Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-19 / 166. szám
1993. július 19., hétfő HAZAI TÜKÖR/SOROZA T HP MES MEGYEI HÍRLAP Öntözik a hibrid kukoricát Határ menti ifjúsági találkozó Ártándon tegnap este befejeződött a határ menti ifjúsági napok péntek óta tartó programsorozata. A magyar—román határ mentén elterülő hajdú-bihari kisközség már harmadik alkalommal adott otthont a találkozónak, amelyet elsősorban a határ két oldalán élő, korábban egymástól szinte teljesen elzárt ifjúság kapcsolatfelvétele érdekében szerveztek. Az idei programokon csaknem ötezer fiatal vett részt, mintegy ezren Románia határ menti településeiről, elsősorban Bihar megyéből ér- •keztek. (MTI) Tojásexport Svájcba Svájcba exportál friss tojást a székesfehérvári Aranybulla Mezőgazdasági Részvénytársaság. A két éve működő, korszerű — az európai közös piaci előírásoknak mindenben megfelelő 4 válogatóban évente 35 millió tojást osztályoznak, csomagolnak a vevők igényei szerint. Elsősorban a nagy áruházláncolatokhoz tartozó boltokba szállítanak itthon és külföldön, legutóbbi üzletkötésük alapján 8-10 millió darabot svájci üzletfeleiknek. ^Ü-közlemény Az ÁVÜ Ipari Privatizációs Igazgatósága cáfolja azt a sajtóban is megjelent feltételezést, miszerint az Autóker és a cukoripar privatizációjakor a vevők még a szerződésben rögzített töredék-vételárakat sem fizették ki — húzza alá az Állami Vagyonügynökség Sajtóigazgatóságának az MTI-hez eljuttatott közleménye. A dokumentum megállapítja: az Autóker Holding Rt.-t az ISP (International Spare Parts) német cég vette meg. A fizetési feltételekben szereplő 4 részletfizetésből az elsőt teljesítették, a további háromra pedig ez év végéig kerül sor. A cukorgyárak esetében ugyancsak fizettek a vevők, mégpedig a szerződésben foglaltak szerint. A Hidasháti Rt. — korábban állami gazdaság — évtizedek óta fontos szerepet tölt be a hazai vetőmagtermesztésben. A részvénytársaság 3 ezer hektáros Bakuczi kerületének termelésében első helyet foglalja el a hibridkukorica-vetőmag előállítása. Az idén is több mint 1300 hektáron termesztik ezt a kultúrát. Az NK XIV-es öntözőfürt elkészültével lehetőség nyílt a rendszeres öntözésre, amit természetesen ki is használnak. A mostani szárazságban folyamatos volt a kerületben az öntözés, így téve biztonságosabbá a termést. Egyébként Az újságokban napról napra olvashatunk rablásról, betörésről és egyéb bűncselekményekről. Vajon romlott-e közbiztonságunk? —kérdeztük Pintér Sándor vezérőrnagyot, az Országos Rendőr-főkapitányság vezetőjét — Az ország közbiztonsága javuló tendenciát mutat. Nemzetközi mércével mérve is elégedettek lehetünk, hiszen Európa államaiban ennek éppen az ellenkezőjét tapasztalják. — Egyre sűrűbben hallunk rablásokról. Ezek száma sem növekszik? — A rablások száma 1992- ben az előző évhez képest nyolcszázzal csökkent! Az idén az első négy hónap statisztikáját ismerjük már, e szerint további 27 százalékos csökkenés tapasztalható. Nem állítom, hogy ez a tendencia az egész évre érvényes lesz, hiszen az erőszakos bűncselekmények többségét általában a nyári hónapokban követik el. Mi számítunk is erre, és minden erőnkkel azon leszünk, hogy az év végét az 1992-es év színvonalán—de ha lehet, még ennél is jobban zárjuk. Még egy adattal büszkélkedhetek: amíg 1991-és 1992- ben csak az esetek 20 százalékát derítette fel a rendőrség, addig az idén már a 49 százalékát. Ez azt jelenti, hogy minden második rablót elfogtunk. A fegyveezekben a napokban folyik a növény címerezése, csaknem négyszáz középiskolás diák rés rablások esetében ez az arány még kedvezőbb, mert ebben a „műfajban” 80 százalékos a sikerünk. — Ez talán Európa-rekord- nak számít? A kontinens valamennyi országában növekedett az erőszakos cselekmények száma, de az elfogottak százaléka nem ilyen magas. Egy másik nyomasztó jelenség a szervezett bűnözés elszaporodása. Mi hogy állunke téren? — A szervezett bűnözés már nálunk is előfordul, de messze nem akkora méretekben, mint egyes külföldi országokban. Ez ellen is fel kell vennünk a harcot, s ez új feladat számunkra. Mégis biztos vagyok abban, hogy a rendőrség e téren is felülkerekedik majd. —A szervezett bűnözés egyik formája a kábítószer-csempészés... — Tudomásul kell vennünk, hogy az Európába tartó csempészútvonal — érthető okok miatt — a Balkánról északabbra tolódott. Eddig még szerencsések voltunk, mert a határon több alkalommal is 5—10 kilós tételeket sikerült elfognunk. —Arról nincs adatunk, hogy mennyi kábítószert sikerült átutaztatni az országon? — Erre csak következtetni tudunk. Szerencsére ritkán fordul elő, hogy valamelyik szomdolgozik a kerülethez tartozó földeken, a kukoricásban. szédos országban olyan nagyobb tétel kábítószert foglalnának le, amelyik bizonyíthatóan hazánkon keresztül került tovább. — Mit tehet a rendőrség a kábítószer-fogyasztás megfékezésére? —Nagyon sokat. Kaliforniából behoztunk egy módszert, amit DADA-programnak nevezünk, mert ez a dohányzás, az alkohol, a drog és az AIDS elleni küzdelem programja. Ez a pszichológusok által felállított feladatsor nemcsak a rendőrség számára tartalmaz feladatokat, hanem együttműködést feltételez a szülőkkel és a pedagógusokkal is. Gyermekeinket az óvodás kortól a felnőtt korig igyekszik végigkísérni. Számítunk a lakosság közreműködésére is: jó volna, ha jeleznék a veszélyeket a rendőrség illetékeseinek. Meg kell tanulniuk, milyen jelek alapján lehet felismerni az alkoholistákat, a kábítószereseket, fontos volna, hogy a szülők is megtanulják, milyen jelek mutatják egyértelműen, ha gyermekük valamilyen formában találkozott a drogokkal. De nagy felelősség hárul a pedagógusokra is. Ezért most elsősorban velük szeretnénk a DADA-programot megismertetni. (koós) Ferenczy Europress —sz— A mesterséges csapadék a biztonságosabb termést szolgálja FOTÓ: FAZEKAS FERENC Minden második rablót elfognak Szerelem és halál 1. A méregpohár Megrázó esemény tartotta izgalomban Bács-Kiskun megye K. városát, amikor 1970 októberében elterjedt a híre annak, hogy a 38 éves férfi nem természetes halállal halt meg, hanem a felesége megmérgezte. A férfi osztályvezető volt egy vállalatnál, a feleség pedig a helyi kórházban dolgozott. Mindenki úgy tudta, mert a látszat ezt mutatta, hogy kiegyensúlyozott, boldog házasságban élnek, szeretettel nevelik két gyermeküket. A hírt megerősítette, sőt egyértelművé tette az a tény, hogy a fiatalasszonyt letartóztatták. A nyomozás során, majd a bíróságon valóban meglepő dolgok derültek ki. — Alig voltam tizenhat éves, amikor megesküdtünk. A szüleim nagyon ellenezték a házasságot, mert a férjem nem a legjobb családból származott. nem anyagi, hanem erkölcsi értelemben. Az apja ugyanis ivott és rendszeresek voltak a nagy veszekedések náluk. De mindenki csodálkozott, amikor még öt, tíz év múlva is boldogan éltünk együtt, nem volt semmi probléma — vallotta az asszony a büntetőtanács előtt. Két kislányuk született. Az egyik tizenhárom, a másik tízéves volt az eset idején. A munkahelyükön mindkettőjüket megbecsülték, szépen kerestek. Ezért is volt az, hogy a férj halála, az asszony letartóztatása mindenkit megdöbbentett. . — Talán két éve, hogy egy fiatal lány került a férjem osztályára. Ázelőtt sem néztem jó szemmel, hogy huszonöt asszonnyal, lánnyal dolgozik együtt, ő a főnök, de konkrétan semmit sem tudtam, sőt teljesen megbíztam Bélában. Ezzel a lánnyal azonban nagyon közeli kapcsolatba került, s a többieknek is feltűnt, mennyire kivételez vele. Nem bírtam tovább és szóvá tettem, amit beszélnek. Erre, teljes megdöbbenésemre, pofon vágott, majd bocsánatot kért. Ezt követően viszont rendszeresek voltak a veszekedések közöttünk, de többször nem ütött meg. Látszott rajta, hogy tőlem eltávolodott. Már rendszeresen későn járt haza, s én tudtam, bár nem kémkedtem utána, hogy mindig a másikkal, a fiatalabbal van. Viselkedése megváltozott, a gyerekekkel nem törődött, kerülte őket, nehogy megkérdezzenek valamit. Mindez annyira elkeserített, hogy elhatároztam: végzek magammal — sorolta az asszony a bíróság előtt. Az öngyilkossághoz szükséges mérget nem volt nehéz beszereznie a kórházban. De mégsem erre gondolt elsősorban, hanem úgy tervezte, kilesi vetélytársnőjét, leönti sósavval, majd megissza a ciánt és önmagával is végez. Később a sósavról lemondott, mert átgondolta, hogy a leön- tés után őt rögtön megfognák és nem volna ideje arra, hogy a ciánt megigya. De inkább az vezérelte: ő meghal és a férje hadd legyen boldog azzal a „másikkal”. Az élet nagy rendezőmestere, a véletlen azonban közbeszólt és mindent teljesen átforgatott. Október 27-én este a férj megint későn ért haza. Emiatt veszekedés támadt, s az asszony kiment a konyhába. Kivett egy kispoharat a szekrényből, beleöntött néhány csöpp ciánt, majd hozzáfogott teát főzni. Úgy tervezte, teával keverve issza meg a mérget. Néhány perc múlva megjelent a konyhában a férj, elővette a pálinkásüveget és a kispohár- ba öntött belőle. Nem vette észre a benne lévő ciánt. Az asszony ezt látta, s átfutott az agyán, miért ő haljon meg, mikor’nem ő a „bűnös”? Nem szólt a férjének, aki viszont egy hajtásra kiitta a méregpoharat. Másodpercek alatt elvesztette az eszméletét. — Én ekkor teljesen kétségbe estem, mentőkért telefonáltam és vele mentem. De az orvosoknak nem mondtam meg, hogy mi történt, csak azt válaszoltam: pálinkát ivott. Attól tartottam, hogy kiderül a dolog. A dolog természetesen így is kiderült és a boncolóorvosnak nem volt nehéz megállapítania, hogy mitől halt meg a harmincnyolc éves férfi... A megtörtségében is szép, szőke asszonyt a megyei bíróság 12 évi börtönre ítélte. GálSándor (Folytatjuk) A gazdasági kamara felmérése Mit várnak az államtól a vállalkozók? A Magyar Gazdasági Kamara évente felmérést készít arról, hogyan ítélik meg a vállalkozók az adott időszak gazdasági helyzetét., Legutóbbi felmérésük alapján több figyelemre méltó megállapítást és javaslatot tettek. Az már most látható, hogy a jelenleg érvényesülő rövid távú gondolkodás vagyonfeléléshez vezet. A gazdaságélénkítés tehát nem képzelhető el hosszú távú elképzelések nélkül — derül ki a vállalkozói véleményekből. A gazdasági élet szereplőit távlati tervek készítésére viszont csak megfelelő közgazdasági feltétel- rendszer és jogi szabályozás ösztönözheti. Ezek kidolgozását, megteremtését a kormánytól várják a vállalkozók. A csődtörvénnyel kapcsolatban az az igény, hogy az állam tulajdonosi felelősségét érvényesítse saját vállalatainak felszámolása során is. Vagyis a hitelezők követeléseit akár a költségvetésből is elégítse ki. A kamara azt várja az államtól, hogy a rohamosan növekvő regionális különbségeket összehangolt ipar- és terület- fejlesztéssel, valamint regionális fejlesztési programok finanszírozásával csökkentse. A főként a bányászat és a kohászat területén működő kiemelt ipari nagyvállalatok helyzetének megoldására javasolják az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁV Rt., illetve ÁVÜ munkájának azonnali összehangolását. Sürgeti a kormányzatot, hogy — a tulajdoni és szervezeti formától függetlenül — adókedvezményekkel és hitelekkel támogassa a lakásépítést és az idegenforgalmi beruházásokat. Mivel a közösségi feladatokból egyre több hárul a területi és gazdasági önkormányzatokra, a kamara javasolja, hogy a központi költségvetés ennek megfelelő arányban engedje át adóbevételeit az önkormányzatoknak. A költségvetés kiadásaiban sokkal nagyobb súllyal kell a jövőben szérepelnie az infrastrukturális beruházásoknak, az állami megrendeléseknek és a gazdálkodók megerősítését, tőkeellátottságát szolgáló összegeknek. Ugyanakkor a költségvetési bevételek megtervezésekor a kormánynak le kell számolnia minden olyan megoldással, amely a jövedelmek megcsapolásával jár. Az újabb adók vagy adóemelések, a járulékok ugyanis a belső kereslet szűkülését eredményezik, s így a gazdaság élénkítését gátolják. A privatizáció legnagyobb hibájaként említik, hogy még mindig nem sikerült tisztázni olyan alapkérdéseket, mint hogy kinek, mit és hogyan adjunk el. A kamara szerint a tulajdonváltás önmagában nem garancia a cégek, gyárak, vállalatok gazdaságos működésére, a döntések meghozatalánál elsősorban a működőképes fenntartását, illetve javítását kell mérlegelni. Ennek jegyében főként a beruházási és fejlesztési lehetőségeket, a foglalkoztatottságot, a hazai beszállítói és felhasználói környezetre gyakorolt hatásokat, a nemzetközi munkamegosztásba való egyenrangú bekapcsolódás esélyeit kell tehát számba venni. Az ár, a privatizációs folyamat gyorsasága és a vásárló nemzetiségi hovatartozása csak a másodlagos szempontok között jöhet számításba. A kamara felhívja a pártok figyelmét arra, hogy — a közelgő választásokra tekintettel — fordítsanak fokozott figyelmet a gazdaság depolitizálásá- ra, választási küzdelmükbe ne vonják be a termelő vagy a szolgáltató szféra képviselőit. Ez ugyanis megzavarja a gazdaság működését. D.Zs.,FEB A nyugtaadás kötelező
