Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-19 / 166. szám
1993. július 19., hétfő NAGYVILÁG •q Bll m àBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP HÍRÍPLlSZ Befagyasztani a béreket A német ipari körök két vezető egyénisége azt javasolta a kormánynak, hogy jövőre fagyassza be a béreket az idei szinten, és hosszabbítsa meg a munkaidőt. A Bild am Sonntag tegnapi számában megjelent interjújában Hans Peter Stihl, a német kereskedelmi kamara elnöke úgy nyilatkozott, hogy csak ezzel fordíthatják vissza a kedvezőtlen folyamatokat és lendíthetik fel a gazdasági életet. ¥ Valahonnan nagyon ismerősen cseng ez a szöveg a magyar fülnek, s ha még azt is hozzátennék, hogy a nyugdíjkorhatárt fokozatosan ki kell tolni, akkor már teljesen honi nyilatkozat is lehetne. Bár ami a béreket illeti, az ittenieket a német szintre fagyasztani nem is lenne olyan rossz ötlet. Valaki igazán megvalósíthatná ezt a „csekélységet”! M.B. Megkezdődött a Duna blokádja Belgrádban, a zimonyi kikötőben tegnap délben megkezdődött a Duna blokádja. A szervezők bejelentették, hogy a „békés eszközöket” alkalmazó blokád első tíz napjában a külföldi hajók csak a blokád szervezőinek engedélyével haladhatnak itt át, míg az azt követő tíz napban már csak azok a hajók közlekedhetnek, amelyek kötelezettséget vállalnak arra, hogy visszafelé agy jugoszláv hajót is kijuttatnak a Duna jugoszláv szakaszáról. — Ha a blokád első húsz napja után nem enyhítik vagy nem szüntetik be a Jugoszlávia elleni igazságtalan embargót, akkor a folyó blokádja teljessé válik — jelentette be a „Blokáddal a blokád ellen!” nevű akció egyik főszervezője, Radomir Smiljanic. Smiljanic azt is elmondta, hogy a külföldi hajók legénységének felhívást adnak majd át. Ez egyebek mellett leszögezi: Szerbia nem fogadja el a Balkán afrikanizá- cióját, s nem engedi, hogy a rasszista világ győzedelmeskedjen és elvegye Szerbia szabadságát. A délben kezdődő blokád alkalmából mondott beszédek meglehetősen nacionalista hangot ütöttek meg. A szónokok egymást túllicitálva ostorozták az európai és főleg német „rasszizmust”, amely eltökélte magát az ortodox szerb nép megtörésére. A felszólalók a mai német külpolitikát a hitleri korszak expanzionista politikájával tették egyenlővé, de kijutott Magyarországnak is, amely más államokhoz hasonlóan „fegyverrel látta el Horvátországot”. Az egyik felszólaló egy mondatában így foglalta össze céljait: „nem engedjük meg a térség germa- nizálását, magyarizálását és iszlamizálását”. A felszólalók azt is hangoztatták, hogy már megszületett a blokád első eredménye: a szerb nép az utóbbi években soha nem volt ilyen egységes, mint most, hiszen mindenki támogatja a szerbek ellenlépéseit. A többezres tapsoló közönség azt is megtudhatta, hogy nem lehet legyőzni az egész világon — így a kanadai eszkimók és indiánok között is — jelenlévő ortodox vallást. Harcok Szarajevónál Csurkin: „Nem kerül sor katonai akcióra” Vitalij Csurkin orosz külügyminiszter-helyettes, délszláv különmegbízott a krajinai szerb vezetőkkel folytatott tárgyalásai után kijelentette: meggyőződése, hogy nem kerül sor katonai akciókra a maslenicai híd megnyitása miatt. Csurkin szerint nagy előrelépést jelentene a Horvátország és Krajina közötti problémák megoldásában, ha Horvátország beleegyezne csapatainak a megszállt krajinai területekről való visszavonásával kapcsolatos megállapodás végrehajtásába. A boszniai szerb egységek nagyszabású támadást indítottak a szarajevói repülőtér köz- vetlén közelében lévő igmani domboknál. A szerb offenzíva kiindulási pontja az egy héttel ezelőtt elfoglalt Tmovo volt, az igmani domboktól nyugatra felvő Hadzici felől pedig harckocsik támadták a bosnyák erőket. A magyar kisebbségek problémájáról Rendőrségi erőszak Az azerbajdzsán rendőrség erőszakkal fojtott el egy tűnte- * tést az ellenzéki Azerbajdzsá- ni Népfront székháza előtt, ahol Abulfaz Elcsibej elnök mintegy 1500 támogatója gyűlt össze. A karhatalom behatolt a szervezet székházába, bántalmazta és őrizetbe vette a mozgalom több tisztségviselőjét. 16 személy életét vesztette, 50 pedig megsebesült Agdam térségében egy örmény tüzérségi támadás következtében. Merénylet kézigránáttal Egy személy életét vesztette, s legalább ketten megsérültek, amikor ismeretlenek kézigránátokat dobtak három szállodába pénteken este a törökországi Antalya üdülő külvárosában. Az áldozatok mindegyike török állampolgár. A hatóságok szerint a most felrobbant kézigránátokat a Kurd Munkapárt (PKK) nevű szeparatista kurd fegyveres mozgalom használja. Nő az áldozatok száma Már 173 halottat találtak mega hétfői japán földrengés által elpusztított területen, az eltűntek száma pedig 80. Az áldozatok többségét Okusiri üdülőszigeten fedezték fel. A hétfői rengés elérte a Richter-skála szerinti 7,8-as erősséget, s az általa keltett szökőár — amely percekkel a földmozgás után érte el Okusirit — a tokiói egyetem kutatói szerint 30,6 méter magas hullámokat vert. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek Öt teljes oldalon közöl igen alapos riportot a magyar kisebbségek problémájáról a népszerű francia hetilap, a Le Point. Különtudósítója, Dominique Audibert — aki Liszkai László közreműködésével készítette el „A magyarok a történelem száműzöttei” című írását — átfogó képet igyekszik adni a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar nemzetiség gondjairól, álláspontjáról, a magyar- országi véleményekről, a kérdés nemzetközi kihatásairól. „Politikai problémát jelent Magyarország számára, ahol alig egy évvel a választások előtt a hatalmon lévő párt, az MDF növelte meg a tétet. Politikai probléma azonban egész Európa számára is, mivel ez az újabb nemzetiségi kérdés hozzájárul az újabb válság lehetőségéhez, közvetlenül a jugoszláv katlan szomszédságában. Egyelőre — egyelőre? — nincs etnikai tisztogatás a magyarok ellen. De a minden oldalon megmutatkozó nacionalista fogadkozások, a mindmáig meg nem emésztett határ- problémák idegesítően idézik fel a jugoszláv színképet, nem is szólva a történelem emlékének súlyáról a térségben, ahol az egykori magyar uralom csupán jó emlékeket hagyott maga után” — írja a cikk. Emlékeztet arra is, hogy a kérdés a francia kormányt is foglalkoztatja: az előző védelmi miniszter, Pierre Joxe külön csoportot hozott létre a minisztériumban az ügy esetleges kockázatainak elemzésére, újabban pedig a francia külügyminisztérium egyik elemző és előrejelző szakértője terjesztett elő jelentést, többhetes helyszíni tanulmány után. „Diagnózisának lényege: rövid távon nem várható fellángolás, de ez olyan veszélyes terület, amelyet figyelemmel kell kísérni” — hangoztatja a Le Point Írása. A hetilap különtudósítója ismerteti — Entz Géza államtitkár nyilatkozata alapján — a magyar álláspont legfontosabb elemeit, majd sorra veszi a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek helyzetét, mindenütt megszólaltatva jelentős képviselőiket. A vajdasági magyarság problémái közül a lakosság elmenekülését, a szerb betelepítéseket ismerteti részletesebben. A szlovákiai magyarság helyzetéről írva megemlíti a közigazgatási körzetek tervezett átalakítását, a magyarellenes megnyilvánulásokat, a Szlovákia Európa Tanács-beli tagsága körüli vitát. „Egyelőre még semmi tragikus sem történt, de a rossz légkör mindegyik táborban megerősíti a régi előítéleteket” — hangoztatja a szerző. A romániai magyar kisebbségről szólva leszögezi, hogy a kétmilliós magyar nemzetiség a legnagyobb kisebbség Közép-Európában, s itt van a legnagyobb fenyegetés arra, hogy a kultúrák, a nacionalizmusok összecsapása a legerőteljesebb lehet. Szól a román vezetés magyarellenes vádjairól, a kétoldalú szerződés körüli vitáról. „Budapesten, Bukarestben, Bratislavában, a térség valamennyi illetékes hivatalában összekulcsolt kézzel imádkoznak azért, hogy a jugoszláv vírus ne lobbantsa lángra a magyar kisebbségek ügyét” — írja a Le Point cikke, idézve egy magyar diplomata megállapítását: a kisebbségek az ostromlott vár szerepében érzik magukat, minél inkább fenyegetettnek látják helyzetüket, annál inkább magasabbra emelik követeléseiket, s annál inkább gyanúsíthatják őket a lakóhelyükül szolgáló országokban szeparatista törekvésekkel. Mielőtt még átmenne... ...jó lenne, ha vége lenne. A kép valahol Boszniában készült archív fotó Névhasználat Meciar levele a szlovák államfőhöz A szlovák kormányhoz közelálló Republika szombati számában közzétették annak a levélnek a teljes szövegét, melyet Vladimír Meciar pénteken juttatott el Michal Kovác köztársasági elnökhöz. A kormányfő ebben részletesen megindokolja, hogy miért nem írta alá a névhasználatról szóló törvényt és azt is, hogy szerinte milyen hiányosságok indokolják a törvény újratárgyalását. Vladimír Meciar egyebek között azt hiányolja, hogy a törvény nem rendelkezik arról, milyen nevet viseljen az a gyermek, akinek mindkét szülője ismeretlen. Kifogásolja, hogy a névhasználatról szóló törvény megszabja ugyan az idegen nyelvű női vezetéknév nem szlovák nyelvű feltüntetését és használatát, de nem rendelkezik arról, hogy ezt a polgár szubjektív jogának, vagy az államigazgatás jogának tekinti-e: így nem egyértelmű, hogy az államigazgatásnak jogában áll-e máshogyan dönteni. Az államfőhöz címzett levél további részleteiből az derül ki, hogy a kormány — „noha a nemzetiségi jogok kiterjesztésének szándékával tette meg javaslatát” — aggódik, mert a jogalkalmazás nem egyértelműen tisztázott gyakorlata során további félreértések adódhatnak. Ezek elsősorban abból származhatnak, hogy a szlovák nyelvben nem létező írásjeleket tartalmazó idegen nevek bejegyzésénél az illetékes hivatal nem igazodhat egyértelműen a törvényhez, amelynek megfogalmazása nem fejezi ki kellő egyértelműséggel a törvényhozó szándékát. A szlovák kormányfő levelében hangsúlyozza, hogy például a roma nyelv helyesírási szabályzata híján, vagy a cirill betűkkel írott neveknél és hasonlóképpen „a magyar nyelvben előforduló írásjelek” esetében a törvény alkalmazása során problémák adódhatnak. Hozzáteszi: előfordulhat például az, hogy egy vietnami népcsoporthoz tartozó személy kérheti nevének vietnami betűkkel történő bejegyzését. Hasonló helyzet állhat elő az orosz, az ukrán és a ruszin személyek esetében is. „A Szlovák Köztársaság kormánya ezért azt tartja helyesnek, ha a törvényhozó a törvény szövegezésében szándékát pontosan fogalmazza meg, s ily módon előzze meg azokat a lehetséges félreértéseket, melyek a jövőben, az 1993. október 1-től életbe lépő törvény alkalmazása során, a hivatalos kapcsolatban, vagy a vezeték- és keresztnevek nyilvános használata során adódhatnak” — szögezi le kormánya álláspontját az államfőhöz írott levelében Vladimír Meciar. Egyelőre nincsenek értesülések arról, hogy Michal Kovác elnök mikor és hogyan dönt az ügyben. Ki kit fenyeget Zentán? „A vajdasági magyarok fenyegetettségét bizonygató, gyakran előrángatott tézisek hamisak, céljuk a nacionalizmus felélesztése és a jelenlegi helyzet megváltoztatása. Sőt Zentán, ahol a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) jutott hatalomra, egyre inkább a szerbek fenyegetettségéről lehet írni” — állítja tegnapi számában a Dnev- nik című újvidéki lap. Az újság zentai tudósítója szerint az ön- kormányzati választásokon hatalomra jutott VMDK aktivistái fáradhatatlanul igyekeznek megvalósítani „Ágoston András és követőinek” hármas autonómia tervét, s a helyi szerbek kénytelenek voltak egyesületbe tömörülni érdekeik védelmezé- sére. A zentai körzetben élő lakosok 81,6 százaléka magyar és csak kilenc százaléka szerb — írja a lap, majd megállapítja, hogy a 29 önkormányzati helyből a magyarok érdekvédelmi szervezete 26-ot szerzett meg. A Dnevnik szerint a hatalmon lévő VMDK nemzetiségi alapon osztogatja az önkormányzati állásokat és sorra bocsátja el a szerbeket, sőt azokat a magyarokat is, akik nem csatlakoztak a VMDK-hoz. Tudjman pontonhidat avatott Franjo Tudjman horvát elnök tegnap délután megnyitotta a maslenicai pontonhidat. A Horvátország déli és északi részét összekötő ideiglenes híd 279 méter hosszú és két forgalmi sávból áll. A megnyitó ünnepségen horvát jelentések szerint részt vettek a Zágrábban akkreditált nagykövetek, s 170 újságíró tudósított az eseményről. A krajinai szerbek által is magukénak követelt területen lévő maslenicai híd és a zadari repülőtér megnyitását az a szerb—horvát egyezség tette lehetővé, melynek értelmében a horvát rendőrség és hadsereg július végéig kivonul a térségből és helyüket az ENSZ béke- fenntartóinak adják át. A megegyezés értelmében a hidat és a repülőteret csak a polgári szervek és magánszemélyek használhatják, A szerbek és a horvátok most arról is megállapodtak, hogy a jövő héten tárgyalásokat kezdenek a krajinai háború beszüntetéséről. Boszniát feloszthatják Amennyiben a bosnyákok továbbra is ellenzik az ország felosztását, Bosznia területét teljesen feloszthatják Szerbia és Horvátország között — jelentette ki a The New York Timesnak Radovan Karadzic, aki arról beszélt, hogy nem fogadhatják el az egységes államot, mert a bosnyákok magas születési arányszámukkal 5 éven belül többségbe kerülnének az országban. Mindennap feladhatja ü? 441-311 hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen és telefonon is feladhatja 8—16 óráig.
