Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-31-08-01 / 177. szám

CSALÁD - OTTHON 1993. július 31-augusztus 1., szombat-vasárnap é----------------------------------------------------------------------------------------------------------------y © Morzsák a gyógyászat történetéből Műtétek tüzes vassal a középkorban A középkor egész ideje alatt nagymértékben volt elterjed­ve az orvosi működésben a tüzes vas használata, ennek megfelelően az eljárást jelleg­zetesnek mondhatjuk e kor­ban. A legkülönbözőbb vérzé­seknél kiterjedten használták. A tűz gyógyító erejében va­ló hitet az ókor népeinél is feltaláljuk. A középkor elején mind jobban elterjedt, talán éppen olyan arányban, ami­lyenben az anti-orvostudo- mány és sebészet visszafejlő­dött. A vértől irtózó arab or­vostudomány révén az égetés­nek az 1000 utáni években még nagyobb szerep jutott. Al­kalmazták elmebetegségek­nél, vesebajnál, fejfájásnál és úgyszólván a legkülönbözőbb betegségeknél. Sebek kezelé­sére, műtéteknél vérzés csilla­pítására egyedüli módszernek tartották. A XI. század orvosa­inak az volt az elképzelése, hogy az égetés által létrehozott nyílt seb vezeti le a beteg ned­veket a szervezetből és okozza a gyógyulást. Ezért a sebeket hosszasan tartották nyitva. Az égetést érzéstelenítés és alta­tás nélkül végezték. Érthető, hogy a fájdalom miatt a beteg megakadályozta a kezelést és nem egyszer megszökött. Többek között Guy de Chau- liac 1353-ban ajánlotta, hogy a beteget előzetesen cölöphöz kötözzék, amint az az oxfordi kéziratok szerint Angliában is szokásban volt. A British Mú­zeum tulajdonában lévő, 1350-ből származó Additional codexben található kép egy or­vost mutat be, amint az égető vasat fújtatóval éleszti. A kép érdekessége azonban nem az égetés, hanem az, hogy mutat­ja azt az egészségügy szem­pontjából fontos szokást, mi­szerint már akkor rövid alsó­nadrágot viseltek az égető ke­zelésére váró férfiak. Az orvosokon és sebésze­ken kívül a gyógyításba bele- kontárkodó kovácsok is alkal­mazták az égetővasat, amint az kitűnik egy olasz lógyógyá­szati könyvből. A „libro della maresoalearia delli cavalli” című könyv, amelyet szerzője, Maister Bonifatius 1280 körül írt, bemutat egy képet, melyen a kovács izzó vassal állítja el egy nő orrvérzését. Az orrgyó­gyászat terén ez az első adat, mely égetéssel állítja el az orr­vérzést. A későbbi időkben Galeazzo Santa Sofia pado- vai orvosprofesszor izzított aranypálcával érintette meg a vérző helyet és hogy más he­lyen égési sebet ne okozzon, csővel tárta fel az ormyílást. Valószínű, hogy ez az eljárás többfelé is elterjedt a középkor végén. A középkori emlékek­ből tehát megállapítható, hogy a tüzes vas alkalmazása Euró­pában is éppoly szokásban volt és éppoly közkedveltségnek örvendett, mint ahogy a „Mo- xat”, a kínai és japán orvostu­domány végezte. A kettő kö­zötti különbség azonban ab­ban állott, hogy Ázsiában nö­vényi por keverékének égeté­sével csak felületesen égették meg a bőrt, illetőleg az aku- punktúrás pontokat, ezzel szemben Európában mindenütt mélyreható, nehezen gyógyuló égési sebeket okoztak. Dr. Jakubecz Sándor Az újra felfedezett egyház 11. Esküvő, beteggondozás és temetés az evangélikusoknál Az evangélikus egyház két szentséget ismer: a sorozatunk előző részeiben ismertetett kereszt- séget és úrvacsorát, de az emberek egy-egy esküvő, temetés vagy az egyre gyakrabban igénybe vett lelkipásztori beteggondozás kap­csán is sűrűn felkeresik a lelkészi hivatalt. Ho­gyan tegyék ezt, melyek a kazuálék igénybevé­telének feltételei, milyen lehetőséget rejtenek magukban a címben foglalt szolgálatok? Ezek­re a kérdésekre kértünk választ Ribár János békéscsabai evangélikus lelkésztől. — Luther felfogása szerint az esküvő, a temetés nem az egyházra, hanem a hivatalra tartozik, mi rendhagyó igehirdetési alkalmak­nak tekintjük a kazuálékat, amikor személyre szabott igehirdetést végzünk, s mindegyiknek megvan a speciálisan kialakult liturgiája, sajá­tos tartalma. Temetés esetében például elsődle­ges szándék a vigasztalás, az erősítés, a halál feldolgozásának segítése azokkal az evangéliu­mi értékekkel, amelyeket Jézustól kaptunk. — Ki kérheti a temetés szertartását? — Elsősorban gyülekezeti tagok jelentkezé­sével számolunk, de — éppen azért, mert rend­hagyó igehirdetési alkalomnak tekintjük — nem zárkózhatunk el azoktól sem, akik esetleg csak ezen alkalommal kerülnek az egyház ha­táskörébe. A részvételi lehetőséget a presbitéri­umok gyülekezetenként eltérő módon szabá­lyozzák. Akik egy életen át fizették az egyház­fenntartói járulékot, azok számára ingyenes a temetés. A csak temetést igénybe vevőknek viszont — éppen azokra való tekintettel, akik támogatásukkal folyamatosan biztosították az egyház működési feltételeit — bizonyos összeggel hozzá kell járulni a kiadásokhoz. Az esküvőre való jelentkezésnél sem kérünk meg­határozott összeget, legfeljebb adományozhat az egyházközség fenntartásához a szertartást kérő. — Az egyházi házasságkötésnek melyek a feltételei? — Akik házasodni kívánnak, legyenek meg­keresztelve valamelyik egyházban. Az nem fel­tétel, hogy mind a ketten evangélikusok legye­nek. Ha az egyik fél nincs megkeresztelve, akkor kísérletet teszünk arra, hogy rávegyük a keresztségre. A jelentkezőknek legalább négy alkalommal jegyesoktatáson kell részt venniük, amikor megfogalmazzuk számukra a keresz­tyén tanítást a házasság szent rendjéről. Ha nem is tartjuk szentségnek a házasságot, azért szent­nek tartjuk, A válásnak ellene vagyunk, de úgy vélekedünk, hogy egyenként kell megvizsgálni a házasság gyógyíthatóságát vagy felbontását. Az elváltak újraesketését nem ellenezzük, hi­szen ezzel Isten a bűn bocsánatában megadja az új kezdés lehetőségét. — A kazuálék közül a beteggondozás tartal­ma, formája a legkevésbé ismert. Elsősorban gyülekezeti tagokra terjed ki, s Imakönyv kötéstáblája Dürer „Fájdalmas Krisztus” című fametszetével — Nürnberg, 1612. azon belül minden korosztályra. Leggyakoribb formája a beteglátogatás. Ä lelkészek külön tanulják a betegek lelki gondozását, s akkor végzik jól a feladatukat, ha olyan párbeszéd alakul ki a beteg és a lelkész között, amelyben a betegnek sikerül legfájóbb gondjairól is szólni. Legtöbbször a „miért érdemeltem én ezt” kér­dése merül fel, s szerencsére olyan betegek is vannak, akik megtalálják Jézusban a vigaszta­lást, és nem megtörtén viselik a kínokat. A lelkipásztori szolgálat egyik leginkább magá­val ragadó élménye a csillogó szemű beteg. A beteggondozást kérheti maga a beteg, valamely hozzátartozója, kisebb gyülekezetekben azon­ban a lelkész megkeresi azokat, akiket már régen nem látott. Amikor még Szegeden szol­gáltam, gyakran bementem a kórházba, s aki igényelte, leültem az ágya mellé. Eleinte ma­gam is tartottam attól, hogy tolakodásnak ve­szik megjelenésem a betegek, de a gyakorlatban a „de jó, hogy tetszett jönni” típusú fogadtatás volt a legjellemzőbb. Nem feltétlenül a beteg­ségről volt ilyenkor szó, hanem főleg férfiak esetében a „mi lesz a családommal” gondolat­kört jártuk be az ezzel kapcsolatos szorongások feloldása érdekében. (Folytatjuk) Lenthár Márta Milyenek az idegei? Könnyen kijön a sodrából? igen 5 ritkán 2 soha 0 Vágott-e már tárgyakat a földhöz mérgében? nem 0 előfordult 3 igen 5 csak olyanokat, amelyekért nem kár 2 Mit csinál, ha lekési a vonatot? magamban szitkozódom 3 hangosan szitkozódom 4 szidom a MÁV-ot 5 szidom magamat 2 megyek a következővel 0 Milyen a vérnyomása? magas 5 alacsony 0 pont jó 2 nem tudom 1 Szokott remegni a keze? sajnos igen 5 nem 0 időnként 3 Hogyan viseli a várakozást? türelemmel 1 megadással 2 türelmetlenül 4 könnyedén 0 nem viselem el 5 Szokta-e kézmozdulatokkal is kísérni mon­danivalóját? igen 5 nem 0 néha, a vita hevében 3 Van-e szüksége altatóra? soha, mindig úgy alszom, mint a bunda 0 nincs 1 időnként 3 rendszeresen 5 Értékelés: 0—10 pont: Ön rendkívül nyugodt, kiegyen- _ súlyozott ember. Semmi nem hozza ki a sodrá­ból, a legbosszantóbb körülmények között is megőrzi higgadtságát. Sajnos azonban ennek az az ára, hogy eléggé közömbösen, kívülállóként szemléli az élet eseményeit, a jó ügyekért sem tud lelkesedni. 11—21 pont: Ön nem ideges alkat, nagyon komoly indok kell ahhoz, hogy kiboruljon. Jól tud uralkodni magán, képes fékezni indulatait. Eç nagy szó manapság, amikor életünk tele van stresszhelyzetekkel. 22—32 pont: Az ön idegállapota meglehető­sen feszült, nehezen viseli a gyűrődéseket. Türelmetlen, izgága, kicsiségeken is képes bosszankodni. Pedig higgye el, ha néha képze­letben rálegyintünk' egy-egy nem túl fontos dologra, az még nem gerinctelenség, hanem idegrendszerünk önvédelme. 33—40 pont: Önért nagyon aggódunk, ne­hogy tesztünk olvasása közben megüsse a guta. Ha 35 pontnál is többet ért el, legyen mindig a közelében egy pohár hideg víz, ami forrófejűsé- gét gyorsan lehűtheti. Szigeti András A VICC POÉNJA: - REMÉLEM Ö MAR „1 RÉSZ FÉNY­TÖRG IPARI TERMÉK BEFED ELTELT IDŐTŐL FOGVA TÉVE­DÉS P c > T ŐRVÍ­VÓNŐ. ZSUZSA NOHVÉG VAROS VÍZI A JÁRMŰ > “~T“ \y »— V J O .V I r V O iff* A '» m ywy (a j tr. RAJZ KÉ­SZÍTÉS. RÉGfcN > 6 T 1 H G G JÓL JE­GYEZD MFO! 1 A- T INUL > / f> u SUMAC > f\ n AMA TÁVOLI HELYEN f T ö j ■y'Hh-jjj-----------­E GYEI MAFLA > y KETTŐS BETŰ > c vasas focista: JÓZSEF KÖ­VESZT IDEGEN NŐI NÉV > ft SPANYOL VÁROS LÉT > V ELŐ­FORDUL NÉPIES KAMPÓ IYRA RÉSZEI EGYE­DVl LÉT ATTILA /Ov NÉVVÁL- t/V TOZATA EGYIK PÁL UTCAI FIÚ > [ \ i{ CSA­VAR A VICC POÉNJA. 2 RÉSZ G f\ fi Ï 7 Bj Lg EZÜST Ü SZEM­MEL ÉR­ZÉKEL _ IROOALMI TAVASZ T~ 1 SZÁN­DÉKKAL KAP­CSOLA­TOS A G A A G FRANCIA AUIÓ­JEL f HAL­FAJIA t â W £ VISSZA­MAR! 1 A G A kj GERMA­NIUM. NITRO­GÉN ■ß Ai. __ f t fj MUTA­TÓS SZÓFAJ DÓMJÁN Ô •y EDITOR BALTI NÉP y ív 0 G ÁLTALÁ­NOS, ROM MARSI t it AIRÁN PÉNZ­NEM í fy IÁ M.NÉV KÉPZŐ ÉNEKES­MADÁR t B G NÁTRI­UM ...FÚL SVÁJCI ÍRÓ; CLAUDE TÁPLÁL V G G agrán­ESZKÓZ RÉSZE G G t V B? KJ j)-t: r ÉSZAK > „ j MÁGNE- } SES ÖT- / VÖZET 1 ^ BAB­FŐZE­LÉK >Q 0 1 £ ÖNKÉ­NYESEN TÁVOZIK GÉP­KOCSI > a • u f '( HAVAS RÉSZI ft T ATHÉNI CSAPA I Al SEJ1ET fj fc G T —r~ G f FÖLDRE ERDŐ­BŐL KIJUT B G ANGOL SÖR AVIS i GOLDEN h/d G A B KISHÁZ RÉSZ­BEN LE­MÁSOL! V h-7“ K IRÁNY­ZAT > _ T T“ ft OSTOR RÉSZEI FÖLDÖN kIvüli '1 NIKKEL ISLAND Hang­jelző z L $ ( ~~T" ámeLy SZE­MÉLYT NEDVE RÉSZ! y kft ! T FRŐ­MÉRÜ MŰSZER > !) f í \J A h 0 A f/ r V G ft TEKE FELEI LITER ' £ VALAMEN NÉP LITER TÚRÁJA MYl A— >1/ V 4 G ± (1 O Û A­■ 7“" 0 IÁ Beküldendő: a nyíllal jelölt sorok megfejtése. Beküldési határidő: 1993. augusztus 9. Cím: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5601 Békéscsaba, pf.: 111. A megfejtéseket csak postai levelezőlapon fogadjuk el. A helyes megfejtők között 5 darab 500 forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki, amit postán elküldünk. Az 1993. július 17—18-ai rejtvény megfej­tése: Hívom a segédemet, mert ilyen autót még nem is láttam. Nyertesek: Ádász Istvánné, Békéscsaba, Gubis Katalin, Békéscsaba, Raffai Jánosné, Orosháza, dr. Szécskai Árpád, Békéscsaba, Vass Józsefné, Dévaványa.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents