Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-30 / 176. szám
BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP KÖRKÉP 1993. július 30., péntek A kárenyhítés reményében A Medgyesegyházi Hírlapban olvastuk azt a tájékoztatót, amely a jégkár utáni kérelmezőket érinti. Eszerint a Békés Megyei Földművelésügyi Hivatal július elején Medgyes- egyházán tartott munkamegbeszélése után egy bizottság alakult, amely újra felméri a károk mértékét. A megyei jelentést e hónap közepén küldték el a minisztériumba, amely alapját képezi a megyénkénti kárenyhítési összeg meghatározásának. A községi lebontásokra pedig csak ennek megérkezése után kerülhet sor. Nem kifizetődő a fizető Népművészeti tábor a Ladics-házban Marsiné Gombos Márta, a népművészet ifjú mestere vezetésével a héten Gyulán, a Ladics- házban a város népművészei saját utánpótlásuk nevelésével foglalkoznak: csuhéfonásra, gyöngyfűzésre, szalmafonásra, fafaragásra, szövésre, hímzésre tanítják az érdeklődő városi általános iskolásokat. A Gyula—Folk Alapítvány támogatásával létrehozott egyhetes tábort minden évben szeretnék megszervezni a népművészeti hagyományok megőrzése céljából FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Békéscsabán augusztus 1-jé- től ideiglenesen megszüntetik az Andrássy úti, a Korzó téri és az Irányi utcai fizető parkolókat. Állítólag nem kifizetődő a fizető parkoló a város számára. A lakosság részéről senki sem tiltakozott eddig a bejelentés miatt. Végre egy jó hír. Nyugdíjasoknak Dr. Harangi László ingyenes jogi tanácsadást tart a városi nyugdíjasegyesület szervezésében az egyesület klubhelyiségében (Békéscsaba, Luther u. 6/1.) 1993. augusztus 2-án 16—18 óráig. A tanácsadást minden nyugdíjas igénybe veheti egyesületi tagságtól függetlenül. Megyei halfogó bajnokság A Körösvidéki Horgászegyesület Szövetsége—a Magyar Országos Horgászszövetség Békés Megyei Intézőbizottsága jogutódja — szervezésében augusztus 1-jén, vasárnap 14 Békés megyei horgászegyesület részvételével a Fekete-Körös sarkadi, cukorgyári oldalán rendezik meg a megyei halfogó csapatbajnokságot. / Uj berendezés A szarvasi tűzoltók új életmentő berendezést kaptak. A Lukas névre hallgató feszítővágó eszköz hidraulikus ollóként működve, szinte pillantok alatt tudja kiszabadítani a balesetet szenvedett, s az autóba szorult sérülteket. Nemrégiben a városi tűzoltók a helyi mentősökkel együtt próbagyakorlaton mutatták be a 630 bar nyomóerőt kifejteni képes berendezést munka közben. Furgon az árokban Tegnap a kora délutáni órákban a Gyula—Békéscsaba között közlekedni szándékozók terelőúton voltak kénytelenek megközelíteni céljukat, mivel a 44-es főút repülőtér mellett elhaladó szakaszán baleset történt. Egy Fiat furgonnal V. Béla 55 éves békéscsabai lakos — eddig ismeretlen okból — előzés közben belehajtott a bal oldali árokba, melynek következtében ő maga súlyos, két utasa könnyebb sérülést szenvedett. A rendőrség szakértők bevonásával megkezdte a körülményeket tisztázó vizsgálatot. Fogjuk a paraszt kezét Orosházán a Kisbirtokos Szövetség lakossági fórumot hirdetett, amelyre előadóként meghívást kapott dr. Pásztor Gyula országgyűlési képviselő és Jámbor István, a Békés Megyei Kárrendezési Hivatal helyettes vezetője. Á házigazda, dr. Horváth Antal elnök bevezetőjében elmondta a szövetség újjáalakulásának céljait, elképzeléseit, hangsúlyozva legfőbb törekvésüket; a politikamentes érdekképviseletet. — Â parasztokat, az egyéni gazdálkodókat szokásaiknak, hagyományaiknak tiszteletben tartása mellett rendszeresen tájékoztatni kívánjuk az éppen aktuális társadalmi és gazdasági kérdésekről. Az informálás operatív módszerét választottuk: valósággal fogjuk a paraszt kezét — mondta. Dr. Pásztor Gyula a hallgatóságnak őszintén bevallotta, nehéz fába vágta fejszéjét, amikor arra vállalkozott, hogy az agrárágazat érdekképviseletéről beszéljen. — Aggályaim vannak — kezdte az országgyűlési képviselő. — A parasztság érdekvédelmének alig van múltja. 1946-ban a Parasztszövetség próbálkozása megrekedt tervezeti szinten, nem lett törvényi szabályozása ennek a kérdésnek. Az elmúlt 40 évben Pesten, íróasztal mellől döntöttek a parasztok sorsáról. Sajnos a szabad választások után sem beszélhetünk érdek- képviseletről. A kisgazdapárt szétverte magát — pedig felvállalhatta volna a feladatot —, a parasztszövetségek sem tudtak a sarkukra állni. Mi, akik a parlamentben ülünk, kevesen vagyunk olyanok, akik szorosan kötődünk a vidékhez. Mégis mindent megteszünk az ügy érdekében. Úgy érzem, a kisbirtokos szövetségeknek van jövőjük, az én választókörzetemben is hasonlót kívánunk létrehozni. (Csete) Tojásdobálás Mayall nélkül John Mayall koncertjére indult kedden Szegedről az a 4 tagú csapat, amely különleges rakománnyal haladt Békéscsaba felé. Ä fiatalok tetemes mennyiségű tojással pakolták meg gépkocsijukat. Útközben túl nehéznek bizonyult a teher, s szaporán igyekeztek megszabadulni a törékeny holmitól. Jobb dolguk híján egy, a velük szemből érkező UAZ gépkocsit vettek célba, és zúdították a tojásokat az autó szélvédőjére. A szórakozás feltehetően tartott volna még — hiszen a „töltényből” nem fogytak ki —, ám közbelépett a rendőrség. Zene helyett tehát prózai élményben részesült a négy jómadár, akik ellen jelenleg is folytatják az eljárást. „AZ ÉLETTAPASZTALAT CSALHATATLANBÖLCSESSÉG.” (Kalinyin) A szabadban hajtották álomra a fejüket... A ditzingeni vendégek a gyulai lovasiskolába is ellátogattak Szép, szép a testvérvárosi kapcsolat akkor is, ha hivatalos személyek gyakorolják, de az az igazi, ha a „köznép” saját elhatározásából kamatoztatja. Ennek lehetünk most tanúi Gyulán, a szabadkai tanyamúzeum és lovasiskola tájékán. — A németországi Ditzin- genből jött ide három mikro- busszal július 19-én 22 gyerek — mondta Steigerwald József, a Galopp Kft. ügyvezető igazgatója. — Négy tanár kíséri őket, akik szemmel láthatóan a gyerekek körüli sürgés-forgás szándékával érkeztek. Három év alatt harmadjára fogadtuk a lovagolni, táborozni vágyó ditzingeni lányokat és fiúkat, akik most is Roger Könignek, a város ifjúsági referensének vezetésével érkeztek. — Mit rejt az általuk hozott termetes utánfutó? — Olyan játékokat — csúszdákat és egyebeket —, amelyeket a német gyerekek szívesen használnak. De nem maguknak hozták: tegnap délután a gyulai strandon állították fel őket, s a magyar gyerekek ingyen és kedvük szerint birtokolhatták azokat. FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER — Mit csinálnak itt a német gyerekek? —Sátrakat vertek fel a tanyamúzeum körül. Érkezéskor gulyáslevessel vártuk őket, azóta önellátók. Mondhatnánk, éjszakáik többségét a diszkókban töltötték. Két napra kilovagoltak Szanazug gyulai oldalára, a szabadban aludtak hálózsákokban. Haza Pósteleken, Fényesen át jöttek. A kezdő lovasoknak az alapiskola elvégzését, a harmadik éve visszatérőknek a haladó ismeretek megszerzését oklevéllel igazoljuk. Holnap indulnak haza, kora reggel. K.A. J. „Vendégművész” a csabai piacon (Folytatás az 1. oldalról) autókat törjön fel, amikor az ott lakók észrevették ügyködésüket és felháborodottan vették üldözőbe a két bűnözőt. Az egyiket sikerült az Inter- technika Vállalat közelében elfogni. Kérték a vállalat portását, hogy hívjon rendőrt. A fiatalembernél ott voltak a lopott holmik, és nem is tagadta tettét. A portás azonban foghegyről közölte, hogy nem hív rendőrt, azért vannak a nyilvános telefonfülkék. Kihasználva a vitával keletkezett zűrzavart, a bűnöző futásnak eredt és meglépett. Csütörtökön hajnalban egy zokogó hang hívta telefonon a rendőrkapitányság ügyeletét. Elcsukló hangon mondta el, hogy ’Csorváson brutálisan megerőszakoltak egy kislányt. A rendőrök rövid idő alatt ellepték a nagyközséget, hogy forrónyomon induljanak a súlyos bűncselekményt elkövetőt megkeresni. Rövid időn belül kiderült, hogy egy hatfős fiatalokból álló csoport telefonbety árkodással múlatta idejét. Nem jutott jobb „móka” az eszükbe, mint a rendőrséggel szórakozni. Természetesen hamar elkapták őket, amiben persze meghatározó szerepe volt a technikának, amivel ma már a rendőrök szerencsére rendelkeznek egy ilyen bűncselekmény felderítéséhez. B. V. A probléma súlyosabb, mint a hivatal gondolja Mitől repednek a megyebeli házak? A rejtélyes falrepedésektől szenvedő Békés megyei települések polgármestereit, a minisztériumok, az érintett szakintézmények képviselőit hívta össze tanácskozásra tegnap dr. Remport Katalin országgyűlési képviselő. A meghívottak közül egyedül a köz- társasági megbízotti hivatal maradt távol, s ennek magyarázatát sem adták. Az olykor szenvedélyessé erősödő vita során kirajzolódott, hogy a probléma sokkal súlyosabb, mint azt néhány központi hivatalban feltételezik. Az is világossá vált, hogy a gondok rendezéséhez kormánydöntés, a tennivalók központi összehangolása szükséges. Dr. Remport Katalin tájékoztatta a megjelenteket, hogy az ülésről készült jegyzőkönyvet, valamint javaslatait késedelem nélkül eljuttatja a miniszterelnökhöz. A Budapesten megtartott tanácskozásról lapunkban szombaton részletes beszámolót olvashatnak. Kiss A. János Nyílt levél dr. Zsíros Gézának! Az 1993. június 29-ei Békés Megyei Hírlapban Ön nyílt levélben fordult a Békés Megyei GMV volt dolgozóihoz. Tekintettel arra, hogy személyem is említésre került a levélben és mint az ügyben kezdetektől részes szakszervezeti vezető az alábbiakra hívom fel az Ón figyelmét: Ön a közvéleményt szándékosan félretájékoztatta, a szerződéseket, melyet az Agrimill Rt.-vei kötött, elhallgatta, illetve azt a tényt is, hogy a volt dolgozók részére személyre szóló felmondásokat írt alá és adott ki, mellyel elismerte azok jogosságát, a végkielégítés és a felmondási bér 1993. július 31-ei legkésőbbi kifizetését. A dolgozók képviselői 1993. augusztus 3-án testületi ülésen kialakítják állásfoglalásukat, melyet 1993. augusztus 5-én országos sajtótájékoztató keretében hoznak nyilvánosságra. Békéscsaba, 1993.július 29. Gabonaforgalmi és Malomipari Dolgozók SZAKSZERVEZETI TAGJAINAK NEVÉBEN: Engelhardt Ferenc (x) titkár Sarakba szárítva / Eltanulok útvesztőben F elháborodva panaszolta egyik ismerősöm, hogy leánya négyes tanulmányi eredménnyel és kiváló gyakorlati vizsgával végzett az iskolában, és mégsem kap munkát. Illetve munka az lenne, de olyan megalázó fizetésekért, hogy annál jobb még a munkanélküli-segély is. A gyerek hiába küszködött a jobb tanulmányi eredményért, most semmit sem kezdhet vele. A volt gyakorlati munkahelyén — bár elismerték szaktudását—már az újabb és olcsóbb munkaerőnek számító tanuló tevékenykedik — méltatlankodik. Feketemunka akadna bőven, de ki meri vállalni a rizikót? A család sajnos nem áll olyan anyagi helyzetben, hogy magánvállalkozóként munkalehetőséget teremtsen saját utódainak. Milyen lehetősége van egy ilyen fiatalnak az életkezdéshez? — kérdezi szomorúan. Példáért pedig nem kell messze menni, mert a szomszéd katonaviselt fiú, aki egy pontnyi különbséggel maradt le a főiskoláról, most hasonló útvesztőben jár. Mondja meg valaki: hát érdemes nagy pénzekért taníttatni a gyerekeket? Érdemes egyáltalán eminens vagy éltanulónak lenni? Mit ér a tudással bárki, ha nincs hol kamatoztassa?—szól kétségbeesetten, majd legyint: a környék összes városát végigjártuk, most Budapest következik. Ha ez sem sikerül... Halasi Mária
