Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-24-25 / 171. szám

CSALÁD - OTTHON 1993. július 24-25., szombat-vasárnap Morzsák a gyógyászat történetéből / Ermetszések a középkorban A vérlebocsátás az asszír-ba- bilonoktól kezdve napjainkig minden időben szokásban volt úgy a népies orvoslásban, mint az orvostudományban. A kö­zépkorban minden betegségre „mindent gyógyítónak” tekin­tették és igen kiterjedten alkal­mazták. Mondhatni nem volt olyan betegség, melynél ne bocsátottak volna le ismétel­ten nagyobb mennyiségű vért, azzal az elgondolással, hogy az eltávolított vérrel a beteg­ség anyagát is eltávolítják a szervezetből. Ennek hason­mása például ma is honos menstruációs vélekedés, amely szerint az eltávozó menstruációs váladékkal a szervezet megszabadul kóros mérgező anyagaitól. Ilyen el­gondolással gyakran ismétel­ték meg a középkorban a kia­dós érmetszéseket, melyet pa­pok, sebészek, de különösen borbélyok és kuruzslók űztek. Az alkalmazási módra szigorú szabályaik voltak az asztroló­gia útmutatása szerint. A különböző hónapokban és órákban más és más helyen volt tanácsos az érvágás kivi­tele, amelyre útmutatásul szolgáltak „az érvágó ember­ke” című képek. Az egyház korán tiltakozott a túlzásba vitt érvágások ellen. 1300 után VIII. Bonifácius főleg ilyen visszaélések miatt tiltotta el a sebészeti működéstől a szerze­teseket. Az érvágásokkal való visszaélés lebegett a szeme előtt a toursi zsinatnak is, ami­kor kimondotta, hogy: „Eccle­sia abhorret a sanguine” (Az egyház idegenkedik a vértől). Ennek dacára még a salemoi iskola is minden betegség el­len alkalmazta. Az iskola sza­bálya versbe foglalva a követ­kezőként hangzott: „Érvágás nem végezhető 17 életév előtt Elviszi az életerőt. Mi visszatér a jó borral, Vagy a puha, könnyű koszttal. Érvágás szemernyit se árt Feni az észt, nem teszen kárt Sőt űzi bátorságodat, És edzi gerinc agyadat. Segít a bélnek, gyomornak Jót tesz a hangulatodnak, Édes álmot hoz éjjelre■ Jól hat az idegeidre. Tisztítja a hallásodat, Erősíti a karodat, lábadat.” A jó szándékkal, de kevés tudással végzett érvágások al­kalmával nem egyszer lekö­tötték az alkar idegfonatait, minek következtében bénulá­sok állottak elő. Mások olyan gyakran végezték és olyan mennyiségben eresztettek le vért, hogy nem egyszer az ér­vágás volt a halál oka. A misz­tikus felfogásnak megfelelt az az előírás, hogy a különböző betegségeknél az érvágást más és más helyen végezték. Ami­kor Brissot nevű érvágó az elő­írt ellenkező lábon végzendő érvágás helyett az azonos ol­dali karból engedett vért, álta­lánosan támadták kortársai, minek következtében 1514- ben kitört Párizsban a nagy érvágó vita (mai elnevezéssel kongresszus). Az újkorban még mindig elterjedt volt ez a gyógyítási metódus és csak az 1880-as években ment ki a di­vatból, de már hét év múlva Dyes nevű orvos ajánlatára in­dokolt esetekben újból beve­zették. A vérelvonás céljára alkal­mazták a piócákat, de még gyakrabban a köpülyöket, ami szintén igen elterjedt szokás volt a középkorban, s mond­hatni, hogy minden betegség ellen alkalmazták. E célra ele­inte tülköket használtak, melyből a levegőt kis nyíláson át kiszívták, és a nyílást vi­asszal tapasztották be. Később e célra üvegből, fémből készült edények szolgáltak, melyeket gyertyán való mele­gítés után helyeztek a beteg testfelületre. A köpülyözéssel fürdőmesterek és borbélyok foglalkoztak. A megkarcolt bőrre alkalmazták és ezzel szívták ki a beteg testrészből „árassz vért”. Dr. Jakubecz Sándor Az újra felfedezett egyház 10. Ünnepeljük az Ür szent vacsoráját! A keresztyén teológia teljes egészében nézi az életet és az örökkévalóságot. A két valóság egymáshoz kapcsolódásának középpontjába az üdvösséget helyezi, mely elérésének eszközei az igehirdetés (Isten üzenetének a közvetítése), valamint a szentségek (a látható igék): a ke- resztség és az úrvacsora. Sorozatunk előző ré­szében Ribár János békéscsabai evangélikus lelkésszel a ke- resztségről beszélgettünk, most arra kértük, hogy ismertesse meg velünk az úrvacsora tartal­mát. — Az úrvacsora a keresztyén hitélet elengedhetetlenül fontos része. A keresztséghez hasonló­an ez a szentség is Jézus parancsa, amely az utolsó vacsorán hangzott el. A két szín (ostya és bor) alatti úrva­csorakor fontos Jézus valóságos és nem szimbolikus jelenléte. A jelenlét ho­gyanját nem törekszünk megfejteni, mert a mi gondolkodásunk evilági. Egy­szerűen hiszünk valóságos jelenlétében. Az úrvacsora szellemi, lelki tartalmát az ige érzékelhetővé válása adja. Ebben is Isten megdöbbentő szeretete feje­ződik ki azáltal, hogy a lét minden síkján kínálja ma­gát. Az úrvacsora másik lényeges eleme az, hogy általa bűnbocsánathoz jut az, aki hittel veszi magához a kenyeret és a bort. — Az evangélikus egy­ház tagjai számára milyen formában létezik a gyónás? — Mi is két formáját ismerjük: a magángyó­nást és a közgyónást. Nálunk azonban a magán­gyónás nem kötelező, csak lehetséges. A hívek döntik el, hogy mikor érzik szükségét a bűnök­től magángyónás formájában való megszaba­dulásnak. A lelkésztől általában akkor kémek segítséget a bűnbánathoz, ha nem tudják a bűne­iket feldolgozni. A tudatos hitéletet élő ember általában évente, kétévente kéri lelkipásztorá­tól a magángyónás lehetőségét. A közgyónás viszont kötelező azok számára, akik az úrvacso­rái liturgián résztvesznek. A szentséghez járu- lás gyakoriságának nincsenek előírásai, kinek­kinek a belső igényétől függ. A nagy ünnepe­kén, mint a karácsony, a húsvét, a pünkösd és a reformáció ünnepe, aki csak teheti él az úrva­csora szentségével. Ilyenkor a liturgián az úrva­csorára a tízparancsolat végiggondolásával készülnek fel a hívek, s a bűnvallás után követ­kezik a feloldozás, majd az úrvacsora. A bűnök között nem teszünk különbsé­get, hiszen Isten előtt nincse­nek kis és nagy bűnök, csak bűnök. Egy hasonlattal élve ezt úgy szemléltetném: majd­nem mindegy, hogy valaki egy kád vízbe fullad bele vagy a tengerbe. Éppen ezért a hit, a bűnbánat őszintesége is Istenre tartozik, a pap azt sohasem vizs­gálja. A feloldozás után régen ki­szolgáltatták az úrvacsorát, a modem magyar liturgia szerint ünnepeljük az Úr szent vacsoráját. A hangsúly itt az ünnep szón van: hálaadás azért, hogy meghívott bennünket Jézus az ő asztalá­hoz, és így asztalközösségbe kerülhetünk vele. — A hívő ember rendszeresen végez önvizsgálatot, s így gyakran szembesül tudatosan saját bűneivel. — Luther szerint egy­szerre vagyunk bűnösök és igazak. Az evangéli­kus dogmatika olyan té­telt nem ismer, misze­rint a hit útján egyre ma­gasabb szintre juthatunk. Olykor érezhetjük erősebb­nek Isten közelségét, de még Simon Péter is megtagadta Jézust egy számára kritikus helyzetben. Vannak tehát intimebb idő­szakaink, ugyanakkor rendkívül sokat bukdá­csolunk. Önmagát is becsapja az, aki ezt nem méri föl reálisan. Jézus hívása viszont állandó­an érvényes, minden nap újra elindulhatok az üdvözülés felé vezető úton. Természetesen nemcsak azért élünk, hogy üdvözüljünk, hanem azért is, hogy értelmes életünk legyen. A szent­ségekkel való élés erőforrás a mindennapi életre nézve is. (Folytatjuk) Lenthár Márta Úrvacsorái kehely a 17. századból Forradalom az orvostudományban A vitaminok és fémek (csaknem) mindent gyógyítanak? Az orvostudomány új és forra­dalmi irányzata a vitaminok és a fémek gondos adagolása révén igyekszik megelőzni és meg­gyógyítani a legkülönbözőbb betegségeket — az egyszerű meghűléstől a tumorokig. Az amerikai Archives of En­vironmental Health kutatásai például igazolták, hogy a szelé- nium és az E vitamin segíti a hályog megelőzését és komoly szerepet játszhat az angina-terá­piában. Neves gyerekgyógyá­szok szerint kedvezően hat a 8- 27 hónapos csecsemők fejlődé­sére, ha hat hónapon át napi 3/4 milligramm cinkszirupot kap­nak. Az osztrigában, a tojás sár­gájában, a búzaszemben fellel­hető cink az olasz Nicola Fabris professzor szerint erősíti az im­munrendszert és megakadá­lyozza a tumorok kifejlődését. A daganatos betegségeket kuta­tó texasi San Antonio egyete­men megállapították, hogy a kalcium, a szelénium, a cink és az A-vitamin megelőző szere­pet játszik a. bőrrák, míg a D- vitamin a cinkkel és a kalci­ummal egyetemben a melano­ma és a mellrák kialakulásában. A vitaminok és a fémek ko­moly szerephez jutnak a szép­ségápolásban is. A bőr sötétedé­se és viszketése a vashiányra utal, s az angol és holland bőr­gyógyászok szerint a vastartal­mú kenőcsök 3-4 hét alatt teljes gyógyulást hoznak, 16 furunku- lustól szenvedő páciens közül 15 teljesen meggyógyult a vaskúra hatására. Eddig úgy vélték, hogy a fo­gakat a kalcium és a foszfor kellő módon védi a szuvasodás­tól, de Lewis B. Bamett, a neves texasi specialista szerint a mag­néziumra is szükség van a fog­zománc megszilárdításához. Míg tehát a széles mosoly egyik feltétele a magnézium, addig a törékeny köröm esetén a legcélszerűbb — vallja az ame­rikai Carl C. Pfeiffer professzor — a pótlólagos fehérjefelvétel. A professzor szerint elegendő a napi plusz 60 gramm hús, szója, bab, zöldfőzelék a hölgyek (85 gramm a terhes, 100 a szoptatós anyák számára) és 70 gramm a férfiak számára. Hasonlóan hasznos körömerősítő még a sörélesztő, amely gazdag fosz­forban, kalciumban, hamuzsír­ban továbbá B-, D-, E- és H- vitaminban is. Ferenczy Europress Koplalás, diéta - gyógyulás Étkezési tanácsok gyomorrontás évadjára A meleg, nyári időszakok egyik leggyakoribb „banális” beteg­sége a gyomorrontás, szaksze­rűbben: gyomorhurut. Általá­ban 1—2 nap alatt lezajlik, láz­zal, hőemelkedéssel, hányással és rossz közérzettel jár. A kelle­metlen megbetegedés oka az ’ esetek döntő többségében fertő­zés, ami könnyen „beszerezhe­tő” mosatlan zöldség, gyümölcs, illetve nem megfelelő minőségű, állott élelmiszer fogyasztásával. A gyors kilábalás fő feltétele: némi önmegtartóztatás az étke­zésben. A fertőzéstől gyulladás­ba jött nyálkahártyát ugyanis kímélni, a szervezetet pedig bi­zonyos mértékig tehermentesí­teni kell rövid idejű koplalással, illetve diétával. Szem előtt kell azonban tartani, hogy a gyo­morrontás a szervezet víz- és ásványianyag-készletének (só, nátrium, kálium) jelentékeny megcsappanásával jár együtt. Á koplalás idején ezt pótolni kell és lehet—vízzel, ásványvízzel, keserű citromos teával, citro­mos vízzel, enyhén édesített li­monádéval. Mindegyik italt hi­degen fogyasszuk, így csökken­tik a hányingert. A diétázás megpróbáltatásai enyhíthetők zöldségfőzetekkel és főtt krumpli levével. Ajánla­tos azonban mellőzni minden fűszeres, zsíros étket, például felvágottat, húspástétomot, kol­bászfélét. Bánjunk csínján a tej­jel is, mert nehezen emészthető, legfeljebb ételben, esetleg te­jeskávéban fogyaszthatjuk. Célszerű, hogy a gyomorrontás­ból lábadozó naponta 5—6 al­kalommal egyen, de csak „mi- niadagokat”. A diétás étrendbe beiktatható egyebek között rántott leves száraz rántással, pirított zsem­lekockával, rizsleves, zöldséges; burgonyaleves (olajjal), később burgonyahab reszelt sajttal vagy túróval, zöldséges-májas rizs, sajtos makaróni,párolt na­túrszelet és párolt cukkini. —borgó— hSvmmT OROSZ PART. NÉPI— E36N » A VICC POÉNJA 1. RÉSZ TECHNI­KAI MÁRKA ÜSSk?c ARANY. SPA­NYOLUL KRÉTAI HEGY A VICC POÉNJA.' 2. RÉSZ TÁBOR­NOK. ANTAL V CSÖRÖG FUVOLA CSONT­HÉJAS GYÜ­MÖLCS DÍSZ­TEREM LÍTIUM, GÉN KÉTELLI VA­GÁNY KÉN-v ÁLLi DÓA rTT*BB K * y­© H ATOM­CSO­PORT AKKAD MITO­LÓGIAI EPOSZ NÉVELŐ > V TANÁR, FRIGYES MÓZES ÖT KÖNYVE MOTOR RÉSZEI TŐVÉGI R A R T Y A- íTÉK VÉGETT DÜH EGYKORI FOCISTA. GYÖRGY APÓS MARÓ ANYAG LEK KÍTJ ŰRMÉR­ífe cTTmlB TT TÁVOLI ELŐD NICIAI " BETŰ banAn­DARABI SZfcÜL­VALÓ KELETI FFINEV RITKA, NŐI NÉV FILM­ÍR“" KÁRTYA­LAP * ANG­IE L2Q INOIj SSmyzó ä! L-AME- HIKAI “ 3DVE NÉMET AUTÓ­TÓ JEGI TE8ZI VÉL. GONDOL. NÉW­TÖKÉLE- TESEN CSI­» MNŰSÉG­JELZO k2ÜöL FRAN­CIA , FOLYÓ IEDVE (ESZI TÁRAI! ÓKORI SPÁRTA RETTE­GETT HEGYE MOSÓ— POR­CSALÁD Beküldendő: a nyíllal jelölt sorok megfejtése. Beküldési határidő': 1993. augusztus 2. Cím: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5601 Békéscsaba, pf.: 111. A megfejtéseket csak postai levelezőlapon fogadjuk el. Ä helyes megfejtők között 5 darab 500 forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki, amit postán elküldünk. Az 1993. július 10—11-ei rejtvény megfej­tése: Annyira titokban tartjuk a házasságunkat, hogy még a férjem sem tud róla. Nyertesek: Ladányi Erika, Murony, Somo­gyi Istvánné, Gyula, Lázár Sándomé, Oroshá­za, Horváth Csaba, Dévaványa, Darida Erzsé­bet, Békéscsaba.

Next

/
Thumbnails
Contents