Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-20 / 167. szám

Hárommilliárd forint sorsáról Több mint 3 milliárd forintos beruházásról döntött az Érdek­egyeztető Tanács Munkaerő­piaci Bizottsága tegnapi ülé­sén. Az összegből — amely­nek felét a Szolidaritási Alap­ból fedezik, másik felét pedig a tervek szerint kölcsönként az Európai Fejlesztési és Újjáépí­tési Bank folyósítja — korsze­rű számítógépes összekötte­tést létesítenek a 192 munka­ügyi kirendeltség és a 20 mun­kaügyi központ között. Ennek révén meggyorsul az álláskí­nálat és az álláskereslet közve­títése. Fogadóóra Dr. Sarkadiné dr. Lukovics Éva országgyűlési képviselő július 23-án, pénteken 14—16 óráig képviselői fogadóórát tart az SZDSZ Kiss Ernő utca 8/1. szám alatti székházában. Európai Demokrata Unió konferenciája Az európai kereszténydemok­rata, konzervatív és néppárto­kat tömörítő Európai Demok­rata Unió (EDU) Antall József kormányfőnek, az MDF elnö­kének meghívására szeptem­ber 1—3-án Budapesten tartja évi pártvezetői konferenciáját —jelentette be sajtótájékozta­tón Csóti György, a konferen­cia szervező bizottságának magyarországi elnöke. Nincs „titkos terv” Nem készült minisztériumi tervezet a Magyar Állami Né­pi Együttes felszámolásáról, illetve a Budapest Táncegyüt­tessel történő összevonásáról — mondta Erkel Tibor, a Mű­velődési és Közoktatási Mi­nisztérium színházi osztályá­nak vezetője tegnap, a Tánc- művészeti Tanács zárt ülése után. Az állítólagos tervekről a közvélemény — és az érintet­tek is — a Magyar Nemzetben tegnap megjelent írásból sze­reztek tudomást. Napirenden a szúnyoginvázió A sarkadi városatyák ma dél­után rendkívüli testületi ülést tartanak, amelyen elbírálják az Ady Endre Kísérleti Közép­iskola megüresedett igazgatói állásának betöltésére érkezett pályázatot. Az ülésen kerül megvitatásra a gyulai tűzoltó­ság támogatási kérelme is. A napirendek között szerepel még egy fontos kérdés, amely mostanában mindennél job­ban izgatja a város lakosságát. Ez pedig nem más, mint a te­lepülést ellepő szúnyogok léte avagy nem léte. Mint a testüle­ti ülésre szánt írásbeli anyag­ból kiderül, a gond csak annyi, hogy míg a szóban forgó rovar „léte” ingyenes, addig a „nem léte”, avagy a garanciás szú­nyogirtás 400 ezer forintba kerülne. Lehet, hogy a sarka- diaknak meg kell szokniuk az együttélés gondolatát? „A GAZDAGSÁG­HOZ A LEGRÖVI­DEBB ÚT A GAZ­DAGSÁG MEGVE­TÉSÉN ÁT VEZET.” (Seneca) Göncz Árpád Orosházán /Folytatás az 1. oldalról) A köztársasági elnök nem tar­totta kizártnak, hogy néhány éven belül a szövetkezetből ki­lépők újra visszalépnének a kö­zös gazdálkodási formába. A nagyszénási program után Göncz Árpád az Orosházi Hun- guard Float Üveg Kft.-nél tett lá­togatást. Itt Együd János terme­lési vezető mutatta be a gyárat, amely a Guardian amerikai ma­mutcég leányvállalata. Az oros­házi gyár 1991 februárja óta üze­mel, s mintegy 125 millió US A- dollár beruházással épült. A ve­gyes vállalat kezdetben 51 szá­zalékban üvegipari művek, 49 százalékban Guardian tulajdon­ban kezdte működését, majd 1992-től teljes egészében ame­rikai tulajdon lett. Dr. Róna Pé­ter, az Első Magyar Befektetési Tanácsadó Rt. elnök-vezérigaz­gatója a tájékoztató után el­mondta, hogy az efféle nyugati orientáció nem kedvez a magyar gazdaságnak. Ezen megállapí­tással GönczÁrpád isegyetértett A Hunguardban tett látogatás után Göncz Árpád dr. Gulyás Mihály polgármesterrel és a képviselő-testület néhány tag­jának társaságában, kötetlen be­szélgetés formájában Orosháza fejlődéséről tájékozódott, p j Üzemlátogatáson az üveggyárban fotó: kovács Erzsébet A nagyvilág elismerése után a szülőváros szeretete Orosháza ünnepelt tegnap; a második hazájában, Spanyol- országban világhírűvé vált fo­tóművészt, Nicolas Mullert, azaz Müller Miklóst, a város fiát köszöntötte 80. születés­napján. Az önkormányzat, a Petőfi Művelődési Központ és a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete szervezte és Fülöp Ilona grafikusművész rendez­te az életműkiállítást abból a száz fotóból, amelyet a mű­vész korábbi látogatásai során a városnak ajándékozott. A születésnapi kiállítás megnyitóján a művelődési központ zsúfolásig megtelt koncerttermében Gonda Gé­za, az egyesület elnöke kö­szöntötte a hazatérő művészt és Göncz Árpádot, a Magyar Köztársaság elnökét. — Kellemes érzés vissza­jönni Orosházára, még kelle­mesebb fiatalkorom emlékei­vel találkozni, és még sokkal kellemesebb egy olyan elszár­mazott művészt üdvözölni, aki fiatalkori emlékeim egyik hő­se volt — mondotta megnyitó­beszédében Göncz Árpád. — Azt hiszem, elég kevés kortár­sunk van most itt, akinek még élménye lehetne a harmincas évekből, amikor Magyaror­szágon feltámadt a szociális lelkiismeret, amikor a szegedi fiatalok egyik csoportja meg­próbálta képpel, szóban, szo­ciológiával feltárni a magyar valóságnak a leginkább felszín alá süllyedt elemeit. Ezek egyike volt Müller Miklós, aki képein örökítette meg a pa­rasztság, a kubikosok életét, a valóságot lírai szépséggel. Ez az ismeret a mi nemzedékünk­ben egy olyan érzést alapozott meg, amitől azóta sem tudunk szabadulni: a felelősségérze­tet azokért, akik nem tudják megvédeni magukat, akikért az egész társadalom felelős. Müller Miklós kénytelen volt Magyarországról kimenni, és valószínűleg ez szerezte meg neki a világhírt. Az itthoniét szerezte meg a hazai szerete- tet. Ám az embernek az igazi elismerés nem a világ, hanem a szülőhazája elismerése. Szívből remélem, hogy Müller Miklós 80 éves korára a világ elismerése után megkapta szülővárosa, hazája szeretetét és elismerését is. A kiállítás megnyitója után a köztársasági elnök találkozott a sajtó munkatársaival. Lapunk kérdésére, hogy miképp véleke­dik világhírű magyar művészek kései itthoni elismeréséről, a következőket válaszolta: —Valóban elég sokan van­nak, gondoljunk csak Bartók­ra, aki szintén a fasizálódó Eu­rópa hideg lélegzete elől me­nekült. Érdekes, hogy anélkül a magyar fotográfus nemze­dék nélkül, amely külföldön vált világhírűvé, modem fo­tográfia nem volna. Müller is ennek a nagy nemzedéknek a tagja, és szervesen illeszkedik a magyar művészettörténetbe, mert egyike volt azoknak, akik a magyar szociofotót megala­pították. Egy országnak a fényvilága letagadhatatlan. S nyilván azokat a témákat vá­lasztotta a művész, amelyek a magyar hangulatot és szemlé­idet örökítik át a távoli tájba. Niedzielsky Katalin „Fény” a Bartók Béla úton Üzletek mennek naponta csőd­be és—ha egy kis túlzással is— óránként nyílnak újak szerte e hazában. Tegnap például Békés­csabán a Bartók Béla út 70. szám alatt Fény Villamossági Kisáru- házat „avatott” az Univerzál. Elődje eddig a Berényi úton, a Ferroglobusnál volt található. — Gondolom nem kis befek­tetés volt elköltöztetni a boltot — szólítom meg Beke Mihályt, az áruház vezetőjé. — Ezzel a beköltözéssel akarjuk megcélozni a lakosságot —kezdi az üzletember —, hiszen talán bizonygatnom sem kell, hogy itt a vasút és az autóbusz­állomás, közel a piac, egyszóval nem kell órákat arra várni, hogy a busszal megközelíthessenek azok, akiknek villamossági al­katrészre van szüksége. — Nagyobb az árukészletük is, mint a régi helyen? — Durván két és fél ezer különféle alkatrészt találnak itt a vásárlók, valóban nagyobb árukészletet, mint a Berényi úton... B. V. A nevét ne feledjék feltüntetni! Szupernagyik kerestetnek Szólítják maminak, nagymamának, nagyanyónak, avagy Klári mamának, Zsuzsi anyónak, nagyinak és kedves mamának—egy a lényeg: az ezerkezű, áldott türelmű, fáradhatatlan, családössze­tartó, béketeremtő' és bölcs tanácsokat adó nagymama valóságos áldás. Szerencsés az a család, amelyben ott nyüzsög két „drága nagymami”. Nos, ó"ket szeretnénk a következő'hetekben bemutat­ni lapunk hasábjain. Várjuk tehát az arcképeket a nagymamákról, természetesen névvel és lakcímmel, pár soros „indoklással” — elsősorban arra vagyunk kíváncsiak, mi az, amiben őa legszuperebb, amit egyedül ő tud. Már ma postára adhatják a fotót—a képeket folyamatosan, a beérkezés sorrendjében közöljük és alkalmanként idézünk a kísérő sorokból is. (Csak jó minőségű fekete-fehér arcképeket áll módunkban elfogadni, és visszaküldeni nem tudjuk.) Kérjük, feltétlenül tüntessék fel a fényképet beküldő nevét és pontos címét is — közöttük ugyanis értékes nyereményeket sorsolunk majd ki. A fotók végső beküldési határideje: augusztus 10. S hogy ki lesz „szupernagyi?’ Ezt olvasóink döntik el. A megje­lent képekkel szavazhatnak, a következő módon: a lapunkból kivágott fotót az alatta szereplő sorszámmal, névvel borítékban küldjék be a következő címre: Békés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Pf. 111. A borítékra feltétlenül írják rá: „Szupernagyi”. Folyama­tosan lehet szavazni, a végső határidő az utolsó fotók megjelenését követő egy hét. Lapunkban mindig előre jelezzük, mikor adunk közre „szupernagyis” fotókat. A beküldött szavazatok alapján díjazzuk értékes jutalommal az első tíz pályázót, s hozzá tízet kisorsolunk azok közül, akikre beérkezik akár egyetlen szavazat is. A napokban egyébként már megkaptuk az első fényképeket, s bizony akad közöttük, amelyen nem találtuk a nagymama nevét, címét, sőt, a kísérő sorokból sem derül ez ki. Ezért külön is kérjük: feltétlenül egyértelműen tüntessék fel a fotó hátoldalán, hogy kit ábrázol a fotó! Melegben nem ér az angol hidegvér? (Folytatás az 1. oldalról) A Szegedi Ügyészségi Nyo­mozó Hivatalai gyulai kiren­deltségén jelentették az esetet. A két verekedő angol kamio- nost vasárnap 17.30-kor dr. Zemplényi László ügyész őri­zetbe vette. Ellenük az eljárást hivatalos személy elleni erő­szak bűntette miatt hétfőn le­folytatta. A két külföldi állam­polgárt és a tanúkat tolmács és ügyvéd jelenlétében hallgatta ki, majd az iratokat további eljá­rás végett a hatáskörrel és illeté­kességgel rendelkező Békés­csabai Városi Ügyészségnek küldte meg. A Békéscsabai Vá­rosi Ügyészség — előrelátható­lag — indítványával gyorsított eljárást javasolva érdemi dön­tésre adja át majd az iratokat a Békéscsabai Városi Bíróság­nak. A két úr pedig őrizetben várja, hogy a bíróság ügyükben döntsön. Béla Vali Lesújtó terméseredmények (Folytatás az 1. oldalról) — A megfelezett termések csak a hiányzó csapadék szám­lájára írhatók? — Részben. A többéves aszályos idő miatt a talajok vízszolgáltató képessége szin­te a nullával volt egyenlő, ugyanakkor a kis- és nagygaz­daságok tőkehiánnyal küsz­ködve vagy elhagyták, vagy csökkentve alkalmazták a mű­trágyát, és a talajelőkészítés­sel is bajok voltak. Ezek együt­tes hatása a már ismertetett terméseredmény. — Becsülhető-e a cukorrépa és a kukorica várható termése? — A cukorrépa helyzete sem rózsás, a barkóinvázió mi­att nagy területek pusztultak ki. A kukoricára is rossz világ jár, mert az aszályos periódus­ban rosszul sikerült a csőkötés. Tehát, e két kultúrából sem prognosztizálható az átlagos felénél jobb termés. —A kevés termés nem jelent felvásárlási árnövekedést? — Az integrátori rendszer­ben rögzített árak vannak. Át­lagban a gabonát 7-8 ezer fo­rintért veszik át tonnánként. Akinek pedig nincs szerződé­se, az kénytelen áron alul is értékesíteni, különösen, ha kölcsöntörlesztése is van. A gazdák kényszerpályán mo­zognak egyrészt a termelésnél, másrészt az értékesítésnél. A zöldborsónál például, amely­nek termelésére 10-12 megyei gazdaság rendezkedett be, a csabai konzervgyár helyzete miatt értékesítési problémák merültek fel. A hűtőház is fize­tési nehézségekkel küzd, mindez nehezíti, illetve 100- 200 kilométerrel arrébb tolja az értékesítési lehetőségeket. —A hallottak se a termelő­ket, se a vevőket nem örven­deztetik meg. — A gazdáknak egyetlen gyógyír a nagy terméskiesés­re, hogy aki igazolja aszályká- rosultságát, az az APEH-nál tízpontos állami támogatást vehet fel. B.S.E. Integetők táborával Szarvasig Tegnap délután rádiótelefonon beszélhettünk Lovász Sándor­ral, a gyulai önkormányzat sportelőadójával, aki a 200 kilo­méteres távon végigkíséri a bé­kéért úszó gyulai csapatot. Mint mondta, nagy szolgálatot tesz a Westeltől kapott rádiótelefon: élő kapcsolatot tarthatnak a csa­ládok. Az úszók és kísérőik pe­dig a legjobbakról számolhat­nak be. Köröstarcsára, amely a kijelölt leghosszabb szakasz volt a maga 33 kilométerével, szombaton este fél 8 tájban ér­keztek meg. A helyi sporte­gyesület fogadta őket a parton, majd 3-400 békefelhíváshoz csatlakozó aláírásával indulhat­tak másnap tovább. Gyomaend- rődre vasárnap délután 5 órakor érkeztek, ahol szakadó esőben Frankó Károly polgármester köszöntötte a csapatot. Itt is szí­vélyes vendéglátással, s újabb 800 aláírással gazdagodtak. A tervezett időnek megfele­lően érkeznek Szarvasra — mondta Lovász Sándor. Az úszók az óránkénti váltást pon­tosan betartják. A víz melege­dett, a meghűlés veszélye nem fenyeget már. Egyébként dr. Szalay László, a kísérő orvos kitűnően ápolja a csapatot. Most inkább a békalencsés víz okoz gondot, de az emiatt élre kerülő motorcsónak megoldja a problémát. A hangulat nagyon jó, igazi csapatszellem alakult ki. Megyénk vízirendészete, a szarvasiak a békési duzzasztótól motorcsónak-kísérettel külön vigyáznak rájuk. Ahogyan fo­gadják a csapatot és a partról integetők táborának figyelme kíséri őket, nagyon jó érzéssel tölt el mindenkit. Sz. M. Sarakba szárítva Nekem ez büdös Végre egyszer sikerült megmozgatni a civil társadalmat, amely meglehetősen nagy részvételi aránnyal voksolt a társadalom- biztosítási és egészségbiztosítási önkormányzat felállítására májusban. Valószínű abból a megokolásból tette, hogy a kor­mány ne garázdálkodjon kontroll nélkül a társadalombiztosítá­si pénzekkel, amelyek hol ide, hol oda folytak, folynak el már évtizedek óta. 1 A parlament határozatot hozott az ügyben, miszerint haszno­sítható állami vagyonhoz kell juttatni a tb-önkormányzatokat. Erre Szabó Tamás privatizációs miniszterünk Téglásról azt „üzente”, nem oda Buda, fityiszt kapnak az önkormányzatok, nem vagyont. Elég lesz nekik a kezelői jog. Ez az üzenet az én olvasatomban azt (is) jelenti, hogy mondhat az országgyűlés amit akar, egy privatizációs miniszter azt tesz, amit akar. A másik már keményebb dolog: valami bűzlik, de nem Dániában, hanem kis hazánkban az állami vagyon kezelése és a privatizációk körül. Ezt nem csak e sorok írója állapítja meg, hanem hangos volt tőle a Parlament is. Úgy látszik hiába, ahogyan azt a legújabban mellékelt ábra is mutatja. Oké, mondja az állampolgár, de hova folynak el az általa befizetett pénzek? Mert erről egyszer (be)vallani kell, ahogyan azt tőle szankciókkal fenyegetve megköveteli az állam. B. Saiti Emese

Next

/
Thumbnails
Contents