Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-27 / 173. szám

1993. július 27., kedd HAZAI TÜKÖR/SOROZAT ^MEGYEI HÍRLAP A létminimum 7000 forint KSH-értékelés az alacsony jövedelműekről Van, aki ilyen körülmények között él archív fotó Európai Nóunió tanácskozása Szünetelő rádióműsorok A Petőfi rádió két műsorának adásait szünetelteti augusztus­ban: a Hajnali Kalendárium augusztus 2-tól 20-ig, a Zene­szó pedig augusztus 9-től 30- ig tart „pihenőt”. Katona Teré­zia, az MR Műsorigazgatóság tervezési osztályának vezetője a nyári szabadságokkal indo­kolta a döntést. Elmondta: a Hajnali Kalendárium idejében — reggel fél öttől hatig — zenét sugároznak, a Zene-szót pedig — délelőtt 9-től 11-ig - különféle ismétlések, humo­ros összeállítások, valamint „Az én rádióm” című sorozat darabjai helyettesítik majd. Szigetközi jégkár Az elmúlt héten a Szigetköz falvait sújtó vihar és jégverés okozta — több mint százmillió forintba került — kárról a kor­mányt e heti ülésén tájékoztat­ja Medgyasszay László, a Földművelésügyi Minisztéri­um államtitkára. A károsultak megsegítésére jelenleg még konkrét pénzügyi eszközök nem állnak rendelkezésre, ezeket — azaz a segítség konkrét forrását — még fel kell kutatni. Az esetleges se­gítség mikéntje a kormány döntésének függvénye. A vajdasági útzárlat hatása nem érzékelhető Hétfő kora délután még nem észlelték a röszkei, tompái és hercegszántói határátkelőhe­lyeken a hatását annak, hogy — miként egy belgrádi tudósí­tásból kitűnt — a vajdasági mezőgazdasági termelők hét­fő délelőttől elzárták a vajda­sági közutakat tiltakozásként a búza és más termények ala­csony ára miatt. Krisán Attila, a Határőrség szóvivője el­mondta: a vajdasági határállo­másokon nem csökkent a for­galom: gépkocsikkal, kerék­párral és gyalog egyaránt köz­lekednek az emberek a határon át. 8. Rettegésben Nagy fordulatot jelentett R. Julianna életében, amikor 22 éves korában férjhez ment egy juhászhoz. A négy elemit vég­zett lány ugyanis egyfolytában a földeken dolgozott, a szőlők­ben, a tanya körül töltötte éve­it. Úgy érezte, az esküvővel új világ, változatosabb sors kez­dődik számára. Ez valóban be is következett, csakhogy el­lenkező értelemben. A juhász, Sz. János ugyanis — és ez hamarosan kiderült— feltűnően durva ember volt. Jóformán még le sem vetette a menyasszonyi ruhát a me­nyecske, amikor a férj ütötte, verte, kizárta a lakásból. Mindezt akkor is folytatta, amikor pedig előrehaladott terhes volt az asszony. Soha egy jó szót nem hallott férjétől, aki becsmérelte, rugdosta. Már megszületett a kisfiú, jár­ni is megtanult, az asszony helyzete mégsem javult. Egy­szer elkeseredésében fel­akasztotta magát, de a szom­szédok megmentették. A létminimum alatt élők száma a romló gazdasági körülmé­nyek, a növekvő munkanélküli­ség, a jövedelmi differenciáló­dás következtében folyamato­san emelkedik. Erről a KSH adott ki részletes értékelést. Eb­ben megállapítják: a létmini­mum alatt élők száma múlt év közepére 1,6 millióra — az összlakosság 15,6 százalékára — emelkedett. Az aktív háztartásokban élők 16-17 százaléka—ez 1992-ben f ,4 millió lakos volt—, az inak­tív háztartásokban élők mint­egy 12 százaléka — körülbelül 220 ezer lakos — élt a létmini- um szintje alatt. A létminimum alatt élők jelenlegi száma körül­belül kétmillióra, vagy valami­vel a fölé becsülhető. A becslést nehezíti, hogy a felmérésekből kimaradnak — mert nem érhe­tők el — a hajléktalanok, a ván­doréletet folytatók, a kérdező biztosokkal kommunikálni nem hajlandó, félig-meddig a társadalmon kívüliek. Számuk­ról nincs hitelt érdemlő becslés. A létminimum-érték 70 száza­lékánál kisebb jövedelemmel mintegy 400 ezren rendelkez­nek. A létminimum szintjét elté­rően ítélik meg a különféle jöve­delmű rétegek. A múlt évben készített közvélemény-kutatás szerint az alacsony jövedelmű­ek átlagosan 7000 forintot, a közepes jövedelműek 9000 fo­rintot, a más jövedelműek 11 000—12 000 forintot jelöl­tek meg havi létminimumként. A jellegzetes háztartástípusok­ra számított egy főre jutó havi létminimum összege a KSH számítása szerint jelenleg 10 Mivel hazánkban még nem szabályozza törvény a non profit szervezetek működését, a Szegeden kedden kezdődött szemináriumon cserélik ki ed­digi tapasztalataikat a szerve­zetek képviselői, s alakítanak ki egységes működési formát. Nem volt jobb sorsa a fiúnak sem, aki már a tárgyaláson el­mondta, annyira félt az apjá­tól, hogy tízéves korában egy télen elszökött otthonról, s egy szárkúpban húzta meg magát. Három nap és három éjjel volt ott, mire megtalálták. Lábáról lefagytak az ujjak, azokat am­putálni kellett. Három hónapig volt kórházban, de az apja egy­szer sem látogatta meg. A juhász a tsz-ben dolgo­zott, de elbocsátották, mert na­pokig magukra hagyta a birká­kat és csak ivott, ilyenkor lá­nyokat, asszonyokat üldözött. A fiát rokonok nevelték fel, szakmát tanult, esküvőjére meghívta a szüleit is. Az apa részegen, toprongyosan, két birkával állított be a lakoda­lomba. A templomban közbe­kiabált, a vacsoránál kiöntötte az ételt. A lakására négy nap múlva ért haza, éppen akkor, amikor a felesége piacra készült, hogy cseresznyét ad­jon el a városban. A juhász azzal gyanúsította az elgyötört asszonyt, hogy van valakije, ahhoz utazik. A konyhából 980 forint. A létminimum szint­jén élő családok körülbelül annyi jövedelemmel rendelkez­nek, amennyit el is költenek. Míg az átlagos jövedelemmel rendelkezőknél körülbelül 15 százalékos a megtakarítás, ad­dig a létminimumnál kisebb jö­vedelemnél egyre nagyobb a túlkiadás. Az ilyen alacsony jö­vedelemnél a családok csak kölcsönökkel, hitelekkel bizto­síthatják kiadásaikat. A létminimumon és az alatta élők fogyasztása kényszerpá­lyán mozog, döntő részben az alapvető szükségletek kielégí­A négynapos szemináriumon 24 szervezet képviselteti magát. A tanácskozást a Soros-alapít­vány, a Magyar Alapítványi Központ és a United Way finan­szírozza. Formai és gyakorlati kérdésekről cserélnek véle­ményt, adnak egymásnak hasz­egy hatalmas kést hozott elő, kijelentve, hogy megöli a fele­ségét, de az — ki tudja, immár hányadszor — elmenekült. A részeg férjet pedig el­nyomta az álom. Az asszony időközben visszajött a tanyá­ba, látta a szundikáló férjet és rövid idő alatt végiggondolta nem éppen rózsás helyzetét. Gyakorlatilag ketten marad­tak a tanyában. Lányuk már korábban férjhez ment, s most, hogy a fiú is önállóvá csepere­dett, arra gondolt az asszony: a férj beválthatja oly gyakori ígérgetését, és egyszer való­ban megöli őt. Eszébe jutott az is, amit nem sokkal az esküvő után éppen a sógora mondott neki: nagyon sajnálom, hogy éppen a bátyámnak lettél a fe­lesége, mert az olyan ember, aki csak addig józanodik ki, amíg megtalálja a poharat. Ti­zenöt éves korában a szüleitől ellopta a terményeket és az árát elitta. Eszébe jutott az a huszonhat év, amit rettegésben töltött „élete párjával” és tudta, hogy a szomszédok, ismerősök va­tésére koncentrálódik. Élelmi­szerre a létminimum szintjén élő aktív háztartások jöve­delmük 31 százalékát, a nyugdí­jas háztartások 37 százalékát fordítják. A minimumszint alatt élők esetében ez az arány 40 és 60 százalék. A létminimum­szint alatt élőknél a kenyér, liszt, zsír, szalonna fogyasztása nem, vagy alig marad el az átla­gos szinten élőkétől. Jellemző viszont, hogy a zöldség-, gyümölcs-, tejtermék-fogyasz­tásuk csak 40—60 százalékát teszi ki az átlagos szinten élők fogyasztásának. nos tanácsot a résztvevők. Ho­gyan kell az alapítványokhoz pályázatot beadni, hogyan tör­ténjék az adományok gyűjtése, a karitatív tevékenység, illetve milyen módon használják fel, vagy forgassák vissza a pénz­eszközöket. lamennyien tanúsíthatják, szinte naponta megöléssel fe­nyegette, kizárta, üldözte őt is és a gyerekeket is. Kiment a kamrába, bevitte a baltát, oda­ment az alvó részeghez. Egy pillanatig még tépelődött, azu­tán lesújtott. Háromszor ütött, majd meggyőződött róla, hogy a férj halott. Mindez délután három órakor történt. Négykor az asszony már a rendőrségen volt és elmondta, mit tett. A jegyzőkönyv gyorsan készült, hiszen a rendőr is, éppen úgy, mint a környéken mindenki, nagyon jól ismerte a család életének szinte minden napját. A tárgyalóteremben az asszony nyugodt volt. Csak akkor öntötte el a szemét a könny, amikor a tanúk sorol­ták szenvedéseinek általuk is ismert részleteit. Nem a férjét sajnálta, hanem önmaga és gyerekei tragédiáján keser­gett, azért facsarodott el a szí­ve, hogy miért ilyen életet ér­demelt ő? Erre azonban senki sem tudott válaszolni. A bíró­ság — mérlegelve az asszony negyedszázados szenvedését, a férj feltűnően drasztikus vi­selkedését, állandó fenyegeté­seit, a vádlott büntetlen előéle­tét — erős felindulásban elkö­vetett emberölés miatt két évre ítélte. Gál Sándor (Folytatjuk) Az Európai Nőunió elfogadta hazánk meghívását és jövő év augusztusában Budapesten tart­ja kongresszusát — jelentették be a Magyar Nőunió társelnö­kei, Szilágyiné Császár Terézia és Filó Katalin hétfőn, azon a sajtótájékoztatón, amelyen be­számoltak a nemzetközi nő­szervezet warwicki tanácskozá­sáról. Az európai konzervatív és kereszténydemokrata pártok nőszervezeteit tömörítő Euró­pai Nőunió július 22—24. kö­zött tartotta közgyűlését az an­gol városban. Az 1983-ban Margaret Thatcher javaslatára létrejött nőunió mostani kongresszusá­nak minden résztvevője egyet­értett abban — tudták meg az újságírók a két társelnök­asszonytól — hogy a nők kon- tinensszerte egyre nagyobb szerephez jutnak, egyre töb­ben töltenek be fontos politi­kai tisztséget, és ennek előse­gítése a továbbiakban is a szer­Idén ismét indul a szegedi Jó­zsef Attila Tudományegyetem kétéves újságíróképző prog­ramja. A hallgatók — többek között — sajtótörténetet, saj­tójogot és eitkát, műfaji isme­reteket, sajtónyelvet és kom­munikációelméletet tanulnak. A szakismeretek mellett az új­ságíráshoz nélkülözhetetlen tudományágakba nyernek be­pillantást, ilyen például a szo­ciológia, a politológia, a mű­velődéstörténet. Az előadáso­kat a szakma országos szakte­kintélyei, valamint egyetemi oktatók tartják, a gyakorlato­kat kiváló szegedi újságírók vezetik. Tanítani fog — többek kö­zött — Bencsik Gábor, Ber- náth László, Hardy Mihály, Havas Henrik, Horváth János, Moldoványi Ákos, Sebes A szlovákok már megadták a vízjogi engedélyt a dunakiliti fenékküszöb építéséhez. Ma­gyar részről az engedélyt a székesfehérvári székhelyű, Középdunántúli Vízügyi Igaz­gatóság adja ki, valamennyi szakhatóság hozzájárulása esetén. Mint a székesfehérvári szervezet igazgatója, Szabó Mátyás elmondta: a vízjogi engedély kiadásához több szakhatóságtól, így például a tervezésben és a kivitelezés­ben is szerepet vállaló Győri Vízügyi Igazgatóságtól már megkapták a hozzájáruló hatá­rozatot, s bizonyos feltételek­kel a térség környezetvédelmi felügyelősége is elfogadta a vezet célja marad. A warwicki tanácskozás nemzeti beszá­molói bizonyították, hogy Eu­rópa legtöbb országában ha­sonló gondokkal küzdenek a nők, mert mindenütt érezteti hatását a recesszió, magas a munkanélküliség és növek­szik a menekültek száma is. A KDNP alelnöki tisztét is betöltő Szilágyiné Császár Te­rézia tájékoztatott arról is, hogy a konferencián szóba került a közelgő, magyaror­szági választás: az Európai Nőunió a vele azonos értéke­ket valló magyar pártoknak a felkészüléshez segítséget ígért, kész például a képviselő­jelölt-nőknek előkészítő kur­zusokat szervezni. Ahhoz a gondolathoz kapcsolódva, hogy a politikusok idén nyáron sem teszik félre a munkát, a kereszténydemokraták alel- nöknője elmondta: a KDNP vezetői kedden találkoznak az SZDSZ első embereivel. György, Szegő Tamás, Vág- völgyi B. András. Bizonyos té­mák feldolgozására olyan is­mert közéleti személyiségeket kémek fel, mint például György Péter, Haraszti Mik­lós, Juhász Judit, Vajda Mi­hály. A-második évtől a hallgatók rovatok és médiák szerint sza­kosodnak. A foglalkozások szombati napokon 10—17 óra között lesznek. Az első év tan­díja: 28 ezer, a második évé 33 ezer forint. Aki a két évet sike­resen teljesíti, újságírói bizo­nyítványt kap. Érdeklődni és jelentkezni lehet: JÄTE BTK Szegedi Egyetem szerkesztő­sége, 6701 Szeged, Egyetem u. 2. Telefon: (62) 312-311. Érdeklődési és jelentkezési határidő: 1993. július 25— augusztus 10. között. fenékküszöb építését. A vízjo­gi engedélyt most elsősorban amiatt kérik, mert a természet- védelmi szakhatóság szerepét betöltő Fertő-tavi Nemzeti Park állásfoglalása még nem érkezett meg. Amennyiben ez a szakhatóság is jóváhagyja az építést, 24 órán belül kiadhat­ják a vízjogi engedélyt, s akár már ezen a héten megkezdőd­het a fenékküszöb építése. A természetvédelmi ható­ság újabb adatokat is kérhet a tervezőtől, illetve elutasíthatja a mederküszöb építését. Eb­ben az esetben a beruházó az Országos Vízügyi Főigazgató­sághoz fordulhat másodfokú döntésért. Elfogadták az oktatási törvényt Szerelem és halál Non profit szervezetek szemináriuma Újságíró akar lenni? Engedélyezési eljárás Dunakilitinél

Next

/
Thumbnails
Contents