Békés Megyei Hírlap, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-09 / 158. szám

KÖRKÉP 1993. július 9., péntek Agrárfórum Kardoson Dr. Lakos László országgyűlé­si képviselő, az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága al- elnökének részvételével ag­rárfórumot rendeznek ma, pénteken 17 órai kezdettel Kardoson, a polgármesteri hi­vatal nagytermében. Történelem és dráma A Gyulai Várszínház szerve­zésében július 9-én 10 órakor Történelem és dráma címmel konferenciát rendeznek Gyu­lán, a városháza dísztermében a magyar drámairodalom jele­néről és jövéjéről. A rendez­vény, melyen történészek és színházi szakemberek vesz­nek részt, Sütő András Az uga­tó madár című drámájának ős­bemutatójához kapcsolódik. A konferencia védnöke Ko- sáry Domokos, az MTA elnö­ke. Megnyitót mond Benda Kálmán történész. Bevezető előadást tart Czímer József színházesztéta. Kisgazda megyegyűlés Az FKGP Békés megyei szer­vezete megyegyűlést tart Bé­késcsabán, a Balassi művelő­dési házban — névleges szék­házukban — július 10-én 9 órakor. A keresztény nemzeti összefogás jegyében ven­dégük Móré Csaba József, a Magyarok Nemzeti Szövetsé­gének elnöke és Bosnyák Im­re. Sörfesztivál Dánfokon Szombaton reggeltől másnap virradatig tart majd az idei nyár egyik legrangosabb dán­foki rendezvénye, az I. dánfo­ki sörfesztivál, mely egész na­pos, rendhagyó családi prog­rammal várja a pihenni, kikap­csolódni, szórakozni vágyó­kat. Lesz egyebek között kira­kodóvásár, szabadtéri ökölví­vó- és harcművészeti bemuta­tó, férfi és női szkanderver- seny, a fesztiválkabaré kereté­ben fellép Bach Szilvia vendé­geivel, a zenerajongók élő­koncerten és diszkóműsoron vehetnek részt. Rablás Körösladányban Kedden este 19—20 óra között Körösladány utcáján három helybeli lakos, J. A., J. A.-né és R. I. miután körbefogták a csorvási férfit, H. M.-et, elvet­nék 35 ezer forintját. A három rablót — a férfit és a két nőt — őrizetbe vette a rendőrség. Tarlótüzek Tegnap 9 óra tájban a battonyai Újbarázda Szövetkezet terüle­tén kigyulladt öt hektár tarló. Körbeszántás után a tüzet a me­zőkovácsházi és az orosházi tűzoltók oltották el. A tarló a közelben égetett gaztól gyulladt meg. 17.28-kor a gyulai tűzoltó­kat riasztották, akik mezőko­vácsházi segítséggel oltottak el 40 hektár égő búzatarlót. Lö- kösházán, a Bréda-major mö­götti terület eldobott, égő ciga­rettától borult lángba. „NINCS OLYAN ÉR­TÉK, AMELYET TÁRS NÉLKÜL BIRTOKOL­NI KELLEMES VOL­NA.” (Seneca) A Csaba Expo letette névjegyét (Folytatás az 1. oldalról) A jövő évi vásárt június 14—19-éig tervezik. A Körösi Csorna Sándor Főiskolával kö­tött egyezség szerint az iskola tornacsarnoka lesz az új hely­szín, az ideiglenes fedett épületet mögötte emelik. A csabai expo további kedve­ző vetülete, hogy szlovák, szlovén, orosz küldöttségek jelezték, szeretnének magyar kiállítókkal hazai rendezvé­nyeiken együttműködni. Jó néhány itthoni cég nagyobb területet bérelne a jövőben, il­letve bekapcsolódna a kiállítás területének megépítésébe. A kérdésre, hogy nyereséggel zár- tak-e, elhangzott: a képződött nyereséget a jövő évi expo mi­nőségi szervezésére fordítják. (Szőke) Az első csabai expón a vártnál jobban alakult a kiállítók, a látogatók száma, az üzletkötések összege. FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Törvényes is, visszás is a behozatali illeték (Folytatás az 1. oldalról) Fia a vállalkozó például csak az igényelt mennyiség egytizedét hozhatja be, akkor az általa befi­zetett illeték máris az érték tíz százalékára emelkedik. Képvi­selőnk azt kérdezte az illetékes minisztertől, hogy tervezik-e ennek az igazságérzetet sértő, áremelést is okozó gyakorlat­nak a megváltoztatását. Kádár Béla miniszter vála­szában rámutatott, hogy az ille­ték nem marad a minisztérium­ban, hanem a költségvetésbe fo­lyik be. A dolog lényege azon­ban az, hogy ezt az eljárást az illetékekről szóló törvény sza­bályozza: az áruimport-enge- délyezési eljárás illetéke a be­hozni kívánt áru vételáránakfo- rintra átszámított összege után egy százalék, de legalább ezer forint. Az államigazgatási ille­ték alapelve, hogy ezt magáért az eljárásért kell fizetni, függet­lenül az eljárás kimenetelétől. A kifogásolt gyakorlat tehát nem visszás, hanem törvényes. Lehet, hogy törvényes, de tisz­tességtelen ez a bizonyos gya­korlat — folytatta a képviselő másnap a szerkesztőségünkben azzal a Békés megyei vállalko­zóval, akinek esetével kívánta megvilágítani a problémát a parlamentben. Az osztrák érde­keltségű betonüzembe egyéb­ként saját felhasználásra kíván­tak behozni cementet, ponto­sabban két üzem összesen 18 ezer tonnát. Ezt a kérelmet — amelyhez a romániai féllel 25 ezer tonna cement szállítására megkötött érvényes szerződést is mellékelték—március 29-én adták be. Az eljárásért mintegy félmillió forint illetéket fizetett a cég, ám az engedély azóta sem érkezett meg. Most csupán az a kérdés, hogy az illetékesek egyáltalán nem adnak enge­délyt, vagy csupán a kért mennyiség egy töredékére. Az viszont bizonyos, hogy a befize­tett illeték mindkét esetben tel­jes összegében az államkasszá­ban marad. Futaki Géza a történet végén felidézte az egy évvel ezelőtti békéscsabai kampányidősza­kot, amikor Kádár Béla sűrűn emlegette Kelet Kapuját, azaz térségünk lehetőségeit a fejlő­désre, a tőlünk keletre fekvő országokkal való kapcsolatbő­vítésre, a vállalkozások felvirá­goztatására. Most viszont csa­lódva kellett tapasztalnia, hogy az ígéreteket csupán a kampány hevülete szülte. Futaki Géza lapunknak el­mondta, hogy több képviselő- társával együtt törvénymódosí­tó indítványt szándékozik elő­terjeszteni a valóban törvényes, de általa továbbra is igazságta­lannak tartott eljárás megvál­toztatása érdekében. L. E.—S. Á. Merről fúj a szél (Folytatás az 1. oldalról) Első utunk a földhivatalba vitt, melynek vezetőjétől, Simon Er­nőtől azt kérdeztük, hogy mely térségben található a 0763/21. helyrajzi számú földterület, ahova az új hulladékkezelőt ter­vezik. — Felsőnyomáson — hangzottá meglepő válasz. Igaza lenne tehát a mezőmegyeriek- nek? Hol van akkor Kismegyer? — Kismegyer Felsőnyomá­son van — kaptuk a váratlan meghatározást. Előkerültek az új térképek mellett a régiek is, s így már vilá­gossá vált, hogy az egykori Kis­megyer, Nagymegyer, Szent Miklós és Felsőnyomás az 1985- ös térképen már egyöntetűen Felsőnyomás néven szerepel. Egy információ nem infor­máció, irány a polgármesteri hi­Mezómegyeren? vatal közigazgatási irodája. Pe- thő László, az iroda egyik cso­portvezetője sorra előszedte a különbözőkorokbankészülttér- képeket, melyeken már világo­san látható volt, hogy Felsőnyo­más a szarvasi úttól a Békéscsa­ba—Budapest vasútvonalig ter­jedő terület, Kismegyer pedig a szarvasi úttól a szegedi útig elhe­lyezkedő térség. Ugyanezt erő­sítették meg—a kismegy éri tér­ség elnevezésének helyességét igazolandó — dokumentumaik alapjánamúzeumszakértőiis. Me- zőmegyerés Békéscsaba összevo­násakor a szomszédos külterülete­ket is összevonták egy név alá, de az ott lakók még ma is pontosan megkülönböztetik Felsőnyo­máson belül Kismegyer, Nagy­megyer és a többi területet. Ezután már csak arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire el­lensége a megyerieknek a szél, pontosabban: a tőlük nyugatra tervezett hulladékkezelő bűzé­vel — ha egyáltalán lesz — el­árasztja-e házaikat, kertjeiket. Tarda Lajos, a meteorológiai ál­lomás munkatársa csodálkozott kérdésünkön, hiszen tudomása szerint az Országos Meteoroló­giai Szolgálat már adott ki szak- véleményt a térségre a hulladék- kezelő előkészítése kapcsán. Mi azonban a helyi tapasztalatokra voltunk kíváncsiak. Nos meg­tudtuk, hogy kimondottan nyu­gati szél 6—8 százalékos arány­ban fúj Mezőmegyer környé­kén, de az észak-nyugati gyako­risága sem több tizenegy száza­léknál. Utóbbi viszontcsak fron­tok esetén jellemző, amely ere­jénél fogva légszennyeződést csökkentőhatású. Lenthár Márta Magyarországon vásárolt Dacia személygépkocsival tegnap késó' délután a határ felé tartott két román férfi. Békéscsabá és Gyula között — eddig még tisztázatlan okokból — az autóval az árokba fordultak. B. G. és Sz. F. M. a gyulai kórházban kértek ellátást. Kettejük közül csak a vezető sérült meg fotó:-kovács Erzsébet Levették napirendről a szövetkezeti törvény módosítását Az Országgyűlés még szerda este 304 szavazattal, 3 ellensza­vazat és 8 tartózkodás mellett elfogadta a nemzeti és etnikai kisebbségről szóló törvényt, va­lamint annak mellékleteit. A határozathozatalt díszpáholy­ból nézték végig a határon túli magyarság képviselői. A csütörtöki plenáris ülésen folytatták és egyúttal le is zár­ták a felsőoktatásról szóló tör­vényjavaslat részletes vitáját. Ezt követően Zsíros Géza (36- ok) a mezőgazdasági bizottság elnökeként kérte, hogy a tör­vényhozás egyelőre vegye le napirendjéről a szövetkezeti törvény módosítására vonat­kozó előterjesztést. Zsíros Gé­za mindezt azzal indokolta, hogy bár jó néhány alapelvben sikerül megegyezniük a pár­toknak, néhány kérdésben to­vábbra sincs konszenzus a me­zőgazdasági bizottságban. Ezzel az Országgyűlés e he­ti plenáris tanácskozása véget ért. Az Országgyűlés a jövő. héten várhatóan hétfőn és ked­den tart ismét plenáris ülést. így szavaztak a pótköltségvetésről A pótköltségvetés néhány támogató szavazattal többet kapott, mint a tegnapi számunkban részletezett áfa-módosítás, mert néhány képvi­selő', akik az áfa-emelést elutasították vagy egyáltalán nem szavaztak rá, a pótköltségvetést megszavazták. így járt el Dénes János (függet­len), Fekete Gyula, Fodor András Attila, Halász István, Török Gábor, Vona Ferenc és Zétényi Zsolt az MDF-ből, a kisgazda 36-ok közül pedig Mizsei Béla, Ugrin Emese és Zsíros Géza. Igennel szavazott 126 MDF-es, 22 kereszténydemokrata, 26-an a 36-ok közül és 5 független képviselő, összesen 179-en. A nem vagy a tartózkodom gombot nyomta meg 70 SZDSZ-es, 24 MSZP-s, 15 fide- szes, a 36-ok közül 3-an, a Magyar Igazság frakcióból 7-en, az FKGP- ből 4-en, a függetlenek közül 13-an (köztük Beke Kata, Fodor István, Maczó Ágnes, Király Zoltán, Kupa Mihály, Nagy Tamás, Palotás János és Petrenkó János), összesen 136-an. A Békés megyei képviselők szavazatai: Csurka István (MI) nem, Deme Zoltán (MI) nem volt jelen, Futaki Géza (SZDSZ) nem, Kádár Péter (KDNP) igen, Markó István (MDF) igen, Pásztor Gyula (36-ok) jelen volt, de nem szavazott, Pelcsinszki Boleszláv (SZDSZ) nem, Remport Katalin (MDF) igen, Sarkadiné Lukovics Éva (SZDSZ) nem, Tóth Imre (36-ok) igen, Varga Zoltán (független) nem volt jelen, Vastagh Pál (MSZP) igazoltan volt távol, Zsíros Géza (36-ok) igen. Bár az MDF és a 36-ok soraiban akadt 18 renitens képviselő, akik elvetették a pótköltségvetést, illetve egyáltalán nem szavaztak, mégis könnyedén átment ez a politikai és bizalmi vízválasztóként is emlege­tett előterjesztés. Meglátásunk szerint ennek elsősorban az az oka, hogy a túloldali politikai erők nem törekedtek az idő előtti választások kierőszakolására. Erre utal a bejelentés nélkül távol lévő tizenhárom SZDSZ-es, hét-hét szocialista és fideszes, öt Magyar Igazság-beli, két torgyánista és kilenc független képviselő. Simonffy Ágnes Lesz telefon Békésen Közmeghallgatással egybekö­tött rendkívüli ülést tartott teg­nap délután Békés város kép- viselő-testülete. Harmadszor­ra került terítékre a város álta­lános rendezési tervének átte­kintése, felülvizsgálata, mó­dosítása. Az izgalmas, több évre, évtizedre szóló téma iránt mégis közömbösséggel reagáltak a helyi polgárok: a hallgatóság soraiban alig két tucatnyian foglaltak helyet, többségük „hivatalból”.^ Sziráczki Mihály, a BÉKÉS­TERV vezető tervezője érzék­letesen vázolta az élet szülte szükséges változásokat, me­lyek a város jövője szempontjá­ból igencsak fontosak. Szólt az egyik lényeges elemről a meg­lévő, de zsugorodó, s az újonnan kijelölendő lakóövezetekről. Elhangzott: napjainkban a vá­rosban intenzív beépítésre már- már alig akad hely. A következő napirendi pont­ként Békés és körzetének — Bélmegyer, Kamut, Murony és Tarhos — távbeszélőhálózat­fejlesztése került napirendre. A Matáv képviselői leszögezték: amennyiben a város vezetői alá­írják a szándéknyilatkozatot, a tervezéssel azonnal megkez­dődhetnek a 270 millió forintos beruházás munkálatai. Végezetül a település szenny­víztisztító telepének üzemelteté­séről és intézményvezetői fel­mentésről döntött a testület. — sz — Sarokba szorítva A világgá ment leány Csúnyán éktelenkedett az az egyes a bizonyítványban. A hamvas arcú, talán kicsit lustácska diákleány könnyes szemmel bámulta a végeredményt. Hogy is tehettek vele ilyet azok a szívtelen tanárok, miért pont őt buktatták meg, és különben is... Hogy lehet ilyen kegyetlen az élet?! Szokványos a történet? Bizony nem először fordult már elő, hogy egy fiatal bánatában elcsavarogjon. Dóra is nekivágott a nagyvilágnak. Nem akart egyedül menni, elkísérte a barátja is. Gyalogoltak, amikor elfáradtak stoppoltak. Elmentek Gyulára, Sarkadra, laktak erdőben, aludtak sportpályán. Bizony, Dóra nemcsak az iskolában botlott meg, az életben is utóvizsgára ítéltetett. A félelem vagy a dac erősebben munkált benne, mint hogy átgondolja: eltűné­sével halálra rémíti szüleit, megdolgoztatja a rendőröket, a nyomozókat, akik időt, erőt nem kímélve a legkomo­lyabb, legnehezebb ügyek közé sorolják a gyermekeltűné­seket. A sajtófelhívás mögött széles a skála, vajon „csu­pán” elkóborolt, vagy rossz társaságba keveredett, bűnö­zők áldozata, megalázó eszköze lehetett — mind-mind feltételezés, amíg a meggondolatlan leány elő nem kerül. Dórát is megtalálták sértetlenül, valahol Tiszafüreden. A kiruccanás, a rémület, a feszítő nyomozás—úgy tűnik— felesleges volt. Mintáz egyes a bizonyítványban... L. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents