Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-24-25 / 171. szám

àgRKRS MEGYEI HÍRLAP KÖRKÉP 1993. július 24-25., szombat-vasárnap Két százalék a városé A Mezőhegyesi Állami Mé­nesbirtok Rt. 850 millió 400 ezer forintos jegyzett tőkéjé­ből a város önkormányzatát a belterületi földek után 16 mil­lió 800 ezer forint értékű rész­vény illeti meg. A jegyzett tő­ke 2 százalékának megfelelő értékpapírok kiadására a rész­vénytársaság bejegyzése után kerülhet sor. Föld alatti víz feletti vita Az eleki képviselő-testület jú­lius 26-án, hétfőn 17 órától rendkívüli ülést tart. Egyetlen témát járnak majd körül: egy, még június 28-án hozott hatá­rozatuk végrehajtásának sor­sát. Alighanem arról van szó, hogy a testület úgy döntött: nem járul hozzá Eleken vízbá­zis kialakításához, ám mások szerint nincs is szükség a bele­egyezésükre. A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság időköz­ben kiadta a munkálatokhoz szükséges vízjogi létesítési en­gedélyt, ám az elekiek'ez ellen fellebbeztek. Megvették A mezőkovácsházi önkor­mányzat által korábban el­adásra meghirdetett ingatla­nok közül a Hősök terén (a kollégium mellett) levő üres telek értékesítésre került. Az ingatlanért kapott 200 ezer fo­rintot a polgármesteri hivatal tetőszigetelésének felújítására fordítják, amelynek bekerülé­si költsége összesen 870 ezer forint. Kaszaper társközsége Szentlélek A kaszaperi Őszi Alkony Nyugdíjasklub az önkormány­zat támogatásával a közel­múltban háromnapos kirándu­láson vett részt Erdélyben. Út­juk során azokat a vidékeket keresték fel, amelyek valami­képpen kapcsolódnak a ma­gyartörténelemhez. így Nagy­váradtól Csíkszeredán át egé­szen Szászsebesig tartott az út. Itt dőlt el végül az a települést érintő kérdés is, hogy Kasza­per testvérfaluja Szentlélek lesz. Első lépésként jövőre 10—12 gyermek csereüdülte­tését szeretnék megoldani eb­ben a formában. Önerős telefonfejlesztés Vésztőn Lejárt a jelentkezési határidő az önerős telefonfejlesztésre Vésztőn. A közel negyvenezer forintos beugrót — ennek 15 százaléka visszaigényelhető — 730-an vállalták, közülük eddig 635 be is fizette, ők de­cember 15-éig meg is kapják a telefont. „AZ EMBEREK NYILVÁN AZÉRT HASZNÁLJÁK A KITÜNTETÉST, HOGY ELHITES­SÉK MAGUKKAL, HOGY ŐK VALÓ­BAN DERÉK EM­BEREK...” (Arisztotelész) A mezőgazdaság életben marad, de nem gyógyul meg (Folytatás az 7. oldalról) — Ön a közgazdasági sza­bályozással foglalkozó mun­kabizottság tagja. Ezen a téren mit sikerült elérni? — A hitelkonszolidációs program lényege, hogy a leg­súlyosabb helyzetű gazdasá­gok adósságállományát mér­séklik, illetve átütemezik. Eb­ben őszre várható kormány- döntés. Ez annyit jelent, hogy a mezőgazdaság életben ma­rad, de nem gyógyul meg tőle. Tavaly a megyében 3 milliár­dos veszteséggel zártak a gaz­daságok. Idén a nyári betaka- rítású terményeknél már 2 milliárdos a veszteség. A né­hány százmilliós támogatás tehát csak a tűzoltáshoz ele­gendő. —- Milyen döntések szület­tek az agrárpiaci rendtartás­sal és a jogi ügyekkel foglalko­zó bizottságokban? — Nagyon röviden, szó volt arról, hogy a búza jövő évi garantált ára 8500 forint lesz tonnánként. A jogi bizottság­ban is sikerült az álláspontokat közelíteni, mert meg­egyeztünk abban, hogy nem bolygatjuk a szövetkezeti tör­vényt. Ugyanakkor előse­gítjük az üzletrészforgalmat, és a leválás helyett a szétválás szabályát enyhítjük, valamint a kívülálló üzletrész-tulajdo­nosok számára jogosítványt dolgozunk ki a beleszólási le­hetőség biztosítására. Minder­ről természetesen majd a kor­mány dönt. B. Sajti Emese Minden kutyát fel kell öltöztetni! esték és nappalok Végvári A Julianus Bt. az idén a harma­dik alkalommal rendezi a Vég­vári estéket július 30-ától au­gusztus 1-jéig. A szervezők, Ju­hász János és Kara Mihály el­mondták: bár az első, 1991-es rendezvény óta megszaporod­tak Gyulán a hasonló esemé­nyek, úgy gondolták, az üdülő­városban kell a könnyű, szóra­koztató hétvége. A Gyulai Vár­színház igazgatójával, Fiavasi Istvánnal egyeztették a színházi szilencium időpontját, ám úgy tűnik, erről nem tudott minden­ki, mert a kérdéses időben még­iscsak szerveztek előadást. Utó­lag a dolog szerencsének minő­síthető, ugyanis a tószínpadon a Nemzeti Színház színiakadé­miája a Háry Jánost adja elő sok gyulai gyermek közreműködé­sével. Belépődíjat sem szednek, így a program beépülhetett a Végvári estékébe: a vásár 18— 19.30 óráig „csendben lesz”, sőt a vendégeket a tószínpadhoz in­vitálják. Az elmúlt két évhez mérten — bár a gerinc, a népi iparmű­vészeti vásár megmarad — sok változtatás lesz. Egyetlen nagy színpadot emelnek a vár előtt, így a térről jól belátható minden eseménye. A rendezvénysoro­zat fő támogatója az Amstel sör­ről ismert Komáromi Sörgyár, bemutatkozásuk révén a három nap sörgálává is válik. A gyár négy darab 60 négyzetméteres sátrat állít fel ötszáz ülőhellyel. Hőlégballont hoznak és show- műsort. Az ugyancsak szponzo­ráló Jägermeister három napon át tart kóstolót. Napközben is lesznek rendezvények, de a fi­gyelem középpontjában válto­zatlanul az este áll. Pénteken délután nyit a Körös Táncegyüt- tes ifjúsági csoportja, majd 17 órától mindennap a gyerekek­hez szólnak a műsorok. Pénte­ken és vasárnap a Nyulambu- lam együttes tart zenés-bábos előadást, szombaton a szekszár­di Holló együttes megzenésített verseit adja elő. A Végvári esték másik nagy szponzora, az Eski­mo jégkrémgyártó cég pavilont állít fel, egyebek mellett jel­mezben elevenítik meg a jég- krémfigurákat. A felnőtteknek szóló zenei kínálatra sem a rockzene jel­lemző már: pénteken este a Los Andinos, szombaton a Holló együttes, vasárnap a szentend­rei Vujisics lép fel. A péntek estét a sörgyár karaoke show-ja zárja: a videoklippek alól leve­szik az énekes hangját, és a vál­lalkozó kedvű néző ráénekel- het. Szombaton délelőtt rende­zik az úgynevezett gyulaiak el­ső nagy versengését: nemcsak sport ez, hanem mindenekelőtt szórakozás. Szakmai csoporto­kat hívtak meg, mindegyikben kilenc férfi és egy nő a tag. Bizonyára sokan megnézik a rendőrök, tűzoltók, ügyvédek, építészek, pincérek és más szakmák csapatainak vetélke­dését. Ami biztos: lesz kötélhú­zás, hordógurító- és sörivó ver­seny, a többi számot a helyszí­nen tudják meg a versenyzők. Ezen a napon 20.30-kor kezdő­dik a hagyományos sörivó ver­seny, melyre a helyszínen lehet nevezni. Tavaly a gyorsaság döntött, ezúttal a mennyiség fe­lé tolódik a dolog, de hogy pon­tosan mi lesz a versengésben a döntő szempont, nem árulták el a szervezők. Ezután a vásár há­zigazdája, Hevesi Tamás és ba­rátai zenélnek, majd 22 órától a budapesti Lépcsőház együttes játszik a ’60—70-es évek ma­gyar sikerszámaiból. Vasárnap délelőtt keverék- kutya-szépségversenyt ren­deznek, amely ügyességi ver­sengéssel bővül. Hogy mivel, ezt csak a helyszínen lehet megtudni. Mindenesetre az eb oltási bizonyítványa nélkül senki ne jöjjön! A kutyaver­senyben egy feladat lesz, hogy fel kell az állatokat öltöztetni. A paróka, nyakkendő, kalap már kosztümnek számít. Jó vi­lág lesz a kutyákra, ugyanis a díj Molossus ajándékaként kolbászfüzér. A Vujisics kon­certje után, 21 órától Ihos Jó­zsef kabaréműsora követke­zik, 22 órától pedig tűzijáték, amely messze látható megle­petést ígér. A Végvári esték csendes zárásaként az LGT búcsúkoncertjéről készült fil­met vetítik 23 órakor a vár falán. A támogatók jóvoltából egyetlen rendezvényre sem kell belépődíjat kérni. (Szőke) Rév előtt az algyői hídnál Lassan végéhez közeledik a négy gyulai fiatalember béké­ért úszása. Tegnap estefelé is­mét felhívtuk őket, hogy van­nak? A telefonnál a kezdemé­nyező, Boros Zoltán: —Épp most fejeztük be mai szakasztervünket. Algyőnél vagyunk, a Tisza közúti hídja alatt jöttünk ki a vízből. Hideg van, fúj a szél, de a nap már süt. Ma is esett, de legalább meleg eső. Az előző napi hideg, fo­lyamatos esőzés nagyon meg­viselt mindenkit. Amúgy jól vagyunk. Volt egy társunk is Debrecenből, aki Mindszent­től tartott velünk. — Milyen volt a fogadtatás Csongrád megyében? — Elég jó, persze koránt­sem olyan, mint Békésben. Kunszentmártonban a helyi té­vé, újság és egy diákcsapat jött elénk. Csongrádon helyi úszó­palánták tartottak velünk. Mindszenten az alpolgármes­ter várt bennünket, kitartva a szakadó esőben. Itt volt prob­léma a szállással is, de végül megoldódott. Egy katonai sá­torban és egy épülőfélben lévő házban aludtunk. Most jó szál­láshely ígérkezik: kenyér, kol­bász ellenében egy családnál alhatunk, és meleg ételt ka­punk... Az igazság az, hogy szeretnénk, ha már révbe ér­nénk. — Megpróbálnák még egy­szer? —Én igen—mondta Zoltán, s átadta a telefont a mellette lévőnek, Ambrus Imrének, a gyulai könnyűbúvárok edzőjé­nek. Ambrus Imre elmondta, a fiúk nagyon jól úsztak. Gondol­kodás nélkül felváltotta volna őket, de nem volt rá szükség. Sz. M. Országos környezet­és természetvédelmi tábor Csabán A Békéscsabai Városvédő és Vá­rosszépítő Egyesület, valamint a Bé­késcsabai Városi Természetbarát Szakszövetség az Arany János Kollé­giumban — volt KISZ-tábor — or­szágos környezet- és természetvédel­mi tábort szervez július 26-tól au­gusztus 7-ig mintegy negyven közép- iskolás számára. A tábor támogatói között van a békéscsabai önkormányzat, a Város­és Faluvédők Országos Szövetsége, valamint a csabai városvédők és ter­mészetbarátok. A fiatalok a progra­mok során a természeti és az épített környezet megbecsülésével, értékei­vel foglalkoznak amellett, hogy dél­előttönként a békéscsabai Városgaz­dálkodási Vállalat szakembereinek irányításával a Lencsési úti lakótelep közterületeit és parkjait gondozzák. A gazdag program keretében a diákok városismeretből, környezet­és természetvédelemből is „vizsgáz­nak” vidám vetélkedők formájában. A pihenésre is jut idő, kirándulnak majd Gyulára és városnéző sétán vesznek részt a megyeszékhelyen a tábor lakói. B. S. E. „Egyedülálló tünemény korunk orgonatörténelmében’' Xaver Varnus koncertje A zeneszeretők körében nem ismeretlen Xaver Varnus or­gonaművész neve, hiszen ked­ves egyéniségével és rend­kívüli tehetségével már több­ször elbűvölte a csabai és a gyulai közönséget is. Ma este 8 órakor a békéscsabai katolikus templomban ismét Xaver Var­nus orgonái, Bach és Wagner műveiből, valamint improvi­zációkból ad elő. Az idegen hangzású név ma­gyar fiatalembert rejteget. S egy zseniális zeneművészt, aki — mint megannyi sorstársa — előbb lett külföldön világhírű, mint hazájában egyáltalán is­mert. Xaver 1964-ben született Budapesten, ahol Kistétényi Melinda, Kárpáti József és Le- hotka Gábor tanítványaként kezdte zenei tanulmányait, majd Párizsban, Pierre Coche - reaunál, a Notre Dame világhí- vű orgonaművészénél folytatta. Francia mestere mondta rend­kívüli tehetségű tanítványáról: „Varnus egyedülálló tünemény korunk orgonatörténelmében”. San Franciscóban nemzetközi improvizációs versenyt nyert, akkor a New York Times kriti­kusa az orgona Horowitzának keresztelte, és ezt a megtisztelő jelzőt maga Vladimir Horowitz, a zongora koronázatlan királya is jóvá hagyta, amikor meghall­gatta játékát. A szüleihez látogatóba, de inkább kalandvágyból Kana­dába ment, ott is maradt. 1989 óta ismét hangversenyezik Magyarországon, fellépett a szegedi Dómban, a Mátyás­templomban, a debreceni Nagytemplomban, Győrött, Kecskeméten, Szolnokon. Zseninek, egyedülálló csodá­nak tartják Vamust külföldön, és az utóbbi években már itt­hon is. Teljesítménye szintén rendkívüli. Tavaly áprilisban a Zeneakadémián, adta 1500. koncertjét, és azóta rendszere­sen vendége városainknak, a templomoknak, a hangver­senytermeknek. Olyan művész Xaver Var­nus, akinek szenvedélye a ze­ne és szívügye a közönség. Va­lahányszor erre járt, nagy gonddal és körültekintéssel készült a fellépésre, hetekkel előtte írt, telefonált, és első útja mindig szerkesztőségünk­be vezetett. Kérte a sajtó köz­reműködését, biztos akart len­ni közönsége tájékoztatásáról, így történt most is, amikor ren­geteg magyar és angol nyelvű sajtóanyagot bocsátott rendel­kezésünkre, de még telefonon is keresett, hogy elmondhassa: nagy örömmel és szeretettel jön ismét a békéscsabai közön­ségnek orgonálni. Niedzielsky Katalin A keresetek alakulása májusban A 20 fő feletti gazdálkodó szer­vezeteknél — a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágba tartozó gazdálkodók és a költ­ségvetési intézmények nélkül — a május havi bruttó átlagke­reset 27 988 forint volt, az egy évvel korábbi azonos időszak keresetét 31,8%-kal haladta meg. Ezen belül a fizikai foglal­kozásúak átlagkeresete 21 523 forintot (128,8%), a szellemie­ké 42 640 forintot (133,2%) ért el. A keresetek áprilisban kez­dődött nagymértékű emelkedé­se májusban tovább folytató­dott, s a vizsgált hónapban külö­nösen a bányászatban és a vegy­iparban volt kiugró mértékű ^ növekedés. Ennek oka, hogy sok gazdálkodónál — eseten­ként visszamenőleg is — fize­tésemelésre került sor, de gya­kori volt a prémium-, jutalom-, illetve az egyéb jogcímű kifize­tés is (például: „szabadság- pénz”, 14. havi fizetés). Több bányavállalatnál májusban került sor a hűségjutalom (tár­gyidőszaki vagy az előző félév­re járó összegének) kifizetésére. A január—május hónapra együttesen számított bruttó át­lagkereset 25 050 forintot tett ki, mely az előző év azonos idősza­kához képest 22,5%-os növeke­dést jelent. Az átlagkereset net­tó értékben mintegy 17 216 fo­rintnak felel meg, mely az előző évi értéket 18,3%-kal haladja meg. Figyelembe véve a fo­gyasztói árindex ugyanezen idő alatti 23,6%-os emelkedését, az év első öt hónapjában a reálke­reset értéke 4,3%-kal marad el a tavalyitól. Sarokba szorítva Könnyek, pauszra Jó sorsom úgy hozta, hogy az utóbbi 1—2 évben tudósítóként több II. világháborús emlékmű felavatásán is jelen lehettem. Az ilyen alkalmakra szóló meghívásoknak mindig örömmel tettem eleget. Mit szerénykedjem, az invitáló gesztusban a lapunknak ( és csekélységemnek) szóló megbecsülést is felfe­dezni véltem. Hogy mivel szolgáltunk rá (és egyáltalán: rászolgáltunk-e?) erre a valóban nagy tisztességre, nem az én dolgom eldönteni. Mindenesetre tény, hogy már az emlékműállítások előzményeiről is igyekeztünk híven tájé­koztatni az olvasókat: felhívásokat tettünk közzé, megjelen­tettük az elesettek és az adományozók névsorát, megszólal­tattuk a szervezőket és az emlékművek alkotóit. Jómagam a nemes ügy érdekében még arra is kapható voltam, hogy összerúgtam a patkót az egyik hivatallal. Sajnálom, csetepa­ténkélsősroban az ügyhöz volt méltatlan. De miért e me a culpa, miért e megkésett szánom-bánom? Azért, mert újra „haragszomrád" -ot kellene játszanom, de ezúttal nem egy hivatallal, hanem magával a NÉP-pel. ,A képviselő-testület által jóváhagyott II. világháborús emlék­mű megépítését nem tartjuk időszerűnek. Egyetértünk a gondolattal, de a városban jelentkező szociális feszültségek és infrastruktuális problémák megoldását tartjuk elsődle­gesnek. Követeljük az emlékmű megépítésének későbbi idő­pontra való halasztását” —olvasom egy betelt (!) aláírás- gyűjtő ív fejlécét a benzinkúton. Oda pedig a túlélőkeveseknek, az egykori hadifoglyoknak összejöveteléről érkeztem. Könnyes szemmel merengtek az emlékműpauszpapírra rajzolt terve fölött. Ménesi György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents