Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-28 / 174. szám
á&RÉKÉS MEfiYEI HÍRLAP KÖRKÉP 1993. július 28., szerda Kereslet híján A Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt. privatizálandó vagyontárgyai közül a kevésbé korszerű állattartó telepeket és a húsüzemet jelölték ki értékesítésre. A mintegy 15 létesítményből — háromszori meghirdetés után — csak a húsüzem talált gazdára. A részvénytársaság az értékesítésből származó bevételeket hiteltörlesztésre, az állammal fennálló kötelezettségeinek teljesítésére fordította volna. Új átkelőhely a szlovák-magyar határon Az új állammá alakult Szlovák Köztársaság és Magyarország közötti vámhatósági tárgyaláson elhangzott, tervezik néhány új határátkelő megnyitását még az idén. A két fél véleménye szerint nincs elvi akadálya a Sátoraljaújhely— Novy Mesto közti átkelő megnyitásának az esetben, ha szlovák oldalon megteremtik a magyar vámosok számára a hatósági vizsgálat feltételeit. A Letkés—Ipolyszalka (Sal- ka) közti átkelőhelyen néhány technikai feladat megoldását követően várhatóan két hónap múlva emelkedik fel a sorompó. Elvi egyetértés született a Pácin—N agykövesd—V elky (Kemenec) közti átkelő megnyitásában. Diáktűzoltók Dánfokon Izgalmas napja volt tegnap annak a negyvenöt, zömében általános iskolás diáktűzoltónak, akik egyhetes szaktáborozáson vesznek részt a Dánfoki Ifjúsági Táborban. Az országban csupán két ilyen jellegű tábor várta az idén a gyerekeket. A Battonyáról, Kaszaperről, Kevermesről, Szarvasról és Szeghalomból érkezett gyerekek többsége már rendelkezik tűzoltó múlttal, ugyanis részt vettek már versenyeken, s nem is akármilyen eredménnyel büszkélkedhetnek. A kaszaperi általános iskolások tíztagú Széchenyi Ödön Diáktűzoltó Csapata május derekán a fertőszent- miklósi gárda mögött az országos bajnokságon ezüstérmet szerzett. Most a nebulók tovább bővíthetik ismereteiket. A békési egy hét alatt a gyerekek elméleti és gyakorlati foglalkozáson vesznek részt. Tegnap került sor a nagy izgalommal várt hivatásos tűzoltók kétórás oltási és mentési bemutatójára. Mi több: a gyerekek ki is próbálhatták a berendezéseket, felszereléseket. Gál István táborvezető pedagógus és Cselényi Péter tűzoltó hadnagy elmondták: az ilyen jellegű szaktáborok nagyon jól szolgálják a felkészülést és az utánpótlás-nevelést egyaránt, azon túl, hogy a gyerekeket rendre, fegyelemre szoktatják. „HA A SORS EGYSZER BELEVERT EGY SZEGET A ZSARNOK KOPORSÓJÁBA, AKKOR RITKÁN TART SOKÁ, AMÍG BELE NEM VERI AZ UTOLSÓT IS ” ‘ (Richard Hughes) Engedély nélkül fúrnak? Sziklai Zoltán és Goda Péter az eleki testületi ülésen FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER „Gazdát cserélt” a kölcsönadott autó A kisbusz nagy utazása (Folytatás az 1. oldalról) hogy a vízbázis Erdély felől feltöltődik. Ezek az érvek — feltehetően az egyértelmű garanciaígéretek elmaradása miatt — nem hatottak. „Ha kell, polgári engedetlenséggel is megakadályozzuk a munkálatok folytatását” — jelentette ki egy eleki. A vita hevében „Nem akarom önöket megzsarolni” bevezetővel Goda Péter felvetette: esetleg Kétegyházánál veszik ki a földből a vizet, s ezzel Elek számára elúszik a rendszerre való rácsatlakozás lehetősége. Az elekiek bólogattak: ez tényleg zsarolásnak hangzik. Ezt követően a testület tanácstalanná vált: kell-e, érdemes-e megismételni a június 26-ai határozatukat, melyben a munka leállítását kérik. Abban maradtak, hogy felesleges ismételgetni önmagukat: változatlanul áll az elhatározásuk. Holnap viszont a polgár- mester és Nánási Mihály képviselő a repedt falú települések Remport Katalin által összehívott találkozójára utazik Budapestre. Kt -sk tk A tanácskozás után Goda Pétert és Sziklai Zoltánt néhány' kérdés megválaszolására kértük. Ennek során kiderült, hogy az eleki fúrásokat jóval az ezt engedélyező' határozat megszületése előtt megkezdte a beruházó. Tisztáztuk azt is, hogy a határozat a fellebbezés miatt még mindig nem jogerős, így a jogerőre emelkedésig fúrni sem lett volna szabad. Kérdés, hogy az engedélyező és a beruházó akaratától — ilyen körülmények között — függhet-e egyáltalán a munka folytatása vagy leállítása? A munka felfüggesztésére mindkét szerv képviselőjének kötelessége lenne intézkedni. Lehet, hogy a fellebbezést elutasítják, ám egy jogállamban a jogalkalmazó és az ügyfél egyaránt kötött az eljárási jog betartásához. Talán még a felelősség kérdését is érdemes lenne felvetni. Ami pedig végképp érthetetlen: az érintettek miért nem tárták mindezt — ha előbb nem is, ott az ülésen — a képviselők elé? Talán megspórolták volna valamennyiüknek a gyötrelmes órákat: felnőttek között így szokás... Kiss A. János Nem hiába mondogatják a leendő (boldog?) autótulajdonosok, hogy csak megbízható helyről, „feddhetetlen előéletű” használt járgányt érdemes vásárolni, mert különben könnyen ugrik a drága kis négykerekű (no és a pénz). Egy monori úriember, bizonyos B. J. 830 ezer forintot gombolt le egy távolról jött idegennek, aki nem volt más, mint a békéscsabai H. P. A majd’ egymilliót egy Mercedes mikrobuszért fizette B. J„ s nyomban adásvételi szerződést is készítettek. Minden a legnagyobb rendben ment volna, ha eközben nem kezdi el keresni kedvenc mikrobuszát az igazi tulajdonos Békésen. Történt ugyanis, hogy H. P. kölcsönkérte a járgányt, egy hétre. A használatért 20 ezer forintot kellett fizetnie. Telt, múlt az idő, a hétből hetek lettek, H. P. pedig mindahányszor fizette a bérleti díjat. Egy idő után azonban H. P. nem jelentkezétt a békési tulajnál. Gyanús lett a dolog, így az ügy a rendőrségen kötött ki. Hamar kiderült azután, hogy a Mercedest boldogan használja legújabb „tulajdonosa” Monoron. A rendőrség ekkor már kereste H. P.-t, akire egyébként nehéz rábukkanni, mert kiterjedt baráti köre, rengeteg ismerőse van. Nem éppen tiszta foglalatosságai miatt pedig sűrűn változtatja a helyét. Nos, mindezektől függetlenül a monori Mercedest lefoglalták a rendőrök. A sértett — miután megtudta, mi történt az ő kocsijával — elindult Monorra, hogy hazahozza a járművet. Alig jutott Mezőberényig, amikor szembe jövet megpillantotta a mikrobuszt. Éppen hazafelé hozták. És ez még nem minden! A találka ugyanis akkorra vált teljessé, amikor váratlanul)?) megjelent a helyszínen H. P. Á békéscsabai férfi mindent tagadott. Fogadkozott, hogy nem adta el a Mercedest, csupán kölcsönadta B. J.-nek. (B. J. viszont fizetett, és a 830 ezer forint bizony úgy eltűnt, mint szürke szamár a ködben.) H. P. tovább erősködött, miszerint az adásvételi szerződéshez sincs semmi köze, hiszen a neve sem szerepel rajta. A rendőrök házkutatást is tartottak H. P.-nél, amelynek során forgalmi engedélyeket találtak a lakásán. Jelenleg folytatja az eljárást az ügyben a békési rendőrség. —T A blues jobbá A ’93-as turné nyolcvannyolcadik állomásaként érkezett tegnap este Békéscsabára John May all a Bluesbreakers- szel, s a városi sportcsarnokban adott koncertje előtt sajtó- tájékoztatót tartott, ahol az újságírók, tévériporterek kérdéseire válaszolt. A Békés Megyei Hírlap tudósítójának érdeklődésére — Miért vállalta fehér emberként egy életre a fekete bluest? — a következőket mondta: — Mindenki születik valamilyen adottsággal, belőlem ez jött elő, valószínűleg azért, mert ebben nőttem fel. —A mai világ kemény, sokteszi az embert kai inkább jelen van benne az agresszivitás, mint a lélek megnyilvánulása, s a zenében is a kemény irányzatok a divatosak. Ön mégis hű évtizedek óta a blue-shoz. — A blues szívből jön, ez a zene jobbá teszi az embert. A muzsikában éppen az a csodálatos, hogy nagy a választék, s mindenki azt szeretheti, amit a magáénak érez. A már hat évvel ezelőtt is magyar földön turnézó jazz- zenész koncertjéről és annak Békéscsabán való megszervezéséről később számolunk be lapunkban. L.M. Agrár-érdekegyeztetés Az agrár-érdekvédelmi szervezetek és a kormány között zajló szakértői tárgyalások várhatóan a nyári szabadságolási időszak végén, augusztus 20. után folytatódnak. A legfontosabb eredménye a tárgyalásoknak az, hogy a két fél képviselői közös szakértői nyilatkozatot írtak alá. A dokumentum alapján a kormányszakértők több konkrét javaslat megvalósítására is felelős ígéretet tehettek, amelyek a tervek szerint a legrövidebb időn belül megvalósulhatnak. A szóban forgó nyilatkozat nem képezheti alapját a tárgyalásokon szorgalmazott agrárpolitikai koncepció kidolgozásának, mivel ehhez további szakértői tárgyalások szükségesek. Secco-festok Békéscsabán (Folytatás az 1. oldalról) nyomdokain járnak. De nekik egyelőre még csoda, hogy itt vannak, hiszen most nyílott először lehetőségük arra, hogy festőlétrára állva, meg állványon hanyatt fekve birtokba vegyenek ecsetjeikkel egy templomot. — Hogy kerültek ide? — teszem fel kertelés nélkül a kérdést. — A Laci bácsi hívott meg bennünket — mondják szinte egyszerre. A Laci bácsi, Patay László festőművész. A főiskolán tanította a fiúkat még elsőben. Nem az ő osztályába jártak, hanem Gerzson Pál szaktanárhoz és Kiss Tibor anatómiai tanárhoz, mégis számon tartotta és meghívta őket ide, ennyi év után is. „Ok a legjobbak — mondta hetekkel ezelőtt Patay László, amikor segítői felől kérdeztem —, a szimpátia itt kevés, a szakmai munkához tehetségek kellenek, ők hárman azok.” A fiúk — bár tisztában vannak képességeikkel, amire a legjobb bizonyíték közös, közelmúltbeli kiállításuk a Mar- git-szigeti víztoronyban — inkább a feladatról beszélnek. Csema Tamás például arról, hogy főiskolai mestere, Gerzson Pál stílusa rendkívül erősen hatott rá, s vonzó volt számára, hogy bepillanthat egy egészen más világába, Patay László műhelytitkaiba és gondolataiba. Füzes Gergelyt az anyag és az eljárás mássága ragadta meg, hiszen, — mint mondta — eddig olajjal és vászonra festett, most meg falra, kazeines emulzióval (túró és mész színezett keverékével) dolgoznak. Bokor György kihívásnak tekinti a munkát. A többiekkel együtt látta a tervet színvázlatokkal együtt. Már akkor elhatározták: vállalják. „Seccót nem lehet mindennap festeni, ekkorát különösen nem. Jó ha ötvenévenként egyszer” — ad nyomatékot mondanivalójának Bokor György. — Ha évek múltán jelentkezik egy plébános, fessenek freskót a templomába, elvállalják? — teszem fel az egyáltalán nem időszerű kérdést. Ám a fiúk értik mire vagyok kíváncsi. „Persze” —bólogatnak mindhárman. Hiába —olvasom ki tekintetükből —, az erzsébethelyi templom freskója „megfertőzte” őket. „Megcsinálnám” — mondja Bokor György. „Freskót festeni az más”—toldja meg Csema Ta- más. „Az ember boldogan, szívességből is megcsinálna egy ilyen munkát, feltéve, ha egy Gábor atya kéri fel” — jelenti ki Füzes Gergely. Bie- lek Gábor apátplébánosról van szó, aki a templomépítés szervezője, s akit mindhárman tisztelnek. Tudják, az ő szívósságának köszönhetik a seccót. Patay Lászlóra hivatkoznak, aki egyszer azt mondta nekik: „A Gábor atya mecénálási hajlama művészettörténeti kuriózum”. — Tisztázzunk valamit! A seccót ugye Patay László jegyzi, hiszen ő készítette a terveket. Nem kellemetlen névtelen segédeknek lenni? — próbálok kellemetlenkedni a fiúkkal. Mosolyognak, aztán mé- gegyszer elmagyarázzák, hogy mindenekelőtt tanulni jöttek ide. Különben is — teszik hozzá — a freskófestészet hagyományai szerint arcmásukat felfestik a falra, monogramjuk pedig ott lesz a freskó alján, a Mester, Patay László kézjegye alatt: B(okor) Gy(örgy), Cs(ema) T(amás), F(üzes) G(ergely). Érdemes a nevüket megjegyezni! Árpási Zoltán Magyarországon ma minden késik Népes tömeg várta Csurka Istvánt tegnap este az orosházi művelődési központba, ahová a 40 tagú Orosházi Magyar Út Kör hívta meg. A házigazdák nevében Fekete Bálint, az Orosházi Magyar Út Kör vezetője nyitotta meg a fórumot, amelyen Csurka István egyórás késése alatt Bogdán Emil, a Magyar Igazság frakcióvezetője tartotta a frontot. A Magyar Út Körök életre- hívásáról szólva elmondta, azért volt rá szükség, mert az MDF cserben hagyta a lakiteleki gondolatot és elszakadt tagságától. Az utóbbi időben a demokráciától is. A Magyar Út Körök és a Magyar Igazság a pártokból kiábrándultak számára kíván nemzeti frontot létrehozni. Magyarországon ugyanis — hangsúlyozta — a II. világháborúban sem volt olyan méretű defetizmus, mint ma. A megkésett Csurka István ügyesen vágta ki magát az őt éltető jelenlévők előtt. Mint mondta: Magyarországon ma egyébként is minden késik. Az eső, a rendszerváltás és a rend is. Az MDF-hez fűződő viszonyát sommázva úgy fogalmazott, hogy véget ért egy reménység, amiért annyit áldoztunk. Minket a Fidesz, az SZDSZ vagy Soros György javaslatára zártak ki a pártból. Ezután a parlamenti pártok különböző praktikáit elemezte. Végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy a jelen helyzet és az 1994-es választások közeledte ki kell józanítson mindenkit. A népben, nemzetben gondolkodásnak, hogy jövőre is legyen képviselete, kellett valamit elkezdeniük. Ezt a feladatot a Jóisten ránk mérte — mondta. A sorozatos paktumok, önfeladások után bármilyen eredményt is ér el az MDF, a választások után képviselet nélkül fog maradni. Aki ezt nem veszi észre, az nem lát tisztán. B.S.E. Saeeklra szorítva Hol lehet itt váltani? A század közepén kirekesztődtünk a nagyvilágból, csak kevesek kiváltsága volt az utazás lehetősége. Majd egyre többen kelhettek útra, s lassan felemelkedtek a határsorompók, mind több ország tárta fel előttünk életét, természeti, képzőművészeti kincseit, építészeti remekeit. Nem tartott azonban sokáig a passzív bámészkodás, megszületett a bevásárlóturizmus. Már nem azt hallottuk, hogy melyik képtárban mit ajánlatos feltétlenül megcsodálni, milyen természeti ritkaságért érdemes vadregényes helyeket felkutatni, hanem azok váltak a legértékesebb információkká, amelyek a legolcsóbb üzletek, bazárok címeit tartalmazták. Ma már kínálnak az utazási irodák kimondottan bevásárló utakat, ám szerencsére jelen vannak a csak világlátásra szolgáló programok is. A vásárlómentalitás azonban az utóbbiakban ugyanúgy megjelenik, s egy-egy ritkán elérhető városba megérkezve sem a ,,mit lehet itt megcsodálni” az első kérdés, hanem a „hol lehet itt váltani”, „mit érdemes megvenni". Hol lehet itt váltani? Elsősorban a fejekben, azután már minden sokkal egyszerűbb lesz, s maradandóbb értékekkel térhet haza a világjáró, mint azt valaha is sejthette volna a vásárlási láz bűvöletében. Lenthár Márta
