Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-26 / 172. szám

jgÉS MEGYEI HÍRLAP fi 1993. július 26., hétfő Ki fizeti a számlát? A Benetton a Hungaroring felé robog A pénz nem számít a Forma-l-ben A sport az utóbbi időkben elüz- letiesedik'. Nagy pénzeket kér­nek és kapnak a sztárok, mert csak azok vonzzák a közönsé­get, azokon lehet keresni. Az egyik legdrágább sport az autósport. És nemcsak az elismert neveknek kifizetett horribilis pénzek miatt, hanem azért is, amibe egy autó kerül, hogy a pályáról ne is be­széljünk... Egy közönséges autó üzembentartására vetítve a költségeket, az arány 2500- szoros a versenyautók „javá­ra”: azért a pénzért, amennyi­ért a hétköznapi autó 1 kilomé­tert megtehet, a Forma-1-es autók jó, ha 40 centit gurulhat­nak. Hogy miért? Az egyik tényező: a kocsik súlya. Minthogy a Forma-1- nél igen szigorú súlykorláto­zás van érvényben — 505 kiló a felső határ —, ezért a gyártás során különeges anyagokat kell használni. Magnézium­ból, titánból, szénszállal erősí­tett műanyagokból állnak össze ezek a száguldó torpe­dók. Mit jelent mindez a forin­tok „nyelvén”? Egy szénszá­las sasszi potom 9 millió 600 ezer forintba kerül, egy fenék­lemez, amely a pálya szegély­kövei miatt ritkán bír ki egynél több versenynapot, mindössze 660 ezer forint. A kisebb-na- gyobb koccanásoknál gyakran tönkremenő orr-rész 1 millió 800 ezér, a hátsó légterelő „csak” 1 millió forint. A második számú költség- növelő tényező a motor. Miu­tán a turbófeltöltés már nem engedélyezett, a motor telje­sítményét a fordulatszám emelésével lehet csak növelni a modern elektronikus vezér­léstechnika maximális igény- bevételével. Ez pedig megint rengeteg költséget jelent. A cseréket is beleszámítva, a motorokra az éves kiadás egy kocsira vetítve legalább 330 millió forint. Míg a különleges üzem­anyagok eltiltásával a benzin literje 11 ezer forintról 330 forintra zuhant, a gumiabron­csok ára nem változott, sőt in­kább emelkedett: egy verseny­abroncs ma 55 ezer forint, ami­ből egy élvonalbeli versenyző évente 1200 darabot koptat el, ami megint csak 66 millió fo­rintba kerül. Csak példaként még néhány alkatrész ára és a belőlük feltétlenül szükséges éves igény, ami nélkül nem lehet pályára lépni: sebesség- váltó 9 millió 900 ezer forint, és legalább 6 darab elkopik egy szezonban. A féktárcsa 82 500 forint és 120 darab kell belőle, a lengéscsillapító 99 ezer forint és 16 darabot hasz­nálnak fel évente. Újabb költségnövelő ténye­ző: a biztonság. Ugyanúgy, mint a repülőgépeknél, egyes elemeket nem akkor cserél­nek, amikor tönkremennek, hanem már jóval az „életko­ruk” lejárta előtt. Ez pedig pénzbe kerül, nem is kevésbe. A Forma-l-ben kétfős csa­patok indulnak, vagyis két ver­senyzőnek két versenykocsi kell, továbbá—rendszerint— egy tartalék is bevetésre vár a dokkban. Mindent összeadva, a személyi költségeket is bele­számítva, évente 687,5 millió forintos költségvetésből jön ki egy-egy kocsi fenntartása. Vannak persze gazdagabb csa­patok is, amelyek saját teszt­teamet is pénzelnek, külön tesztautóval, autókkal. És most tessék mindehhez szponzort találni olyat, aki ha mondja is, hogy „de sokba kerül”, azért megadja mind­azt, amit az istállómester kér. Az pedig már az istállómester gondja, hogy ilyen költségek mellett se kelljen ráfizetést je­lentenie az év végén. Márkus János (FEB) A száguldás technikai trükkjeiból Gumimelegítő paplan, állítható autószárnyak non” is száguldhatna. Becslé­sek szerint a kocsi 505 kilo­grammos tömegén kívül még úgy két és fél tonna szorítja az útra a kerekeket. Ez azonban még nem elég: olyan gumikat használnak, amelyek a szó szoros értelmé­ben ragadnak az útra. Amikor valamelyik versenyző becsú­szik a kavicságyba, jól látható, hogy még 3—4 centiméteres átmérőjű kövek is felragadnak a futófelületre. A nagy tapadás létrehozásá­hoz a guminak melegnek kell lennie. Ez a verseny közben nem gond, hiszen az igénybe­vétel hatására úgy is felforró­sodik az abroncs. Csakhogy az első körökben még hideg gu­mival kellene menniük a piló­táknak. A háromszoros világ­bajnok Nelson Piquetnek tu­lajdonítják a gumimelegítő paplan kitalálását, amelynek segítségével a boxban kereket cserélő versenyző olyan tem­póban folytathatja a körözést, ahogy abbahagyta. Hogy a gumik futófelülete a lehető legnagyobb legyen, a Forma—1-es abroncsokon nincs mintázat. A mintás gu­mik egyrészt kisebb felületen gördülnek, másrészt sokkal erősebben melegszenek. Ezért az ilyen abroncsokat csak ak­kor használják, ha esik az eső. Vizes úton a mintázat nélküli abroncs felúszik a vízrétegre (ezt hívják aquaplaning-nak) és attól kezdve nincs tapadás. A minták között azonban kifo­lyik a víz, ezért ha lassabban is, de folytatható a verseny. A Forma—1 -ben egy hétvé­gén összesen hét készlet ab­roncs használható, ezért a ver­senyzők nagyon vigyáznak a gumikra. Egy blokkoló féke­zés és a kerék máris vibrálva forog tovább. Nem hiába ne­vezik a gumiabroncsot (is) fe­kete aranynak... „ „ 7 TMT Talán nem mindenki tudja, hogy a Forma—1-es autókon azért vannak szárnyak, mert a felfordított repülőgépszámy- hoz hasonló idom segítségével a pálya felületére szorított autó kereke sokkal nehezebben csúszik meg, s így jobban lehet gyorsítani, fékezni, kanyarod­ni. Azt azonban, hogy mekko­ra előnyt jelent ezek használa­ta, nagyon nehéz kideríteni, mert a pontos adatok a csapa­tok féltve őrzött titkai közé tartoznak. (Ráadásul szinte mindegyik futamon más beál­lítással mennek a Forma—1- es pilóták.) Sokan azt vallják, hogy a versenyautóban rejlő lehető­ségeket a motor teljesítménye határozza meg. Ám csak annyit számíthat a motor, amennyi erejéből a talajra vi­hető: a 800 lóerős kipörgő ke­rekű versenyautót sokkal ke­vesebb lóerővel is állva lehet hagyni... A Forma—1-es autó szárnyain és fenéklemezén olyan nagy leszorító erő érvé­nyesül. hogy megfelelő sebes­séggel hajtva az autó a „plafo­Ma már mindenben a legmodernebb technika segíti a For­ma-l-ben szereplőket Divatosan a Forma-l-ben ...... M ichael Schumacher, a Benetton kiváló pilótája lehet a jövő világbajnoka Egyszer volt, hol nem, van há­rom fivér. És egy nővér. Nem külön-külön, hanem együtt in­dultak el szerencsét próbálni. S még az Óperenciás tengeren innen, a divatszakma dzsunge­lében rájuk mosolygott a sze­rencse. Fiatalos, modern cuc- caik népszerűek lettek, bank­számlájuk szépen gyarapo­dott, és nevük fogalom lett. Sőt, a Benetton név nem­csak a divatban lett márka! Amikor ugyanis a Benet- ton-birodalom világméretűvé dagadt, úgy gondolták, hogy az újabb sikerek záloga egy Forma-1-es csapat lehet. S mi­vel eddig úgy volt, hogy ha megkívántak valamit, azt megvették, így tettek azúttal is. Megvásárolták a Toleman csapatot. Szőröstül-bőröstül, mérnökökkel, technikusok­kal, konstruktőrökkel, ver­senyzővel, mindenestül. A vásár 1985 végén történt, a bemutatkozásra pedig 1986-ban, az első Magyar Nagydíj évében került sor. Hogy mennyibe került, azt sohasem árulták el, ám aligha­nem megérte az árát, mert azóta sem adtak túl rajta, s a különle­ges mintázatú Forma-1-es Be- netton-kocsik egyre sikereseb­ben köröznek a világ Grand Prix-pályáin. Ám térjünk vissza a Tole­man csapathoz! Ők sem tartoz­nak az ős Forma-1-esek közé, hiszen csak 1981-ben léptek színre az olasz Grand Prix-n. Legnagyobb tettük, hogy ők fedezték fel a Forma-1 számá­ra az azóta három világbajnok­ságot nyert brazil volánmű­vészt, Ayrton Sennát. Olyannyira, hogy ha Jacky Ickx nem inti le a 31. kör után az 1984-es monacói esőfuta­mot, Senna és a Toleman gárda elkönyvelhette volna első For­ma-1 győzelmét. Sennának azóta 39 futamgyőzelem áll a neve mellett a statisztikákban, a Tolemannak azonban egy sem. A Benetton hat győzelmet aratott — eddig. Egy kivételé­vel mindet Európán kívül. A Belga Nagydíjon egyetlen ki­vívott siker az utóbbi idők leg­nagyobb tehetségének tartott német ifjú, Michael Schuma- * cher nevéhez fűződik. A csapatot különleges szer­ződés köti a Fordhoz, ők kap­ják ugyanis a legújabb, leg­jobb motorokat az amerikai autósgigásztól. Ez a hála azo­kért a szívességekért és teszt­lehetőségekért, amiket akkor nyújtott a Benetton, amikor minden más csapat hátat fordí­tott a legrosszabb napjait élő motorszállítónak. Ám a divat­gyár és a motorosok pénze is kevés lenne a Forma-1 -es sike­rekhez, ezért szállt be a Nordi- ca, a Prince, az Asolo, a Kästle, a Rollerblade, a Nitro, a Lán­gért, a Grafalloy, az Ektelon és a Killer Loop cég is a csapatba némi szponzorpénzzel. S bár a márkák némelyike alig ismert, bizonyára mégis megéri, ha a Benettonnal reklámozzák ma­gukat. A sikerek mögött (többek között) Tóm Walkinshaw áll, aki eddig — legalábbis min­den motorsport próbálkozásá­ban — a legjobb lett. Koráb­ban a gyengélkedő Jaguár sportkocsikat segítette világ- bajnoksághoz és kategóriájuk minden fontos versenyének megnyeréséhez. Az ifjú Schumacher mellett az idősebb Riccardo Patrese szerepel a Benetton csapatban, s ők ketten pontosan azok, akikben Walkinshaw a siker lehetőségét látja. S mivel fel­felé ível a Benetton sikergör­béje, nem lenne meglepő, ha éppen a Magyar Nagydíjon ér­nének el újabb világbajnoki futamgyőzelmet. Roóz Péter (FEB) LEG-ek a Forma-1 világából A legfölényesebb és a legszorosabb győzelem A Forma—1 mai szabályai szerint egy világbaj­noki futam maximum 300 kilométer lehet, de nem tarthat tovább két óránál. Százhúsz perc rengeteg idő, sok minden történhet ez alatt, az élen robogók olykor többször is lekörözik a mezőny végén „kullogókat.” Egyszer még az is előfordult, hogy a győztes, Jackie Stewart kétszer lekörözte a második helyre érkező Bruce McLarent. A harmadik három kört kapott és a hatodiknak befutó Ickx hét(!) kör hátrányba került. Ez a Forma—1 történeti esemény 1969. május 4-én, a spanyol- országi futamon, a Montjuich pályán esett meg. Monzában, 1971. szeptember 5-én viszont csupán egyetlen század másodperc volt a különbség a győztes Peter Ghetin és a második, Ronnie Peterson között. Ézen a versenyen még az ötödik helyezett, Howden Ganley is csak hatvanegy század másodperccel futott rosszabb időt a győztesnél. R.P. Warwick nem Senna, de... A Footwork-gárda első vb-pontjainak titka Bizonyára sok Forma—1 rajongó elcsodálko­zott a Éootwork csapat jó szereplésén a legutób­bi brit Grand Prix-en. Már az edzéseken is jól ment a piros-fehér-zöld színekben pompázó gárda, és a versenyen is végig az első hat hely körül viaskodott a derék Derek Warwick. Végül is megszerezte első vb-pontjait, s nemcsak ma­gának, hanem csapatának is. — Miért javult ugrásszerűen a Footwork ■kocsik teljesítménye? Nincs ebben semmi titok. Szerződést kötöttek ugyanis a Marlboro— McLarennel egy közös fejlesztési programra, amelynek első lépéseként megvásárolták a Sen­na csapat kocsijainak aktív felfüggesztését. S hogy miért nem mentek olyan remekül, mint a brazil volánművész? Egyrészt, mert a For­ma—1-es autó nemcsak felfüggesztésből áll — jó motor és kitűnő aerodinamikai tulajdonságok is szükségesek a sikerhez. Másrészt, mert olyan sofőrzseni, mint Ayrton Senna, nem terem min­den bokorban. ROÓZ

Next

/
Thumbnails
Contents