Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-15 / 163. szám

iBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 1 I KÖRKÉP 1993. július 15., csütörtök ( 1 o Hol tart a jogvédő liga? Az Állampolgári Jogvédő Li­ga sarkadi szervezete július 20-án, kedden 18 órától ünne­pi közgyűlést tart a 2-es számú általános iskolában. A köz­gyűlésen a helyi szervezet ve­zetői beszélnek az eltelt esz­tendő eseményeiről, amelyet pénzügyi beszámolóval is összekapcsolnak. Ezután mó­dosítják az alapszabályt, majd ismertetik az új vezetői beosz­tásokat. A meghívottak között ott találjuk Bányai Pétert, a szervezet országos elnökét, több helyi szervezet vezetőjét, a sarkadi önkormányzat né­hány képviselőjét és dr. Szeke­res Istvánt, a megyei OTP Rt. igazgatóját. Testületi ülés Mezőberény képviselő­testülete július 16-án, pénte­ken délután egy órakor rend­kívüli testületi ülést tart a vá­rosházán. Napirenden szere­pel a város idei és jövő évi telefonfejlesztése. Á napi­renddel kapcsolatos előter­jesztés megtekinthető a város­háza 21 -es számú irodájában. Hosszúsori járda A kardosiak jól ismerik, hogy a hosszúsori járda mellett esős időben milyen nehéz járni és személygépkocsival szinte megközelíthetetlenné válnak a lakóházak. A képviselő- testület legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy felkarolja az ott élők útgpndjait és a hosszúsori járda mellé egy széles útnak való helyet hasít ki a termő­földből. Az új törvények sze­rint, mivel a terület önkor­mányzati tulajdonú, így a föld termelésből történő kivonásá­ért nem kell megváltási díjat fizetni. Rendőrségi felhívás Csalás bűntettének alapos gyanúja miatt az Orosházi Rendőrkapitányság büntetőel­járást folytat Üveges Mihály orosházi lakos ellen. Üveges Mihály az ország különböző területén a Providencia Bizto­sító Rt. ügynökeként különbö­ző biztosításokat kötött, főleg életbiztosításokat, melyeknek ellenértékével az rt. felé nem számolt le, így a biztosítás ér­vénytelen. Kérjük azon sze­mélyek jelentkezését a (68) 311 -344-es telefonszámon, akiket hasonló módon Üveges Mihály megkárosított, továb­bá azoknak, akiknek Üveges Mihály tartózkodási helyéről tudomásuk van. Koncertbusz A nagy érdeklődésre való te­kintettel a Békés Megyei Mű­velődési Központ még egy au­tóbuszt indít Budapestre, a szeptember elsejei Bon Jovi- és Billy Idoll-koncertekre, melyeket az MTK-stadionban rendeznek. Jelentkezni július 26-ig lehet az MMK-ban. „KI MAGASAN ÁLL, SOK VIHAR VERI /ÉS RONCSOKKÁ TÖRIK; HA LEZUHAN.” (Shakespeare) Kórház a változás szélén (Folytatás az 1. oldalról) embereket. Hasonló igény persze a diagnosztika, a terá­pia minden területén jelentke­zik. Szeretnénk csökkenteni a kórházba jutás várakozási ide­jét is. Szervezetet hoztunk lét­re a rend, a tisztaság javítására. — A kártyák alkalmazása jár-e nehézségekkel? — A betegek 90 százaléka magával hozza. A kártya száma a beutalón is szerepel. Termé­szetesen beleseteknél rugalma­sak vagyunk: 15 napon belül kérjük a kártya bemutatását. A szabad kórházválasztással kap­csolatban: a kezelés költségeit a társadalombiztosítás fedezi, ám a kórház ellátási területén kívül­ről érkezettektől az eszközhasz­nálatért valamennyi térítési dí­jat kell majd kémünk. Gyula most 140 ezer emberről gondos­kodik közvetlenül, s ebben a megyei feladataik számai még nincsenek is benne. —Nem lesz abból feszültség, ha béremelés helyett prémiumot ajánlanak a dolgozóknak? — De. Két hétig beszél­gettünk erről a dolgozókkal. Januárig él ez a rendszer, ak­kor várható a közalkalmazotti törvény bérrendszerének be­vezetése. Dr. Kander Zoltán (archív felvételünkön): „Pesten több komputertomográf van, mint Münchenben. Csak ép­pen nem működtetik. Gyu­lán évente 7 ezer vizsgálatot végzünk a mienkkel, ám akadnak kórházak, amelyek 2-3 ezernél nem csinálnak többet” FOTÓ: FAZEKAS FERENC — Ahogy hallani, a kor­mány szeretné ezt elhalasztani 1995-re.-— Nálunk e rendszer beveze­téséhez, a közalkalmazotti mi­nimumhoz évi 250 millió forint bérhiány mutatkozik. A mai béralapunk évi 380 millió fo­rint. Prémiumot mindenki kap, de nem automatikusan, hanem teljesítménye alapján. Az osztá­lyokon dől el, ki mennyit. Az osztályok viszont annak függ­vényében jutnak a pénzhez, hogy átlagos vagy átlag feletti, illetve alatti költséggel gyógyí­tanak-e. Tudatos feszültséget viszünk be, ami nem más, mint költségérzékenység. — Olvashattunk arról, hogy az egészségügyi dolgozók bérsztrájkra készülnek. — A mi dolgozóink józa­nok: 1800 egészségügyi ke­nyeréről van szó. Gyulán ol­csón és alacsony létszámmal dolgozunk, így jók az esélye­ink a talpon maradásra. Fej­lesztünk is: reményünk van egy sugárterápiás központ lét­rehozására. —Ha mégis sztrájkolnának a dolgozók, ez miben nyilvá­nulna meg? — A kivizsgálásokat, a ter­vezett műtéteket, a kúrákat érinthetné. A heveny ellátásra nem terjedhetne ki — vála­szolta a gyulai kórház orvos­igazgatója. Kiss A. János Idősek(?) a gyermekekért Tegnap délután megszépült a békéscsabai napközis tábor a Békéscsabai Szlovák Klub és Pávakör tagjainak keze mun­kája nyomán. A klubvezető, Ancsin Pálné ötlete igazi meg­lepetést okozott. Legalább harmincán jöttek gyalog, bi­ciklivel, buszon és dolgoztak — ahogyan ők mondták: idő­sek a gyermekekért. Ugyanis sokuknak itt van vagy majd jön az unokája... Öröm volt nézni, ahogyan gereblyéztek, kapál­tak, sepregettek, kezükkel morzsolták el a göröngyöket — megadták a módját min­dennek. Akik ifjú korukban maguk is a tábor lakói voltak, rátaláltak a régi utakra, a már nem használatos lépcsőre... Közben aria is jutott idő, hogy együtt énekeljenek a gyere­kekkel. Az idősek „akcióját” Vozár Márton, a Garzon Szál­ló vezetője egy-egy kólával, vacsorameghívássai köszönte meg. Sz. M. Német könyvtár Gyulán A volt szocialista országok mindegyikében egy-egy min­takönyvtárat telepítő Goethe Intézet hazánkban Gyulán, a Mogyoróssy János városi könyvtárban hoz létre két és félezer kötetes német nyelvű könyvtárat. A szakkönyvek, kézikönyvek, szépirodalmi művek, folyóiratok és video­felvételek közül szeptember­től válogathatnak a németül tudók, tanulók. ítélet a Köztársaság nevében (Folytatás az 1. oldalról) — A munkahelyemen szóba jött a felmondás lehetősége, szerencsére ez nem következett be. A Máltai Szeretetszolgálathoz önként beadtam a lemondásom a vezetőségi funkciómról, sőt ügyem tisztázásáig még a tagsági viszonyom megszüntetését is kértem, de az utóbbit nem fogadták el. A barátaim egy részének a szemé­ben gyanússá váltam, néhányan elfordultak tő­lem, ugyanakkor többen megkerestek levélben vagy személyesen, és felajánlották a segít­ségüket. — A kártérítési perben már született egy határozat februárban. — Első fokon megállapították személyiségi jogaim megsértésének tényét, és kétszázezer fo­rint kártérítésre ítélték a Köröspress Kft.-t, de ezt az ügyvédemmel együtt aránytalanul kevésnek tartottuk és fellebbeztünk. Július 12-én kaptam kézhez a másodfokú, most már végleges ítéletet, amely ellen fellebbezésnek helye nincs. Ebben az áll, hogy „a megyei bíróság megállapítása szerint az elsőfokú bíróság helyes jogi következtetésre jutott, amikor azt állapította meg, hogy a sérelmes cikk megjelentetésével a felperesnek (Wágner Sándornak — a szerk.) a személyiségi jogait súlyosan megsértve nem vagyoni kárt okozott az alperes (Köröspress Kft. — a szerk.). A személyiségi jogokat, érdekeket sértő, öncélú közlés önmagában jogellenes. A közléssel érin­tettek köre a felperes és családjának súlyos sérelme mindenképpen a sérelemmel arányos, magasabb összegű kártérítés megállapítását in­dokolja. Erre tekintettel a megyei bíróság az elsőfokú bíróság rendelkezését megváltoztatta, és a kártérítés mértékét az elszenvedett nem vagyoni érdeksérelem súlyával, jelentőségével és tartalmával arányban álló mértékű 500 000 forintra emelte fel.” Abban nem nagyon bízom, hogy ezt a kártérítést meg is kapom, mert felszá­molási eljárás folyik a Köröspress Kft.-vei szem­ben, de legalább erkölcsi elégtételt kaptam az engem ért sérelemért. — Ön bizonyára tudja, hogy a cikktőlfügget­A Máltai Szeretetszolgálatnál önként adtam be a lemondásom a vezetői funkciómról FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET lenül is rengeteg mendemonda terjengett arról, hogy a szeretetszolgálatnál végzett munkája következtében milliomossá vált. — Igen, hallottam róla, s a rendőrök maguk is meglepődtek, amikor a házkutatást végezték, hogy egy átlagos, vagy még annál is szerényeb­ben berendezett lakásban kutatgatnak. A szere­tetszolgálatnál én nem főállásban dolgoztam, hanem karitatív tevékenységet folytattam, s mint ilyenért soha semmilyen térítést nem kap­tam. A külföldi utakra például a munkatársaim­mal együtt a saját valutakeretünkből mentünk el. A rosszindulatú pletykák miatt már gondol­tam arra, hogy abbahagyom az egészet, ám ha valaki ezzel egyszer megfertőződött, az erre képtelen. Azóta is sokan megkeresnek, s a kap­csolataim révén akin csak tudok, segítek. Lenthár Márta Szigorítások a gyógyszertárak privatizációjában A kormány a közelmúltban megtárgyalta és a parlament elé terjesztette a gyógyszertá­rak felállításáról és működte­téséről, valamint a Magyar Gyógyszerész Kamaráról szó­ló törvénytervezetet. A sajtó­tájékoztatón Surján László miniszter kiemelte, hogy a tör­vénytervezetek minden tekin­tetben megfelelnek az Európai Közösség ajánlásainak. A gyógyszertárakról szóló tervezet két szempontból is je­lentős. Egyrészt, mert rekonst­ruálja az 1950-ben az államo­sítással szétzúzott gyógyszer­tári rendszert, másrészt mert a küszöbönálló patikaprivatizá­ciónak is megfelelő szakmai alapot ad. Az előterjesztés egyértelműen leszögezi, hogy a gyógyszertárak egészség- ügyi intézmények, s mint ilye­nek állami felügyelet alá tar­toznak. A tervezet bizonyos privilégiumokat ad a gyógy­szertáraknak, de számos elvá­rást is támaszt. Mindez annyit jelent, hogy a magántulajdonú patikákra építő törvény szerint csak gyógyszerészi diplomá­val rendelkező személyek nyerhetnék el a patikák mű­ködtetésijogát, vagyis az úgy­nevezett személyi jogot. Na­gyobb patikák esetében pedig lehetővé tennék, hogy egy-egy gyógyszerészközösség betéti társaságot alapítva gyakorolja a működtetési jogot. A terve­zet szigorúan megszabja a pa­tikában árusítható termékek körét. Mindezek az előírások az ellátás színvonalának eme­lését, a gyógyszerek hozzáfér­hetőségének javítását céloz­zák és semmiképpen sem ve­zethetnek az ellátások szűküléséhez. Uj üzletház nyílt Csorváson A Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezet immár saját üzlet­házában várja a csorvási lakosságot. A kivitelező belső és külső építészeti munkákat a Barbados Bt. végezte FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET A Gádoros és Vidéke Takarék- szövetkezet 34 éve alakult és azóta egyenletes ütemben fej­lődik. Méltán nevezhető a pénzintézet a falu bankjának, hisz Békés megyében több te­lepülésen van fiókszervezete. Csorváson 1988 októberétől működik önálló egység. Teg­nap régi vágya teljesült a szö­vetkezet vezetésének, hiszen a bérelt helyiségben működő egység új üzletházba költöz­hetett. A megnyitó ünnepségen Se- besi Sándomé, a Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke elmondta, hogy körül­belül 450 millió forintos betét- állománnyal rendelkeznek, 201,5 millió kölcsönt tartanak nyilván, céltartalékuk több mint 14 millió forint, általános tartalékkészletük 3 millió fo­rint. A tavalyi nyereségük meghaladta a 11 milliót. 1993. első félévében 6,2 millió forin­tot könyvelhettek el ered­ményként. A szövetkezetben 27 dolgozó 13 darab számító­gép segítségével szolgálja ki településenként a lakosságot. Csorváson 1186 tagja van a szövetkezetnek, a részjegyál­lomány meghaladja az 1 millió forintot. Régi vágyuk teljesül­hetett a 3 millió forintos beru­házással, új pénzintézeti köz­pont áll a lakosság szolgálatá­ban. A kivitelező a Barbados Bt. volt, amely színvonalas munkával, külső és belső ter­vezői és kivitelezői tevékeny­séggel méltán aratott nagy si­kert. P.J. Sarokba szorítva Szépítés nélkül Ülök az „Elekesek”, azaz a székelyudvarhelyi Benedek Elek tanítóképző hallgatói között és hallgatom okos gon­dolataikat, melyeket kendőzetlen őszinteséggel mondanak el. Szó esett már arról, ki mit várt és mit kapott, amikor először Magyarországra jött, beszéltek iskolájuk, leendő hivatásuk nehézségeiről. „Megsúgják”, hogy bizony töb­ben közülük csak nyűgnek tartják a hittanórákat és sokszor el is lógják. Azt is megerősítik, hogy ugyanakkor a vallás magyarságmegtartó is, bár ők inkább a magyarságformá­lódást fontosabbnak tartják. Példájukból az derül ki, hogy egy közösségben a magyarok akkor is összetartanak, ha egyébként nem állhatják egymást. A közel másfél óra alatt valamiről nem esett szó, fel sem merült a román nemzet lebecsülése. Ugyanakkor még mindig a fülemben csengeneklmrének—magyar apától és román anyától származó kolléga, a Képződmény című iskolaújság egyik szerkesztője—szavai. Anyanyelvét fag­gató kérdésemre úgy válaszolt, hogy az ő anyanyelve a magyar és a román. Gila Károly

Next

/
Thumbnails
Contents