Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-22 / 169. szám
Holnap Szarvasról és környékéről szólnak híreink a 7. oldalon 1993. JÚLIUS 22., CSÜTÖRTÖK ÁRA: 13,80 FORINT XLVIII. ÉVFOLYAM 169. SZÁM TVR EXTRA Heti rádió-, tv-műsor Szeptemberig megérkezik... Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságon csak a kormány végrehajtási utasítására várnak, hogy az Ország- gyűlés határozatának megfelelően máris megkezdhessék az áfa-kulcsok emelése miatt járó kompenzáció számfejtését és folyósítását. (4. oldal) Tiszta vizet a pohárba? Talán más házasságban is előfordul, vélik, hogy az ember olykor, hébe-hóba... Hogy is mondja csak... izé, vét a házassági hűség ellen... De ami nagyobb baj, ez talán nem is csak a férjekkel fordul elő... (7. oldal) / így csinálják a tengerentúl Ezekben a napokban a helyiekkel együtt amerikai tornászlányok edzenek a méltán világhírű békéscsabai tomaisko- la Kórház utcai termében. Vezetőjükkel, az 1956-ban kivándorolt Töttösi Anikóval életükről, magyarországi tapasztalataikról beszélgettünk. (8. oldal) Enyhítések a húsbeviteli tilalomban Az Európai Közösség Bizottsága tovább enyhítette a sertéspestis miatt a három keletmagyarországi megyére vonatkozó beviteli korlátozó intézkedését. Az enyhítés a száj- és körömfájás miatt bevezetett, Magyarországot is sújtó intézkedésekre is kiterjed, így kedvezőbbé váltak az export- szállítást megelőző előkaran- tén-rendszer feltételei is. Az EK Bizottság hivatalos döntése alapján Békés és Haj- dú-Bihar megyékből is engedélyezik élő sertés és sertésnyerstermékek bevitelét az EK-tagországokba. A sertésekre hozott intézkedés csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére, míg az élő vaddisznóra és nyerstermékeire vonatkozó korlátozás továbbra is mindhárom megyére érvényes. Kamionstopelképzelések Helytállóak azok a sajtóértesülések, hogy léteznek elképzelések a Magyarországon áthaladni kívánó kamionok beléptetési rendjének módosítására, időbeli korlátozások bevezetésére. Tényleges intézkedésekről azonban egyelőre nincs szó, azok tervezetét — a tárcaközi egyeztetés után — még a kormánynak is véleményeznie kell. Az anya örült sikolya Görcsbe rándul, s nem tud többé a víz mélyéről feljönni... Fülemben cseng az az őrült sikoltozás, amelyet néhány évvel ezelőtt kellett végighallgatnom Sza- nazugban, amikor egy édesanya le, s fel rohangált a gyilkos Körös partján. Vízbe fúlt gyermeke nevét üvöltötte órákon keresztül. Azt mondják, beletébo- lyodott egyetlen, későn született kisfia elvesztésébe. — Én nem tudom, hogyan kellene sokkolni az olvasókat, hogy óvatosabban közelítsenek a vízhez — mondja Újvári Kolos, aki rokonlátogatásra érkezett Gyulára, és a családjával Szanazugban tölti szabadságát. — Fiaimat négyéves koruk óta taníttatom úszni. Most tízévesek, mégsem engedem őket egyedül a vízbe. Csak egyetlen másodperc, hogy ne figyeljen oda valaki és soha vissza nem fordítható tragédia történhet. * A szokásosnál kevesebben vannak ezen a szerdai délutánon Szanazugban. Pedig a nap égeti a bőrömet, jó lenne fejest ugrani a langyos vízbe. A mólóhoz kanyarodik csónakjával Benedek Lajos vízi körzeti megbízott, hogy egy rövid portyán a kísérője legyek. Faggatom őt élményekről, tragédiákról, miközben a motorcsónak hasítja a Körös amúgy csendes vizét. — Három éve tartozik a területemhez Szanazug— Dánfok—Városerdő és a Gyula körzetében lévő bányagödrök, tavak. Minden víz veszélyes, de a bányagödrök különösen. Köztudott, hogy a felszíni 30-40 centiméter felmelegszik, az alatta lévő viszont 10-15 fokkal hidegebb marad. Egy felhevült test ezekben legtöbbször sokkot kap, hiszen a szervezet nem tud hirtelen alkalmazkodni ehhez a hőmérsékletváltozáshoz. Görcsbe rándul a fürdőző végtagja, vagy a szíve és már nem tud többé a víz mélyéről feljönni. (Folytatás a 3. oldalon) Harckocsi-akadályok a határnál Té(l)jes csőd a csarnokban A baranyai horvát területeket ellenőrző szerb csapatok újabb harckocsi-akadályokat telepítettek Beremend és Udvar térségében, a határ közvetlen közelében. Erről Krisán Attila, a Határőrség szóvivője tájékoztatta az MTI-t szerdán. A betonból készült, csonka gúla alakú harckocsi-akasztók telepítését július húszadikán az Európai Közösség megfigyelői is észlelték a helyszínen. Elhelyezésüket barátságtalan lépésnek tekintjük, mert ez a védelmi rendszer azt a látszatot kelti, mintha Magyarország területéről bármiféle fegyveres támadás fenyegetné a határ túloldalát ellenőrző szerb erőket. Tejbekólintó Reformkonyhai hírek szerint a tej korántsem „élet, erő, egészség”, sokkal inkább a tejtermelő lobbyk óriási üzlete, melyet csalárd reklámmal igyekeznek az egészségmániás közvélemény nyakába önteni. Sőt mérgezi a szervezetet. Magam sem tudom, hogy így van-e, de annyi mérges embert valóbán ritkán lát az ember, mint a tejügyben megszólalók között. A takarmány lassan megfizethetetlen, az átvevők blamálják a minőséget (kevesebbet kell fizetni érte), nem adják meg a gazdák járandóságát időben, a haszon nagy részét nem a termelő vágja zsebre. Tejetlenség az egész fronton. Mielőtt zacskóba kerül, lefölözik a tej javát, tejfölként, vajként, sajtként szép kis summát préselnek ki belőle. A termelő meg túrót kap. Ha megfizeti az árát az ABC-ben. A marhák meg csak adják, adják a tejet naponta. A közbeékelődött cégek pedig kényük-kedvük szerint játszadozhatnak a termelőkkel. Velük, akiknek sorstársaik a világ okosabbik felén kormányaiktól tisztes támogatást kapnak — saját kezükhöz — az állattartás, a tejtermelés vállalása fejében. A termelőknek kevés a tejpénz a megélhetéshez, az elszegényedett családoknak meg túl drágán kínálják e nedűt, származékait ahhoz, hogy a szükséges mennyiséget meg is tudják venni. A mi kormányunk tehát nem nagyon támogatja a tejtermelőket. A fejést viszont minden létező módon ösztönzi. Legújabban például marhalevéllel. Az átvételi és az eladási ár közötti különbözet bizonyára a kézbesítési díj... Kiss A. János Mélyhangú nő arra kér a telefonban, hogy szaladjak ki Szabadkígyósra, mert gond van a tejátvétellel meg a tejátvevővel. Végigjátszottam már ezt Újkígyóson, úgy látszik, „átkígyózott” a téma a szomszédos községbe. Vártam is, hogy tömeg vár a reggeli órákban, ahogy ígérték. „Tömeg” helyett négyen nyilatkoztak, a többiek a kocsmában maradtak, mondván, ők egymás között is megtárgyalhatják az esetet, nem? ¥ M. Antal már az üres tejeskannát pakolja a kocsijába: — Nézze, tudok erről a vitáról. Engem ne is bosszantsanak vele. Huszonkét marhát tartok, ebből hat fejőstehenet. A csar- nokosnak igaza van, ennyiből nem lehet megélni. De már mi is ráfizetünk a 14 forintos literenKépviselők A Heti Világgazdaság legutóbbi száma közli azoknak a képviselőknek a névsorát, akik 1990 májusát követően gazdálkodó szervezetek vezetésébe kerültek. A listán megyei képviselők neveivel is találkoztunk. Csurka István például a Magyar Fórum Kiadó Kft. ügyvezetője, Markó István a Gyulai Húskombinát Rt. felügyelő bizottságának és a Módi Kereskedelmi Rt. igazkénti árra. Elérik, hogy a tejet megitatjuk a disznókkal, az állatokat meg levágjuk... A csarnok ajtaján cédula tudatja mindazokkal, akiket érint, hogy: Augusztus 1-jével a tejátvétel megszűnik... Lakatos Lászlóné, aki Szabadkígyóson a csarnokot üzemelteti, remeg az idegességtől: — Közel félmillió forintot fektettem ebbe a csarnokba. A múlt hónapban már a lányom kocsiját kellett eladni, hogy kifizessem a termelőket. Idegileg kikészítettek, nem bírom tovább, feladom. Tudja, hogy mi a legborzasztóbb? Hogy azok hőbörögnek, akik koszosak, retkesek, a tejükbe meg nem volt meg sem a szárazanyag-tartalom, sem a fajsúly. Én a tejipartól 15 forintot kapok, a termelőknek kifizetek belőle 14,30-at. (Folytatás a 3. oldalon) „helyzetben” gató tanácsának elnöke (ez utóbbinak: 1993. május 21- éig), Remport Katalin a Magyar Építő Rt. igazgató tanácsának elnöke és a Magyar Távközlési Rt. felügyelő bizottságának tagja, Varga Zoltán a Courier Kiadó és Szolgáltató Rt. felügyelő bizottságának tagja, Zsíros Géza pedig — mint köztudott — a Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatója. Hetvenmilliós beruházás Mezóliegyesen A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. hetvenmilliós öntözés- fejlesztési beruházást hajtott végre. A Center Pivot berendezést Kovács István gépkezelő és a Bauer cég képviselője, Johann Fischer közösen üzemelteti. Cikkünk a harmadik oldalon FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Mennyit „érnek” a törökök? A gyulai határátkelőhelyen már csak egy nagyobb, mintegy tíz napot átfogó (a július 24.— augusztus 2. közötti időszakban) török invázió várható. Gyula város önkormányzata a köztársasági megbízott részére jelentést készít a fürdőváros által a török invázióra fordított összegek mértékéről. A tételes kimutatás szerint az eddigi költségek és a még várható tíz nap kiadásai összesen 5 millió 963 ezer 670 forint összeggel terhelik Gyulát. A jelentendő, végösszegben helyet kap a kerékpárút (aminek állapota a tavalyi és az idei török invázió ideje alatti gépkocsi-igénybevétel miatt romlott meg) felújításának költsége is. Ennek mértéke 3 millió 252 ezer forint. (magyari) Bölcsődében (is) a Bay Zoltán A hétfői — szokásosnál rövi- debb — képviselő-testületi ülésen Helm Lászlóné és dr. Miklós Pál fideszes képviselő mandátumáról való lemondása mellett több, érdekes határozatot hozott a gyulai képviselő-testület. Két indítványt sürgősséggel tárgyaltak. A 44- es út melletti kerékpárút építésére pótköltségvetésként 1 millió 990 ezer forintot szavaztak meg, a szakmunkás- képzőbe érkező angol tanár részére pedig egyéves időtartamra kiutaltak egy lakást. A testület elfogadta az óvodák, illetve a nevelési tanácsadó működéséről és gazdálkodásáról szóló beszámolókat. A nevelési tanácsadó vezetői tisztére kiírt pályázat elbírálása D. Nagy Anikónak kedvezett: öt évre nevezték ki. A 4. számú általános iskola igazgatói feladatainak ellátásával — a tantestület véleményével találkozva — egy évre Gógné Kiss Ibolyát bízták meg. A jegyzőnek személyi bért állapított meg a testület. (Azért kellett a képviselőknek dönteniük e kérdésben, mert a javasolt bér jóval meghaladta a köztisztviselői törvényben megállapított maximumot.) A képviselők valamennyien egyetértettek az előterjesztéssel, így a jegyző új illetménye — március elsejétől, visszamenőleges hatállyal — 100 720 forint. A képviselők az elidegenítésből kizárt házingatlanokról szóló rende- letüket gyakorlatilag kiterjesztették a nem lakás céljára szolgáló, önkormányzati tulajdonú ingatlanokra. A Bay Zoltán nevét viselő középiskola ideiglenes elhelyezéséről határoztak — immár sokadjára. Július húszadikától a munka melletti képzés osztályai a főiskola második emeletén, a szakiskolai osztályok és az érettségire épülő képzés osztályai a Karácsony (Folytatás a 3. oldalon)