Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-03-04 / 153. szám

1993. JÚLIUS 3-4., SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 13,80 FORINT XLVIII. ÉVFOLYAM 153. SZÁM Mezőmegyer válni akar Mezőmegyer lakossága tilta­kozik a békéscsabai hulladék- kezelő mű építése ellen, ennek 1400-an aláírásukkal is nyo- matékot adtak. (3. oldal) Szigorú közúti ellenőrzések Az év legnagyobb közlekedés- rendészeti ellenőrzésére kerül sor a hét végén. Az ellenőrzés­nek aktualitást ad a múltheti „fekete hétvége”, amikor hu- szonketten vesztették életüket a közutakon. (3. oldal) Európai rangú enteriőrfestő A száz éve született Vi- dovszky Béla festőművészre emlékezünk a 6. oldalon. A többévtizedes álom végre valóra válik — A lakosság sokévtizedes ál­ma válik ezáltal valóra, hiszen a Szeged—Békéscsaba közöt­ti vasútvonal — megépítése óta — kettészeli Orosházát. A vasútállomás területére eső át­járó gyakori lezárása máskülönben is zavart okoz a helyi lakosság mindennapi életében, közlekedésében. A felüljáró megépítése nélkül a helyzet tovább romlik. Ez azonban nem következik be. mivel a város és a tárca közös erőfeszítéseinek eredménye­ként először a Szőlő városrész körútja készült el, ma pedig a felüljáró építésének megkez­dését ünnepelhetjük — mond­ta Schamschula György közle­kedési, hírközlési és vízügyi miniszter a felüljáró alapkövé­nek elhelyezésekor, majd így folytatta: —1994. decemberé­ig nagy feladat vár a kivitele­zőkre. Másfél év alatt kell megvalósítaniuk a 492 méter hosszú, 12 méter széles épít­ményt, a 10,5 ezer négyzetmé­ter út- és járdaburkolatot, a 2,1 kilométer hosszú csatornát, a korszerű közvilágítást. A munkák értéke összesen 404 millió forint. Dr. Gulyás Mihály, Oroshá­za polgármesterének beszédét követően az egyházak képvi­selői áldották meg az épülő létesítményt. Csete Ilona Az orosházi polgárok jártukban- keltükben óhatatlanul összeha­sonlítanak. Összehasonlításuk alapját képezhetik például a vas­úti átjárók. Szűkebb hazájuk­ban, szülővárosukban van éppen elég! 5 fénysorompó és 6 csapóru­das állja útjukat nap mint nap. A felüljáró gondolata — hogy a fent említett állapotokat meg­szüntessék — régen megfogalma­zódott, a megvalósítás útjába azonban mindig akadály gördült. Mígnem elérkezett a nagy nap, 1993. július másodika, a Szóló' körúti közúti felüljáró alapkőle­tételének ünnepe! Schamschula György miniszter helyezte el az alapkövet fotó: kovács Erzsébet Felüljáró épül Orosházán A Balaton vize iható? A Balaton vízállása ugyan 11 centiméterrel alacsonyabb a szokásosnál, de a víz minősége a tó 95 százalékában első osztá­lyú, sőt iható. Csupán a Zala torkolata tartozik a másodosztá­lyú besorolásba—állította Tar­ján Lászlóné, a Környezetvé­delmi és Területfejlesztési Mi­nisztérium államtitkára. A Ba­laton tehát fürdésre, vízi spor­tokra mindenütt alkalmas. A sztrájk, mint fegyver-A magyar mezőgazdasági termelők legutóbbi egyeztető fórumukon úgy döntöttek, hogy tiltakoznak a kormányzat mezőgazdaságot sújtó intézkedése ellen. A Mezőgazdasá­gi Szövetkezetek Országos Szövetsége a téeszelnökökkel az élen — maguk mögött a tagsággal — drasztikus lépésre szánta el magát. Elhatározták, hogy elzárják az egyeztető bizottság által kijelölt főutakat és az országból kivezető nagyobb fontosságú határátkelők útjait. Az intézkedést támogatják az egyéni gazdák is. Szóvivőjük kijelentette, nem erődemonstrációról van szó, mindössze a* kormány figyelmét szeretnék felhívni arra, hogy végre-valahára vegye figyelembe a hazai mező- gazdaságban élők gondjait. Követeléseiket már korábban eljuttatták az illetékesekhez, de a mai napig semmiféle választ nem kaptak. Követelik, tegyék meg azokat az intézkedéseket, amelyek a mezőgazdaságot talpra állíthat­ják, szüntessék meg a külföldi termékek behozatalát és adjanak nagyobb lehetőséget a hazai termelőknek. A szer­vezők hangsúlyozzák, hogy kezdeményezésük országos, amely várhatóan az ország egyes főközlekedési útjain az áthaladást nehezítik majd. A sztrájknak ez a formája már nyugaton bevált, és nem egyszer kaptunk hírt arról, hogy traktorokkal, kamionok­kal, nehéz mezőgazdasági gépekkel elzárták az utakat a külhoni parasztok, hogy érdekeiknek érvényt szerezzenek. A kormánnyal szembeni „nemzetközi” fegyver nem tudni mennyire válik be hazánkban, de az biztos, hogy a földmű­velésből és állattartásból élők helyzete napról napra rosszabb. A mostani búza- és kukoricatermés messze elma­rad a szokásos átlagtól, az állattartási gondok pedig hason­lóképpen óriásiak. Papp János Nyugtalan nyugtaadás Tegnapi lapunkban beszámoltunk arról, hogy a békéscsabai piacon és információink szerint más megyei városokban is tiltakoztak a nyugtaadási kötelezettség ellen. Most Czibula Zoltánnak, a KISOSZ megyei titkárának és dr. Csizmadia Ferencnek, az APEH Békés Megyei Igazgatósága vezetőjé­nek állásfoglalását olvashatják. A nyugtaadási kötelezettség általánossá tétele tovább ron­totta a legálisan működő vál­lalkozók működési feltételeit, illetve jelentős részüket tevé­kenységük végzésében akadá­lyozza a kialakult helyzet. Vannak olyan szakmák, ahol a körülmények, illetve az érté­kesítés sajátosságai miatt az előírás szerinti nyugtaadás megvalósíthatatlan, vagy in­dokolatlanul magas költséggel jár (például a piaci zöldség­gyümölcs árusítás, fagylalt-, lángosértékesítés stb.). A szakmák jelentős részé­nél a versenyképességet ront­ja, mert lassítja, illetve drágít­ja a kiszolgálást, ugyanakkor a virágzó illegális kereskedel­met hozza kedvezőbb pozíció­ba. A nyugtaadási kötelezett­ség bevezetése közel kétéves folyamat. Az eddigi tapaszta­latok szerint az adóhatóság ak­tív ellenőrzési tevékenysége elsősorban csak az engedéllyel rendelkezőket érintette, illet­ve a kötelezettséget csak velük tartatták be. Ez a diszkrimina­tív megkülönböztetés egy Eu­rópa felé haladó jogállamban megengedhetetlen. A költség- vetési bevételek számottevő emelkedését az illegális keres­kedelem felszámolásával és nem a becsületesen működő vállalkozók terheinek növelé­sével kellene megoldani. Czibula Zoltán, A KISOSZ MEGYEI TITKÁRA Az általános forgalmi adóról rendelkező 1992. évi LXXIV. törvény 1993. július 1-jétől a szerencsejáték-szolgáltatás és újság-, folyóirat-árusítás kivé­telével általánossá tette a ter­mékértékesítés és szolgáltatás­nyújtás alkalmával teljesítendő nyugtaadási kötelezettséget. Erről a Békés Megyei Hírlap június 25-ei, pénteki számában „Nyugodt lehet, nyugtát kér­het” címmel egy részletekbe menő cikk is megjelent. A határidő közeledtével megszaporodtak az igazgató­ságunkhoz intézett kérdések a kötelezettek köréről, a nyugta­adás módjáról, de igen jelentős számban érkeztek — elsősor­ban a KISOSZ megyei (Folytatás a 4. oldalon) Heroinfogás Gyulánál Román rendszámú gépkocsi­ban — speciálisan kialakított helyen — találtak kábítószert a gyulai vámhivatal pénz­ügyőrei. Pataki Mihálytól, a gyulai vámhivatal parancs­nokhelyettesétől megtudtuk, hogy a 14 darab, fél kilogram­mos csomagot lefoglalták és a személygépkocsiban utazó két román állampolgár ellen a vámhivatal feljelentést tett. Az ügyet a Békés Megyei Rendőrfőkapitányság vizs­gálja. Csecsemőbotrány A jövő héten nagy útra indulnak azok a kisgyermekek, akik a szegedi csecsemőbotrány ki­robbanásakor kerültek itthon és külföldön reflektorfénybe. A Csongrád Megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet vezetője elmondta: telefonon kapta az értesítést az Egyesült Államok budapesti nagykövetségétől, hogy a hónapok óta az önkor­mányzati gyermekintézmé­nyekben gondozott 28 apróság közül 24-nek elkészültek a szükséges iratai, így nincs aka­dálya annak, hogy elhagyják az országot. Az aszály megfelezte a termést — Huszonöt éve vagyok a szakmában, és nem emlék­szem, hogy Péter-Pálkor a bú­za aratásával kezdtünk volna. A keserűség beszél belőlem, mert kilenc hónap munkája mindössze 2,5—3 tonna ter­méseredményt hozott szá­munkra hektáronként. Ez bé­keidőkben egy jó holdnyi ter­mést jelentett — mondj a a csa­bai Szabadság szövetkezet el­nöke, Bohus György. — Már csak abban bízhatunk, hogy a gyenge hozam mellett lega­lább a minőség megfelelő lesz. Az utóbbi harminc, de talán ötven év legaszályosabb idejét értük meg. Eddig harminc hektáron takarítottuk be az ét­kezési borsót, s az is 30 helyett csak 12 mázsát hozott. Azt már világosan látjuk, hogy az őszi búza veszteséget hoz, szükség lenne a kormányzat segítségére. (Folytatás a 3. oldalon) Talán ötven év legaszályosabb idejét értük meg FOTÓ: FAZEKAS FERENC ASTRA Az Orvosi Kamara tagjainak 10% kedvezmény! Már 1 152 000 Ft-tól megrendelhető! Opel Corsa 899 000 Ft-tól. Flaszongépjárművek kedvező áron! Részletvásárlási lehetőség. Lízing. OPEL RUPESKY Márkakereskedés. Szeged, Fonógyári út 2—6. Telefon: (62) 324-800.

Next

/
Thumbnails
Contents