Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-16 / 164. szám
1993. JÚLIUS 16., PÉNTEK ÁRA: 13,80 FORINT XLVIII. ÉVFOLYAM 164. SZÁM Patay László Munkácsy-díjas festőművész, a Képzőművészeti Akadémia nyugalmazott tanára vezetésével az elmúlt héten megkezdődött Békéscsabán, az új erzsébethelyi templom mennyezetén és falain a szénkontúrokkal már előrajzolt képek festése. A mester négy Barcsay-díjas munkatársa a főoltárképpel már majdnem elkészült, de jól haladnak az oldalfalak képeinek munkálataival is fotó: kovács Erzsébet Gazdakör a maffiák ellen A sarkadiak igazságot akarnak a gabonapiacon A vizsgálat lezárult Orosháza jelenkori történetének szomorú dátuma 1993. március 29. Ekkor égett ki az úgynevezett Tóth-malom. Mi okozta a tüzet? A közelmúltban lezárult vizsgálat szerint súrlódás okozta a malomtüzet. (3. oldal) Cigánybáró Ma este ismét premier lesz a Gyulai. Várszínházban: Johann Strauss Cigánybáró című operettjét láthatja a közönség a Tószínpadon. Szinetár Miklós rendezővel és Leblanc Győző operaénekessel készült interjúnk all. oldalon olvasható. Fesztivál a Tisza mentén A politikai uborkaszezonban, augusztus közepén — ,a szabadelvű körök és liberális klubok kezdeményezésére — fesztivált tartanak a Tisza mentén. Augusztus 15. és 21. között Szatmárcsekétől Szolnokig zajlik majd a Múltunk jövője — Szabadelvűek a népi kultúráért rendezvénysorozat, amelynek fővédnöke Göncz Árpád író, a köztársaság elnöke. A program megszervezését az Európai Magyarországért Alapítvány (négymillió forinttal), valamint a Szabad Demokraták Szövetsége támogatja. Ä fesztivál üzenete az lehet — mondta el a beharangozó csütörtöki sajtóbeszélgetésen a rendezvény kitalálója, Fodor Tamás, Szolnok SZDSZ-es honatyája —, hogy a népi kultúra nem tekinthető politikai kérdésnek. Az SZDSZ egyik legnagyobb hibája — fűzte hozzá —, hogy ez idáig nem dicsekedett el azzal, hogy szereti a népi kultúrát. A sarkadi 48-as gazdakör már több mint egy évszázaddal ezelőtt is létezett. A kör tagjai annak idején Kossuth Lajost választották tiszteletbeli elnökükké. Nem csoda hát, hogy a jelenlegi utódszervezet is méltó szeretne maradni a hajdani hírnévhez. Ezzel indult beszélgetésünk a közelmúltban Dobi Imrével, az idén tavasszal újjáalakult sarkadi gazdakör alelnökével. — Nemcsak formális működést akarunk, hanem egy tényleges érdekképviseletet a tagjaink számára — mondta az alelnök, majd az egyik legaktuálisabb gondjukra terelte a szót: — Szégyen, ahogy a gabonafelvásárló maffiák garázdálkodnak. Semmit sem tesznek, csak kihasználva a parasztok kényszerű helyzetét, olcsón felvásárolják a terményeiket, magtáraikban eltárolják, majd tavasszal, mikor felszökik a gabona ára, méregdrágán eladják azokat. Ezzel sem a magyar gazdaság, sem a termelők nem járnak jól, csupán a maffiák hája növekszik anélkül, hogy a tűző nap kiszívta volna az utolsó csepp erejüket vagy a sok munka tönkretette volna az egészségüket. Szégyen, hogy az elvégzett munkának csupán ennyi a becsülete napjainkban, de még nagyobb szégyen volna, ha mi, a 48-as gazdakör szó nélkül beletörődnénk ebbe. Dobi Imréék úgy tervezik, hogy a kör tagjai számára „kijárják” azt az utat, amellyel megkerülhetik a maffiákat. Szeretnék megszervezni a tárolási lehetőségeket, és szeretnék kiharcolni a „túléléshez” szükséges kedvezményes hiteleket. — Ha ugyanis a termelő nem merülne ki a nyár közepére anyagilag, és tárolni is tudná (Folytatás a 3. oldalon) A magyar csoda Mint aki jól végezte dolgát, fellélegezhet és végre nyugodtan töltheti megérdemelt nyári szabadságát sok képviselő úr és hölgy, hiszen a felelősségteljes törvényhozás gördülékenyen működött, sikerült elfogadtatni a pótköltségvetést, megszavaztatni az oktatási törvényt. A pedagógustársadalomra is nagyon ráférne a pihenés, a megújulás, ám az ő napjaik nem ilyen felhőtlenek, és nemcsak az újdonsült törvények megszületése óta, hanem már hosszú ideje, folyamatosan. Együttérzésem az övéké, a nemzet napszámosaié, megértem aggodalmaikat a közeli, szeptemberi kezdéssel és a távoli jövővel — a jövőnkkel! — kapcsolatban. Mert már-már emberfeletti erőfeszítések kellenek ahhoz, hogy nap mint nap tanítványai elé tudjon lépni az a tanár, az a tanító, akinek a bére méltatlanul, megalázóan alacsony, nem számíthat határozott, előremutató és egységes oktatáspolitikára, tantervre, iskolája működéséhez biztos anyagi háttérre. Aki tanszabadság nélkül, megkötött kézzel kénytelen dolgozni, és gyermekeinek nem ígérhet esélyegyenlőséget. Akinek sztrájkolnia kell, hogy a nemzet jövőjét, fejlődését vagy hanyatlását nagyban befolyásoló oktatás kulcsszerepére a 24. órában egyáltalán ráirányítsa a törvényhozók figyelmét. A tudás és a tehetség megbecsülésével persze mindig is bajok voltak ebben az országban; számos példa bizonyítja, tudósok, művészek hagyták el a hazájukat az érvényesülés, az elismerés reményében. S miközben a japán csodáról már régen lehullt a lepel (szó sem volt csodáról, pusztán a felismerésről: a nemzet felemelkedése az oktatásra fordított pénzek függvénye), egyre nehezebb beletörődni, hogy a japán csoda számunkra távoli, netán elérhetetlen maradjon örökre. Niedzielsky Katalin Ford-alkatrészek a Mezőgéptől Korábban az Orosházi Mezőgép Vállalat kukorica-csőtörő adaptereket gyártott. Később, a cég átszervezése után, megváltozott a gazdasági helyzet és vele együtt a tulajdonos is. A vállalatot 100 százalékos arányban megvásárolta a kanadai Linamar Corporation. A külföldi gazdálkodó egység megpályázta a General Motors (GM) egyik angliai gyárának alkatrész-előállító üzemét. Itt fékrásegítő vákuumszivattyúkat készítettek Opel, Ford és Peugeot személygépkocsikhoz és haszonjárművekhez. Már csak azt kellett eldönteni a kanadai cégnek, hogy a pályázaton nyert üzemet melyik egységénél építse fel. A tulajdonos, Frank Ma- senfratz úgy döntött munkatársaival együtt, hogy az Orosházi Mezőgép Rt.-nél hozzák létre a 3240 négyzetméteres, háromhajós szerelőcsarnokot. Az épület az esztergomi Suzuki gyár mintájára készült és ugyanaz a Vegyépszer Vállalat volt a kivitelező. Sitkeiné Matuss Katalin gazdasági igazgató arról tájékoztatott, hogy a 6 millió forintos beruházás az idén már 1 milliárdos bevételt hoz a Mezőgépnek. Az Angliában lebontott gyár alkatrészeit vásárolták meg és helyezték Orosházán üzembe, egy hajóban, ezer négyzetméteren. A másik két hajó újabb autóalkatrészeket fog gyártani. Az építkezés december végén kezdődött, és a pró-1 baüzemre tegnap délelőtt került sor. Avatóbeszédet Iva- nics János, a Mezőgép Rt. vezérigazgatója mondott. Dr. Gulyás Mihály polgármester hangsúlyozta, hogy az új szerelőüzem 100 fő alkalmazását is lehetővé teszi. Sitkeiné Matuss Katalin elmondta, hogy jelenleg 53 személyt alkalmaz az új fékrásegítő vákuumszivattyúkat gyártó üzem. A gyáregység később több mint hetven dolgozót foglalkoztat, zömében munkanélkülit. P.J. Jó időt, csendes vizeket! A békéért úsznak A sporttörténet szép lapjaira illő vállalkozás helyszíne lesz július 17-én Szanazug. Gyulánál négy helybeli fiatalember — Boros Zoltán, Hajdú Pál, Szabó Jenő és Szegedi Zsolt— a folyami úszás veszélyes, kockázatos feladatát vállalja. Boros Zoltán úszás közben támadt ötlete nem maradt puszta elképzelés: magához hasonló, gyakorlott társakat talált, akik 200 kilométert váltva úsznak vele a Kettős-, a Hármas-Körösön, a Tiszán. Az úticél Szeged, a valóságos cél pedig: a nem mindennapi erőpróbával tiltakozni a háború ellen. Ha a béke hírét nem is vihetik el délszláv szomszédainknak, a Békés és Csongrád megyeiek aláírásokkal kifejezett békeóhajtását, 3 harcok között élőknek igen. Meggyőződésük, az ország akarata is ez. Az aláírásgyűjtések, az út szervezésének megkezdése óta Boros Zoltán nem sok időt tölthetett a vízben, noha első pillanattól segítője volt Lovász Sándor, az önkormányzat sportelőadója. Egy ilyen úthoz nem kevés hivatalos engedély (Folytatás a 3. oldalon) / Uj problémákhoz új szakemberek Segítők nyári egyeteme Békéscsabán A mai világban már a felszínen vannak azok a szociális problémák, amelyekről korábban beszélni sem lehetett, sőt a régiekhez keletkeztek újak is — mondta megnyitó beszédében dr. Simon Imre, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke a tegnap délután Békéscsabán megnyílt Segítőfoglalkozású- ak Nemzetközi Nyári Egyetemén. Arra is rámutatott beszédében, hogy az ország keleti fele több szempontból is különösen válságos, a munka- nélküliek száma például kétszerese a dunántúliakénak, de fokozottan nő a szellemileg hátrányos helyzetbe kerülők száma is. Minden bizonnyal a térség feszítő szociális gondjai is hozzájárultak ahhoz, hogy a TIT Körösök Vidéke Egyesülete vállalta magára ázon szakemberek tudásának bővítését, akiknek sokszor speciális tudás (Folytatás a 3. oldalon) A TIT Körösök Vidéke Egyesülete vállalta magára azon szakemberek tudásának bővítését, akiknek sokszor speciális ismeretek nélkül kell emberi sorsokat megmentő döntéseket hozni FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET GYÓGYSZERTÁRTERVEZÉS AZ EGÉSZ MEGYÉBEN. Hargita plusz Kft., Békéscsaba, Irányi u. 2. sz. Telefon: 327-971.
