg a hét végén a kis­gazdák találkozóját. A szak­mai programokat és a termék- bemutatókat 200 résztvevő kí­sérhette figyelemmel. (3. ol­dal) Újkígyósi őstehetség Masa Antalné Perza Mária új­kígyósi asszonynak eredeti festményekről készített máso­latai őstehetségéről árulkod­nak. A 70 éven felüli festő 46 évesen kezdett el másolatokat készíteni. (5. oldal) Kétegyházi úti csendélet — előttük még 16—18 óra várakozás fotó: lehoczky péter Orvosok munka nélkül? Az egészségügy reformja halaszthatatlan Semmelweis Ignác születésé­nek évfordulóját Szarvason egy munkaértekezlettel ünnepel­ték. Dr. Bencze Sándor, az EGYI orvos-igazgatója méltat­ta Semmelweis érdemeit. Az ál­lamtitkár előadását a pénzügyi helyzet vázolásával kezdte. Az egészségügyi dolgozók bére botrányosan alacsony. Ezt csak az oktatásügyben dolgozóké­hoz lehet hasonlítani. Ezután a kórházak pénzügyi nehézségeiről beszélt. A jól is­mert nehézségek vázolása után a megoldás módjait említette: első helyen a belső lehetőségek kihasználását, s csak ezután kö­vetkezhetnek a szükséges, úgy­nevezett célzott támogatások. Fokozatosan bevezetik a telje­sítményarányos finanszírozást. Az államtitkár véleménye sze­rint ez kiegyenlítődéshez vezet az intézmények között. — Az egészségügy átalakítá­sa világjelenség, s gyorsaság­ban a magyar élen jár. A hazai egészségügy gazdasági lehető­ségeihez képest csodákat művel — jelentette ki dr. Pusztai Er­zsébet, az Egészségügyi és Népjóléti Minisztérium politi­kai államtitkára. Az előadás utáni fórumon az orvosi kártyák utáni díjazás degresszív rendszerét indokol­ta. A munkaértekezlet végén a város nyugdíjba vonuló orvosa­it — Szarvas történetében elő­ször — aranygyűrűvel jutal­mazták. Kutas Ferenc Növekvő államadósság Tíz kilométeres kocsisor! Az év legzsúfoltabb napja a gyulai határátkelőnél Az idei év végére az állam- adósság eléri a 2840 milliárd forintot — derül ki a jövő évi költségvetés tervezetét tartal­mazó dokumentumból. Az ál­lamadósságon belül a legna­gyobb tételt a központi költ­ségvetés adóssága teszi majd ki, amely eléri az 1741 milli­árd forintot. Ebből mintegy 1 063 milliárd forint úgy kelet­kezett, illetve jön létre, hogy a Magyar Nemzeti Bank hitelt biztosított a költségvetés szá­mára, illetve az államháztartás állampapírokat dobott a piacra a deficit finanszírozására. Az MNB-hitelek állománya 488 milliárd forintra tehető, egyéb pénzintézetek 5 milliárd forin­tot folyósítottak. Az 1991-től kibocsátott államkötvény-ál­lomány 338 milliárd forintot ér el az év végére. Ebből 50 milliárd forintnyi papír az 1991-es deficitet, 188 milliárd forintnyi kötvény a múlt évi hiányt, 100 milliárd forintnyi értékpapír pedig az ez évi hi­ányt finanszírozza. Mintegy tíz kilométeres sza­kaszon egyszerre 900-1000 személygépkocsi várt az át- léptetésre tegnap Gyulán, a ha­tárátkelőhelyig csaknem fo­lyamatosan felsorakoztatva. Az eleki és a kétegyházi útra terelték kezdetben a kocsikat, de később a rendőrség kényte­len volt a városban a Vértanúk útján, a Szent István utcában egy-egy sávot igénybe venni erre a célra és a kerékpárúton is végig álltak az autók. A török vendégmunkások szabadságra utazásán kívül a torlódást első­sorban az okozta, hogy Nagy­lakról is Gyula felé terelték szombaton éjszakától a gépko­csikat. Erről egyébként a ma­kói rendőrség nem is értesítet­te Békés megyei kollégáit. A nagy hőségben a sze­mélyautók utasai 16-18 órát várakoztak tisztálkodási lehe­tőség nélkül, és ivóvízhez, élelmiszerhez is mindenfajta szervezettség hiányában, önállóan kellett hozzájutniuk. A szemetet sem tudták hová pakolni, így az út széle csata­térhez hasonlított és úgymond tábori vécéket sem állított fel senki. Mivel a torlódás a nyá­ron minden bizonnyal nem szűnik meg egyik napról a má­sikra, valakiknek a szervezést magukra kellene vállalniuk. Többen lettek rosszul a meleg­től, és súlyosabb esetekben a rendőrség hívott orvost. A ki­sebb rosszulléteknél viszont gyógyszer nem állt rendelke­zésre. A türelmetlen törökök egy része nem hitte el, hogy főleg a román határ- és vámszervek lassúsága miatt, ilyen hosszú a várakozási idő. Képviselőiket így kivitték a határra: saját szemükkel győződjenek meg erről. Balta János, a megyei rendőr-főkapitányság közle­kedési osztályvezetője kér­désünkre elmondta: — Két évig sikerült megoldanunk, hogy a gyulai lakosság ne érez­ze ezt a kellemetlen szituációt a közlekedésben, a város nyu­galmában. Sem ők, sem az uta­zók nem tehetnek a határhely­zetről, mégis ők isszák meg a levét. A rendőrség is kényszer­feladatot lát el, de meg kell tennie, hogy a zűrzavart meg­akadályozza, a forgalomirá­nyítást végezze. Naponta 35 rendőr teljesít itt szolgálatot. Román és német nyelven szó­rólapokat is osztunk, melyen felhívjuk az utazók figyelmét a várakozásra, valamint arra, hogy gazdálkodjanak az élel­miszerrel, ivóvízzel. (Folytatás a 3. oldalon) (Tűrés)határon Tíz kilométeres gépkocsisor vár átléptetésre a gyulai határátkelőnél — hozta a hírt tegnap délután a helyszínen járt munkatársunk, majd hozzátette: A gyulai utcák, ke­rékpárutak tele vannak autóval. Az utasaiknak 16-18 órát kell várniuk, amíg a határ közelébe kerülhetnek. Nagy a hőség, az emberek fáradtak, piszkosak, a rövid útra csoma­golt élelmiszerek elfogynak, WC, szemetes kuka híján minden az út szélére kerül. Sokan lettek rosszul, gyógy­szerek nincsenek... Mivel a volt Jugoszlávia területén háború dúl, könnyű volt kiszámítani, hogy a Németországban dolgozó török (és román) vendégmunkások a nyári szabadságolások idején a magyar—román határon fogják elhagyni hazán­kat. A torlódás tehát előre látható volt, csak épp az nem derült ki, hogy kinek is kellett volna mindezt előre látnia. Annak (azoknak) fel kellett volna készülni(ük) erre a rendkívüli helyzetre. Tábori vécékkel, szemetes zsákok­kal, gyógyszerekkel, mozgó élelmiszerárusokkal. Ám ilyesmiknek se hírük, se hamvuk. Helyette gyereksírás, türelmetlen autódudálás és elkeseredett káromkodás min­denfelé. Talán nem túlzók, ha azt állítom, ez már olyan léptékű probléma, amelyben magának a magyar kormány­nak is illett volna előrelátnia, és a „ha bekövetkezik” esetére kijelölni a felelős szervezőket. Úgy tűnik azonban, az előrelátás nem tartozik a magyar vezetők erényei közé... Sarkad hidat épít Úgy tűnik, Sarkadon az idén augusztus 21-én ünnepük au­gusztus 20-át. Az önkormány­zat által tervezett megyei agrár­fórum nevesebb vendégei ugyanis ekkor tudnak eleget tenni a sarkadiak meghívásá­nak. Hogy milyen programok és kik várhatók ezen a napon, arról a város polgármesterével, Tóth Imrével beszélgettünk. — Ez a nap terveink szerint több lenne, mint a szokványos augusztus 20-ai ünnepek, ezért nem okoz gondot, hogy vendégeinkhez alkalmazkod­va egy nappal később ünne­peljük az új kenyeret — mond­ta a polgármester. — Szeret­nénk, ha ez a sarkadi program a megye egyik kiemelkedő ese­ménye lenne, hiszen az álta­lunk szervezett agrártalálko­zóra minden ismertebb me­gyei agrárszervezetet és szak­embert meghívunk. A prog­ram fő védnöke pedig maga a földművelésügyi miniszter, dr. Szabó János lesz. S mivel Sarkadnak jó kapcsolata ala­kult ki az ugyancsak mezőgaz­dasági beállítottságú Nagy­szalontával, ezért a városukat vezető tanácsosok mellett meghívtuk az ottani agrár- szakembereket, s a mezőgaz­daságot patronáló pénzintéze­teik képviselőit is. A terveink szerint a délelőtt folyamán a vendégek a sarkadi és a nagy­szalontai egyházi felekezetek ökumenikus istentiszteleten vennének részt — amelynek díszvendég prédikátora Tőkés László püspök úr lesz —, majd ünnepi műsor keretében meg­tartanánk a városi helytörténe­ti gyűjteményünk névadóját, amely a Márki Sándor Múze­um nevet venné fel. Kora dél­után pedig a kenyérszegéssel kezdődne el az említett agrár­fórum. (Folytatás a 3. oldalon) Fennakadtak a rendórhálón Kétnapos közlekedésrendé­szeti akciót tartottak a hét­végén az országban. A szom­bati Békés megyei eredmé­nyekről a megyei rendőr-főka­pitányság ügyeletese elmond­ta, hogy 37 közlekedési sza­bálysértés miatt tettek felje­lentést a rendőrök, ebből töb­bek között hat tilos jelzésen való áthaladás, három gyors­hajtás, két ittas vezetés és egy engedély nélküli vezetés is szerepel. Tizenegy esetben mu­tatott pozitív eredményt a szon­da, itt még a vérvételtől függ a büntetés, és 31 trafipax fénykép is készült. A helyszíni bírságok értéke a megyében szombaton meghaladta a 200 ezer forintot. A helyszíni bírságok értéke szombaton a megyében megha­ladta a 200 ezer forintot fotó: lehoczky péter Európa gyermekfóvárosa Európa legnagyobb gyermekta­lálkozójának házigazdájaként vasárnaptól egy héten át a konti­nens gyermekfővárosának te­kintheti magát Kecskemét. A hírős város immár másodízben teremtett alkalmat a különböző nemzetek általános iskolás korú diákjainak egymásra találására, ismerkedésére, közös szórako­zására. Húsz ország 36 települé­séről ezerkétszáz gyermek ér­kezett Kecskemétre — mond­ták el vasárnap az esemény kap­csán tartott nemzetközi sajtótá­jékoztatón a fesztivált rendező Európa Jövője Egyesület veze­tői. A vendégek és vendéglátóik több mint félszáz közös ren­dezvényen vehetnek részt; a programok többsége a város főterén zajlik, de szinte nincs olyan kulturális, oktatási, sportlétesítménye Kecske­métnek, amely az elkövetkező hét nap alatt ne várná a gyer­mekfesztivál résztvevőit.

Next

/
Thumbnails
Contents