Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-22 / 169. szám

Holnap Szarvasról és környékéről szólnak híreink a 7. oldalon 1993. JÚLIUS 22., CSÜTÖRTÖK ÁRA: 13,80 FORINT XLVIII. ÉVFOLYAM 169. SZÁM TVR EXTRA Heti rádió-, tv-műsor Szeptemberig megérkezik... Az Országos Nyugdíjbiztosí­tási Főigazgatóságon csak a kormány végrehajtási utasítá­sára várnak, hogy az Ország- gyűlés határozatának megfe­lelően máris megkezdhessék az áfa-kulcsok emelése miatt járó kompenzáció számfejté­sét és folyósítását. (4. oldal) Tiszta vizet a pohárba? Talán más házasságban is elő­fordul, vélik, hogy az ember olykor, hébe-hóba... Hogy is mondja csak... izé, vét a házas­sági hűség ellen... De ami na­gyobb baj, ez talán nem is csak a férjekkel fordul elő... (7. oldal) / így csinálják a tengerentúl Ezekben a napokban a helyi­ekkel együtt amerikai tornász­lányok edzenek a méltán vi­lághírű békéscsabai tomaisko- la Kórház utcai termében. Ve­zetőjükkel, az 1956-ban ki­vándorolt Töttösi Anikóval életükről, magyarországi ta­pasztalataikról beszélgettünk. (8. oldal) Enyhítések a húsbeviteli tilalomban Az Európai Közösség Bizott­sága tovább enyhítette a ser­téspestis miatt a három kelet­magyarországi megyére vo­natkozó beviteli korlátozó in­tézkedését. Az enyhítés a száj- és körömfájás miatt beveze­tett, Magyarországot is sújtó intézkedésekre is kiterjed, így kedvezőbbé váltak az export- szállítást megelőző előkaran- tén-rendszer feltételei is. Az EK Bizottság hivatalos döntése alapján Békés és Haj- dú-Bihar megyékből is enge­délyezik élő sertés és sertés­nyerstermékek bevitelét az EK-tagországokba. A serté­sekre hozott intézkedés csak Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyére, míg az élő vaddisznóra és nyerstermékeire vonatkozó korlátozás továbbra is mind­három megyére érvényes. Kamionstop­elképzelések Helytállóak azok a sajtóér­tesülések, hogy léteznek elkép­zelések a Magyarországon át­haladni kívánó kamionok be­léptetési rendjének módosításá­ra, időbeli korlátozások beveze­tésére. Tényleges intézkedésekről azonban egyelőre nincs szó, azok tervezetét — a tárcaközi egyeztetés után — még a kor­mánynak is véleményeznie kell. Az anya örült sikolya Görcsbe rándul, s nem tud többé a víz mélyéről feljönni... Fülemben cseng az az őrült sikoltozás, amelyet néhány évvel ezelőtt kellett végighallgatnom Sza- nazugban, amikor egy édesanya le, s fel rohangált a gyilkos Körös partján. Vízbe fúlt gyermeke nevét üvöltötte órákon keresztül. Azt mondják, beletébo- lyodott egyetlen, későn született kisfia elvesztésébe. — Én nem tudom, hogyan kel­lene sokkolni az olvasókat, hogy óvatosabban közelítse­nek a vízhez — mondja Újvári Kolos, aki rokonlátogatásra érkezett Gyulára, és a család­jával Szanazugban tölti sza­badságát. — Fiaimat négyéves koruk óta taníttatom úszni. Most tízévesek, mégsem en­gedem őket egyedül a vízbe. Csak egyetlen másodperc, hogy ne figyeljen oda valaki és soha vissza nem fordítható tra­gédia történhet. * A szokásosnál kevesebben van­nak ezen a szerdai délutánon Szanazugban. Pedig a nap égeti a bőrömet, jó lenne fejest ugrani a langyos vízbe. A mólóhoz ka­nyarodik csónakjával Benedek Lajos vízi körzeti megbízott, hogy egy rövid portyán a kísérő­je legyek. Faggatom őt élmé­nyekről, tragédiákról, miköz­ben a motorcsónak hasítja a Kö­rös amúgy csendes vizét. — Három éve tartozik a területemhez Szanazug— Dánfok—Városerdő és a Gyu­la körzetében lévő bányagöd­rök, tavak. Minden víz veszé­lyes, de a bányagödrök külö­nösen. Köztudott, hogy a fel­színi 30-40 centiméter felme­legszik, az alatta lévő viszont 10-15 fokkal hidegebb marad. Egy felhevült test ezekben leg­többször sokkot kap, hiszen a szervezet nem tud hirtelen al­kalmazkodni ehhez a hőmér­sékletváltozáshoz. Görcsbe rándul a fürdőző végtagja, vagy a szíve és már nem tud többé a víz mélyéről feljönni. (Folytatás a 3. oldalon) Harckocsi-akadályok a határnál Té(l)jes csőd a csarnokban A baranyai horvát területeket ellenőrző szerb csapatok újabb harckocsi-akadályokat telepí­tettek Beremend és Udvar térsé­gében, a határ közvetlen közelé­ben. Erről Krisán Attila, a Ha­tárőrség szóvivője tájékoztatta az MTI-t szerdán. A betonból készült, csonka gúla alakú harc­kocsi-akasztók telepítését júli­us húszadikán az Európai Kö­zösség megfigyelői is észlelték a helyszínen. Elhelyezésüket barátságtalan lépésnek te­kintjük, mert ez a védelmi rend­szer azt a látszatot kelti, mintha Magyarország területéről bár­miféle fegyveres támadás fe­nyegetné a határ túloldalát el­lenőrző szerb erőket. Tejbekólintó Reformkonyhai hírek szerint a tej korántsem „élet, erő, egészség”, sokkal inkább a tejtermelő lobbyk óriási üzlete, melyet csalárd reklámmal igyekeznek az egészségmániás közvélemény nyakába önteni. Sőt mérgezi a szervezetet. Magam sem tudom, hogy így van-e, de annyi mérges embert valóbán ritkán lát az ember, mint a tejügyben megszólalók között. A takarmány lassan megfizethetetlen, az átvevők blamálják a minőséget (kevesebbet kell fizetni érte), nem adják meg a gazdák járandóságát időben, a haszon nagy részét nem a termelő vágja zsebre. Tejetlenség az egész fronton. Mielőtt zacskóba kerül, lefölözik a tej javát, tejföl­ként, vajként, sajtként szép kis summát préselnek ki belőle. A termelő meg túrót kap. Ha megfizeti az árát az ABC-ben. A marhák meg csak adják, adják a tejet naponta. A közbeékelődött cégek pedig kényük-kedvük szerint ját­szadozhatnak a termelőkkel. Velük, akiknek sorstársaik a világ okosabbik felén kormányaiktól tisztes támogatást kapnak — saját kezükhöz — az állattartás, a tejtermelés vállalása fejében. A termelőknek kevés a tejpénz a megélhetéshez, az elszegényedett családoknak meg túl drágán kínálják e nedűt, származékait ahhoz, hogy a szükséges mennyiséget meg is tudják venni. A mi kormányunk tehát nem nagyon támogatja a tejter­melőket. A fejést viszont minden létező módon ösztönzi. Legújabban például marhalevéllel. Az átvételi és az eladá­si ár közötti különbözet bizonyára a kézbesítési díj... Kiss A. János Mélyhangú nő arra kér a tele­fonban, hogy szaladjak ki Sza­badkígyósra, mert gond van a tejátvétellel meg a tejátvevővel. Végigjátszottam már ezt Újkígyóson, úgy látszik, „át­kígyózott” a téma a szomszé­dos községbe. Vártam is, hogy tömeg vár a reggeli órákban, ahogy ígér­ték. „Tömeg” helyett négyen nyilatkoztak, a többiek a kocs­mában maradtak, mondván, ők egymás között is megtár­gyalhatják az esetet, nem? ¥ M. Antal már az üres tejeskan­nát pakolja a kocsijába: — Nézze, tudok erről a vitá­ról. Engem ne is bosszantsanak vele. Huszonkét marhát tartok, ebből hat fejőstehenet. A csar- nokosnak igaza van, ennyiből nem lehet megélni. De már mi is ráfizetünk a 14 forintos literen­Képviselők A Heti Világgazdaság leg­utóbbi száma közli azoknak a képviselőknek a névsorát, akik 1990 májusát követően gazdálkodó szervezetek veze­tésébe kerültek. A listán me­gyei képviselők neveivel is ta­lálkoztunk. Csurka István pél­dául a Magyar Fórum Kiadó Kft. ügyvezetője, Markó Ist­ván a Gyulai Húskombinát Rt. felügyelő bizottságának és a Módi Kereskedelmi Rt. igaz­kénti árra. Elérik, hogy a tejet megitatjuk a disznókkal, az ál­latokat meg levágjuk... A csarnok ajtaján cédula tu­datja mindazokkal, akiket érint, hogy: Augusztus 1-jével a teját­vétel megszűnik... Lakatos Lászlóné, aki Sza­badkígyóson a csarnokot üze­melteti, remeg az idegességtől: — Közel félmillió forintot fektettem ebbe a csarnokba. A múlt hónapban már a lányom kocsiját kellett eladni, hogy ki­fizessem a termelőket. Idegileg kikészítettek, nem bírom to­vább, feladom. Tudja, hogy mi a legborzasztóbb? Hogy azok hőbörögnek, akik koszosak, ret­kesek, a tejükbe meg nem volt meg sem a szárazanyag-tarta­lom, sem a fajsúly. Én a tejipar­tól 15 forintot kapok, a termelők­nek kifizetek belőle 14,30-at. (Folytatás a 3. oldalon) „helyzetben” gató tanácsának elnöke (ez utóbbinak: 1993. május 21- éig), Remport Katalin a Ma­gyar Építő Rt. igazgató taná­csának elnöke és a Magyar Távközlési Rt. felügyelő bizott­ságának tagja, Varga Zoltán a Courier Kiadó és Szolgáltató Rt. felügyelő bizottságának tag­ja, Zsíros Géza pedig — mint köztudott — a Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatója. Hetvenmilliós beruházás Mezóliegyesen A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. hetvenmilliós öntözés- fejlesztési beruházást hajtott végre. A Center Pivot berendezést Kovács István gépkezelő és a Bauer cég képviselője, Johann Fischer közösen üzemelteti. Cikkünk a harmadik oldalon FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Mennyit „érnek” a törökök? A gyulai határátkelőhelyen már csak egy nagyobb, mintegy tíz napot átfogó (a július 24.— augusztus 2. közötti időszak­ban) török invázió várható. Gyula város önkormányza­ta a köztársasági megbízott ré­szére jelentést készít a fürdő­város által a török invázióra fordított összegek mértékéről. A tételes kimutatás szerint az eddigi költségek és a még vár­ható tíz nap kiadásai összesen 5 millió 963 ezer 670 forint összeggel terhelik Gyulát. A jelentendő, végösszegben he­lyet kap a kerékpárút (aminek állapota a tavalyi és az idei török invázió ideje alatti gép­kocsi-igénybevétel miatt rom­lott meg) felújításának költsé­ge is. Ennek mértéke 3 millió 252 ezer forint. (magyari) Bölcsődében (is) a Bay Zoltán A hétfői — szokásosnál rövi- debb — képviselő-testületi ülésen Helm Lászlóné és dr. Miklós Pál fideszes képviselő mandátumáról való lemondá­sa mellett több, érdekes hatá­rozatot hozott a gyulai képvi­selő-testület. Két indítványt sürgősséggel tárgyaltak. A 44- es út melletti kerékpárút építé­sére pótköltségvetésként 1 millió 990 ezer forintot sza­vaztak meg, a szakmunkás- képzőbe érkező angol tanár ré­szére pedig egyéves időtar­tamra kiutaltak egy lakást. A testület elfogadta az óvo­dák, illetve a nevelési tanács­adó működéséről és gazdálko­dásáról szóló beszámolókat. A nevelési tanácsadó vezetői tisztére kiírt pályázat elbírálá­sa D. Nagy Anikónak kedve­zett: öt évre nevezték ki. A 4. számú általános iskola igazga­tói feladatainak ellátásával — a tantestület véleményével ta­lálkozva — egy évre Gógné Kiss Ibolyát bízták meg. A jegyzőnek személyi bért állapított meg a testület. (Azért kellett a képviselőknek dönteniük e kérdésben, mert a javasolt bér jóval meghaladta a köztisztviselői törvényben megállapított maximumot.) A képviselők valamennyien egyetértettek az előterjesztés­sel, így a jegyző új illetménye — március elsejétől, vissza­menőleges hatállyal — 100 720 forint. A képviselők az elidegenítésből kizárt há­zingatlanokról szóló rende- letüket gyakorlatilag kiter­jesztették a nem lakás céljára szolgáló, önkormányzati tu­lajdonú ingatlanokra. A Bay Zoltán nevét viselő középiskola ideiglenes elhe­lyezéséről határoztak — im­már sokadjára. Július húszadi­kától a munka melletti képzés osztályai a főiskola második emeletén, a szakiskolai osztá­lyok és az érettségire épülő képzés osztályai a Karácsony (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents