Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-16 / 164. szám
1993. július 16., péntek HÁLÓ A telefondoktor jelenti: Lelki egészségünkért 2. Mint tudjuk, a fejlődés feltételei részben bizonyos adottságok (ezen belül idegrendszeri, illetve pszichikus adottságok), részben a megfelelő környezet, illetve a környezeti hatások. A környezeti hatások a belső adottságokon, feltételeken keresztül hatnak. Amennyiben a kettő között nincs bizonyos megfelelés — ha a gyermek belső fejlettségi szintjéhez képest a külső hatások inadekvátak: túlterhelésként hatnak vagy alulterhelők —, a fejlődés nem következik be. Sőt, miután a szervezet s a funkció között kölcsönhatás áll fenn, a túlterhelés esetén idegrendszeri zavarok (pl. neurózis) jöhetnek létre. Mind a túlterhelés, mind az alulterhe- lés gátolja tehát a személyiség megfelelő fejlődését, s ezáltal akadályozza az említett harmónia, a lelki egészség létrejöttét. Sőt, nemcsak gátolja, hanem úgynevezett pszichohi- giénés problémákat is okoz. A beiskolázási vizsgálatok legfőbb feladata a gyermek különböző területeken való fejlettségi szintjének megállapítása annak érdekében, hogy a kapott vélemény alapján biztosítani lehessen a további leg- adekvátabb fejlesztő hatásokat. Ezért másodlagos csupán az iskolaérettség értelmezésében az iskolai követelményekhez mért megfelelni tudás. Lényegesen fontosabb — mondhatni elsődleges — jelentősége az, hogy az iskolaérett gyermek személyiségének különböző területein biológiai életkorának megfelelő szinten áll. (Szinte azt mondhatnánk, „függetlenül” az iskolai követelményektől.) A különböző területeken elért megfelelő fejlettség miatt képes azután — másodlagosan, mintegy következményként — megfelelni az iskolai követelményeknek. De csak akkor, ha az iskola követelményei figyelembe veszik a gyermek életkori sajátosságait, a beiskolázási korra jellemző fejlettségi szintet. Az ezt figyelmen kívül hagyó, irreális iskolai követelmények esetében az egyébként iskolaérett gyermek is csődbe jut a tanulás terén. Ezt a jelenséget relatív iskolaéretlenségnek nevezzük. Az iskolaérettségi vizsgálat részben azzal védi a gyermekek lelki egészségét, hogy kiszűri az iskolaéretleneket, akik számára az iskolai követelmények különböző okokból túlterhelést jelentenének. Ha nemcsak felmenti őket, hanem korrekciós osztályokba javasolja, illetve — tágabb értelemben — megfelelő, teherbíró képességükhöz mért fejlesztő foglalkozást is biztosít számukra, edzi is őket. Ezáltal fokozatosan növeli, fejleszti teherbírásukat. Ezek az első lépések a pszichés önvédelem kifejlődése terén is, elsősorban azáltal, hogy megtanulják elviselni az esetleges kudarcokat. Ebben segítségükre van, hogy a kudarcokat nagymértékben kompenzálják azok a sikerélmények, amelyek elérését lehetővé teszik az erejükhöz mért feladatok, elmaradásukat messzemenően figyelembe vevő módszerek, s a legkisebb eredményt is méltányoló pedagógusi elismerés. A jól végzett beiskolázási vizsgálat eredményeként tehát minden gyermek — a fogyatékos is — megtalálja a számára legmegfelelőbb fejlesztő formát. Elmaradnak az egyébként már a tanév kezdetén bekövetkező iskolai kudarcok. A kudarcélmények hiánya, amely a sikeres indulást jellemzi, pozitív módon kihat a gyermekek egész további fejlődésére. Mindez biztosítéka a harmonikus személyiség kifejlődésének, s egyik megalapozója a lelki egészségnek. Az iskolaérettségi vizsgálatok legfőbb feladata a gyermek különböző területeken való fejlettségi szintjének megállapítása FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER tRfe MEGYEI HÍRLAP Pályázat a gyermekek nyári üdültetésére A Központi Ifjúsági Alap (KIA) a gyermekek és a fiatalok nyári, szervezett üdültetési és táborozási gondjainak enyhítésére pályázatot írt ki. Az elkülönített pénzkeretből elsősorban a halmozottan hátrányos helyzetű és a határon túl élő gyermekek táboroztatását támogatják, de segítséget kapnak a munkanélküliség szempontjából kiemelten hátrányos térségek fiataljai és a szakmai táborok szervezői is. A pályázatokat a KIA Tárcaközi Bizottsága bírálja el. Hatszáz kilométer tolószékben Új rekordot állított fel szombaton egy 53 éves mozgásképtelen francia férfi: 600 kilométert tett meg 62 óra alatt tolószékben. A gerincsérülése miatt tolószékhez kötött Roger Philibert — maratoni futók egy csoportjának kíséretében — három álló napon át keresztül-kasul kocsi- kázott tolószékében Lyon környékén. Éjszakánként mindössze 3-4 óra alvásszünetet tartott, nappal pedig egész rövid ideig állt csak meg, hogy egyék valamit. Célját, hogy 60 óra alatt tegye meg a hatszáz kilométert, egy közbejött vihar miatt nem tudta elérni. A szombaton este véget ért hatszáz kilométeres utat egy jótékonysági intézmény szervezte, amely rendszeresen gyűjtéseket rendez a csontvelő-megbetegedések okai kutatásának finanszírozására. A munkahelyi baleset következtében 26 éves kora óta béna Philibert 1992. júliusban már öt nap alatt megtette tolószéken a Lyon és a dél-francia- országi Montpellier közötti 435 kilométeres távolságot. Öngyilkosságok Franciaországban Évente több mint 11 ezer ember vet véget önként életének Franciaországban, ezzel az öngyilkosság adja a halálokok két százalékát. Ézt a kormány tanácsadó testületé, a gazdasági és szociális tanács egy most elkészült tanulmánya ismerteti. Bár Franciaország az ön- gyilkosságok számarányát tekintve a nemzetközi statisztikák közepén van, a tanács mégis azt javasolja, hogy a közegészségügyi szervek fordítsanak nagyobb figyelmet az öngyilkosságok megelőzésére, az életben maradt öngyilkosjelöltek utógondozására, mert az életet eldobni kívánók fele ismét megkísérli, hogy végezzen magával. A tanács számos javaslata között szerepel, hogy az iskolákban folyó egészségügyi fel- világosító oktatás keretében foglalkozzanak az öngyilkosság problémájával és bővítsék a gondozó szolgálatot, amely elősegítheti, hogy az önpusztítás gondolatával foglalkozók megfelelő lelki segélyben részesüljenek. A szem gyógyítója Elmúlt heti Hálónkban tudósítást közöltünk Zoltai Miklós debreceni jógaterapeuta Békéscsabán megtartott szemgyógyító kurzusáról A tudat gyógyít vagy gyilkol címmel. Azóta több levelet és telefon- hívást kaptunk, amelyekben a természetes gyógymódokkal gyógyító terapeuta címe iránt érdeklődtek olvasóink, amelyet ezúton közzé is teszünk: Zoltai Miklós, 4032 Debrecen, Jerikó u. 14. V. em. 31. Mivel a neves jógamestemek telefonja nincs, így levélben lehet őt megkeresni. A hozzáfordulókat arra kéri, hogy válaszborítékot mellékeljenek levelükhöz, ugyanis havonta több száz levelet kap, s így a posta- költsége nagyon magas; Ellátás helyett szociális segélyen A foglalkoztatási törvény alapján 1991-ben hozták létre az országos munkaügyi szolgáltatási szervezetet. Az elmúlt két évben a munkanélküliség rohamosan növekedett. 1991-ben alig 100 ezer főről 400 ezerre, 1992-ben pedig már közel 700 ezerre nőtt a? ellátásban részesülők száma. — Most milyen tendenciák érvényesülnek? — kérdeztük dr. Bajka Gábort, az Országos Munkaügyi Központ igazgató- helyettesét. — A 2 éves, a másfél éves és az 1 éves járadék folyósítási időszakok végpontjai összeérnek, így rohamosan nő azoknak a száma, akik már nem jogosultak többé a munkanélküli ellátásra. A járadékosok, noha pontosan tudják, hogy meddig jár részükre a segély, erről értesítést is kapnak. Továbbá egy tájékoztatót arról, hogy amennyiben a család jövedelmi helyzete indokolja, szociális segélyt kérhetnek az önkormányzatoktól. —Mennyire tehető a munka- nélküli ellátásból kikerülők száma? — A budapesti és megyei munkanélküli ellátásból kikerültek száma a májusi statisztikai adatok alapján 26 és félezer volt. Ebből Borsod-Abaúj- Zemplén vezet 2894 fővel ( 10,9 százalék), ezt követi Szabolcs- Szatmár 2834 fővel (10,7 százalék) és harmadik helyen áll Budapest 2305 fővel (8,7 százalék). Júniusban 24 032 volt az ellátatlanok száma, amely júliusban 29 374-re, augusztusra 27 529-re, szeptemberben 30 384-re alakul. Utána kisebb csökkenéssel számolunk: októberben 28 240-en és novemberben 24 597-en kerülnek ki a regisztrációból a járadék-folyósítási idő letelte miatt. —A munkanélküli ellátásból kikerülők hány százaléka fordul az önkormányzatokhoz és mennyien kapnak támogatást? — A kikerülők 80-90 százaléka fordul az önkormányzatokhoz a munkanélküliek jövedelempótló támogatásáért. Túlnyomó többségük meg is kapja, amennyiben a család jövedelmi helyzete alapján jogosult rá. Január óta erre a hullámra az önkormányzatok felkészültek, habár nem mindenhol tudják tartani a 30 napos elbírálási időt. — Kik esnek ki a nyilvántartásból? — Azok, akikről értesítés jön, hogy elhelyezkedtek, vagy akik nyugdíjjogosultságot szereznek időközben. Vannak olyanok is, akik inaktívvá válnak, valamilyen megfontolásból kivonulnak a munkaerőpiacról, és így a továbbiakban nem gyarapítják a munkaerőkínálatot. De sajnos szép számmal akadnak olyanok is, akikről semmit sem tudunk, kiesnek látókörünkből. A lejátszódó folyamatnak valószínűleg az lesz a végeredménye, hogy a mai munkanélküliségnek megváltozik a struktúrája: a regisztrált munkanékülieken belül a járadékon lévőknek egyre csökkenő lesz a részaránya, viszont jelentősen nő a szociális ellátásra szorulók száma, és a nem regisztrált munkanélkülieké is. — E veszélyes tendencia kibontakozásának megakadályozására mit tehet a munkaügyi szervezet? —Az ellátás biztonsága mellett fontos lenne elfogadni azt az elvet, hogy a segélyfizető hivatal helyett a munkaerőpiacon segítő, támogató szolgáltatás működjön. A munkanélküliek agy nagy csoportjában (akik állapotukat egyéni és társadalmi veszteségként élik át, s dolgozni akarnak) tudatosítani kell, hogy ■helyzetük csak átmeneti állapot. Nekik intézményesen teremtünk lehetőségeket, hogy újra dolgozhassanak. Fontos feladat továbbá a humán szolgáltatási elemek helyének és szerepének meghatározása a többszintű kirendeltségi modellben. A járadékosokkal, a szociális ellátásban részesülőkkel és a regisztrált ellátatlan munkanélküliekkel külön- külön kell majd foglalkozni. A munkanélkülieknek nyújtható szolgáltatások bevezetésére, fejlesztésére fogunk törekedni azzal a céllal, hogy azok a munkanélküliek is igénybe vegyék (önként regisztráltassák magukat), akiknek járadék nem jár. (MTI-Press) Az oldalpárt szerkesztette: Lenthár Márta A segélyezettek számának gyarapodását iqilyen paragrafus állíthatja meg? archív felvétel
