Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-03-04 / 153. szám
àBÉKÉS MECiYEI HÍRLAP 1 CSALÁD - OTTHON 1993. július 3-4., szombat-vasárnap £- \ <D Morzsák a gyógyászat történetéből Fürdők 2. Itt a gyümölcsszezon! A gyümölcs nem csupán az egyik legősibb, de a legfontosabb élelmiszerünk is A fürdőkultusz hazánkban a török hódoltság idején fokozottabb fellendülést mutatott. Az óbudai hévizeknél használatban volt régi fürdő helyére a törökök pompás márványpalotát építettek Véli bég alatt, melynek medencéjét a bevezetett természetes melegforrás vizével töltötték meg. A fürdő minden követelménynek megfelelt, mivel a meleg vizű nagymedencén kívül hideg vizű medencék is állottak rendelkezésre. Öltözködő- és vet- kőzőcsamokok is voltak építve, ahol szolgák segédkeztek és az akkor szokásban volt fürdőkötényt adták át a fürdőzők- nek. Hátránya ezeknek a fürdőknek csak az volt, hogy a török építkezésnek megfelelően alig voltak ablakaik, csak felül volt szellőzésük és így rossz szagúak voltak, amin a fürdőzők úgy segítettek, hogy illatos vizet, szagosító szereket, esetleg rózsacsokrot vittek magukkal. A Korán tanításai alapján nem volt megengedve a közös fürdőzés, ezért Elkezdeni egy iskolát, egy munkát, egy kapcsolatot sokkal könnyebb, mint tisztességesen befejezni. Mennyire így van ez akkor, amikor a halálos ágyon kell az életünktől megválnunk, mérlegre téve egy élet tetteit, szorongva elhagyni azokat, akik még esetleg évtizedekig hordozzák ezeknek a tetteknek a következményeit. Félünk a haláltól, és el is idegenítettük magunktól, holott az élet elválaszthatatlan tartozéka. Aki él, az egyszer meghal, s bizony nem mindegy, hogy milyen érzésekkel. A földi léttől való elválás súlyát minden korban érezte az ember. Már az ókori kultúrák is rendelkeztek a halottat útjára bocsátó hagyományokkal, s nagyanyáink korában még teljesen természetes volt papot hívni a súlyosan beteg idős emberhez. A betegek szentségéről is Guliga György békéscsabai katolikus plébánossal kezdtünk el beszélgetni, de még első kérdésemre sem válaszolt, amikor haldoklóhoz hívták. — Sikerült még életben találnia a beteget? — kérdeztem a plébános úrtól, amikor leültünk ismét beszélgetni. egyes fürdő csak férfiaké volt, mint a Császárfürdő, a zöld oszlopokon nyugvó márvánnyal bélelt Rudasfürdő, míg a Sárosfürdő, valamint a Lőpormalom fürdőjét a török nők látogatták. A Lőpormalom fürdőjéről az a hiedelem volt elterjedve, hogy férjhez megy az a nő, aki negyvenszer fürdik meg benne. A törökök az elfoglalt városokban kibővítették a régi fürdőket, sőt sok helyen maguk létesítettek új, hatalmas épületeket, melyek méreteiről elképzelést nyújthat a gyulai, amely magasan emelkedett ki Gyula város házai közül, kihangsúlyozva, hogy a templommal együtt a lelkiekre és a tisztaságra helyeztek fontosságot. A fürdők többségében úszásra alkalmas medence is volt, így a gyulai fürdőben is. A középkori ember szórakozásának zömét — mint azt az előbbiekben már leírtuk — a fürdőben kapta meg, ahol (a török időktől eltekintve) az asszonyok és férfiak, szegények és gazdagok együtt fürödtek, et— Igen, s bár nem mutatta jelét annak, hogy érti amit mondok, mégis egyértelműen észlelhető volt már az imádság alatt, de különösen utána megkönnyebbülése az agonizálás- ban. —Milyen gyakori napjainkban, hogy haldoklóhoz hívják? — Ezen a vidéken sajnos ritka. Még szociális otthonba gyakrabban hívnak el minket, mint magánházhoz. Általában a hozzátartozók ezt azzal magyarázzák, hogy nem akarják megijeszteni a beteget. Pedig mi tudjuk, hogy kihez megyünk és minden esetben a megnyugvást visszük el. — A sorozat eddigi részeiből megtanultuk, hogy minden szentség révén az isteni kegyelemből részesül az ember. — így van ez a betegek szentsége, vagy köznapi nevén az utolsó kenet által is. A halál előtt Isten irgalmát kérő lelke elérheti az üdvözülést, Isten színről színre látását, az isteni életben való részesedést. A mindennapok során ezt nevezzük mennyországnak, a hozzá való eljutásra várakozást tisztító tűznek, az Istentől való elfordulásunk következtek-ittak, úgyhogy „a fürdő csak alkalom volt az evésre”. A fürdők népszerűsége sokoldalú élvezet nyújtása miatt határtalan volt. Később az erkölcsök elfajulásával a féktelenség melegágyai lettek. Az 1300—1500 közötti időkben minden nagyobb összejövetel, ünnepély vagy esküvő előtt divatban volt fürdőmulatságot rendezni, amelyekben az erkölcsök nagyon kifogásolha- tóak voltak. Talán ezekre a viszonyokra vonatkozott Hyp- politus Guarinonenus steyeri fizikus és erénycsősz következő írása. „Na most idefigyeljetek város bírók és polgármester úr! Hát nem szúrja a szemeteket, hogy a tisztességes polgárok és nejeik otthon vetkeznek le, s a nyílt utcákon a járókelők szemei előtt mezítelenül mennek a fürdő, helyesebben botrányházba?” Európa-szer- te szokásban volt ebben az időben a fürdőkbe meztelenül menni és fürdeni, ami kétségkívül rámutat a szemérem hiányára, illetve a vele kapcsolatos erkölcstelenségre. Dr. Jakubecz Sándor ményét, az eltaszítottságot pokolnak. —Hogyan történik az utolsó kenet feladása? — Haldoklóhoz bármikor hívhatnak bennünket, akár éjszaka is, hiszen a szentséget csak élő embernek adhatjuk fel, illetve legkésőbb a klinikai halál beállta után fegy órával. Ha a beteg emberi értelemben eszméleténél van, akkor először szentgyónást végez, meg- áldozik, majd imádság közben szent olajjal keni meg a pap. Eszméletén kívüli betegnél szent útravalóval látja el, ami a pápai áldást is jelenti, a teljes feloldozást. A homlokát és a kézfejét szent kenettel illeti, miközben elmondja az Isten segítségét kérő imádságot a gyógyuláshoz, illetve a bűnöktől való megszabaduláshoz, az üdvözüléshez. A szentség feladása után arra szoktam kérni a családtagokat, hogy imádkozzunk a beteg utolsó számadásának a megkönnyítéséért, hiszen nem kis dologról van szó ilyenkor, s ebben a nehéz órában is felelősek vagyunk egymásért. Az utolsó kenet feladása tapasztalatom szerint nemcsak a haldoklónak jelent megkönnyebbülést, hanem a családtagoknak is, akiknek a gyászát nem kíséri később súlyos lelkiismeretfurda- lás a lelki útravalóról való gondoskodás elmulasztása miatt. —A szent kenet csak az utolsó betegség szentsége? — Az idős emberek már koruknál fogva is jogosultak arra, hogy a szentségben részesüljenek. Ilyenkor a kegyelmi hatása a gyógyító erősítésben áll. Az idősek testilelki megerősödésére évente egyszer engedélyezi a betegek szentségének ünnepélyes kiszolgáltatását az egyház. Ettől függetlenül, ha valaki kórházba kerül, esetleg műtét előtt áll, akkor ismét fölveheti a szent kenetet. A betegek szentsége a krisztusi gondoskodó szeretet követése. Köztudott, hogy Jézus különös figyelemmel fordult a betegek felé, akiket még a legnagyobb tömegben is észrevett, s igen gyakran csodát művelve gyógyított meg. (Folytatjuk.) Lenthár Márta A gyümölcs nem csupán az egyik legősibb, de a legfontosabb élelmiszerünk is. Táplálkozásunk minősége attól is függ, hogy mennyi gyümölcsöt fogyasztunk. Sajnos, az utóbbi években az átlagos fogyasztás nem növekedett a kívánt mértékben. A gyümölcsök elsősorban káliumot és magnéziumot tartalmaznak, melyek túlnyomó- részt a sejtek belsejében találhatók. A kálium az izomszövetek, sejtek működésében, a magnézium pedig a szervezet anyagcseréjében játszik jelentős szerepet. A gyümölcsökben cukrok, savak és illóolajak is vannak. Ezeknek köszönhető változatos ízük és zamatuk. Nyáron, a nagy melegben kiválóan hűsít a gyümölcsből készült hideg üdítőital, saláta vagy a turmixital. A fogyókúrázóknak sem véletlenül szokták a gyümölcsnapokat ajánlani. Áz egyes gyümölcsök szénhidrát- és energiatartalma jelentéktelen. Kiváltképp az almáé, a cseresznyéé, az egresé, a meggyé, illetve a narancsé. A szőlő, a banán, a mazsola viszont bővelkedik a cukorban. A gyümölcsök másik jellemzője, hogy sok hasznosítható vitamin van bennük. C- vitamin található a földieperben és a szilvában, a málnában és a görögdinnyében, valamint a ribizliben, E-vitamin van a mandulában, a gesztenyében és a mogyoróban. De vigyázat, mert ezek zsírtartalma igen jelentős. Itt a gyümölcsszezon! Használjuk ki a lehetőséget: a friss gyümölcs értékes tápanyagokban gazdag. ízben legjobb a fáról vagy tőről szedett gyümölcs, mert hosszas tárolás után már jelentősen csökken a vitamintartalom. A gyümölcsöt nem szabad korán leszedni a fáról, csak akkor, amikor már érett! A gyümölcsök változatos módon készíthetők el, így nem ununk rájuk. Készülhet belőlük krém, leves, mártás, tészta, saláta, kocsonya, hogy csak a legismertebb lehetőségeket említsük. Sokan szeretik a mirelit készítményeket. A gyorsfagyasztás legnagyobb előnye, hogy a gyümölcs és a főzelék akár egy évig is megőrzi vitamintartalma javát. A fagyasztás a szedés után A—6 órán belül, de legkésőbb aznap történjék. Ennek az eljárásnak az az előnye, hogy nem feszíti szét a sejtfalakat, és a felengedéskor újra folyékonnyá váló sejtnedveket ugyanúgy megtartja, mint az eredeti állapotban. A gyümölcs így visszanyeri természetes, fagyasztás előtti nagyságát és formáját. A gyorsfagyasztott készítmények szobahőmérsékleten általában 3 óra alatt engednek fel. Ha valaki ezt az időt nem tudja kivárni, a gyümölcsöt tegye nejlonzacskóba és eresszen rá csapvizet. A felengedett gyümölcsöt viszont még aznap együk meg, másnapra már ne tegyük el. Nem lehet elégszer elmondani és leírni: evés előtt a gyümölcsöt folyó vízben alaposan mossuk meg. A permetezéskor, valamint tárolás és szállítás közben a rátapadt növényvédő szerek, baktériumok és egyéb szennyeződések nemritkán súlyos hasmenéses megbetegedést okozhatnak. Egyik legélvezetesebb nyersanyagunkat, a gyümölcsöt ne csak szeressük, hanem higiénikusan, esztétikusán és változatosan fogyasszuk! ^r. Katona Edit Jézus meggyógyít egy vakot. Jelenet a hildesheimi Bernward- oszlopról, az 1020-as évekből AVICCPOÉN- JA. 1.RÉS2 NÖ^YÓSZAT SLIM AC KELVIN SZÍN IEN RÁ KAPA 1 VÁ/l AT RAJZ $ n^'. ' ’ '-1 A VICC POÉNJA. 2 RÉS? V 4 <3 X- ^ ZOMÁNC IPA Rt mOvck > ülőhely MEXIKÓI ÍRÓ. DIPLOMATA > T petőfi SÁNDOR VERSE > |r,>' *‘T E5ËH > i A PINCÉBE > VÉGTAG RÉSZE ÉRZÉKI > V i • ; ■ 1 , t '■ ■ J Tf ! / í f ! 1 ÍRÁSJEL > NÉVELŐ ROPOGÓS RASULT KENYÉR > # MIK> 74ÚHAI HÓNAP S?TVÉS > V AUTONÓM TE RULET KACAT SZER VÉS KÉMIAI CSŐ PORT $ ZENE DRÁMA KIS RA G ADÓZÓ; F LNNE« PALU8I «MATU NŐI NÉV > MAGA (OK > RÉSZLETES T^~ ______ _ri MEC, ITTASUL! F LAVULT HOLMI ÏÏUkO > FORGÓRÉSZ clöK> OÖRÖO BETŰ Y MOCSÁRI MADÁR > csúcsíves > as«. SZÍNVONAL > * MÉRTA NI FOGALOM > SZÉNHIDRO> OLASZ mos: Sl HOTEL > SZÓSS?> v fessa > AMPER > A KÖVET KEZÖ > TÁRSASÁGA> V KÖVET KEZMÉNY u.1 1 i.r.Mn KISSÉ SAJGÓI > RÉGIES MOHA PÁRIZSI METRÓ > FINN VÁROS POGOARABI □ MÉRLEGEL ALAKTALAN VÁLTOTT EVEZŐLAPÁT KIS SALAMON r„Brci' > OTT KINT V» LA, MIT KŐVETVE > IDŐS > V OAílú MADÁR NEW YORK OPERÁJA > V LATIN SZEREratjözc ZO SZÓ > BELSŐÁZSIAI FOLYÓ > ÉPÜLE TÉT FEL OJfTÓ TANTÁL > RÉSZ BEN FELNŐ1 ROOriAN RÓMAI bOUAS > HELYEZ > $ e' SZÁJSlv > Beküldendő: a nyíllal jelölt sorok megfejtése. Az 1993. június 19—20-ai rejtvény megfejBekUldési határidő: 1993. július 12. Cím: tése: ...ebéd, vacsora a hűtőben, a kutyát vidd le Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5601 Bé- sétálni! késcsaba, pf.: 111. À megfejtéseket csak postai Nyertesek: Varga Imre, Gyula, Balogh Im- levelezőlapon fogadjuk el. A helyes megfejtők • réné, Békés, Sutyinszki Jánosné, Kondoros, között 5 darab 500 forintos vásárlási utalványt Somlyai Sándomé, Békés, Farkas Andrásné, sorsolunk ki, amit postán elküldünk. Szeged. Az újra felfedezett egyház 7. Segítség a legnehezebb számadáshoz
