Békés Megyei Hírlap, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-01 / 125. szám
1993. június 1., kedd MEGYEI KÖRKÉP Országos agrárfórum Mezőgazdasági alapismeretek oktatása az általános iskolákban címmel országos agrárfórumot rendez a Békés Megyei Pedagógiai Intézet, a Tecnika Tanárok Országos Egyesülete, a telekgerendási polgármesteri hivatal június 4—5-én Békéscsabán és Telekgerendáson. A kétnapos tanácskozást központi műhelyvezetőknek, a technika tantárgy B változatát oktató és az iránta érdeklődő pedagógusoknak hirdették meg. Az előadássorozatot fórum követi. A résztvevők megtekintik a Telekgerendási Általános Iskola gyakorlókertjét, a békéscsabai központi műhely számítógépes adatnyilvántartását, a békéscsabai 2-es Számú Általános Iskola szaktantermét. László nem marháskodott... ...hanem rákapcsolt, és a szarvasmarha-tenyésztők Szakma Kiváló Tanulója országos versenyen a 18 indulóból a hatodik helyet szerezte meg a kemény, háromnapos versenyen Széchényben. A gyakorlati verseny a helyi állami gazdaság tehenészetében folyt, s ott is voltak elméleti és gyakorlati feladatok. Társa, a szintén eleki „mezgés” fiú, Szrinka Zsolt 14. lett. Felkészítő tanáraik, Nyitrai Zoltán és Szabó Bálint elégedettek lehetnek a „felszabadult” fiú eredményével. — írásbelivel kezdtünk, aztán jött a szóbeli — meséli Bajusz László.—A gyakorlat során a fejőházban fejni kellett, majd felismerni a tőgygyulladást, volt takarmányfelismerés és tejvizsgálat is. Szóval nem volt könnyű, és erős volt a mezőny is. Állásajánlatom már van, s szeretnék ebben a szakmában maradni. B. S. E. Bajusz László: Nem volt könnyű Klub a gyulai németeknek Szombaton ünnepélyes keretek között megnyitották a németvárosi templom mellett kialakított gyulai német klubot, amelyet dr. Hambuch Géza, a Magyarországi Németek Szövetségének ügyvezető elnöke adta át. Megnyitójában méltatta azt a segítséget, amit a helyiség kialakításához a Német Szövetségi Köztársaság budapesti követségétől, Gyula testvérvárosától, Ditzingen- től, valamint a helyi önkormányzattól kaptak. Az elnök hangsúlyozta: legyen a klub igazi otthona a német nemzetiségnek. Dr. Mátrai Mihály alpolgármester köszöntőjében felidézte az előzményeket és elismeréssel szólt az összefogásról. Az ünnepségen részt vett és szót kért Hermann Gommel, Ditzingen alpolgármestere, aki gratulált a helyi németség házához, és átadta Gyula városának ajándékát, egy tangóharmonikát. A megnyitó ünnepség a gyulai 1. Sz. Általános Iskola énekkarának előadásával ért véget. A dr. Libor Jánosné vezényletével fellépett gyerekek magyar és német nyelvű énekekkel készültek az ünnepélyes alkalomra. Olvasóink írják = = — Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Kábelügy Végső elkeseredésünkben keressük fel Önöket, mert az illetékesekhez hiába megyünk, nem nyerünk meghallgatást.. (Már ugyan panaszkodtunk ez ügyben Önöknél is, de oly régi keletű, hogy feledésbe merült.) Tolnai utcai lakók vagyunk, körülbelül 2—3 éve szerelték be nálunk a kábeltévét (sajnos pechünkre) és azóta küszködünk a vétellel. Talán azóta egy-két hét volt az az időszak, amikor élvezhető volt, azóta rettenetes (csíkos, mákos, ugrál a kép, elmosódott, búg, zörög, egyszerűen pocsék). Annak idején kifizettük a kemény összeget (egy ház körülbelül százezer forintot költött rá), és azóta is fizetjük a karbantartást, de nem tudjuk, hogy miért?! Azzal hitegetnek, hogy kicserélik a kábelt, mert valamiért nem jó, de ezt mondják, amióta beszerelték. Hívogatjuk a szerelőket a 321-140-es telefonszámon, de még arra sem méltatnak, hogy kijöjjenek megnézni. (Tudják milyen csúnya biztosan.) Nem jött össze ez a dolog nekik. Tessék mondani, mi tehetünk róla ? Mi fizetünk és szeretnénk megkapni a pénzünkért valamit, amit úgy érzünk, jogos. Nem vagyunk türelmetlenek, az nem igaz, ha azt mondják, mert amióta megvan, azóta nem jó. (S az nem tegnap volt!) Annak idején nagyon propagálták ezt a kábeltévét, most a bajban leráznak bennünket. A lakók már tettlegességgel is fenyegetőztek, de ez nem lenne megoldás. Voltak, akik kihívták a tévészerelőt, mert azzal voltak, a készülék a hibás, de az is azt mondja, antennaprobléma van. Megjegyezte az én szerelőm is, hogy lehet ilyen csúnya képet nézni, miért nem nézetik meg az antennát?! (Nézetnénk mi, de nem kíváncsi rá senki!) A Tolnai u. 8. és a többi ház lakói Békéscsaba A mezőgazdasági szövetkezők és termelők 1993. május 25-ei KÖZGYŰLÉSÉNEK FELHÍVÁSA a törvényhozáshoz, a kormányhoz és az ország lakosságához A közgyűlés — demonstrálva az agrárágazat legitim szereplőinek egységét és elszántságát — megállapította, hogy a kormányt elvitathatatlan felelősség terheli az agrárágazat tönkretételéért. Az agrárgazdaság egy drámai végkifejlet utolsó óráit éli: az ország egyik legnagyobb teherviselő ágazata a katasztrofális megsemmisülés közvetlen közelébe került. A kormány már két év óta tétlen szemlélője, ezáltal tudatos közreműködője a mezőgazdaság tönkretételének. Erőtlenül és tehetetlenül szemléli, hogy egy politikai csoport a törvény- hozásban — főleg a költségvetési törvény tárgyalása kapcsán — nem titkolt zsarolással veri keresztül az önös érdekeknek megfelelő törvényeket, kockáztatva a parlament szavahihetőségét, és ezzel együtt az állampolgári jogbiztonságot is. A kormányt a falu és a mezőgazdaság csak addig érdekelte, amíg az állam kárpótlási terhét áthárította a szövetkezeti tagságra. A kormány láthatóan nem akar szembesülni azzal a gazdasági és társadalmi rombolással, amely — a hibás törvények és a politika által állandósított jogbizonytalanság következményeként — a településeken végbemegy. A rossz agrárpolitika; az átalakulási stratégia politikai kezelése; a kapkodó, átgondolatlan „gazdaság- szervező intézkedések” milliárdos károkkal és évtizedekre kiható következményekkel járó hatásai „eredményeként” ma a mezőgazdaságban — közel 30%-os termeléscsökkenést, — több mint félmillió hektár parlagterületet, —170 ezres munkanélküliséget, — 23%-os átalgbérszínvonal-elmaradást, — egyharmad arányú, több mint 100 milliárd forint értékű vagyonvesztést, és mindezek következtében — egymásnak feszülő indulatokat, jószomszédi, baráti és családi kapcsolatok felbomlását, egyre sűrűbben a tettlegességig fajuló „helyi politizálást”, szándékos kártevést könyvelhetünk el. A kormány láthatóan nem ismeri fel az ország érdekét sem! A termelési elbizonytalanodás és a közgazdasági feltételrendszer hiánya miatt a mezőgazdasági vállalkozások megtorpantak! Az önálló magángazdálkodás termelési és mezőgazasági feltételei hiányoznak. Ugyanakkor a szövetkezeti integrációval folytatott és progresszív hagyományokkal rendelkező magángazdálkodás kialakulását a szövetkezetekkel szemben ellenséges politika akadályozza. Az ágazatot a finanszírozási, az értékesítési, a foglalkoztatási gondok és a jövedelmezőség drasztikus visszaesése — az aszályfenyegetettség nélkül is — leterítette! A válság egyaránt sújtja a szövetkezeti termelőket és magángazdákat, a több mint hatszázezer szövetkezeti nyugdíjast, a kárpótlás során kialakuló 2 millió parcella tulajdonosát. A kormány válságkezelő program helyett — tehetetlenségből, hozzá nem értésből vagy a nyugati országok, azok mezőgazdasága iránti gesztusból — továbbra is teret ad a mezőgazaság politikai indíttatású szétzilálásának. Tűri és hallgatásával támogatja, hogy egy szűk politikai csoport a szövetkezeti törvény „balkanizálásával” végső csapást mérhessen a magántulajdoni alapokon újjászerveződő legitim szövetkezetekre, 850 ezer, a szövetkezéshez ragaszkodó ember szuverén döntésére! Az agrárválság kárvallottal a végóráit élő mezőgazdaság megmentéséért emelik fel szavukat. A közgyűlés megállapítja, hogy a parlament a politikai erők befolyása miatt nem képes, a kormány nem akarja, a lakosság pedig a félrevezetés és alulinformáltság következtében nem tudja felismerni az agrárválság méreteit és az egész lakosságra kiterjedő hatását. Ezért a közgyűlés szükségesnek tartja, hogy az agrárágazat helyzetéért felelősséget viselő parlament és kormány mellett a közvéleményhez is forduljon. I. A közgyűlés a parlament és a képviselők tudomására hozza a következőket: Az átmeneti törvény végrehajtása során 850 ezer állampolgár a szövetkezés mellett döntött, mintegy 1500 szövetkezet működik az új szövetkezeti törvény alapján. Helyre kell állítani a szövetkezés szabadságának alkotmányos követelményét! Nem a szövetkezeti törvény módosításával, hanem köz- gazdasági eszközökkel kell elősegíteni a szövetkezeti üzletrészek forgalmát, valamint az üzletrészek belső vállalozásokba történő bevitelét. A parlamentnek tehermentesítenie kell a szövetkezeti vagyont az alól a mintegy 30 százaléknyi kárpótási teher alól, amelyet a nem tagok részére rendelt juttatni. A közgyűlés felszólítja az országgyűlési képviselőket, hogy ne támogassák az újjáalakult szövetkezetek legitimitásának megkérdőjelezését, a jogi és szervezeti bizonytalanság fenntartását. Utasítsák el a szövetkezeti önállóságot, valamint a mezőgazdaság termelési alapjait veszélyzetető törvényhozási kezdeményezéseket! 2. A közgyűlés a kormány tudomására hozza a következőket: Alkotmányunk támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, elismeri a szövetkezetek önállóságát, és a szövetkezeti tulajdon, mint a magántulajdon egyik formáját! A közgyűlés a bizalom erősítésének szándékaként fogadta Szabó Tamás és Szabó Iván minisztereknek a kormány nevében elhangzott azon bejelentéseit, hogy a kormány nem kezdeményezi és nem támogatja az új Szövetkezeti Törvény módosítását. Aggodalmát fejezi ki azonban a közgyűlés, hogy a kormány a költségvetés közelgő tárgyalása kapcsán ismét politikai zsarolás áldozatául eshet. Felszólítja ezért a kormányt, hogy sürgősen adja fel kétéves „tartózkodását” és kormányzati szerepét az agrárágazat vonatkozásában is töltse be. Ennek során hozzon azonnali intézkedéseket a mezőgazdasági termelés jövedelemtermelő képességének helyreállításához: — A hároméves aszálykár mérséklését szolgáló kedvezményes hitelek még fennálló állományát és terheit azonnal el kell törölni. Az ezévi várható újabb aszálykárok csökkentésére, illetve ellentételezésére a kormány soronkívül készítsen elő intézkedési csomagot. — A folyó évi betakarítási munkákra, valamint az 1994. évi termelést megalapozó őszitavaszi munkák költségfedezetére valamennyi termelő kapjon az érintett teljes területre kiterjedő dotációt és állami garanciafedezettel nyújtott kamatkedvezményes hitelt. — Az új földmagántulajdonosi helyzet miatt felül kell vizsgálni a földalapú támogatások jelenlegi rendszerét annak érdekében, hogy ne a települések besorolása, hanem a konkrét földterület minősége alapozza meg a támogatást. — Sürgősen tűzze napirendre az agrárválság kezelését és terjesszen intézkedési csomagtervet a parlament elé. Ezeket az intézkedéseket a kormány legkésőbb a pótköltségvetés előkészítéséig hozza meg. A kormány sürgősen vizsgálja meg a kárpótlási törvény végrehajtásának helyzetét és intézkedjen a törvény végrehajtása során a mezőgazdasági szövetkezeti tagoknak okozott károk megtérítésére. így különösen: — az alkotmányellenesnek minősült vállalkozói utalvánnyal elvont földek, — a kárpótlási földárverések során — törvényellenesen — ki nem fizetett ültetvényértékek, — az átmeneti törvénnyel elvont, szövetkezeti tulajdonú utak értékének megtérítése tekintetében. Sürgeti a közgyűlés a kormányt, hogy tegyen eleget a földkiadó bizottságok finanszírozása tekintetében fennálló törvényes kötelezettségnek. A felszámolás sorsára jutott szövetkezetek tagjai jogainak megóvása érdekében felszólítja a közgyűlés a kormányt, hogy szerezzen érvényt saját minisztereivel szemben a csődtörvény előírásainak. Vonassa vissza azt a miniszteri „irányelvet”, amely törvényellenes értelmezéssel diszkriminálja a felszámolt szövetkezet tagjait a földtulajdonszerzésben. Ezeket az intézkedéseket a kormány folyamatosan, legkésőbb az év végéig hozza meg. 3. A közgyűlés megállapítja, hogy a termelők és a szövetkezők érdekképviseleti szervei folyamatosan jelezték a kormánynak a mezőgazdaság gondjait, a helyzet jobbítását célzó javaslataikat. A kormány mindezek iránt érzéketlen maradt! A közgyűlés ezért kénytelen a közvélemény segítségét kérni. A közgyűlés biztosítja az ország lakosságát arról, hogy a mezőgazdasági termelők vétlenek az élelmiszer fogyasztói árak folyamatos emelkedésében! Az áremelkedésekből nqm a termelők számára képződik jövedelem, hanem az élelmiszeripar, a kereskedelem és az állami költségvetés hasznára. Kéri a közgyűlés a közvéleményt, emelje fel szavát a külföldi versenytársak érdekeit szolgáló mezőgazdaság-ellenes intézkedések miatt, emelje fel szavát a szövetkezetek eszközállományának „elkótyavetyélését” szorgalmazó törvénymódosítás ellen. A közgyűlés felkéri az ország valamennyi polgárát, hogy mezőgazadsági termelőkkel és szövetkezőkkel együtt fejezze ki tiltakozását az Országgyűlésnek, valamint a kormánynak a mezőgazaságban állandósított jogbizonytalanság, továbbá a mezőgazdaságban végbemenő rombolás miatt. Fejezze ki tiltakozását a magángazdákat és a szövetkezeti (társas) gazdákat, valamint a falusi és a városi lakosságot szembeállító politika ellen. A közgyűlés kinyilvánítja azt a szándékát, hogy a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségéhez fordul, a szövetkezés egyetemes elveinek és a szövetkezetek alkotmányos önállóságának a kormányzat részéről történő megsértése miatt. A közgyűlés támogatja a Győr-Sopron megyei szövetkezőknek azt a kezdeményezését, hogy aláírás gyűjtésével tiltakozzanak a szövetkezeti törvény tervezett módosítása ellen. A közgyűlés csatlakozásra hívja fel a mezőgazda- sági szövetkezőket és termelőket. A közgyűlés felhatalmazza a MOSZ Országos Tanácsát, hogy amennyiben rövid időn belül nem tapasztalnak fogadókészséget a kormány részéről a közgyűlés dokumentumaiban összegzett agrárgondok iránt, úgy az országos tanács döntsön az érdekérvényesítés erőteljesebb eszközeinek alkalmazásáról. Budapest, 1993. május 25. Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Közgyűlése (X)
